Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

1987. április 6. Kelet-Magyarország Az olyasó kérdésére Házi Zsuzsa válaszol Remélem, nem haragsza­nak meg a névtelenül érdek­lődők, ha először azoknak vá­laszolok, akik a nevüket is adták a kérdésükhöz. I Molnár Erika, Nyíregy­háza, Honvéd utca 3. 1 szám alatti lakos arról j érdeklődött, hogy a Hon- ' véd utca térségében ter- f veznek-e szanálást? Ha l pedig nem, akkor mikor | számíthatnak valamilyen Wm változásra az itt élők? Egyelőre semmi biztosat nem tudok a kérdésre vála­szolni. Mint a tanács műsza­ki osztályán megtudtam, el­képzelhető, hogy szanálják a területet — feltéve, hogy er­re terjeszkedik tovább a Kert utcai lakótelep. Az építkezés­re ugyanis több területet je­löltek ki. Várhatóan még az idén eldől, hol folytatódik a munka, de a szanálások leg­feljebb a jövő évben kezdőd­nek. Nagy a valószínűsége, hogy a Honvéd utca tovább­ra is fennmarad, mert itt na­gyon sokba kerülne a kisajá­títás. Ez esetben annyi válto­zásra számíthatnak az itt la­kók, hogy bevezetik utcájuk­ba a gázt. A hálózatépítés előkészítése már megkezdő­dött. I Nagy Jánosné a nyír­egyházi Közép utca sorsa miatt emelt szót. Tartf hatatlan, hogy esős na­pokon tengelyig süpped­nek az autók — nemrég egy mentő is elakadt. A családok akár társadal­mi munkát is vállalná­nak azért, hogy megol­dódjon ez a gondjuk. Mi­vel az utcában sok az idős ember, nagy segítsé­get jelentene, ha felsze­relnének egy nyilvános telefont. Az útépítés ügyében azt a választ kaptam, hogy a közös képviselő vegye fel a kap­csolatot a tanács műszaki osztályával. A postán pedig arról tájékoztattak, hogy az idén nem tervezik nyilvános telefon létesítését a Közép utcában — de megnézik, hogy milyen lehetőség lenne erre a későbbiekben. — Mi lesz veled Kistele­kiszőlő? — tette föl a kérdést B. G. építész- mérnök. A nyíregyházi telefonáló arra kíváncsi, hogy mikor nyilvánítják belterületté ezt a város­részt és mikor kezdőd­hetnek meg az építkezé­sek a telkeken? Ebben a témában jó hírt közölhetek az érdekeltekkel. Legkésőbb ez év végére elké­szül a környék rendezési terve, melyet a napokban vi­tattak meg a szakemberek. Várhatóan áprilisban részle­tes tájékoztatást adnak a la­kosságnak az elképzelések­ről. A Kistelekiszőlő egy ré­szét a jövő évtől belterületté nyilvánítják. Ám azok az építkezések, melyek megfe­lelnek a rendezési terv cél­kitűzéseinek, még az idén megkezdődhetnek. I Mázsári János, a Sóstói út 1. szám alól azt pana­szolta, hogy rossz minő­ségben tudják fogni a városi televízió adásait. A kép elfogadható, vi­szont a hang élvezhetet­len. Különösen a leg­utóbbi két adásnál ta­pasztalták ezt a hibát. A panaszra a nyíregyházi MODUL szervizben elmond­ták, hogy a VTV adásait egyelőre ideiglenes modulá­torral közvetítik, ezért elő­fordulnak hanghibák. Remél­hetően nem lesz így sokáig, mert hamarosan felszerelik az új — a végleges — modu­látort. Addig is, ha valaki je­lentősebb hangromlást ta­pasztal, forduljon a MODUL- hoz segítségért. I Nyíregyházi középisko­lások kérdezték, hol vá­sárolhatnak jegyet a Modern Talking koncert­jére? Amit biztosan tudok: a COOPTOURIST nyíregyházi irodája autóbuszt indít ápri­lis 11-én az együttes buda­pesti koncertjére. A műsor megtekintése mellett ebéd és városnézés is szerepel a programban. Legkésőbb szer­dáig fogadnak el jelentkezé­seket az irodában. — Mikor osztanak telke­ket Or oson a Meggyes és a Bodrogi utca térségé­ben? — firtatta levelé­ben egy fiatalasszony. — Sok házaspár szívesen építkezne ezen a környé­ken. A Meggyes és a Bodrogi utca térsége beépített terület — tájékoztattak a tanácson. Mivel itt a telkek magánkéz­ben vannak, ezekkel a tulaj­donosok rendelkeznek. Tőlük függ, hogy megosztják, elad­ják, vagy megtartják. Ha itt nem is, de Oros több pont­ján, például a Kezdő és az Élet utca környékén vannak szabad építési telkek. Nagyon sok panasz, javas­lat érkezett a nyíregyházi buszközlekedéssel kapcsolat­ban. A kérdéseket a Volán Vállalathoz továbbítottuk. Kérjük olvasóinkat, hogy szerdai napokon figyeljék az Illetékes válaszol rovatot. Hamarosan itt közöljük a felvetésekre érkezett válaszo­kat. Tetőtől talpig fehérben OLAJFCRÖTORONY ÉPÍTÉSÉHEZ gyártanak berendezé­seket a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Képünkön: Koós János és Gerhard József gyűrűt esztergál. (Császár Csaba felvétele) . Lesz elegendő a végeken is A szatmári tájon ma is sokan tartanak állatot, hogy ezzel nemcsak családjuk, ha­nem a környék ellátásába is besegítsenek. A tápellátásról a SERKÖV fehérgyarmati te­lepe illetve a Gabona- és Ma­lomipari Vállalat gondosko­dik. A SERKÖV főleg az ÁFÉSZ boltjait látja el sertés- és ba­romfitáppal. 25 község har­minc boltjába szállítanak részben saját, részben bér jár­művel. A rendkívül hideg időben különösen mostoha körülmények között dolgoz­tak a keverőben, ahol a kinti hőmérséklettől alig tíz fok­kal volt melegebb. Nem volt gond januárban sem az ellá­Dobozért cellulózt Szomszédolás haszonnal Gazdasági együttműködésünk Szovjet-Kárpátontúllal Már az okos parasztember előtt is világos volt, hogy érdemes szemmel tartania a közelben lakó földműveseket, iparosokat, mert ha nyitva tartja a szemét, felmérhetetlen haszna származhat belőle. Például megfigyelheti, mit csinál jobban a másik, amit érdemes neki is megtanulnia. Hég nem volt ró példa Ezt ismerhették fel azok a szabolcs-szatmári, illetve kár- pátontúli szakemberek, akik a múlt esztendő végén majd az idén, januárban előbb Ungváron, majd Nyíregyhá­zán találkoztak, ahol a leg­fontosabb napirendi pont nem volt más, mint hogyan lehet­ne a korábbiaknál sokkal jobban kihasználni a két te­rület közelségéből adódó le­hetőségeket, hogyan lehetne erősíteni a gazdasági, keres­kedelmi kapcsolatokat. A két szomszédos ország­rész baráti együttműködésé­ben nem ismeretlenek az eh­hez hasonló találkozások, ám ez a két legutóbbi randevú a kapcsolatok minőségileg más jövőjét is sejteti. Arra ugyan­is még sohasem volt példa, hogy egyidőben több tucat­nyi kárpátaljai illetve sza­bolcs-szatmári gazdasági, ke­reskedelmi szakember ül­jön asztalhoz, hogy felmérje, mire képes a másik, mit ér­demes megtanulni, megsze­rezni az asztal túlsó felén ülőktől. Természetesen a kölcsönös előnyök szigorú tiszteletben tartásával. A két fél, mint várható Beszélgetés egy pékinassal A nyíregyházi evangélikus templom melletti sütödében kerestem meg, ahol éppen szakmai gyakorlaton vett részt. Fehér nadrágban, atlé­tában jött elő a kemencék közül, még kezet sem tud­tunk fogni egymással, mert könyékig lisztes volt. Szelíd, barna szemű, vékony fiú Be- regdarócról: Tóth Gyula az Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Iskola harmadik osz­tályos tanulója. Megyénket képviselte az idén „A sütő szakma kiváló tanulója’’ címért folytatott országos versenyen. Hogy milyen egy mai pék­inas? Sokkal nagyobb elmé­leti tudással kell rendelkez­nie, mint hajdanán. Ezt pe­dig nem is lehet olyan köny- nyen, egyik napról a másik­ra — esetleg a verseny előtt — elsajátítani, hanem három év kitartó, rendszeres mun­kája szükséges hozzá. Az el­méleti ismereteken kívül a házi versenyen túróstáska- és levelestészta-sütésből vizs­gáztak a résztvevők — ami Gyulának kitűnően sikerült. Aztán az országos vetélke­dőn, melyen huszonegyen voltak — a megyék legjobb leendő pékéi! — vajaskiflit, stanglit, sósrudat és uzsonna­kenyeret kellett sütni. A zsű­ri pontozta a péksütemények alakját, tömegét, színét, azo­kat a fortélyokat, melyek a jó tésztakészítéshez szüksé­gesek. Aki elméletben és gyakorlatban is jó eredményt ért el és bekerült az első hat helyezett közé, az „felszaba­dult”, vagyis megkapta a szak­munkás-bizonyítványát. Gyu­lának sajnos ez már nem si­került, mert a gépszerelés­nél némi bizonytalanságot árult el. Mikor azt kérdeztem, ho­gyan választotta ezt a szak­mát, nagyot nevetett. Azt hi­szem, nem én voltam az első, aki ezt tudakolta tőle. A ti­tok nyitja azonban egyszerű: van egy pesti nagynénje, aki sütödében dolgozik, és aki­nek a munkahelyére egyszer, még gyerekkorában bevitték. Akkor tetszett meg neki a nagy tisztaság, a csodálatos illatok, melyek egy pékmű­hely szükségszerű velejárói. Igaz, azóta sok idő eltelt, megfakult kissé a műhely va­rázsa, és a péksütemények sem ízlenek már annyira, mint kezdetben. Néhány hónap múlva Gyu­la, a többiekkel együtt meg­szerzi a szakmunkás-bizo­nyítványt. Vásárosnamény- nyal kötött szerződést, ott lesz a munkahelye. De ne­kem elárulta dédelgetett ál­mát: szeretne egyszer egy sa­ját kis sütödét nyitni, ahol péksüteményeken kívül gyö­nyörű, illatos, magas házi kenyereket is készítene. Bartha Andrea volt, roppant hamar szót ér­tett. Pedig sokat vártak, vár­nak egymástól. A megyénk- beliek többek között azt, hogy hozzájuthassanak a szovjet ipar fejlett technikai eszközeihez, technológiáihoz, az oitt fellelhető keresett alap­anyagokhoz, fél-, illetve kész­termékekhez, de közös vál­lalatok alapítására, a terme­lési együttműködésekre is szívesen vállalkoznának. Az országhatáron túl élők en­nek fejében örömmel vennék át a nálunk már jól bevált különféle növénytermesztési és állattenyésztési technoló­giákat, de készségesen fogad­nák a tőlünk származó vető­magvakat, tenyészállatokat is. Konkrét ajánlatok Megszülettek a konkrét ajánlatok is, melyek mutat­ják, mily széles lehetősége van a két ,testvérmegye gaz­dasági, kereskedelmi együtt­működésének is. A nyíregy­házi papírgyár például hul­lámdobozokat szállítana szí­vesen, míg a rahói papírgyár cellulózzal viszonozná azt. A mátészalkai Szatmár Bútor­gyár szekrény frontalkatré­szeket adna, a munkácsiak székállványokkal vehetnének részt a cserében. A nyírbá­tori Csepel fúrógépgyáriak olajzóegységet, áramlásmérő­ket, nyomáskapcsolókat vár­nának, s ennek fejében részt vennének az irsavai gyár korszerűsítésében. E három példa azonban csak csepp a tengerben, az ungvári illetve nyíregyházi találkozón ennél sokkal több ajánlat, kívánság öltött tes­tet. Azok kimunkálása, konk­retizálása persze még hátra­van, egyebek mellett meg kell egyezni az árakban, me­lyek természetesen csak a két ország közötti szerződésekben foglaltak szerint alakulhat­nak majd. Felgyorsulnak az események Ez azonban már a szak­emberek dolga, s minden bi­zonnyal reménykedhetünk, csak a kezdet volt nehéz, a továbbiakban felgyorsulnak majd az események. A talál­kozók résztvevői mindeneset­re ezt ígérik. Azaz: a múlt­ban is egymásra utalt két te­rület a korábbiaknál is gyü­mölcsözőbb együttműködését, mert ezt diktálja a felek ér­deke. Balogh Géza tással — kialakult túrajára­tok vannak. Az igények nö­vekedtek, így a nyíregyházi és vásárosnaményi keverők is besegítettek e két tápfajtá­ban az ellátásba. Csengertől Fehérgyarma­tig, Kishódostól Kisarig szál­lít tápot, lucernalisztet, for­gódarát illetve kukoricát, bú­zát és árpát a Gabona- és Malomipari Vállalat fehér- gyarmati üzeme. Napi 80 ton­na takarmány hagyja el a te­lepet. 62 dolgozó munkálko­dik azon, hogy szövetkeze­tekhez és egyéni, gazdálko­dókhoz eljusson időben az e leség. V ajúdik az időjárás, nehezen tavaszo- dik. Jelentős a ké­sés a földeken, türelmet­len a szántó-vető ember, de türelmetlenek vagyunk valamennyien. Várjuk már a napsütést, az igazi felmelegedést. Szerveze­tünk is egyre nehezebben viseli el a különböző lég­áramlatok immár szabá­lyos szabálytalan érkezé­sét. „Front” — mondjuk magunknak és egymás­nak, amikor kis szédülést, meleghullámot érzünk, vagy amikor éjszakánként többször is megszakad a pihenésünk. Valóban ne­héz legyőzni ezt az időjá­rás okozta terhet, ilyen­kor aztán élénkítjük ma­gunkat több kávéval, majd szedünk rá nyugtátokat, de ennek ellenére türel­metlenek vagyunk — fő­leg egymással szemben. Hangosabb a szó otthon és a munkahelyen, a bu­szon és a boltban, a pénz­tár előtti sorállásnál. Gyakorta könnyen kicsú­szik a sértő szó a szánkon, és amikor rádöbbenünk, hogy ezt azért mégsem kellett volna, akkor rög­vest menekülünk a mögé a bizonyos „front” mögé: mindent rákenünk, még azt is, amihez ennek a se tél, se tavasz idő­járásnak semmi köze sincs. A legkevesebbszer gon­dolunk persze arra, hogy a sértett fél is szenved a fronttól, az ő idegrendsze­rét is megviseli a nagy hőingadozás, s neki is jo­ga van ilyen alapon vi- szontsértegetésre. Előfor­dul aztán más is: az, hogy kényelmességünket, mu­lasztásainkat vagy éppen hozzá nem értésünket, lus­taságunkat akarjuk ezzel a fronttünettel álcázni. Csakhogy az oktalan sértegetések, a hányaveti munka, vagy az elmulasz­tott tett hatása túléli a frontokat... Ezért nem árt vigyázni magunkra! A. S. Táp — túrajárattal Szövetkezeteknek és egyéni gazdálkodóknak egyaránt ___3^ SZERKESZTŐI OOOOOOOO m Front

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom