Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. április 11. O C SlAILIAfÜF CITITIfflC N------------------------------------------------------------------------------—— DIVATLEVÉL PÁRIZSBÓL A párizsi nagy divatkreátorok ismét szabadon engedték fantáziájukat, hogy az általuk elkép­zelt nagyszerű ötleteiket tökéletesen megvalósít­hassák. Ha csinosak és divatosak akarunk len­ni a nyáron, jobb ha több pénzt költünk a ru­hára, mint az ennivalóra . . . Az 1987-es tavaszi-nyári kollekciók kosztüm­jei szépen karcsúsító szabásvonalnak. Ha alakunk elbírja, akár a kényelmetlenségig szűkre szabott szoknyát is magunkra ölthetünk, s éppen ilyen divatos még a csípőtől lefelé na­gyon bővülő kacér mini vagy térdig érő szok­nya. A rövid ruha irányzat kedvez az alsóne­műknek, mert játékosan mutogatja 6ket . . . „Nyitott ajtót a stílusoknak” — hirdetik a ruhák poétái és ennek jegyében mutatunk be mi is egy divatcsokrot a párizsi nagy divatsza­lonokból. 1. NINA RICCI. Az ararnygyűszűt elnyerő divat­ház e modellje sárga 7/8-os ragián kosztüm, mely gallér nélküli, kétsorosán gombolódó, süllyesztett zsebes és hátul övpántos megoldá­sú. Térdig érő gabardin rakott szoknyát tervez­tek hozzá. 2. LOUIS FERAUD. Spanyol stílusban készült fe- kete-féhér tyúklábmintás selyem kosztüm. A rö­vid kabátkát fekete, kézzel hímzett paszomány díszíti. A magasított derekú szoknya alul kibő­vül. A fehér selyemszatén blúzt csipkeplaszt- ron ékesíti. 3. CHANEL. Sötétkék gyapjúkrepp kosztüm nagyon vidám, fiatalos szabásban, s az elma­radhatatlan ötletes Chanel paszpóllal. Feladó: Kovács Mari A családjogi törvény r I /. r r I I ■ módosításának elvei Családjogi szakemberek mondták: „A család műkö­dési zavarai hazánkban is jelentős társadalmi problé­mákat okoznak. Évek óta statisztikailag is jól mérhe­tő jelenség a családi kapcso­latok lazulása, a családbom­lások növekedése. 1974—84 között a házasságkötések száma mintegy 30 százalék­kal csökkent. A válások szá­ma ugyanezen idő alatt az évi 24517-ről 28711-re emel­kedett. ' Ez 1984-ben közel harmincezer kiskorú gyere­ket érintett. A családok mintegy IS- százalékában ma csak az egyik szülő él együtt gyermelcével. Az elvált szülők életviszo­nyai elnehezedtek, így újra- házasodási szándékaik, esé­lyeik is csökkennek. Házas­ságkötés helyett sokan in­kább az élettársi kapcsolatot választják. Ebben bizonyos jogszabályi előírások is sze­repet játszanak, mint példá­ul az özvegyi nyugdíj elvesz­tése, vagy az ingatlanszerzé­si korlátozás. Ugyanezen okok látszatválásokhoz is ve­zetnek. (Ez utóbbin kívül se­gítene az új földhasználati törvény.) A családi élet zavarai szá­mos kedvezőtlen társadalmi jelenséget váltanak ki. Külö­nösen a népesedési helyzet alakulása, a gyermekek szo­cializációjának fogyatékos­ságai, veszélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beillesz­kedési zavar (alkoholizmus, bűnözés stb.) függ össze' a családi élet problémáival.” Mindezek ismeretében szükséges, hogy a családjogi törvény módosításának elvei a következők- legyenek: a családi kapcsolatok megszi­lárdítása, az elhamarkodott és felelőtlen házasságköté­sek, válások megakadályo­zása. Ez utóbbinál hangsú­lyozni kell, hogy nem a vá­lást akarják mindenáron megszigorítani a jogalkotók, csak a helyrehozható házas­ságok felbontásának szeret­nék elejét venni. A gépies bontópereket akarják kikü­szöbölni. Túlságosan merev a ko­rábbi szabályozós, amely tiltja, hogy a házastársi va­gyonközösséget a házasulok közös megegyezéssel kizár­ják vagy korlátozzák. Meg­felelő jogi garanciák előírá­sával lehetővé kell ezt tenni úgy, hogy egyik házastárs se váljék kiszolgáltatottá. Lehetővé kell tenni, hogy a házasulok a házasságkötést megelőzően rendezhessék a házasság felbontása esetére a házasságkötéskor már meg­lévő lakás további használa­tát. A bíróság ettől a megál­lapodástól csak a közös kis­korú gyermekek érdekére fi­gyelemmel térhetne el. Indokolt a szabályozás megváltoztatása a szülői fel­ügyeleti -jogot illetően is. A gyermeknevelésre alkalmat­lan, súlyosan felróható ma­gatartásé szülőt felügyeleti jogától meg kell fosztani. Nem közömbösek a gyer­mektartás-díj fizetésére vo­natkozó rendelkezések sem. A szülők megegyezése legyen az irányadó, természetesen csak abban az esetben, ha így érvényesülnek leginkább a gyermek érdekei. Ha a kiskorú a családi környezetében veszélyezte­tett helyzetben van, ki kell emelni őt onnan. Ha a szülő a gyermek nevelését, gondo­zását önhibáján kívül nem tudja ellátni, a gyermek másnál (intézet, nevelőszülő) való elhelyezése nem érint­heti a szülői jogokat. Ha azonban a szülő magatartása miatt állami gondozásba vé­tel válik szükségessé, a szü­lőt felügyeleti jogától meg kell fosztani. Csősapka, kámzsa — tavasszal is IVIaradék fonalból könnyű cső­sapkát köthetnek mée a kezdők is, néhány óra alatt. Vékony műszálfonal dupla szálával dol­gozzunk, 3-as tűvel. A csösapka hasznos lehet hirtelen szélben, csőben. De különösen szép, ha kézzel kötött pulóverünket egé­szíti ki, nyakba eresztve — kámzsaként. A szabásminta sze­rint csősapka-kámzsát varrha- tunk is. Pamutdzsörzéből .vagy selyemből. Utóbbi kifejezetten alkalmi viselet selyemblúzhoz. Szé,}, ha mindkettő azonos szí­nű, de a fiatalok viselhetnek fé­ket: blúzhoz mandarin, tégla­vörös, vagy citromsárga, esetleg türkiz kámzsát is. Ezek a szi­liek az idén egymással is vari­álhatók. parizerkosarkak Hozzávalók: 10 szelet pa- rizer, 2 dl tejföl, 4 db tojás- sárgája, 8 dkg reszelt trap­pista sajt, 2 db paradicsom, 1 g törött bors, 2 dkg só, 2,5 dl olaj, 1 g szerecsendió. Elkészítése: Forró olaj ban héjastól kisütjük a párizsi szeleteket: kis kosárkákat kapunk. A tojássárgáját el­keverjük a tejfellel, reszelt sajttal és a fűszerekkel. A masszát - a kosárkákba hal­mozzuk, tetejükre egy ne­gyed paradicsomot teszünk. Meleg sütőben átsütjük. (Vi­gyázzunk a paradicsom könnyen megég és keserű lesz!) (Ezt 3 személyre ajánljuk.) Gyakran előfordul, hogy az egyébként egészséges, gyermek étvágytalan, vagy legalábbis, annak tartja a szülője. A kiindulópont va­lóban helyes: mind a gyer­mek. mind a felnőtt étvágya mindig megfelelő, ha egész­séges. Az ebből''történő kö­vetkeztetés azonban már nem mindig helytálló. A táp­lálék felvételének a minden­kori mennyisége ugyanis a táplálék összetételétől, az al­kati sajátosságoktól, az ég­hajlati tényezőktől is nagy­mértékben függ. Nyilvánva­ló, hogy nyáron, amikor a környezet hőmérséklete ma­gas, kevesebb energiára van szükség, mint télen, akkor, ha a lehűlés, a szervezetet érő hideghatás erőteljesebb. Számos szülő még ezt a jól ismert tényezőt sem veszi figyelembe, és a gyermekét szeretné szükségletén felüli táplálék elfogyasztására kényszeríteni. Ez a gyermek­ben előbb-utóbb ellenérzést, sőt undort vált ki az étkezé­r Étvágytalan a gyermek sek iránt; ez fokozza étvágy­talanságát. Ezzel a bűvös kör bezárult. Ilyen esetben nincs más tennivaló, mint a helyes étkezési szokások be­vezetése, az étkezés kijelölt időpontjainak a lehetőleg szigorú betartása és az ét­kezési kényszer megszünte­tése. Mindez az esetek több­ségében megoldja a dolgo­kat. Vannak persze átmeneti állapotok, amikor az étvágy­talanság — mondhatnánk — természetes. Ilyen például a fogzás időszaka, a védőoltá­sok utáni lázas reakció. Az akut betegségek jelentős ré­sze is * étvágyzavarral jár együtt. Legkifejezettebb ez lázas, hurutos és heveny fer­tőző betegségék kezdetén, különösen annak első nap­jaiban, amikor a kis beteg legszívesebben csak folyadé­kot vesz magához. Ilyenkor a kiszáradás elleni küzdelem az elsődleges, tehát sok fo­lyadék itatása. Célszerű, ha ez sok vitamint és kellő mennyiségű ásványi sókat tartalmaz, ezért ajánlhatók