Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Kríet-lcagyarowxág 1987. május 23. VörSskeresztesek a lisavárosban Önkéntes járőr éjiéi MÁJUSI PILLANATOK. (Császár Csaba felvételei) Az utóbbi évek felmérései alapján a jósavárosi épületek 62 százaléka megfelelő tisz­taságú. A ..Tiszta utca” ki­tüntető címet viseli a Len­gyel, Botond. Honfoglalás és Ifjúság útja — hangzott el többek között csütörtökön délután a Vöröskereszt jósa­városi alapszervezetének ün­nepi taggyűlésén. Az alapszervezet 1974-ben alakult, 216 tagot tartanak nyilván. Az elmúlt öt évben kiemelkedő eredményeket ér­tek el a véradómozgalom­ban, valamint a tisztasági mozgalomban. Az utóbbi kapcsán a vezetőség rendsze­resen értékeli a 'lakóházak, intézmények, kereskedelmi egységek tisztaságát, kapcso­latot tart fenn a házfelügye­lőikkel. Súlyt helyeznek a .családvédelemre is: felméré­seik alapján 37 nyugdíjas kap állandó, 24 pedig idősza­kos anyagi támogatást, és •■It a Utal ad... Kaláka, emberség Segélyek, ebéd, kölesön A nyírbátori növényolaj- gyárban egyáltalán nem szá­mít ritkaságnak, ha egy fa­mília minden tagja náluk vállal munkát. Az is gyak­ran megesik, hogy apák ad­ják át fiuknak a munkapa­dot. S ez nem véletlen ... Ai •mberelckel törődünk..." rí A szociálpolitika vala­mennyi munkáltató feladata. A nyírbátori növényolaj- gyárban azonban ennél jóval többről van szó. Tóth János — Nem is nevezném szo­ciálpolitikának — hárítja el a kérdést Tóth János gyár- igazgató. — Az emberekkel törődünk, ennyi az egész. A tisztességes bér mellé igyek­szünk mást is adni. Mint kiderül, a bér való­ban tisztességes, hiszen 89 462 forint az évi átlagjövedelem. A hivatalosan előírt 1 mil­lió 600 ezer forintos jóléti és kulturális alaphoz évente két kommunista szombat kerese­te is járul, s szaporítja a segélyezésre fordítható össze­get is. Az üzemi konyhán 24 forint egy ebéd, 11-et a gyár fizet. Üdültetésre idén 200 ezer forint jut, a vidék­ről bejárók utazási kedvez­ményben részesülnek. ”~ A kölcsön mellé A legnagyobb segítséget a vállalati kölcsön mellett az építőanyagok fuvarozásában nyújtják dolgozóiknak a la­kásépítéshez. Ennek hasznát élvezte a közelmúltban Győrfi János, a silószárító üzem technikusa is. Kétszintes, korszerű csa­ládi házához a legtöbb anya­got vállalati célfuvarral hoz­ta. Nem nehéz kiszámolni — ő már megtette — milyen sokat jelentett ez anyagilag. — Most meszelik, festik a házat, ha minden igaz, ősz­szel már beköltözhetünk — mondja a fiatal technikus, aki igen sokat köszönhet munkaadójának. Mint mond­ja. nem csak nagyobb dot- . gokban, hétköznapi aprósá­gokban is mindig számíthat segítségre. — Az is nagy segítség, hogy kisebb dolgokat itt a gyárban is elkészíttethetünk. Nekem például gyorsan kel­lett egy villanyóradoboz, kaptam egy munkalapot, s mire hazafelé indultam, már vihettem is magammal. So­kat jelentett, mert nem akadtam el a munkámmal. Segítettek a munkatársak is. Kalákában készült a fala­zás, a víz- és központifűtés­szerelés. Nem is akárhogyan! Akik bajba jutottak A segítség mindenkinek jól jön — legtöbbre azonban mégis akkor értékeli az em­ber, ha bajba kerül. Nyitrai István osztályveze­tő a szociálpolitikai ügyek intézője. Így aztán nem cso­da, ha gyakran akad dolga problémás, megoldásra váró esetekkel. — Az üzem jellegéből fa­kadóan nekünk jobban keli vigyáznunk dolgozóink egész­ségére. Már a felvétel pilla­natában maximális figyelmet és sok pénzt fordítunk rá­juk, alapos orvosi vizsgálat dönt a jelentkező alkalmas­ságáról. A szabályokon túl is segítjük azokat a dolgozó­kat. akik bármilyen ok mi­att bajba kerülnek. A meg­változott munkaképességűek- re különösen figyelünk. Igaz, a számukra tartogatott lehe­tőségeink lassacskán kimerü- lőiben vannak. Jelenleg 35 rehabilitációra szoruló dol­gozónk van, ez az összlét- szárn 5 százaléka. Az esetleges keresetcsök­kenést igyekszik ellensúlyoz­ni a munkáltató. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy eddig egyetlen dolgozó sem hagyta el a gyárat azért, mert nem tudtak neki meg­felelő munkahelyet felaján­lani. Túl a szabályokon A gyárak, üzemek egyike sem lehet jótékonysági in­tézmény. Az viszont vala­mennyi munkaadónak köte­lessége. hogy dolgozójáról megfelelő módon gondoskod­jék. Ki így, ki úgy tesz ele­get e követelménynek. A nyírbátori növényolajgyár­ban az emberség jegyében a szabályokon túl is segítenek. Ennek is köszönhető, hogy a Nyitrai István GySrfi János gyárban évtizedek óta nin­csenek munkaerőgondok. Itt dolgozni mindig rangot je­lentett. Kovács Éva Löbben kedvezményes étkez­tetésben részesülhetnek. A csütörtöki gyűlésen a tagság megfontolandó javas­latokkal állt elő: a „Tiszta udvar, rendes ház” címet ne csák megkapni lehessen, ha­nem elveszíteni is. A Vörös- kereszt adjon még részlete­sebb tájékoztatást az embe­reket egyre inkább foglalkoz­tató új betegségről, az AIDS- ről. Jobban figyeljenek a nyugdíjasokra, hogy ne le­gyenek annyira elhagyatot­tak a magukra maradt idős emberek a bérháza'kban. És végül: hétvégeken az éjszaka csavargó gyerekeket önkén­tes Vöröskereszt-járőr kísér­je haza a szüleikhez, (b. a.) Váresszipítés társaiaiiai mbM i&t Erdő a szeméttelepen, kerékpárút a lakónegyedben A tavasz a társadalmi munkák ideje. Ilyenkor már javában tartanak a járda­építések, megkezdődik a parkok, terek karbantartása. Lakóközösségek, vállalatok dolgozói fognak össze azért, hogy szebbé tegyék környe­zetüket. Mátészalkán ebben az év­ben 16 millió 710 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Elsősorban a köz­területeket, a lakóházak környékét teszik rendbe a lakók. A tanács saját tér­Finn tanárok a Nyírségben A kajaani és a nyíregyházi főiskola együttműködése Alighogy hazatért az 1. sz. gyakorlóiskola énekkara Finnországból, pár nap múl­va egy Kajaaniból érkezett tanári delegáció kereste fel Nyíregyházát. Mindkét láto­gatás jó példája a két test­vérváros közötti bővülő együttműködésnek. Mint lapunkban már hírt adtunk róla, az oului egye­tem kajaani tanárképző főis­kolájának 11 tagú küldöttsé­ge május 18-án érkezett a városba és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és Nyíregyháza vendégeként 5 napot töltött itt. A testvér­város felsőoktatási intézmé­nyének küldöttei a tanárkép­ző főiskolán folyó oktató-ne­velő munkáról tájékoztatást hallgattak meg, és bepillan­tottak az 1. sz. gyakorlóis­kola, valamint a 4. és 9. szá­mú iskola mindennapi éle­tébe. Juhani Suortti, a Kajaani Tanárképző Főiskola igazga­tója elmondta, látogatásuk célja az itteni oktatási rend­szer megismerése mellett az, hogy az oktatás és a tudomá­nyos kutatás terén együtt­működést alakítsanak ki a „Botanikus kert az utcán Jóleső érzéssel észlelték Nyír­egyháza lakói a Kossuth tér parkjában és a Bethlen utcán a posta épülete előtt lévő növé­nyek mellett a napokban elhe­lyezett, a botanikus kertekben megszokott kis táblákat, melyek a növény latin és magyar ne­vét, családját és származási he­lyét tartalmazzák. A Kossuth téren: közönséges jezsámen, most virágdíszbe öltö­zött közönséges gyöngyvessző, tuillpánfa, vadgesztenye, nyári orgona, puszpáng, keskeny leve­lű ezüstfa, eserezömörce, a posta előtt a hazánkban igen ritkán előforduló császárfa. örül az ember ezeknek többek között azért is, mert a pontos nevét ismeri meg. Tehát hasznos, mert pontos ismeretet ad minden járókelő­nek. (mtf) ~rvÍ' .'..v -■ ■■ Üzérkedők nyomában a gazdasági rendészet A Szabolcs-Szatmár megyei Gazdasági Rendészet vizsgálta az élőállat-forgalmazást, a terüle­tenként változó kereslet és kíná­lat okait és az ezzel összefüggő­en kialakult spekulációt, üzérke­dést. A tapasztaltak alapján egy­értelműen megállapítható, bogy amíg az egyik területen a ser­téstenyésztés hagyomány — és itt rendkívül erőteljes kínálat jelentkezik — alig száz kilomé­terrel távolabb már nagyon ke­resett áru a sertés. Ezt a körülményt használta ki többek között Vabják István nyíregyházi lakos is, aki 1983-tól folyamatosan és rendszeresen vásárolt fel malacokat Békés megyében és azokat a Szabolcs- Szatmárban tartott állatvásáro­kon jelentős haszonnal értékesí­tette. Spekulációs törekvéseinek és a biztos haszonszerzésnek je­lentős bizonyítéka, hogy tevé­kenységéhez egy, a malacok szállításához speciálisan kikép­zett gépkocsit használt. Ügyében üzérkedés bűntett elkövetésének alapos gyanúja állapítható meg, ezért a rendőrség a további vizs­gálatot büntető eljárás keretében folytatja. A bűncselekmény el­követésének eszközeként fel­használt gépkocsit, valamint a forgalmazás összegének megfe­lelő értéket az eljárás során le­foglalták. A spekulációs tevékenységek visszaszorítása érdekében a gaz­dasági rendészet az ellenőrzése­ket tovább folytatja. két tanárképző intézmény között. A finn pedagógusok elismerően nyilatkoztak az általános iskolai ének-zenei és matematikaoktatás ma­gas színvonaláról. Azt ta­pasztalták, hogy a Kodály- módszerrel igen szép ered­ményeket lehet elérni az énektanításban, de ók emel­lett más módszer alkalmazá­sát is szükségesnek tartják. A matematikaoktatással kap­csolatban pedig megjegyez­ték, hogy nálunk már az ál­talános iskolában vannak olyan anyagrészek, amelyek Finnországban csak a gim­náziumban kerülnek sorra. Ettől függetlenül úgy gon­dolják, volna mit tanulniuk a magyar tanároktól, főleg a tantárgypedagógia és a szakmódszertan terén. Mi vi­szont bizonyára jól haszno­síthatnánk a tanári tovább­képzésben elért eredményei­ket. A finn vendégek itt-tartóz- kodásuk során megismerhet­ték megyénk nevezetességeit •és eljutottak magyar csalá­dokhoz is, s pénteken utaz­tak el. (bodnár) Megnyílt a kapu ötven nyíregyházi gye­rek forgolódott álmatla­nul ágyában május lS-a éjszakáján. Hogyne lettek volna izgatottak, hisz másnap egész napos ki­rándulásra indultak Vajá­ra, a középkori várat lát­ni, ahol II. Rákóczi Fe­renc két ízben is megfor­dult — csodálatos él­mény! Hetekkel korábban kezd­ték a felkészülést az útra, vállalkozásuk azonban kis híján kudarcba fulladt, ugyan a tanító nénik idő­ben megrendelték az au­tóbuszt, s kérték a múze­um látogatásának engedé­lyezését. A levél azonban kideríthetetlen okok miatt nem érkezett meg, s a vár kapuit zárva találták. Az­zal ugyanis nem számol­tak — nem is tehették —, hogy az egyébként hétfőn zárva tartó közművelődé­si intézmények egy része a május 18-i múzeumi világnap miatt kedden tart szünnapot. A múze­um egyik dolgozója vi­szont heti pihenőnapjá­nak néhány óráját áldoz­ta arra, hogy örömet sze­rezzen a tudásra éhes, kí­váncsi gyerekeknek. A szőke, mosolygós arcú fi­atalasszony a Knézich ut­cában lakik. Szabadnának hívják. (daróczi) mesztésű virágaiból ülteti tele az ágyásokat, s ezzel 1 millió 500 ezer forintot érő társadalmi munkát könyvel­hetnek el. A közületek ál­tal végzett munka értéke 1 millió 600 ezer forint. A gyárak, üzemek maguk vá­sárolják a kiültetendő bok­rokat, virágokat is. Elcserélt pénzek A tanácstagi alapot igye­keznek mindig az ésszerűség jegyében elkölteni. A ta­nácstagonként adható tíz­ezer — összesen 3 millió 600 ezer — forintot a városlakók elképzelése szerint költik el. Arra is akad példa, hogy „el­cserélik” egymás között a felhasználási lehetőségeket, elsőrangú szempontként azt tartva szem előtt, mi az, amire leginkább szüksége van a településnek. Állandó­an szépül, gyarapszik a vá­ros. Az új létesítmények környékének rendbetétele nem kis feladat. Járdák, utak kellenek, hogy az újon­nan beköltözők nemcsak la­kásukat, hanem annak kör­nyezetét is élvezni tudják. Idén az Esze Tamás, Rózsa Ferenc és Táncsics Mihály utcán készül új járda. A parkosításban a város- központnak jut a legnagyobb figyelem. A parkerdő szépí­tésére, valamint az új, Észa­ki lakótelep parkjainak rend­betételére 200—200 ezer fo­rintot fordítanak. Fával tele­pítik be a megszüntetett sze­méttelepet, s jelentős értékű társadalmi munkát végeznek a csapadékcsatornák építésé­ben is. Park a tó korul Kisvárdán ebben az évben a város három pontján vé­geznek kiemelkedő értékű társadalmi munkát. A csó­nakázótó körül a pihenőpark, víz-, villany- és úthálózat kialakítását, továbbá a terü­let fásítását, füvesítését tűz­te ki célul az 1-es számú vá­roskörzeti tanácstagi csoport. A költségvetési és a kiviteli terv még nem készült el, így a munkálatok értékét csak becsülni lehet. Eszerint mint­egy 2 millió forint értéket te­remtenek itt a várdaiak. A városkörzeti tanácstagi cso­port részére 700 ezer forintot anyagvásárlás címén ad a tanács. A terület fásításánál, parkosításánál társadalmi munkát végeznek a Besse­nyei György Gimnázium, a Császy László szakközépis­kola és a 111-es számú ipari szakmunkásképző intézet ta­nulói, a város üzemei, válla­latai is. A Felszabadulás lakótele­pen az 5-ös számú városkör­zeti tanácstagi csoport ez év­ben a tereprendezési mun­kálatokat, a kerékpárút ki­alakítását és aszfaltozását szeretné elvégezni. A kivite­lezési munkák anyagköltsé­ge közel 600 ezer forint. Sportpálya összefogással A Mózer Ernő, a Damja­nich és a Nagyboldogasszony utcában csapadékcsatorna épül társadalmi összefogás­sal. Ebben segítséget nyújt és a kivitelezési munkálato­kat végzi a Felső-szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat, amely közel 700 ezer forint értékű anyagköltséggel és társadalmi munkavégzéssel járul hozzá a környék szeb­bé tételéhez. Szülők és tanulók összefo­gásával idén befejeződik a 3-as számú általános iskola sportpályájának építése. 100 ezer forint anyagköltség és 100 ezer forint társadalmi munka felhasználásával lesz így gazdagabb az iskola, s maga a város. J ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom