Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 6. Hamarosan beköltöznek Nyíregyházán az Október 31-e téri dombházba. Civilben a „szókimondó asszonysággal” hl Éva Jászai-dijas színművész idejöveteléről, első bcnyomisairól Előbb láthatták az utcán, a boltban a nyíregyházi emberek Pap Éva Jászai-dijas színművésznőt, mint a hivatalos közlemény, vagy plakát tudtul adta volna ittlétét. Aztán megjelent március közepetáján a „Szókimondó asz- szonyság” plakátja, s azon ez olvasható: Catherine Pap Éva Jászai-dijas. Nem vendégként játszott a március 28-án a Móricz Zsigmond Színházban bemutatott francia vígjátékban ... Az ország közönsége elsősorban fílmszerepejből ismeri Pap Évát — nemrég volt a tévében az „Egy magyar ná- bob” című film felújítása — de számos játékfilm, tévéfilm, tévéjáték főszerepében ismerhettük meg őt. — Egy Moliere-darabot említenék, amit még főiskolásként játszottam színpadon, a darab Léner Péter vizsga- rendezése volt. Ö ugyan két- három évvel feljebb járt tőlem, de ismertük egymást, s akkor dolgoztunk együtt komolyabban. És most ide kerültem a nyíregyházi társulathoz, melynek Léner Péter az igazgatója ... Mi történt a két találkozás között? — Először a szegedi Nemzeti Színházhoz kerültem, onnan 1966-ban a Vígszínházhoz szerződtem, ahol igen jelentős művészekkel játszhattam együtt, elég Páger Antalt, Sulyok Máriát, Ruttkay Évát említeni. Nyolcvankettőben úgy éreztem, váltani kell. Gondoltam, a szerepcél- jaórnat, terveimet inkább megvalósíthatom egy vidéki város társulatában. — Zalaegerszegen folytatódott a pályám, ahol köztudottan Ruszt József érdekes, izgalmas rendezői munkája vonzotta a színészeket. Aztán valami itt is elromlott, a társulat csaknem felbomlott. Ezután szerződtem Kecskemétre, ahol Molnár Ferenc „Testőr” című darabjának egyik főszerepét játszottam, és akadtak még kisebb szerepek, de igazában nem találtam meg helyemet a forrongó kecskeméti színházban, Léner Péter hívott és én jöttem ... Mivel jár a szerződésbontás? — Semmi jogi vagy egyéb hátránnyal nem jár, csak az ■ember ugyanazzal a fizetéssel jöhet át az új helyre, mint az előző volt. Először 1978-ban egy filmbemutató alkalmából jártam Nyíregyházán, emlékszem egy Krú- dy-kiállításra, amát megnéztünk. Más kapcsolatom nem volt a várossal, a megyével. A társulat néhány tagját természetesen ismertem, Bárány Fnicivel szinkronizáltunk, Szigeti Andrással játszottam egyszer Pesten a Körszínházban. — Itt az első dolgom az volt, hogy sorra megnéztem az éppen bemutatott darabokat és persze készültem az első fellépésemre a Szókimondó asszonyságban. Szokatlan volt a vígjátéki szerep, holott — talán kevesen tudják —, a főiskolán az operettszakon végeztem. Később — a filmekben is inkább komoly. már-már tragikus szerepeket alakítottam. Bízom abban, hogy Nyíregyházán az elképzeléseimnek, karakteremnek megfelelő szerepeket ■kapok majd és megvalósíthatom régi álmaimat. Magánélet? — A férjem Koltay János színművész, a Madách Színház tagja. Van egy tizenkét éves fiúnk. Az utazás Pest és Nyíregyháza között nem éppen pihentető a nagy távolság miatt. A családom jól érzi magát Pesten, ott van a lakásunk, a fiam is ottani környezetében, iskolájában érzi jól magáit. Nincs szívem hozzá, hogy kivegyem és idé- hozzam, pedig nagyon hiányzik. Így marad az utazás. — Egyébként Nyíregyházán a színészházban lakom, jól érzem magam, bár a presszó miatt egy kicsit hangos az épület. A szerepeimet otthon magnóra mondom, így tanulom meg ... Ha ráérek szeretek varrni, kötni és úszni. Nagyon kellemes a Malom utcai uszoda. S ha minden úgy alakul, ahogy tervezem, sokáig — vagy talán végleg — Nyíregyházán maradok ... Páll Géza Vezető talárnak plusz hatszáz Kezdeményezések a nyíregyházi 4-esben Mostanában az iskolák — előzetes viták után — maguk készítik el saját „törvényeiket” — szervezeti és működési rendjüket — ami az önállóság, a demokratizmus vonásainak erősítését szolgálja. Miért választottuk éppen a nyíregyházi 4. sz. általános iskolát, hogy ízelítőt kapjunk minderről? Megtudtuk, hogy az iskola vezetősége jó három évvel az oktatási törvény megszületése előtt már kidolgozta a sajátos alapdokumentumát. — Nem azért kezdeményeztük a saját működési rend elkészítését, mert nagyon szeretjük a