Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. április 1. AfiliSj FEHÉRGYARMATON 5$^ -----négykor Friss kenyér szombaton is A Mátészalkai Sütőipari Vállalat fehérgyarmati üzemének félszáznyi dolgozója jelentős erőfeszítéseket tett az ellátás érdekében az elmúlt hónapokban, amikor a nagy tél próbára tett embert és gépet egyaránt. A szatmári körzetben, ahol 32 helyre jut el a gyarmatiak sütötte pékáru, nem volt komolyabb panasz. Különösen nagy teher nehezedett és nehezedik a hétvégi szolgálatosokra. A pénteki napokon már hajnali 4 órakor megkezdik a dagasz- tást. Egy órával később érkezik a feladó, majd a táblás. Az összehangolt munka nyomán a reggeli nyitásra már szállítják a házi jellegű másfél kilós és két kilogrammos kenyeret. A szokásos köznapokkal szemben pénteken 14—15 tonna kenyeret szállítanak a zárt, viszonylag korszerű kocsik az Erdőhátra, Tiszahátra. Olyan munkabeosztással dolgozik a 47 sütőüzemi munkás, hogy szombat délelőttre még friss termékkel kedveskedhetnek a fehér- gyarmati elárusítóhelyek mellett Tunyogmatolcs és Sza- moskér vásárlóinak is. Nagy a kereslet a péksütemények iránt. így a hétvégeken 25—26 ezer darab zsemle, kifli, túrós sütemény, illetve vajas pogácsa lel gazdára. A hét-szombat délelőtt fejeződik be, 10 órakor az utolsó szállítmányt is útnak indítják, hogy hétfőn minden kezdődhessen elölről. Képünkön: készül a ropogós zsömle. (Molnár Károly felv.) Juhászt nem találnak Javult az árukínálat az üzletekben Túl az egymilliárdon A városban és környékén pótolhatatlan szerepet játszik a lakosság ellátásában a fehérgyarmati fogyasztási szövetkezet, mely nemrég tartotta küldöttközgyűlését. Értékelték az elmúlt esztendő tapasztalatait és egyeztették az idei feladatokat is. A korábbi, küldöttválasztó tagértekezleteken a többség elismerően szólt az áfész a jobb ellátást eredményező erőfeszítéseiről, ám elhangzottak kritikai megjegyzések is. Különösen a kistelepüléseken élők várnak több segítséget a termeltetés és a felvásárlás koordinálásában a szövetkezetitől, s annak partnereitől, főleg a gabonaforgalmi vállalattól, a Zöldérttől és a kisvárdai Hunnia- cooptól, remélve, hogy javul majd a táp- és a baromfikínálat, zökkenőmentesebb lesz a gyümölcsértékesítés. Nagyobb iövedelemre A csaknem tízezer tagot számláló gyarmati áfész tavaly az eredetinél is feszítettebb, több mint egymilli- árd forintos árbevételi tervet teljesített. A legnagyobb fejlődést a felvásárlási ágazatuk érte el, nyolcvanmillió forint értékű terméket forgalmaztak, ám ha ehhez adjuk még a sertés-, illetve zöldségtermelő szakcsoportjuk árbevételét is, akkor a tagok összesen 130 milliós bevételre tettek szert. E számok azonban még így sem adhatnak okot túlzott magabiztosságra, hiszen a szomszédos szövetkezetek példája bizonyítja, lehetőség van azok növelésére Gyarmat környékén is. Annál is kívánatosabb lenne ez, mert ekképp a lakosság nagyobb jövedelemre tehetne szert, így természetesen az áfész-boltok- ban is több pénzt hagyhatna. Az árbevétel növekedése alapján múlt évi teljesítményével az ipari ágazatukat lehet a második helyre rangsorolni, ahol csaknem harmincmillió forintos termelést produkáltak, húsz százalékkal többet, mint tavalyelőtt. Ez persze csak töredék az összAz oldalt összeállította: BALOGH GÉZA bevételhez képest, viszont jelentőségét az adja, hogy jól egészítette ki az alaptevékenységet, bővítette az áru- választékot. Háttérraktár A kiskereskedelem forgalma 6,6 százalékkal haladja meg a korábbi évit, ez valamelyest magasabb a megyei átlagnál is. Ezen belül is az iparcikkeket árusítóké az elsőség, akiknek munkáját nagyban megkönnyítette a vas-nagykereskedelmi vállalattal közösen kialakított háttérraktár nyújtotta lehetőség, valamint a Keletszövketr-től történő közvetlen beszerzés. A kereskedelmi tevékenységen belül az élelmiszerekből adtak el a legtöbbet, összke- reskedelmi árbevételüknek harmada innen származott. A múlt évben a városban és környékén nemcsak a hús- és töltelékárukkal történő ellátás színvonala javult, de jórészt a helyi zöldségtermesztő szakcsoport munkája eredményeképpen a primőr-, zöldségkínálat is. A korszerűbb táplálkozási igény növekedését mutatja, hogy tavaly tíz százalékkal több zöldséget értékesítettek. Ez egyben feladatot is jelent, számítani lehet az igények további emelkedésére, ezért a korábbiaknál is nagyobb gondot kell majd fordítani a helyben történő termeltetés segítésére, finanszírozására. A szövetkezet vendéglátóipari forgalma nem tükröz látványos sikereket, de a kudarcokat sem. A megyében tapasztaltakhoz hasonlóan itt is az előfizetéses ételek iránt nőtt meg inkább az igény, míg a központi akaratnak megfelelően az átlagosnál kevesebb fogyott a szeszes italokból. Felújítási program Az éves munkát értékelve a küldöttek megállapíthatták, hogy a Tiszaháton az árukínálat színvonala javult, az ellátás kiegyensúlyozottabb volt, mint az előző években. Különösen érzékelhető volt ez azon kistelepüléseken, ahol a rekonstrukciós program során, tizenkét településen ösz- szesen tizenkilenc boltot és vendéglátóhelyet korszerűsítettek. Kérsemjénben például csaknem harminc, Penyi- gén huszonkét, Kispaládon pedig húsz százalékkal többet vásároltak a helybeliek, mint korábban. A felújítási program azt is jelentette, hogy az új kölesei ABC-vel, illetve a gyarmati tejbár és élelmiszer-szaküz- let belépésével a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek alapterülete összesen * 11 400, illetve 6500 négyzet- méterre növekedett, ahol nemcsak a kulturáltabb kiszolgálás, hanem a bővebb árukínálat is lehetővé vált. A szolgáltatások között az egyik legrégibb a postásoké. Fehérgyarmaton a kilenc kézbesítői körzetben csak előfizetéses újságokból csaknem háromezer jut el naponta az olvasóhoz. Nagy gondot jelent, hogy az ország belsejéből érkező járatok rendszereSegítség az elhelyezkedőknek i A múlt év januárjában a megyei munkaerő-szolgálati és szervező iroda Fehérgyarmaton létesített kirendeltsége 40 üzemmel, intézménnyel tart rendszeres kapcsolatot. A negyedévenként kötelező munkaerőigény jelentésén túl a termelőszövetkezetek és az ipari üzemek heti rendszerességgel adnak tájékoztatást az elhelyezkedési lehetőségekről a környéken. Az eltelt időszakban 100 olyan íiatal jelentkezett munkáért, akik nem végezték el az általános iskolát, nekik legfeljebb segédmunkási állást ajánlhattak az iroda dolgozói, de az a százhatvan fiatal -sem reménykedhetett másban, akik legfeljebb a nyolc általánosig jutottak el. Viszont 80 frissen végzett szakmunkás elhelyezkedésében sikerült közreműködniük. Nagyobb problémát jelentett a gimnáziumban érettségizett félszáznyi leány foglalkoztatása, akiknek többsége irodai munkát kívánt. Ám sokszor a pénz sem számít sokat, bizonyltja, hogy a környéken két tsz is hiába keres juhászt, nincs jelentkező, de több kellene a fiatal traktorosokból is. Az iroda dolgozóinak közreműködésével sikerült betölteni a kórház segédápolónői helyeit, s akadt jelentkező a Hódiköt betanított szakmunkásképző tanfolyamaira is. Az iroda fennállása óta több mint félezer munkahelyet kínálónak, illetve keresőnek segített. Bizonyítva, a fehérgyarmatiak és a városkörzetiek megszokták és igénylik a díjtalan állásközvetítést. «én késnek, így bizony délután is munkát adnak az ajánlott és utánvételes küldemények, közönséges levelek, az újságok a fehérgyarmati kézbesítőknek. A szombat és a vasárnap elvileg pihenőnap ugyan, de valamennyien vállalták a szombati munkát is, hogy időben eljussanak a sajtótermékek az olvasókhoz. Valamennyien kerékpárral közlekednek, mégsem a nagy ■távolságok jelentik a legtöbb gondot. Sokkal inkább az, hogy az új lakótelepeken sokszor nemhogy a levélszekrény, de a lakójegyzék, illetve az ajtókon a név is hiányzik. A városban tizenkét postaládát ürítenek naponta két alkalommal, s továbbítják azok tartalmát az ország különböző helyeire. A Magyar Posta Kiváló brigádja cím tulajdonosai az idővel, s a nehéz postás táskákkal dacolva végzik közalkalmazottként, s kellőképpen nem mindig megbecsülve nehéz munkájukat. Joggal várnak el több megértést, segítőkészséget a lakóktól is. Képünkön: útban a címzettekhez. Hiányzik a levélszekrény Háromezer újság naponta „B gyár kárpótolt mindenért” Levél a varrónőktől H ivatásunkkal együtt- jár, hogy gyakran kapunk levelet. A legtöbben segítséget, tanácsot kérnek. Ám a közelmúltban, a gyarmati HÖDIKÖT üzem I. műszakjának dolgozói olyan levelet írtak, mely párját ritkítja. Arra kértek bennünket, mutassuk be „Margót, a művezetőjüket ...”! Azt az asszonyt, aki megkapta az Ipari Minisztérium magas kitüntetését, akinek ehhez „az egész konfekció tapsolva gratulált, hiszen ha valaki, ő igazán megérdemelte”. Az érintett, azaz Moldo- ványi Béláné rezzenéstelen arccal olvassa végig a több oldalas levelet, végezvén azzal a mennyezetre, a neonlámpákra emeli a tekintetét. Csak sokára szólal meg. — Látja... ha másért nem, már ezért is megéri becsületesen dolgoznia az embernek. Másfél évtizede, 1973 januárja óta dolgozik a gyarmati üzemben. Itt a közelben, Kömörőben nőtt fel, aztán felkerült Pestre, ápolónő lett. Nyolc évet húzott le ott, férjhez ment, szült egy fiút, majd magára maradt a gyermekkel. Ekkor döntött úgy, hogy jön visz- sza a szülőfaluba, anyjához, apjához a fiával. Rettenetes volt az az időszak. Egy éven belül elvesztette az apját, a bátyját, azontúl neki kellett gondoskodnia a fiáról, de az édesanyjáról is. A falu határában volt akkor egy parányi, mezőgazdasági kísérletekkel foglalkozó üzem, oda került ad- minisztrátor-könyvelő-pos- tás-takarítónőnek, ám két év múltán felszámolták a telepet. Ott állt, ahol a part szakad, munka nélkül. — Akkor láttam meg véletlenül Gyarmaton egy falragaszt, hogy munkásokat keres a novemberben indított HÖDIKÖT. Még ki sem tudtuk ejteni a nevét, azért jelentkeztem én is nyomban. Felvettek. Betanított gépi varrónak tanult, két hónap múltán már csoportvezetőnek nevezték ki. Mert egy-kettőre kiderült, az emberekkel úgy tud bánni, mint nagyon kevesen. Mosolyogva idézi most egykori tanítóját: „te lányom egyszer még sokra viszed. Akire így hallgatnak a többiek...!” Teltek, múltak az évek, Moldoványiné a munka mellett elvégezte a felnőttek szakmunkásképzőjét a marxista középiskolát, szervezési, vezetési tanfolyamokra járt, s észre sem vette, hogy lassan a gyarmati üzem egyik nélkülözhetetlen vezetőjévé válik. Akitől mindenki tanácsot vár. S nemcsak a munkához ... — Én úgy örülök, ha a másikat boldognak látom. Jön a múltkor hozzám egy kislány, hogy terhes, most mit csináljon. Szeretitek egymást? Igen, de ... Egy hónap múlva megtartották a lakodalmat. Ma is Kömörőn él, bár bent a városban szép házat épített. Fóliázik, két kertet is művel, másképp nem jutott volna ennyire. S közben arra gondol, mikor szerel már le a katonafia, hogy visszatérhessen a HÓDI- KÖT-höz, mint mechanikai műszerész. Meg arra, mikor lesz már reggel, hogy indulhasson be az üzembe. M ert — félve mondom ki, nehogy megmosolyogjanak — neki a kollektíva az élete. Idézve őt: „Sose voltam magányos ... engem a gyár kárpótolt mindenért.” Az I. műszak ezt meg- érezvén fogott tollat...? Saját programokkal Számítógép a termelésirányításban A METRIPOND fehérgyarmati gyárában a számítógépek megjelenése óta különös gondot fordítanak e technika alkalmazására. A közelmúltban vásárolt Commodore-gé- pekre írt ' saját fejlesztésű programokat használják a bérszámfejtésben, termeléselőkészítésben. Ezek a gépek azonban összetettebb nyilvántartási feladatok ellátására nem alkalmasak. A METRIPOND fejlesztési osztálya egy nagyobb teljesítményű géptípus után nézett. Reális áron az Elektromodul kínált IBM PC/AT típusú számítógépet, amely ma MaSzatmári Zoltán mérnök az IBM géppel dolgozik. gyarországon a legkorszerűbb a maga kategóriájában. A számítógép háttértárolóján egy 10 ezer oldalas könyvet minden további nélkül el lehetne raktározni. A tervek szerint először a termelésirányításban használják fel a gépet mégpedig úgy, hogy az adatrögzítést a Commodore számítógépeken végzik. így azokat továbbra is fel lehet használni és a nagyobb teljesítményű számítógépet ezáltal egyszerre több feladat ellátására is alkalmazhatják.
