Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 15, Munka helyett, pénzt osztottak Tallózás a megyei gazdasági rendészet ügyeiben Vajh’ miből telik iksznek nyugati kocsira, meg kacsalábon forgó palotára, honnan lehet ipszilon gimnazista fiacskájának annyi pénze, hogy két kézzel szórhatja? Sokunk ajkát elhagyja efféle sóhaj, belebotolva a hivalkodó gazdagság útunkba kerülő göröngyeibe. Legtöbbünk, ha bosszúsan is, továbblép, ám akadnák, aikiiík a gazdasági rendészetnek is felteszik az igazság- érzetüket marcangoló kérdéseket ... Kéz kezet mos(?) Nem kell messzire menniük, április elsejétől a Sza- bolcs-Szatimáir megyei Rend- ör-főfcapdtáinyság,on is működik üzérkedés, árdrágítás, adócsalás, csempészeit, vámorgazdaság, devizagazdálkodás megsértése, pénzhamisítás, gazdálkodási kötelesség megszegése, a népgazdaság szerveinek megtévesztése és más gazdasági bűncselekmé- 'nyek felderítésére hivatott szervezet. — Munkánkat a gazdasági élet viszonyai teszik szükségessé — magyarázza vezetője. Mandzák László főhadnagy. — Elszaporodtak a különböző vállalkozási formák, melyek szabályozása még nem teljesen kialakult, sok a ..kiskapu", lehetőség a „kéz kezet mos" ügyletekre ... — És a jogtalan gazdagodásra . . . — Hát, igen ... a meggazdagodás — vonja fel szemöldökét. — Sóik ilyen jellegű bejelentést kapunk, csakhogy a meggazdagodás önmagában nem bűncselekmény. Mindjárt más persze a dolog, ha arra is van utalás, hogy milyen illegális jövedelemből származik ... — Kivizsgálják a névtelen bejelentéseket is? — Igen, ha ránk tartozik. Sok olyan jelzéssel is élnék ■az emberek, laimelyek nem gazdasági jellegű cselekményekről tudósítanak. Az ilyeneket áttesszük oda, ahol intézik őket. Vannak aztán, akilk azért jönnek hozzánk, vagy írnák, telefonálnak nekünk, mert azt hiszik, mi „keményebben” járunk el, mint más rendőri szerv. Bár Nyíregyházán még csak másfél hónapja működik rendészet, munkatársai máris nagy tekintélynek örvendhetnek. Nem csoda: az állampolgárok az ügyeskedők, a zavarosban halászok ellenségének tekintik őket — tehát a becsülettel dolgozók védelmezőjének. És felderítő tevékenységük a jövőben csak nőni fog. Ezt szolgálja, hogy igyekeznek szoros kapcsolatot kialakítani a PM Ellenőrzési Igazgatóságával, a Kereskedelmi Felügyelőséggel, az Adóm egá/1 lapító Hivatallal, a Vám- és Pénzügyőrséggel és minden olyan szervvel, amely segítheti munkájukat. Ez lesz majd a feladata a terveik szerint megalakítandó önkéntes rendőri csoportnak, és a gazdasági tanácsadó testületeknek. Utóbbiak olyan külső szákemberekből fognak állni, akik tanáccsal láthatják el a rendészetet. Egy eset... — Hogy némiképpen érzékeltessem, milyen jellegű ügyekkel foglalkozunk, elmesélek egy most vizsgált cselekményt — veszi át a szót dr. Szegedi László főhadnagy s elmondja az alábbi esetet: A budapesti székhelyű MEDIMPEX Gvógyszerke- reskedekmi Közös Vállalat egyebek közt a Szovjetunióba, és Távol-Keletre is szállít gyógyszert. Ezek a szállítmányok Záhonynál lépik át az országhatárt, ennek ellenőrzésére van is a vállalatnak egy kirendeltsége Záhonyban. Csakhogy az áruk kijuttatása akadozni kezdett, amiről tudomást szerzett a központban dolgozó F. Gy. Kihasználva a helyzetet, a kirendeltség vezetőjével a COOPINVEST Kisszövetkezeten belül szakcsoportot alakítottak a zavartalan szállítás biztosítására, melynek F. Gy. felesége lett a vezetője. Továbbiakhoz tudni kell, hogy egy rendelet szerint a 60 kilométernél távolabbról érkező árut csak akkor fogadja a MÁV, ha vasúton érkezik — kivéve, ha e körzeten belül tranzitraktár van (tehát egy távolabbról érkező árut a közelben tárolnak egy ideig). Ám a MEDIMPEX-nek nem volt ilyen raktára, így a szakcsoport ezen a címen bérelt egy melléképületet. Szükségük persze nem volt .rá, de ezzel kijátszották a rendeletet, és olyan árkalkulációt készíthetlek, amely többszöri rakodással számolt. Valójában az érkező kamionokból . rögtön vagonokba pakolták a gyógyszert. Hogy ez ilyen simán ment — volt .mindig vagon, rakodó —, az a záhonyi állomás főnökének volt köszönhető, akinek ezért a felesége (vigyáztak a látszatra) adminisztrátor lett a kisszövetkezetnél... .Természetesen csak . névleg, mint rajta kívül még sokan piások. Tulajdonképpeni munkát csak az a 18 rakodó végzett, akiit az állomásfő- nök „szervezett be”, s akik — bár szintén tagok voltak -— csak fix pénzt kaptok (fejenként 450 forintot vagononként), sem jövedelem- előlegben, sem prémiumban nem részesülték. Nem így a „csendestársak’’, akik több millió forintot osztogattak el •egymás között, anélkül, hogy valamit csináltak volnia. Volt olyan hónap például, amikor csak F. Gy.-né 300 ezer forint jövedelemelőleget vett fel. ...több tanulság Eddig a történet. Ami a dolog rendőrségi részét illeti, látható, hogy bonyolult, alapos vizsgálatot igénylő. Ám ezentúl szálmos jelenségérvényű tanulsága van. — Bár szaporodnak a vállalkozási formáik, s egyre több embert érint, az tapasztalható, hogy nincsenek tisztában a jogaikkal, és kötelezettségeikkel — mondja Mandzák főhadnagy. — Van emögött egy társadalmi szemlélet is: sokakban a munkavégzés alá-fölié ren- defltségi viszonyként él, nem kérdeznek, csak dolgoznak. Ezt az „ügyesek" ki is használják. — A vizsgálat során sokan arra hivatkoztak: csak jót tették a népgazdasággal, mert gördülékennyé tették a kiszállítást — fűzi hozzá Szegedi főhadnagy. — Egyoldalú szemlélet ez, mert egy sor vállalatnak nagy károkat okoztak azzal, hogy felborították a szállítás menetét. Czine Gáspár Hobbi, haszon — és szenvedély Kannákban öregszik a méz Az őrök az ajtófélfához bújva figyelik a nagy sür- gést-forgást. A rokonságra ügyet sem vetnek, ám az idegent már messziről kiszúrják. Azonnal megálljt parancsolnak. Körbeszimatol- ják, s ha látják, hogy hasznos teherrel érkezett, szó nélkül szabad utat nyitnak. S bent már hiába kap észbe a „jött-ment”: ki a szabadba csak akkor jöbet, ha lepakolta a zsákmányt. Akár egy krimit is lehetne indítani e sorokkal, holott a leghétköznapibb történetek egyike. Egy méhkaptár előtt láthatja mindezt az ember, akácvirágzás idején. Ha a szokásosnál később is, eljött a méhészek várva várt napja: megkezdődhetett a pergetés szerte a megyében. Igaz,v ez már a második felvonás, hiszen a vadvirágokról, a repcéről gyűjtött méz java már kannákban öregedik, de az igazit, az egész éves munka gyümölcsét most szüretelik, aztán hogy fehérbe borultak a nyírségi dombok. Geszteréd és Ludastó között tanyázik Hornyák Árpád és Boró András. Több mint százötven méhcsaládot fogtak hadra, ott sürgölődnek már napok óta a közkatonák között. Boró András ugyan néha még sisakot húz, Hornyák Árpád szinte soha. Ismerik már őt a szárnyakkal megáldott társak. — Ha valamiért a szokottnál ingerültebbek vagyunk, bármennyire is vigyázunk minden mozdulatunkra, azonnal megérzik —- állítja Boró András, aki civilben a gesz- terédi vízmű vezetője. — S amilyen az adj’ isten, olyan a fogadj isten! Boró András az apjánál még gyerekként ismerkedett meg e különös világgal, de komolyabban csak néhány éve adta fejét a méhészkedésre. Idősebb társa, a nyugdíjas szabómester, Hornyák Árpád viszont már jó negyedszázada barátkozik a dongókkal. — Három kaptárral kezdCsordul a méz tem, de hogy...! — mondja. — Ügy kellett otthonról ellopkodni a cukrot, mikor etettem a méheket. Hát kaptam is érte eleget... gondolhatja. Az igazi méhész ilyenkor persze ki sem látszik a sok tennivalóból, ám arra azért szakít időt, hogy néhány, különösen kedvelt embertársát is vendégül lássa a nyáreleji erdőben. Itt, a Hornyák— Boró féle tanyán is friss még a szolgafa, nemrég hűlt kj a tűz a bogrács alatt. Pusztai gulyást főztek az este, elbo- rozgattak, elbeszélgettek a falubeli barátokkal a kaptá- rak háta mögött. — A TSZKER-rel állunk szerződésben, ők jobban fizetnek, mint az áfész. Ötvenkilenc forintot kapunk az akác-, negyvenhetet pedig a vadvirágon gyűjtött mézért. Tudomásunk szerint annak jelentős részét külföldön, dollárért értékesítik — mondják. A nyugati piacon különösen az akácmézet keresik, melynek szalmasárga a színe, az illata pedig ... mintha csak a mennyasszonyi ruhába öltözött erdőkben járna az ember! Balogh Géza Kik fizetnek, kik mentesülnek? A házadóról mindenkinek Síok embert foglalkoztat az 1987. január 1-én hatályba lépett új házadórendelet, amelyet mindenekelőtt a társadalmi igazságosságra való törekvés jellemez. A lakás- politikai szempontokra tekintettel ugyanis azokat a lakásokat vonja adó alá, amelyek a mai, 64 négyzet- méteres lakásátiagnál lényegesen nagyobbak. Ezek alapján az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetméter, az ennél többlakásos épületekben a 80 négyzetméter alapterületű lakás adómentes, adózni csak az ezeknél nagyobb alapterület után kell. Övezetek a megyeszékhelyen Amint a megyei tanács pénzügyi osztályán megtudtuk, Szabolcs-Szatmárban 114 helyi adóhatóságtól, összesen 180 ezer házadóra vonatkozó nyomtatványt kaptak kézhez a lakók. Jó tudni, hogy a központilag kiadott általános adórendelet mellé a tanácsok a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva saját rendeletet is alkottak, amelyet az adó mértékének megállapításánál vesznek figyelembe. Nyír; egyházán például három, övezetek szerint osztályozott kategóriát állítottak fel a tanács szakemberei. Az első kategóriába egyebek között a belváros, a Sóstói út, a Korányi és Csaló köz, az Északi kiskörút, a Bethlen Gábor utca, az Iskola és Vöröshadsereg utca tartozik. Azok, akiknek lakása ezeken a területeken van, az alapadó mellé plusz 10 százalék adót is kötelesek fizetni. A második kategóriába tartozó területek lakói az alapadót fizetik. Ebbe az övezetbe az első kategóriába nem tartozó belvárosi részek, valamint a Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy, Nyírszőlős és Oros tartozik. A harmadik kategória az Nyitás a szabadtérin Festői környezetben, kitűnő előadással kezdődött meg június 12-én a nyíregyházi szabadtéri színpad nyári programja. Az ország egyik legszebb szabadtéri színházának vírágoskeirtjében Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai fogadják a közönséget. A megnyitó rendezvényen a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese mutatta be a Tündérkert és a Kocsonya Mihály házassága című műsorait. A Tündénkért című tánc- köttemény az ismert népzenekutató, Kallós Zoltán gyűjtéséből származó dallamok színpadi feldolgozása: gyime- si csángó, Küküllő és Marós- menti, mezőségi magyar és román, székely és avasi román táncok színes kavalkád- ja. A rendező-koreográfus Novák Ferenc az erdélyi viA péntek esti táncest dék egységes és gazdag népművészetét mutatja be, azzal a központi gondolattal, hogy a zene és a tánc segítségével kifejezett érzelmek függetlenek az etnikai rétegződéstől. Különösen érzékelhető ez a mezőségi magyar-román táncrend és katonakísérő című produkcióban: ugyanazt énekelték, táncolták magyarok, románok, ha katonának vitték el a legényeket. Ez a jelenet adta az első rész legmaradandóbb élményét. A Kocsonya Mihály házassága az ismert XVIII. századi népi komédia táncos változata, sok humorral, leleménnyel, sziporkázó szituációkkal. Novák Ferenc érdemes művész „feltalált” egy olyan stílust, amely átmenet a néptánc és a dramatikus színpadi tánc között, ami leginkább népi balettnek nevezhető. A szórakoztató, szellemes játék kifejezetten szabadtéri produkciónak való. A táncosok tudását, felkészültségét minősíteni dőreség volna, hiszen szuper-profikról van szó. akik a világ bármely színpadán dicsőséget szereznek hazánknak. TaLán ezért is volt meglepő, hogy alig háromnegyed háznyi kő-, zönség gyűlt össze, ami miatt a művelődési ház műsorszervező irodája egyáltalán nem hibáztatható. Ügy látszik, túl sokáig tartott a szünet a szabadtérin, amíg nem voltak műsorok, és eltelik egy kis idő, amíg a nyíregyházi ‘közönség újra felfedezi ezt a szórakozási, művelődési lehetőséget, amit esetenként kár volna kihagyni. Akik látták pénteken a táncestet, ezt bizonyíthatják! (be.) úgynevezett kedvezőtlen lakóterület. Ezek azok a részek, amelyeken az alapadónál 25 százalékkal kevesebbet fizetnek majd a lakások tulajdonosai. Az adóbevallási nyomtatványt valamennyi lakástulajdonos, illetve haszonélvező kézhez kapta, s azokat június végéig köteles visszaküldeni a tanácsoknak. A nyomtatvány két részből áll. Az első részt, — az adóbevallási oldalt azoknak kell kitölteniük, akiknek adóköteles házingatlana, vagy lakása van. Ezek közé — amint arról az útmutató is tájékoztat — a két vagy többlakásos épületben lévő 80 négyzetméternél nagyobb, az egy és kétlakásos épületben pedig a 100 négyzet- métert meghaladó alapterületű lakások tulajdonosai tartoznak. Az adómegáliapí- tásnál az alapterületen kívül az is fontos szerepet játszik, hányán laknak a lakásban. Az egy főre eső adómentes alapterület 25 négyzetméter. Ha valakinek például 110 négyzetméter alapterületű lakása van, s abban négyen laknak, akkor a plusz 10 négyzetméter alapterület adóköteles. Mentességet élveznek... A konfortnéiküli és szükséglakások teljes mértékben adómentesek. Mentesülnek az adófizetés alól azok az egyedülállók is, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj meghatározott legkisebb összegét, amely ez évben 2550 forint. Mentesülnek a hetven éven felüli nyugdíjasok, a három, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó nagycsaládosok is, ha az egy főre jutó havi jövedelmük csak 25 százalékkal haladja meg az előbb említett 2550 forintot. Adómentességet kapnak 1987. január 1-től azok a lakások, amelyek egy és kétlakásos épületben a 200 négyzetmétert, többlakásos épületben a 180 négyzet- métert nem haladják meg. Az ennél nagyobb területű lakások nem mentesíthetők az adófizetés alól, és korábban megszerzett házadómentességüket is elvesztik. Az előző jogszabályok alapján jogerős határozattal engedélyezett házadómentességek eredeti időtartamuk lejártáig fennmaradnak. Az adó alapja Az adó alapja elsősorban a lakás alapterülete, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a lakó-, főző- és egészségügyi helyiségeket, a közlekedő és tárolórészeket is. A loggia, valamint a zárterkély alapterületének azonban csak a felét kell számítani. Az adó mértékének megállapításánál figyelembe veszik ezenkívül a telek nagyságát, az épület, illetve lakás kivitelezését, annak állagát is. Figyelmen kívül hagyják ugyanakkor a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségeket, a tüzelő- és tárolóteret, a szárítót, a padlást és a szerszámkamrát is. A nagycsaládosok kedvezményekben részesülnek. Az ő esetükben például a 80, illetve 100 négyzetméter feletti alapterületet is figyelmen kívül kell hagyni, ha a lakás egy főre számított alapterülete — az állandó bejelentés alapján együttlakó közeli hozzátartozók 6zámát figyelembe véve — nem több 25 négyzetméternél. Kovács Éva
