Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

SPORTROVATUNKBÓL Mi történt Kozmával — alias „ki­csivel” — amióta abbahagyta a labdarúgást? • Fütyülök rátok... Ez a címe Toni Schumacher könyvének, amelyből részletet közlünk • A tekézők bejutottak az NB l-be és nem átszállóje­gyet akarnak váltani KÁNIKULA! a gyakorlat eredményességét A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IX. országos küldöttgyűlését tartotta szombaton Budapesten az Építők Szakszervezete székházának kongresszusi termében. A kül­döttgyűlésen harmincezer TIT-tag képviseletében 458 — köztük tíz szabolcs-szatmári — küldött, valamint 60 meghí­vott vendég vett részt. A késő délutánig tartó vita után a küldöttgyűlés határozatot hozott és elfogadta az új alapsza­bályt, továbbá megválasztotta a 99 tagú országos elnöksé­get, illetve az országos ellenőrző bizottságot. Ezt követően a választott testületek zárt ülésen megválasztották a fő tisztségviselőket. A TIT elnökévé ismét Ádám Györgyöt, főtitkárává Bottler Ferencet választották. Igazi kánikula köszön­tött ránk a hét végén, a hőmérő higanyszála har­minc fok fölé emelkedett. Aki tehette, a nagy meleg elől víz- vagy medence­közeibe menekült. A sóstói strandon szom­baton három és félezren kerestek felüdülést, va­sárnap pedig még ennél is nagyobb volt a forgalom. A meleget csak a meden­cében, a hideg zuhany alatt, az árnyékos rnini- golf-pályán, esetleg fagy­lalttal a kézben lehetett elviselni. Nagyüzem volt az óriáscsúszdán, hosszú sorok kígyóztak a hurka- kolbász- és lángossütő bó­dék előtt is. Sokan még a medence vizénél is hűvösebbre vágytak, ezért a tófürdőt keresték fel. Igaz, már a tó vize sem olyan hideg, a kánikula következtében kellemesre, huszonkét fokra melegedett. Vidéki strandjaink szin­tén megteltek szombat­vasárnap. A kisvárdai várfürdőbe szombaton ezerötszázan váltottak je­gyet, a nyírbátoriba közel ezren, vasárnap azonban már reggel ennyien vol­tak. Délelőtt a bámulni vá­gyók zavartalanul élvez­hették a napsütést, de délutánra megyeszerte be­borult az ég. A strando- lókat sok helyen hirtelen zivatar üldözte tető alá. Az eső. a nagy meleg után kellemes enyhülést jelen­tett. Ügy látszik a káni­kula erősebbnek bizo­nyult. Legalábbis még va­sárnap. Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a küldöttgyűlés nemcsak a TIT jelentős ese­ménye, hanem a tudás elsa­játításának fontosságát hang­súlyozó társadalmi fórum, mert a tudományos ismeret­terjesztés nagy jelentőségű a gazdasági és társadalmi ha­ladás tekintetében is, a tudás döntően befolyásolja a gya­korlati cselekvés eredmé­nyességét. A termelésbe nem egyszerűen „munkaerő” lép be, hanem az egész emberi személyiség erkölcsi és tu­dati jellemzőivel. Szerepe fölértékelődik: tőle függ a többi erőforrás hatásfoka. Pozitívan értékelte azt, hogy a TIT egyidejűleg vál­lalja a különböző tudásele­mek fejlesztését. Megjegyez­te: az igazi szakadék nem az ismeretek egyik vagy másik szintje és formája, hanem az emberi értelembe vetett bi­zalom és az értelmet meg­kérdőjelező irracionalizmus között húzódik, amely nem­zetközi méretekben új hul­lámokban jelentkezik. Ügy ítélte: ezen a téren nagy sze­repe lehet a TIT felvilágosí­tó, meggyőző, világképalapo­zó munkájának, a marxista gondolkodás, a tudományos világnézet elmélyítésének. Pál Lénárd ezután a jelen társadalmi-gazdasági kérdé­seiről szólt, visszapillantva az elmúlt tíz esztendő társa­dalomformáló folyamataira is. Kitért arra, hogy már a XIII. pártkongresszus sürget­te a gazdaság jövedelemter­melő képességének fokozását, a kedvezőtlen tendenciák azonban nem szűntek meg. A Központi Bizottság tavaly novemberi ülésén feltárta a bajok valódi okát, hogy utat nyisson a hibák kijavításá­hoz. A hatékonyság javítá­sában a legfontosabb a ter­melési struktúra megalkuvá­soktól mentes, késedelem nélküli, megfontolt átalakí­tása. — A szocialista társadalmi rendszernek minden téren, értelmesebb, etikusabb és vonzóbb életformát kell ga­rantálnia — mondta, hozzá­téve: — A szocializmus lé­nyegéből adódóan ehhez- megvannak a Tehetőségek, ezeket azonban eddig csak részben használtuk ki. Átfo­gó reformokra, régi módsze­rek feladására, új stílus ki­alakítására van szükség ah­hoz, hogy a társadalmi rend­■ ■ Ünnepeltek az építők Önkéntesek köszöntése Heizer György beszél tesekre is, de megvannak a továbblépés feltételei. Az értékelés után önkén­tesek léptek mikrofon elé, s beszámoltak tapasztalataik­ról, javaslatokat tettek. Több hozzászólásban felvetődött, hogy növelni kellene az ön­kéntesek erkölcsi, anyagi el­ismerését, mert a fiatalok­nak nem jelent elég vonz­erőt az önkéntes szolgálat. A helyi tapasztalatok elő­adói után Székely János ve­zérőrnagy emelkedett szólás­ra. Szólt arról, hogy bár ál­lamunk közrendje és köz- biztonsága szilárd, ezt egyre több munkával lehet fenn­tartani, s az anyagi lehetősé­gek nem nőnek együtt a munkaterhekkel. Hogy köz­rendünk és közbiztonságunk mégis szilárd, abban nagy szerepük van az önkéntesek­nek — mondta, s a Belügy­minisztérium, valamint a tűzoltóság és a határőrség országos parancsnoksága ne­vében köszönte meg az ön­kéntesek áldozatkész munká­ját. Ezután Diczkó László kö­szöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: Sokszor hal­lani mostanság, hogy csök­ken a lelkesedés, a társadal­mi aktivitás. Nos, azt hi­szem, ez a mai tanácskozás cáfolat erre — mondta töb­bek között. — A társadalmi segítők kapcsok a lakosság és a belügyi szervek között, s ha a hivatásos állomány létszámát sokszorosára emel­nék, akkor sem működhetné­nek olyan hatékonysággal, mint az önkéntesek segítsé­gével. A tanácskozás a felvetett kérdések megválaszolásával és kitüntetések átnyújtásával ért véget. (czg) A hagyományos építők na­pi ünnepségekhez talán túl kegyes volt az időjárás a hét végén. Azok jártak jól, akik Sóstón, a vállalati üdülőkben gyűltek össze egy rövid meg­emlékezésre, köszönthették azokat a dolgozókat, akiknek kitüntetéssel ismerték el munkájukat, vagy akik hű­ségükről tettek tanúbizony­ságot és átvehették a törzs- gárdajelvény különböző fo­kozatait. A pénteki, munka­helyi ünnepségek után szom­baton vállalati megmozdulá­sok voltak, hogy vasárnap délelőtt a nyíregyházi stadi­onban újra azokat várják a szakszervezet által szervezett sportnapon, akik erőben, ügyességben mérték össze tu­dásukat. A megyei köszöntő szom­baton délelőtt a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­lat sóstói üdülőjében hang­zott el. Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára többek között arról beszélt, hogy az építőipar munkájá­val a települések arculatát formálják, kell az építők tu­dása, jó szakmai színvonala és a szülőföld szeretet» az élet- és lakáskörülmények változtatásához. Az ellent­mondásos, sok tekintetben nehéz gazdasági helyzetben lévő iparág az általános ér­deklődés középpontjában áll. A megyei vezető szervek ér­tékelése szerint eltérő a meg­ítélés, hiszen az nem kielé­gítő, hogy másutt még gyen­gébb a minőség, hiányosabb a szervezettség. A tanácsok és a vállalatok jobb együtt­működése szükséges az ered­ményekhez. A feladatokhoz tartozik, hogy az eddiginél jobban kell igazodni a meg­rendelők igényeihez, miköz­ben a vállalati jövedelemter­szerünkben meglévő jelentős tartalékokat feltárhassuk — mondta. Hozzáfűzte: nem­csak az anyagi erőforrások­ban rejlenek tartalékok, ha­nem sokkal inkább a legfon­tosabb termelési tényezőben: az emberben. S ezek a mun­ka minőségi jegyeinek javí­tásával, a tudás, az alkotó tett megbecsülésével, az egyé­ni teljesítmények szabad ki­bontakoztatásával hasznosít­hatók. Majd így folytatta: — Fel kell ismernünk, hogy a társadalmi, gazdasági ki­bontakozáshoz alapvető prio­ritásaink fontossági sorrend­jében változtatásra van szük­ség. Fő prioritásnak a tiszta jövedelem növelését szolgáló termelési szerkezetátalakí­tást és az ehhez nélkülözhe­tetlenül szükséges műszaki fejlesztést kell megtenni. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberben elhatározta: a gazdasági, társadalmi kibon­takozás megvalósítására át­fogó programot kell kidolgoz­ni, s kijelentette: — Ennek a politikai programnak a ter­vezete elkészült, és a lefoly­tatott viták ajánlásainak fi­gyelembevételével a közeljö­vőben a Központi Bizottság elé kerül. A változásokkal együttjáró konfliktusokat fel kell vállalni, más lehetőség nincs. — A lehetséges konfliktu­sokkal is számoló, felelős, önálló kezdeményezésekre szeretnék bátorítást adni — mondta. — Azt hiszem, hogy csak erre vállalkozva lehet a TIT az értelmiségi szerep aktív formálója, az értelmi­ség társadalmi jelentőségé­nek erősítője és megbecsü­lésének védelmezője. Nyíregyházán, a Váci Mi­hály Megyei és Városi Műve­lődési Központban rendezték meg szombaton a III. orszá­gos önkéntes segítői tanács­kozás területi értekezletét. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Rendőr-főkapitányság, a megyei tűzoltóság és a ha­tárőrség kerületi parancsnok­sága szervezte eseményre a megye minden részéből jöt­tek önkéntes rendőrök, tűz­oltók és határőrök. Ott volt az eseményen többek között Székely János határőr ve­zérőrnagy, a határőrség or­szágos parancsnoka, Zakor Sándor, az MSZMP KB munkatársa, Diczkó László, a megyei pártbizottság titká­ra is. Gulácsi Sándor rendőr ez­redes, megyei kapitány meg­nyitó szavai után Heizer György határőr ezredes, ke­rületparancsnok értékelte Szabolcs-Szatmár önkénte­seinek elmúlt öt évben vég­zett munkáját. Elmondta: az önkéntesmozgalom jól betölti szerepét, segítségük nélkü­lözhetetlen a hivatásos rend­őröknek, határőröknek, tűz­oltóknak. A belügyi célok megvalósítása ugyan növek­vő feladatokat ró az önkén­amit a megye fejlesztéséért tettek. A nyíregyházi gyár fennál­lásának tízéves évfordulójá­val kötötték össze az ünnep­séget a „fémmunkás” válla­latnál. A nyíregyházi és bal- kányi üzemek dolgozói csa­ládtagjaikkal együtt gyűltek össze, s elégedetten tudhatták meg Maczurka István igaz­gató, valamint Tóth Imre ve­zérigazgató üdvözlő szavai­ból, hogy gyáruk kikerült a hullámvölgyből, igényes megrendeléseik vannak mind belföldön, mind az export­ban. * jó szakácsok készítették az ízletes gulyást az építők napján meló képességet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Elis­merés illeti az építőket, a szocialista brigádokat azért, Néptáncosok szórakoztattak, Hazánkba érkezett Csao Ce-jang Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására va­sárnap hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke, akit a re­pülőtéren Lázár György fo­gadott. Csao Ce-jang a megérke­zést követően rövid nyilat­kozatot adott a magyar sajtó képviselőinek. — A kínai nép mindig bensőséges érzelmeket táp­lált a magyar nép iránt. Nagyra értékeljük azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a magyar nép a szocialista építésben elért, s tiszteletre méltónak tartjuk azt a készséget, amelyet az útkeresésben és a reform folytatásában, valamint a fo­lyamatos megújulásban ta­núsított. Pál Lénárd folszólalása a TIT küldöttgyűlésén A tudás döntően befolyásolja XLIV. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 15., hétfő 1 Négyen egymás ellen a Nyiregyháza-Veszprém labda­rúgó-mérkőzésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom