Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
1987. június 16. Kelet-Magyarország 3 Szántóföldi brikett SOK VOLT HOZZÁ a két kezem, hogy megszámoljam hányán vettek részt azon az összejövetelen, amelyet az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete rendezett a biobrikettgyár- tásról Nyíregyházán a minap. Pedig a mező- és erdőgazdasági szakembereknek érdemes lett volna eljönni. Egy „virtigli” agronómus- nak, energetikusnak szálka a szemében a veszni hagyott almafamyesedék. A szakembert bosszantja a tarlón haszontalanul elégetett szalma, erdőgyérítések után az enyészetnek adott facsemete. Mert ezekkel az anyagokkal lehetne mit kezdeni. Ha valaki járt Jugoszláviában, a magyar nemzetiséggel sűrűn lakott Bácskában és Bánátban, ott tapasztalhatta is, hogy az arra alkalmas melléktermékeket, hulladékokat nagyrészben hasznosítják — tűzifát, szenet helyettesítő peletet, biobrikettet gyártanak belőle. Mi a helyzet hazánkban? A Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint évente 54 millió tonna biomassza keletkezik az országban. Ezen belül a mező- és erdőgazdaságban 34 millió tonna. Az utóbbi mennyiségnek mintegy tizedét célszerű felhasználni energetikai célra, biobrikett készítésre. Ugyanakkor várhatóan a VII. ötéves terv végén is legfeljebb néhány százezer tonna hasznosítható anyag briket- tálásáía kerül csak sor. AZ ÚJSZERŰ — szárítással, illetve préseléssel készülő — tüzelőanyaggal kapcsolatban érdemes megfontolni egy kérdést. Vajon nem ér- né-e meg brikettálót építeni azokban az alföldi falvakban, ahová nem jut vezetékes gáz és a bányák is messze vannak? Hiszen majdnem minden faluban adott a gabona- szalma, kukoricaszár, fanyesedék, mint alapanyag. Egy- egy bioprés elég volna egy egész körzetnek. TSzámos település tüzelőanyaggal való ellátását tehetnénk ilyen módon biztonságossá, sőt bizonyos mértékű önellátás is elképzelhető. Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Hiszen a tapasztalatok szerint jelenleg csak az erdőgazdaságoknál, álletve az Erdért-telepeken mutatható ki feketén-fehéren, hogy megéri brikettálni. Ott ugyanis, például a fakóreg egy helyen, nagy tömegben keletkezik. Nem kell sehonnan külön begyűjteni, nincsenek szállítási költségek. Sőt, eddig éppen az került pénzbe, hogy az efféle melléktermékeket eltüntessék. Más a helyzet a mezőgazdaságban. Itt nagy területről — tehát nagy költséggel — kell összegyűjteni az alapanyagot. Ráadásul az ilyen „betakarításnak” nincs meg a technikai, technológiai háttere. Mindenképp érdemes meggondolni a nagyüzemekben, nem jámak-e jobban akkor, ha betárcsázzák a földbe a szalmát... Ugyanakkor várhatóan előbb-utóbb szempont lesz az is, hogy a környezet- védelemért felelős szervek esetleg megtilthatják, büntethetik a tarlóégetést. MOSTANI KÖZGAZDASÁGI feltételrendszerünkben „visítva” éri csak meg a direkt mezőgazdasági mellék- termékeket brikettálni. Azon a kevés helyen viszont, ahol csinálják, a vásárlók megszerették ezt a tiszta tüzelőanyagot, amely könnyen kezelhető és eléri a jó minőségű szén kalóriaértékét. Alighanem ez olyan- üzlet, ami megérdemli, hogy a költség- vetés a jelenlegi mértéknél jobban támogassa. Ha reményeink teljesülnének, elmondhatnánk: nálunk szántóföldön is terem brikett. Sztancs János Amerikai megrendelésre négyezer nadrágot gyártanak a vá- sárosnaményi VOR- ban. (jl) Videós és népzenei tábor A június 25. és július 5. között Püspökladányban megszervezendő táborban a videózás legjobb hazai szakemberéi és gyakorló videósok működnek közre. A tábor a videós szakmai ismeretek elmélyítése mellett lehetőséget biztosít a népzenei tábor programjának videón való dokumentálására. A tábor résztvevői bekapcsolódhatnak a táj népszokásainak, régi mesterségék dokumentálásába és gyűjtésébe. Az így készült video- anyagok közül az első hármat díjazzák: első díj: 5000, a második díj 3500, míg a harmadik díj: 1500 forint. A díjnyertes programokat ezenkívül a nyíregyházi videó- szemlére is benevezik. A felvett anyagokat a szakmai vezetők véleménye alapján a résztvevők stúdiókörülmények között megszerkeszthetik. A püspökladányi videós alkotótáborban a részvételi díj 3000 forint. Velük egy- időben táboroznak a népzenészek is. A népzenei táborban való részvételi díj: 1800 forint. A tábor helye: Püspökladány, kemping. Jelentkezés levélben a név és pontos cím feltüntetésével. A tábor szakmai programja alapfokú videós ismereteket és gyakorlatot feltételez. Aki teheti, a videoeszközeit vigye magával. (Városi Művelődési .Központ Püspökladány, Bajcsy-Zs. u. 2 2. Tel.: 81.) mm iben lehetek a szolgá- JW] latára? — kérdezte látogatóját a bank- igazgató. — Megengedi? — kattintottá fel öngyújtóját, hogy meggyújtsa szivarját. A látogató pisztolyt húzott elő a zsebéből: — Roppant kínos számomra, hogy háborgatnom kell — mentegetőzött udvariasan —, de kénytelen vagyok egy kis pénzt kérni öntől. S kérem, ha lehet,, ne csapjon lármát, mert ilyen távolságból a legjobb akarattal sem tudom elhibázni. Ebben a pillanatban halk zúgás támadt az irodában, egy pillanatra sötét lett, majd újból kigyulladt a villany. — Mi történt? — kiáltott fel s nézett körül zavartan a látogató. — Ó, semmi különös — nyugtatta meg az igazgató s élvezettel pöfékelve kényelmesen hátradőlt a széken. — Csupán bátorkodtam megnyomni az asztal aljára szerelt riasztógombot. Az ajtókat, ablakokat acélroló zárta le automatikusan. Csapdában van, kedves kezdő gengszterem! A látogató nagynehezen úrrá lett a remegésen, amely időközben oly erősen elfogta s így szólt: — Elfelejti, hogy pisztoly van nálam és élve nem megy ki innen? — Az bizony meglehet, de kötve hiszem, hogy megérné ján félmillió dollár hever az asztalfiókomban s mégis nyugodt vagyok. — Csakugyan? — dörmög- te tűnődve a látogató —. önnek ilyen sok pénze van? Kérem, adja ide! Ludwígj: | llfA csapda önnek. Gyilkosságért minimum villamosszékbe ültetnék, így viszont megússza egy-két évvel. Válasszon hát. Parancsol egy szivart? — Köszönöm. Majd később. Tudja, roppant nehéz rágyújtani s közben célozni. Hát igen, ostoba helyzet... Akartam egy kis pénzt szerezni s közben ilyen kelepcébe estem ... — Ez nem egyszerű kelepce, ez egy zseniális csapda! A „Brown Co.” cég csapdája. Bankunk hetvenötezer dollárt fizetett ki érte. El kell ismernie, hogy ez az összeg nem csekély, de a büdös életben nem csináltunk jobb befektetést. Most is kis hí— A legnagyobb örömmel! — nevetett fel az igazgató. — Tessék, fogja. Kezdheti számolni, ha tudja anélkül, hogy letenné a pisztolyt. Persze, ne felejtse el, hogy pillanatokon belül itt a rendőrség. Jaj, majd elfelejtettem: beszélgetésünket automatikusan rögzítette a berendezés. A látogató zsebre vágta a pénz egy részét, majd megkérdezte: — Szóval, jól működik a berendezés? — Nyugodt lehet. A „Brown Co.” nem akármilyen termékeket bocsát ki — mosolyodott el az igazgató. — Ezt örömmel hallom — nyugtázta a látogató és hanyagul az asztalra dobta pisztolyát. Az igazgató villámgyorsan felkapta és ráfogta a látogatóra, aki közben kivett egy szivart. — Ezzel a revolverrel nem lehet lőni, mivelhogy öngyújtó az árva — mondta a látogató. — Viszont lekötelezne, ha adna vele egy kis tüzet. Köszönöm. Most pedig nyomja meg az asztal bal oldalán lévő kék gombot, hogy kimehessünk. Kicsit fülledt önnél a levegő .. . — Mi akar ez lenni? — kérdezte bosszúsan az igazgató. — Semmi különös. A „Brown Co." képviselője vagyok, amellyel ön már három hónapja nem képes elszámolni. Egész idő alatt azt bizonygatta, hogy a berendezésünk csapnivalóan működik. Gyanítottuk persze, hogy ez nem igaz s ön most igazolta a gyanúnkat. Egyúttal felhasználtam az alkalmat, hogy előleget vegyek a klímaberendezésre, amely ugyancsak a mi gyártmányunk. Ugye, nincs kifogása ellene, hisz olyan fülledi itt a levegő ... Ford.: Antal Miklós Az óriás bakdaruk mellett ezentúl a legmodernebb óla gyártmányú Belotti autódaru is segíti a konténerek átr kását a záhonyi MÁV-nál. (Császár) Ifjú kereskedők válaszúton Nem kell az eladó? A múlt és a jelen találkozik, (jl) \ Protekció kellett hozzá, hogy a frissiben érettségizett lány kávét főzhessen a megye kisvárosának ABC-jében. Bár az utóbbi időben egyre többet és egyre hangosabban beszélünk a foglalkoztatási gondokról, az mégis nagyobb figyelmet érdemel, hogy miként állnak munkába a most végzett tanulók. Ezúttal csak a kereskedelmi szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben végzettek további lehetőségeit néztük meg, mivel éppen ők panaszkodnak manapság, hogy nem kell a régi értelemben vett eladó. — Ez csak részben igaz — tájékoztat a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, Takács József. — Éppen a gazdasági szabályzók késztetik arra a kereskedelmi vállalatokat, hogy ésszerűbben fejlesszenek, lehetőség szerint kevesebb dolgozóval oldják meg feladataikat. Az egyre több szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzlet éppen a felesleges létszám alkalmazásának vet gátat, szigorú anyagi érdekeltség alapján. Aki ezelőtt négy évvel beiratkozott a kereskedelmi szakközépiskolába, bizonyára nem számolt ezzel. Íróasztalra vágyik Egy másik jelenségnek is tanúi lehetnek a kereskedelmi ágazat szakemberei. Zömében lányok járnak a kereskedelmi iskolába és az érettségizett fiatal még mindig íróasztalra vágyik. — Éppen a fejlődés, a gazdálkodás új módszerei tették lehetővé, hogy a kereskedelmi ismereteknek nagy a „respektje" a népgazdaság más szféráiban is. Például a nagykereskedelmi vállalatok közül mind több szerez kiskereskedelmi jogot és üzletet nyit. Ilyen volt a Vasvill Depó és a Meteor két nyíregyházi boltja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül is sokan kérnek kereskedelmi jogot. Szakemberre van szükségük az irányításban, üzletszerzőnek, üzletkötőnek, vagy kereskedelmi ágazatvezetőnek alkalmazzák a fiatálokat. Nyilván az a cél, hogy lerövidítik az áru útját, viszont a termelő és a fogyasztó között a szakirányú végzettséget szerzett fiatal jobban megtalálja az utat — folytatja Takács József. Piackutató ▼agy maszek? S ezzel még nem merült ki az újabb lehetőségek tárháza. Ä ZÖLDÉRT Vállalat jó néhány boltot nyitott me- gyeszerte, például az úgynevezett különleges boltokat, a nyíregyházi Örökösföldön üzemeltetik az ABC-t és pár zöldségbolttal is gyarapodtak. Az ipari üzemek marketingosztályain szintén örülnek a kereskedelmi végzettségnek. Az élelmiszer- ipari vállalatok közül a tej-, a hús-, a sütőipar piackutatói közt szép számmal találni ebből az iskolából. A bővülő idegenforgalom tette lehetővé, hogy szállodákban, leányvállalatoknál, utazási irodákban helyezkedjenek el a fiatalok. Igen jelentős számban pedig alkalmazottak lesznek a magánkereskedőknél vagy éppen önállóan boltot nyithatnak. 1987. január 1-jétől ugyanis csak szakirányú végzettség birtokában adják ki a magánkereskedői engedélyt. Tekintélyes létszámról van szó. Mint Mező Gyula, a nyíregyházi kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatója elmondta: 310—340 szakmunkástanuló és 60—70 szakközépiskolás végez ezekben a napokban. Hogy szeretik a szakmát ezek a fiatalok, bizonyítja, elsőtől har- madikig-negyedikig csak 7— 8 százalékuk morzsolódott le. Ősztől valószínűleg két kereskedelmi és egy vendéglátóipari osztályt indítanak a szakközépiskolában, hiszen nagy szükség van az itt végzett szakemberekre. Anyagbeszerzőként, raktárosként és az ipar számos területén helyezkednek el a klasszikus értelemben vett kereskedelmi szakma helyett. Alacsony bérek — Egyelőre az elhelyezkedéssel nincs gondjuk a diákjainknak, ám a fizetésük lényegesen alacsonyabb, mint más megyékben. Ha elmennek a'pályáról, az többnyire ezért van — fejezte be Mező Gyula. Tóth Kornélia