papírmunkát. A kényszer vitt rá bennünket; éppen a felesleges átfedések, viták, félreértések elkerülését, a már-már mamutiskola zavartalan, olajozott munkáját kívántuk segíteni vele — magyarázza Bessenyei József igazgató. Az iskola — a karbantartó műhellyel együtt — öt épületből áll. E valóságos iskolai „nagyüzem” — amelynek fő profilja ráadásul az énekzene tagozatos oktatás, amely speciális munkát és szervezést is igényel — megkívánja a munkarend maximálisan ésszerű rendezését. — De nem a túlszabályozást — jegyzi meg az igazgató, s hozzáteszi, szerinte az előző időszakban — amikor a Rendtartás élt — sem találta túlszabályozottnak az iskolát. Együtt forgatjuk az iskola 90 oldalt kitevő szabályzatát és próbáljuk felfedezni benne az újat, a sajátosat. A munkaügyi szabályzat címszó alatt, vagy a munkaköri elhatárolást tartalmazó részben nem találunk különösebb újítást. Ha csak azt nem, hogy az iskolavezetés mellett létrehoztak — törvényesítettek — egy pedagógiai tanácsot, melynek tagjai az intézmény vezető tanulói, tanárai. Ez a kis közösség a lehető legérdemibb módon beleszól a nevelési „diagnózisok” — és orvoslások — elemzésébe, kitapintva a legérzékenyebb pontokat, a ne- veltségi szint iskolai jellemzőit. A vezetés bővítése, a gondok, tennivalók megosztása érdekében ezek után egy kibővített iskolavezetőség elé kerül minden fontos oktatási-nevelési kérdés, probléma, így alakult ki, hogy minden évben^gy-egy szakterület kiemelt szerepkört kap, az előző év a matematika éve, az idei az anyanyelvé, a jövő tanév pedig valószínű, a számítógépek éve lesz. Talán a legéletszerűbbek az egységes nevelői eljárások címszó alatt megfogalmazott követelmények, melyek nem csak azt írják elő, hogy a nevelő pontosan induljon az órára, s az órák fegyelmét köteles biztosítani. Az is követelmény, teremtsen lehetőséget a tanulók véleményének nyilvánítására, mellőzze a hangos kiabálást, a gyermek személyét sértő megszólításokat, hibái gúnyolását, s azok állandó hangoztatását. A tanulók érezzék a nevelő bizalmát, de ez a viszony ne váljék bizalmaskodássá, s a nevelő ne tűrje meg a tiszteletlenséget. Rögzíti; az órát pontosan kell befejezni, mert a szünet elvétele, vagy megrövidítése nem lehet büntetési forma. Ebben az iskolában évek óta megtalálják a jó munkára ösztönző anyagi és erkölcsi elismerés, minősítés lehetőségeit, melyeket mindig a szakmai munkaközösségek és szélesebben pedig a tantestületi közösség hitelesítenek, így adják a vezető tanári „rangot”, amely egyből «— a szabályzatban is helyet kapott — 600 forint fizetésemeléssel jár. Van egy házi kitüntetésük, amit demokratikusan A tárgyalóteremből Nem tartotta, eladta... Újsághirdetésre figyelt fel 1985 májusában Csernyik János és Ricz Sándor, nyírszőlősi lakosok. A hirdetésben megvételre ajánlottak két előhasú üszőt. Csernyik és Ricz felkereste az állatok tulajdonosát. Megállapodtak vele, hogy megveszik az üszőket 48 090 Ft-ért. Erről adásvételi szerződést kötöttek, melyben vevőként Csernyik Jánost jelölték meg. A vételár megfizetésének határidejéről Ricz rendelkezett: legyen az november eleje. Szabályosan, tanúk előtt írták alá a szerződést, csak az volt a baj, hogy az eladó nem tett az állatokra vonatkozóan tulajdonjog-fenntartó nyilatkozatot, annak ellenére, hogy a vételár megfizetésére későbbi időpontot állapítottak meg. Csernyik ekkor úgy nyilatkozott, hogy az üszőket tovább akarja tartani. Arról viszont nem volt szó, hogy milyen eredetű pénzből kívánja majd a vételárat kiegyenlíteni. Az eladó nem vizsgálta Csernyik fizetőképességét, mert ismeretlenül Is megbízott benne. Az üszőket azonban a két férfi nem hazavitte, hanem egy állattartóhoz, aki 34 000 Ft-ért meg is vette tőlük. Ricz Sándor őt úgy tájékoztatta, hogy az állatok a saját neveléséből valók. A kapott pénzt aztán elvásárolták elszórakozták, eszük ágában sem volt az üszők tulajdonosának a 48 000 Ft-ot kifizetni. Vagyis az eladót tévedésbe ejtették, és ezzel neki kárt okoztak. Csernyik Jánost és Ricz Sándort a sértett feljelentette. Ügyük a megyei bíróság elé került, ahol megállapították, hogy mindketten bűnösök csalás miatt, mint társtettesek. Csernyiket 10 hónapi, Riczet, mint többszörös visszaesőt 1 év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet jogerős. B. A a tantestület szavaz meg, ítél oda, ez „Az iskola kiváló nevelője” cím, amellyel négyezer forint jár. Hasonlóan a minimum 10 évig lelkiismeretes munkát végző törzsgárdatag is 4 ezer forintot kap. Sok figyelemre méltó — tulajdonképpen kézenfekvő — munkaköri, viselkedési, etikai szabályt rögzítettek még a 4-es iskolában. A béremelés, a jutalmazás demokratikus lebonyolítása, a többlet munkával járó társadalmi megbízatások teljesítése, a túlórák, a helyettesítések dolga éppúgy helyet kapott ebben, mint az iskola eszközeinek védelme, az ésszerű takarékosság. — Valójában ez a szabályzat soha sem lesz tökéletes, mert minden év változásokat hoz. Állandóan ki kell majd igazítani — mondja végül az igazgató, amivel a lényeget is megfogalmazza; nem a szabályzathoz kell igazítani az iskola életét, hanem fordítva ... P. G. Felelős az alkohol Kézben a munkakönvv Hét városban és öt megyei irányítású nagyközségben alakultak alkoholellenes bizottságok a közelmúlt években. Az akcióba a munkahelyek is bekapcsolódtak, közülük 176-ban döntöttek a helyi bizottságok megalakítása mellett. Szigorúbb rend a munka- bolyokon A Nyíregyházi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt évben széles körű vizsgálatot indított. A megyeszékhelyen és vonzáskörzetében összesen 24 munkahelyet és intézményt, több tucat vendéglátóhelyet látogattak végig. A ’87 januárjában lezárt vizsgálat tapasztalatait vaskos paksaméta rögzíti. A népi ellenőrök megálla-' pították: bár az ellenőrzött helyeken szeszes italt nem árusítanak, arra azonban gyakran akad példa, hogy közvetlenül a munkahely mellett található kocsma, vagy büfé. A Zöldért almatároló melletti Kismozdony például jó fekvésének köszönhetően egyszerre több munkahelyet is „kiszolgál”. Elsősorban a HUNGARO- FRUCT és a Kelet-Szövker. Vállalat dolgozói vehetik naponta igénybe szolgáltatásait, megnehezítve ezzel a munkahelyi ellenőrök, munkavédelmi felügyelők dolgát. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint a munkahelyek vezetői sokat tesznek aZ alkoholfogyasztás megakadályozásáért. Különösen jó tapasztalatokat szereztek a nyíregyházi 5. számú Volánnál és a gávavencsellői tsz-nél. A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetnél kiemelt szerep jut az alkohol- ellenes bizottságnak. Az ittas dolgozót kiállítják a munkából, s az a napja igazolatlan marad. Ha az eset többször is megismétlődik, a dolgozó kézhez kapja munkakönyvét. Az alkoholfogyasztás növekedésének kedvez az alkoholtartalmú italok széles választéka is. Van ahol „csak” tíz, van ahol 82 féle italból válogathat a vendég. A szerződéses, valamint a jövedelemérdekeltségű boltok terjedése újabb melegágya az italforgalom növekedésének. Nehezíti a dolgot, hogy az eredetileg nemcsak italárusításra kijelölt boltok menet közben profilt váltanak. Kezdetben még kapható bennük az előírásban szereplő étel és üdítőital, ezek azonban lassan kikopnak, s marad pusztán az alkohol. Ha megtörtént a bajmim Ha már megtörtént a baj, a társadalom siet segítségre. A családsegítő központok sok olyan család számára nyújtanak támogatást, amelynek tagjai az alkohol áldozatai. Nyíregyházán 1985-ben 676, 86-ban már újabb 410 családdal akadt teendője a családsegítő központnak. A két évvel ezelőtti megalakulás óta a gondozottak 20 százalékánál, 77 családnál bizonyítottan az alkohol felelős a család széthullásáért. Munkájukkal persze nemcsak orvosolni, megelőzni is igyekeznek a bajt. Ez azonban nemcsak az ő feladatuk. A tanácsok rendkívül sokat tehetnek az alkoholfogyasztás visszaszorításáért, az alkoholisták gyógyításáért. Az intézkedések sikerének azonban határt szabnak a lehetőségek. Nem ritka eset, hogy a beutalóval rendelkezőnek három hónapot is kell várnia, amíg gyógykezelése megkezdődhet ... Mlndannyiunk gondja Az alkoholfogyasztás, az alkoholisták számának növekedése mindannyiunk gondja. A széthulló családok, az intézetbe kerülő gyermekek, a beteggé és munkaképtelenné vált emberek gyógyítása nem maradhat egy-egy család ügye. Már csak azért sem, mert bár az alkoholista a saját keresetét issza el, gyógyításának számláját a társadalom fizeti. Kovács Év? _____ ____ Di» #”■> H * * ieUolÁKan j y i \V?I I VJ C3 Oímm I 2^ »V \Jß | C*1 Bm# CmJI * 1