a gyümölcslevek. Arról se fe­ledkezzünk meg hogy az ágy­ban nyugodtah fekvő gyer­mek energiaigénye is kisebb, mintha egész nap mozogna. Mielőtt akár a legenyhébb étvágyjavító szerhez folya­modnánk, vizsgáljuk meg- alaposan: rendben van-e az étvágytalan gyermek körül mindaz, ami ezt a panaszt kiválthatja. Mindig gondol­nunk keil arra, az étvágy­talanság tünet, és ezért mö­götte testi vagy lelki beteg­ség állhat. Ideges panaszok, a családi élet konfliktusai ugyanúgy étvágytalanságot okozhatnak, mint az, ha a gyermek alig van levegőn, mozgáshiányban szenved, esetleg éppen fordítva: fizi­kailag vagy — ez' fordul In­kább elő — szellemileg túl- erőltették. Ezért elsődleges teendő az életmód rendezése. Az ízületi fájdalomról Mit csináljunk, hogy el­múljon, hogy újból ne fáj­jon? Hogyan előzhetjük meg az ízületi betegséget? Eh­hez hasonló kérdések foglal­koztatják nemcsak az idő­sebb embereket, hanem a fiatalabbakat is. Valóban so­kan szenvednek* rheumás megbetegedésben. A rheuma kifejezést világszerte átfogó fogalomként használják az orvosok a mozgásszervi be­tegségek nagy csoportjának ímeg jelölésére. Ha valakinek ilyen megbe­tegedése van (legjellemzőbb tünetek: az ízület körüli bő­rön látható és tapintható szín, állag és hőmérsékletei - térések, valamint merevség, izomgyengeség), vagy ilyen betegségre utaló tüneteket észlel, azonnal forduljon or­voshoz és tanácsai szeriül járjon el. Az orvosok véleménye sze­rint a betegség kialakulásá­ban döntő szerepük van a környezeti tényezőknek. A reumások gyakran szidják az időjárást. A tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy az úgynevezett időjárá­si frontok hatást gyakorol­nak szervezetünkre. Nem a frontátvonulások a betegsé­gek, okozói, de fokozzák vagy gyorsítják a kóros folyama­tokat, az ízületi fájdalmakat. Jelentős tényező a klíma és azon belül a levegő hőmér­sékleté, nedvességtartalma. Meglévő hajlam esetén pél­dául a hirtelen hőingadozás, a testfelszín egyes részeinek lehűlése, a huzat,- a nagyobb fokú testi leromlás, a nehéz fizikai munka, a nagy lelki megrázkódtatás, vagy a hor­monális egyensúly felboru­lása kiválthatja a betegsé­get Meg előzhetők-e tehát a rheumás betegségek, amelye­ket olyan sokan sorscsapás­nak tartanak, yagy esetleg az öregedés elkerülhetetlen, elmaradhatatlan velejárói ? A válasz nem egyértelmű. Mint már említettük, a rhe­uma fogalomkörébe több kü­lönféle betegség tartózik: a gyermekkorban és a fiatal­korban jelentkező rheumás láztól az idős emberek porc­kopásáig, csontritkulásáig. E panaszok közös jellemzője, hogy a betegségfolyaimat a kötőszövetekben rejlik, csont-, ízületi, izomfájdal­makat okoz. A rheumás bántalmafckal szemben legjobb védekezés a szervezet ellenállóképessé­gének javítása. Hogyan? „Kutyaharapást szőrével” — — mondja a szólásmondás. S valóban, a hőmérsékleti edzés ezen az elven alapszik. A hűléses megbetegedések el­len a nem túlzott féltéssel, hanem a hideg levegőhöz va­ló fokozatos szoktatással vé­dekezhetünk. Ilyen például a légfürdő és a hidegzuhany. A hőmérsékleti edzést már a kisgyerekeknél el lehet kez­deni. Először kezükre, majd lábukra, arcukra és yégül egész testükre engedjünk rö­vid időre hidegzuhanyt. Egészséges, felnőtt emberek­nek is előnyös a meleg fürdő utáni hűvös zuhany a vízhő­mérséklet fokozatos csök­kentésével. Sokan szeretnek nyitott ablak mellett aludni, mert egészségesnek tartják. Nem tévednek, de ez csak akkor tanácsos, ha a levegő nem túl hideg és jól betakarózva al­szanak. A megfelelő öltözködés is „védelmet nyújt” a rheuma ellen. A lényeg az, hogy az időjáráshoz igazodva válasz- szűk ki ruhadarabjainkat. Ezt elsősorban a réteges öl­tözködéssel lehet elérni. Rheumás lázat okozhatnak a beteg mandulák és a lyu­kas fogak is. Ne legyünk ha­nyagok e téreni KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom