Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-30 / 75. szám

1987. március 30. Kelel-Magyarország 3 Farkas Kálmán újságíró válaszol TOJÁSFESTÉS. Már a húsvéti ünnepekre festi a tojásokat a Bács-Kiskun megyei Szakmaron Tóth Ger- gelyné. A kalocsai motívamokkai díszí­tett kacsa- és tyúkto­jások keresettek Eu­rópában, sőt a tenge­rentúlon is. Hogy e szép mesterségnek le­gyenek folytatói: Tóth Gergelyné a fiatalok­nak is átadja a tojás­festés tudományát. A képen: Tóth Gergely­né és Barna Istvánná díszíti a tojásokat. (MTI fotó: Kerekes Tamás felvétele) Örülök, hogy sokak aggód­nak e táj féltett oázisáért, a mi szépséges Sóstógyógyfür­dőnkért. Elsősorban talán azért írtak, mert itt a tavasz, s érkeznek az idegenek, ki­rándulók, meg azért is, mert mind több városlakó költö­zik ki hétvégi kis otthonába. Tollat fogtak, hogy szóvá te­gyék a gondokat, felhívják a figyelmet egy-egy mulasztás­ra. Kovács Zoltán Sóstógyógyfürdő Vidra utcai, Nagy István Nap­fény és Kovács Mihály Mackó utcai lakosok arra hívták fel fi­gyelmünket, hogy Sóstón, a Be- renát és Kemecsei utca sarkán lévő élelmiszerboltot elbontot­ták. Miért nem gondoskodnak helyette legalább egy mozgóbolt­ról. Azzal, hogy a megszüntetett hüsboltban árusítanak, nincs megoldva a Sóstó ellátása. Kü­lönösen a nyári hónapokban lesz gond, amikor megsokszorozódik Sóstón az idegenforgalom. Kovács lstvánnéiól, a nyír­egyházi áfész kereskedelmi főosztályának vezetőjétől megtudtam: a hír igaz. Az említett üzlet teljes rekonst­rukcióját végzik. Erre 1 mil­lió 700 ezer forintöt fordíta­nak, és ez jó hír. Ügy ter­vezik, június elsején meg­nyitják a felújított korszerű üzletet, amelyben helyet kap a hús-hentesáru részleg is, s a régi gyenge ellátással szem­ben hentesárukból is folya­matos és választékos kínála­tot szeretnének. Addig sajnos marad a szűkös ellátás. Ja­vítására ígérte: áprilistól na­ponta egy-két órára mozgó­bolttal is „rásegítenek", hogy fennakadás ne legyen. Addig legyünk türelemmel. Dobos Lászlóné, Sóstó, Vidra ut­ca 6., Kardos Zoltán, Bessenyei István és mások azokra a sóstói üdülővel, hétvégi házzal rendel­kező tulajdonosokra panaszkod­nak, akik csak a kertjükkel tö­rődnek, de a gaz, a szemét el­lepi környezetüket. Nyáron való­ságos bűzt árasztanak. Az itt üdülő idegeneket is megbotrán­koztatja ez. Miért nem lép fel velük szemben szigorúan az ar­ra illetékes hivatal. Kovács István, a nyíregy­házi Városi Tanács V. B. mű­szaki osztályának vezetője el­mondta: igazuk van azoknak, akik a környezet védelme ér­dekében szót emeltek. Ter­vezik, hogy tavasszal az egész Sóstógyógyfürdőn el­lenőrzést tartanak. Május el­sejétől a közterület-felügye­lők szigorúbban járnak el azokkal szemben, akiknél ha­nyagságot találnak, s meg­büntetik a mulasztókat. Mi lesz a sorsa annak a 800— 1000 ölnyi Sóstón, a Kemecsei út mentén a Meteorológiai Állo­mással szemben feltöltött szesz­főzdéi területnek? — érdeklőd­tek a közelben lakók, akik azért panaszkodnak, mert ezt a részt nyáron a gaz benövi és szemét- lerakónak is használják. — Örömmel közlöm, hogy a városi tanács vb felülvizs­gálja Sóstógyógyfürdő rende­zési tervét. Az említett terü­let egy részét üdülőtelkek­nek sajátítják ki. A meglévő utcákat meghosszabbítják és zöld övezetet is kialakítanak. A szóvátett területrész ren­dezése tavasszal várható. Ezt tudtam meg az illetékes osz­tály vezetőjétől. A Nyíregyházára vonattal ér­kező idegen néhány lépés után elhanyagolt, csúnya épületet lát. Nem kellemes benyomás ez az ütött-kopott Petőfi utca 18-as számú lakóépület. Több figyel­met fordíthatnának a városkép­re — írja levelében Bíró Péter nyíregyházi szerelő. Tóth János, az Ingatlanke­zelő és Szolgáltató Vállalat igazgatója közölte: igaza van a városképet féltőnek. Az említett épület az IKSZV ke­zelésében van. Sajnos eddig nem jutott rá pénz, bár in­dokolt lett volna már koráb­ban is a felújítása. Ehhez most tavasszal hozzálátnak. Az épület homlokzatának és tetőszigetelésének cseréjére és a lépcsőház festésére 2,5 millió forintot fordítanak. Remélik — s mi is! —, hogy a városi főépítésszel egyeztet­ve olyan színskálával készül el a feltűnő lakóház, amely jól illeszkedik majd a város­képbe, s nem lesz szégyen­folt. A temetőt sűrűn felkereső nyugdíjasok kérését tolmácsolta Csákányi Györgyné Nyíregyhá­za, Hermann utca 22. szám alatti lakos. Arra kéri az illetékeseket, hogy a 12-es autóbusznak alakít­sanak ki megállóhelyet a Kun Béla utca elején is. Kérésével megkerestük Né­meth Antalt, a Szabolcs Vo­lán Vállalat termelési igaz­gatóhelyettesét és Kerekes Kálmánt, a megyei tanács vb közlekedési osztályának veze­tőjét. Megígérték: hamarosan együttesen megejtik a szüksé­ges vizsgálatot. Indokoltnak tartják a kérést, csakhogy egy peremsziget vagy egy le­állósáv megépítése 600 ezer forintba kerül. Erre jelenleg nincs pénze a városnak. A megállóhely kialakításáról azonban nem mondtak le. Vida Sándorné Apagy, Kos­suth Lajos utca 26. szám alatti lakos lapunk egyik írásából tud­ta meg: általunk segített az IKSZV gépészeti üzemének Zal­ka Máté szocialista brigádja egy rokkant ember részére olyan jár­mű elkészítését, amely mozgását segítette. Az ö férje is mozgás- sérült, a lakásban csak kapasz­kodva tud közlekedni. Az a ké­rése, segítsünk. Az IKSZV igazgatója és az említett szocialista brigád megvizsgálta a kérelmet. Kö­zöljük: elkészítik a járművet, sőt vállalják a hozzá szüksé­ges hatósági engedélyek be­szerzését is. örülünk, hogy erről a jó hírről ezúton tu­datjuk kedves Vidg Sándor­né. Almafák jeligével érkezett le­vél nevemre Vitka, Damjanich utca 28-ból. Gyümölcsfák kelle­nének — olvasom a szálkás be­tűket. Elsősorban almafacseme­ték beszerzése felöl érdeklődik írója. Zborai Józseftől a Mező- gazdasági Főiskolai Tangaz­daság nyíregyházi kertészeti árudája lerakatának a veze­tőjétől megtudtam: sajnos a gyümölcsfacsemete-ellátás valóban szegényes. Jelenleg nálunk azért kapható még Gloster-almafa csemetéből és a Mutsu-fajtákból. A napok­ban várnak kevés jonatán al­mafa csemetét. Új lehetőségek a kapcsolatok bővítésére Köpeczi Béla interjúja a Kelet-Magyarorszúgnak eredmények a nyelvészet te­rén. a néprajztudományban jó bázisok arra, hogy az it­teni egyetem konstruktív sze­repet játsszon. Éppen ezért javasoltam, hogy bővíthető az ungváriak szerepe, bevonható abba a kialakult rendszerbe, amely koordinálja a Szovjet­unió különböző területén fo­lyó ilyen jellegű magyar és f innugrisztikai tudományos munkát. — Köztudomású, hogy je­lenleg Moszkvában, Lenin- grádban, Tartuban, Kijevben folyik ezekben a témákban oktatás és tudományos kuta­tás. Azok a megállapodások, amelyeket Moszkvában most írtunk alá, kiváló keretet biztosítanak ahhoz, hogy bő­vüljön a koordinációba be­vontak köre, s itt elsősorban Ungvár jön számításba. Szavaiból következtetem, hogy ittléte nemcsak pro­tokolláris volt. Programon kívül vállalkozott arra, hogy megnyissa a rendez­vényeket. — Az egyetemen folytatott tárgyalásaim tájékozódó jel­legűek voltak, a koordináció kérdései kísérleti formában vetődtek fel. Mint mondtam, realitásai a most véget ért moszkvai megállapodások­ban rejlenek, melyek egyrészt konkrét kérdésekre vonat­koztak, másrészt keretet is kínálnak a kapcsolatok bő­vítésére. Az itteni részvéte­lem, amint a megnyitóban is hangsúlyoztam, annak a kap­csolatnak az elismerése és méltánylása, amely lehetővé teszi a mind szélesebb kultu­rális együttműködést, mely­nek .része a szabolcs-szatmári napok is. Meggyőződésem, hogy a kulturális múlt és je­len megismerése a szocialista fejlődés új tartalmát és for­máját is szolgálja. Mindez abban is áll, hogy közelebb hozza a népeket egymáshoz, hiszen nemcsak egy országot általában mutat be, hanem emberi közelségbe hozza a hétköznapokat, az együtt élő •népek és nemzetiségek közös munkáját, sikerét, küzdelmét — mondta befejezésül a mi­niszter. Bürget Lajos Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, aki Moszk­vában a magyar— szovjet kulturális együttműködési bizottság ülésén vett részt, a szov­jet fővárosból ha­zatérőben útját megszakította Ungváron, ahol részt vett a sza­bolcs-szatmári na­pok megnyitóján. Az eseményen nyi­latkozott lapunk munkatársának. Miniszter elvtárs Moszk­vában fontos tanácskozáso­kat folytatott, melyeken a kultúra, a tudomány, az ok­tatás terén érvényesülő megállapodásokat Írtak alá. Miért tartotta fontosnak, hogy útban Budapest felé itt, a barátsági napok szín­helyén, Ungváron megsza­kítsa útját. — Először is szeretném ki­fejezni azt a meggyőződése­met, hogy a most itt zajló események a kulturális együttműködés jelentős té­nyezői, melyek szolgálják két terület, de egyben a két or­szág szorosabb együttműkö­dését is. A sokoldalú kapcso­latok között ezt azért tartom kiemelkedően fontosnak, mert sokkal bensőségesebbek, mint más alkalmak, hiszen az itteni területek állandó emberi és munkakapcsolatai intimmé teszik, meleggé va­rázsolják a találkozásokat. — Utam megszakítására vonatkozóan: elsősorban azért jöttem ide, mert a Kár- pátontúli terület és Szabolcs- Szatmár megye kapcsolatai különösen érdekesek és érté­kesek. Ezen a területen 200 ezer magyar nemzetiségi is él, ami még szorosabbá teszi a kapcsolatot a kárpátontúli- akkal, fontos közvetítő sze­repet töltenek be. Itt-tartóz- kodásom idején alkalmam nyílt találkozni és tárgyalni az Ungvári Állami Egyetem vezetőivel, valamint a ma­gyar filológiai tanszék veze­tőivel, munkatársaival, első­sorban Lizanec professzor­ral. A téma az volt, hogy az itt folyó magyar stúdiumok hogyan illeszthetők bele ab­ba a koordinációs elképze­lésbe, amely a Szovjetunió­ban folyó ilyen oktatásokkal kapcsolatos. Az ungvári ma­gyar filológiai tanszék nagy­szerű eredményeket tud fel­mutatni nemcsak az oktatás, hanem a tudományos mun­kák területén is. Említhet­ném a tájszótárt, a nyelvat­laszt, de ezenkívül még szá­mos terület kínálkozik a tu­dományos tevékenységre, melyhez itt a feltételek adot­tak. Ügy ítélem meg, hogy az r már a tavasz. Za­lában megjelentek a gólyák. Nyíregyházán megtojtak a nyulak. Fato­jást. Előrefestve. Stohanek- nél látom kosárszám. Azt mondja: — Kishatármenti. Ügy vettem kéz alatt. Darabját tízért. Hát nem praktikus? Nem kell főzni, festeni. így, ahogyan van eredeti. — De nem lehet megen­ni. — Szomszéd. Maga min­dig csak a hasára gondol. Nézem Stohaneket és nem szólok egy szót sem. Ha nem érti, minek magyaráz­zam. A fatojásban nincs vi­tamin. Márpedig az A-vita- min most nagyon kell a szervezetnek. Nemcsak a fáradság miatt. Az éleslátás okáért is. Azért megkérde­zem: — Tudja maga azt Stoha- nek, hogy mije van a tyúk­tojásnak? — Sárgája, meg fehérjé­je. Mit akar ezzel. Vizsgáz­tat, szomszéd úr? — Lát engem, Stohanek? — Már hogyne látnám. Nicsak, új kalapja van. Surda! Vigyázzon rá, mert elfujják a böjti szelek. Tapintatlan egy ember. A kalappal macerái, amikor én a jóra intem. Mondanám neki, ha nem eszik elég to­jást, farkasvakságot kap és a sötétben semmit sem lát. Ámbár, ez ennek magas. Könnyed hangnemben té­mát váltok: — Végre tavasz van. — Az ám. Viszont vala­mit nem értek. Tavasz van és nyári időszámítás és a meteorológus szerint őszies eső esik. Szerintem valaki rosszul keveri itt a kár­tyát . ., Ilyen ez. Mindenből ügyet csinál. Mert mi köze a ta­vasznak a nyári időszámí­táshoz és az őszi esőhöz. Kutyuljanak az emberek amit akarnak, . a biológiai óra a fontos. Azt nem le­het átállítani, az magától jár. Íme. Megy itt egy pi­pi, idomok meg miegyéb és én máris kirügyezek. — Látta? — kérdem Sto­haneket. — Mit kellett volna lát­nom? Mit mondtam. Ez az em­ber már vak. Hóna alatt egy kosár fatojás és sugár­zik róla a tavaszi fáradtság. Ezt még a közeli április el­seje sem dobja fel. — Miért? Mi lesz akkor? — Megszűnik a bérstop. Vastagodik a pénztárcánk. — Nem érdekel. Nem va­gyok pénzsóvár. Vegyen in­kább tőlem néhány fatojást. Nekem ez sok. f^ábeszélt. így aztán Mw nekem is van már fatojásom. Jól mu­tat. Megérte darabja azt a 20 forintot. Micsoda? Most jut eszembe becsapott ez az istentelen viszonteladó. Eh­hez van esze. Seres Ernő Áz első negyedév végén I mérleg: jó start Nehezebb gazdasági évet kezdtünk, mint korábban gondoltuk. Hogyan sike­rült a start? Állták-e a kihívást vállalataink? Mit mutat az év első három hónapja, s bejöttek-e az elképzelések, sikerült-e tel­jesíteni az exportterveket? Ezekről érdeklődtünk két vállalatnál. Hekman László, a Hajtó­művek és Festőberendezések Gyára 2-es számú nyíregyhá­zi gyárának igazgatója: — A nehézségek ellenére is kedvezően indult az esz­tendő, s eat bizonyítják az el­ső három hónap eredményei. Először is: elegendő mun­kánk volt, így az első ne­gyedévre tervezett 130 mil­liós termelési értéket telje­sítjük. Néhány tétel elszállí­tását várjuk csupán. Terme­lésünk jelentős része szovjet exportra kerül. Konvejorokat és festőberendezéseket gyár- toíttunk három moszkvai gyár és a likinói autóbuszgyár ré­szére. — Kínai megrendelésre korábban két műanyag por­szóró berendezést szállítot­tunk Sanghajba és Dangdong- ba. A sanghaji üzemben már működik a berendezés, az utóbbiban szerelőink most üzemelik be. Most készítjük a harmadik porszóró festőbe­rendezést, ugyancsak kínai megrendelésre, melynek a szállítása a napokban vár­ható. — Ezek mellett hazai meg­rendelésre az Ikarus Székes- fehérvári Gyára részére az NSZK Dürr-céggel együtt, kooperációban gyártunk fes­tőberendezést, melyhez hoz­záláttunk, s rendelés szerint a harmadik negyedév végére készül el. Nem feledkeztünk el a kisebb hazai megrende­lések teljesítéséről sem. Több vállalatnak gyártottunk fes­tőberendezést és konvejorokat az év első három hónapjá­ban. Igazán nem panaszkod­hatok. a start jó volt, remé­lem a folytatás is hasonló lesz. Nagy Imre, a BEAG Uni- versil Nyíregyházi Gyárának igazgatóhelyettese: — Vállalatunk tanácsa a nyíregyházi gyár részére lí)87-re 412 milliós termelési tervet határozott meg. Eh­hez nálunk a termelés növe­kedését kell emelni elsősor­ban a hatékonyság növelésé­vel. Bár az első negyedév ne­hezen indult, mert import alapanyaghiánnyal küszköd­tünk, ennek ellenére az első három hónapban 90 száza­lékra állunk a teljesítéssel. — Szovjet megrendelésre laboratóriumi berendezése­ket és elektroakusztikai fel­szereléseket gyártottunk, bel­földi piacra pedig áramlás­mérő rotamétereket. Lénye­ges, hogy ezek mellett tőkés piacra megkezdtük stúdióbe­rendezések gyártását, s szál­lításukra is sor kerül a na­pokban. — Most tavasszal megkez­dődik a nyíregyházi gyár re­konstrukciós beruházása, amelynek keretében alkat­részgyártó csarnok épül, me­lyet korszerű gépekkel szere­lünk fel. A rekonstrukciós munka 3 év alatt valósul meg, s közel 70 millióba ke­rül. Az olvasó kérdésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom