Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
Kelet-Magyarorazág 1987. március 11. A rázós fal esete I kultúra (esö)fellegvára Meglehetősen szomorú látvány fogadta az utóbbi időben a városi művelődési központba érkező látogatókat. Omladozó vakolat, plafonról csepegő víz, foltos falak, s ami a legfurcsább, rázott a fal. Egy meghökkentő adat: kiderült, hogy az épület munkavédelmi és érintésvédelmi szempontból 395 helyen nem megfelelő. A veszélyes helyzet miatt lezárták a művelődési ház felső részét és több tanfolyamot máshová helyeztek át. A tetőbeázás régi história, a problémák már az épület átadása után egy évvel kezdődtek. De ha minden igaz, hamarosan véget ér a modern, és szép épület kálváriája. Hátrányos helyzetből új ötletek Pribula Lászlóval, a művelődési központ igazgatójával arról beszélgettünk, hogy mit jelentett mindez az intézmény munkájában. Megtudtuk, hogy a „szükségállapot" amellett, hogy hátrányos helyzetet okozott, új ötleteket is adott. Mivel csökkent a használható helyiségek száma, több tanfolyamot, klubot üzemekbe, illetve más intézményekbe helyezték át. S úgy tűnik, a „kihelyezett tagozat” általában tetszik, s a jövőben is érdemes ezt a módszert folytatni. A tavalyi munkát értékelve: az intézmény rendezvényközpontú. Az év minden napján legalább egy rendezvényt szerveztek, összesen 373 alkalommal várta a látogatókat valamilyen szórakozási vagy művelődési esemény. 176 alkalommal belépődíjas, 197- szer pedig költségmentes rendezvényt hirdettek. A múlt évben több mint 150 ezer ember kereste fel a művelődési központot, és az intézmény dolgozói remélik, hogy a nem éppen ideális körülmények ellenére kellemes élményekkel távoztak. Telt házak Szívesen és sokan járnak Kisvárdán színházba. Tíz bérletsorozatot hirdetnek meg évente, és bizony kapósak a bérletek, az óvodásko- rúaktól az idősebbekig sokan jönnek el a Móricz Zsigmond Színház vagy a Népszínház egy-egy előadására. Minden héten van legalább egy színházi előadás, és a bérletes bemutatók mellett tavaly 80 bérleten kívüli bemutató is volt. Még mindig a színháznál maradva, egy-egy előadást átlagosan 476 néző látott. Az intézményben hét szakkör, kilenc klub, kilenc művészeti csoport és harminc- nárom tanfolyam működik. A városi gyermekkórus több nemzetközi fesztiválon is sikeresen szerepelt, és a Magyar Rádióban is hallhattuk koncertjüket. Karnagyuk Petró Márta, fáradhatatlanul, nagy szakmai felkészültséggel és szeretettel vezeti a kórust. Jó az ifjúsági bábjátszócsoport, es egyre színvonalasabb a színjátszókor is. Sokan keresik fel a művelődési központ által szervezett nyelvtanfolyamokat, ahol németül, angolul és oroszul tanulhatnak. Növekedett az öntevékeny klubok száma is. Megújítani A városi művelődési központ néhány év alatt Felsö- Szabolcs kulturális centruma lett, 36 község húsz művelődési házának ad módszertani és szakmai irányítást. Egyre többen járnak a környék községeiből a városi művelődési ház rendezvényeire is. Nem vitás, a művelődési központ a város kulturális életének meghatározója. Az igazgató beszámolójából az önkritika sem hiányzott, beszélt a problémákról is. Ügy érzi, az intézmény kinőtte önmagát, az előadók túl vannak terhelve. Sajnos a körülmények a tartalmi munkát is kedvezőtlenül befolyásolták, néhány dolgot újra kell most szervezni. A bevételre való törekvés pedig az igazi szakmai munkában olykor megalkuváshoz vezetett. Az idei terveket már úgy állították össze, hogy az intézmény képes legyen a megújulásra, a nagyobb nyitottságra. A közel 100 oldalas munkatervből csak néhány kiragadott gondolat: a fölösleges párhuzamosságokat Várszínházi Esték Lényegében kész a Várszínházt Esték idei programja. Az idén két önálló bemutató lesz. Az egyik egy történelmi játék, Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága. A Móricz Zsigmond Színház művészei mutatják majd be. Utoljára 1951-ben játszották hazánkban a darabot. Bizonyára sok nézőnek okoz majd örömet a másik döntés is, melyet Mikó István alkalmi társulata játszifc. Ök Móricz Zsigmond Sári bírójának megzenésített változatát mutatják majd be. Mivel ezt a művet megzenésítve még sohasem játszották, a kisvárdai előadás ősbemutatónak számít. Bizonyára nemcsak a kis- várdaiak lesznek kíváncsiak a. többi előadásra sem, hiszen a szegedi színtársulat hangulatos darabja, a Hegedűs a háztetőn és a szolnokiak meghökkentő Ludas Matyija valóságos színházi csemegének számít. A tervek szerint a miskolci, a békéscsabai szín- társulat, illetve a Népszínház is ellátogat műsorával Kisvárdára. Illetékes színházi szakemberekből megalakult a várszínház művészi tanácsa. A tanácsadó testület már elkezdte munkáját. A megyei tanács és a műemléki felügyelőség támogatásával megújul a történelmi vár is, már elkezdték az állványozását, s remélhetőleg így nyáron majd semmi sem zavarja az egyre rangosabb Várszínházi Estéket. megszüntetve, a különféle erőforrások összefogásával jobban szeretnék támogatni és koordinálni a munkásművelődést. Több programot kívánnak majd szervezni a szabad idő hasznos eltöltése érdekében, s tágabb működési keretet kínálnak majd a helyi társadalmi igényeknek és a lakosságból szerveződő csoportnak. Pribula László befejezésül elmondta, a nagy bajban nagyon jólesett, hogy a város lakossága mennyire szívén viselte a művelődési központ sorsát. Most, hogy olyan sok kellemetlenség adódott, kiderült, hogy a közvélemény nagyon is figyelemmel kíséri, mi történik a város egyik legszebb épületében, és mikor lehet már végre ideális körülmények között élvezni a kultúrát. Ha az építők is úgy akarják, talán már a napokban ... Hírlapterjesztés A kisvárdai postahivatal 1977-ben, 10 évvel ezelőtt szervezte át a városban a hírlapkézbesítést. A posta elsősorban az előfizetéses forma megszervezését tűzte ki feladatul, másrész azt szerette volna elérni, hogy a bejáró dolgozók a városban mindenütt hozzájuthassanak a keresett újságokhoz. Szélesítették a áruhálózatot, most jelenleg 34 társadalmi elárusítóhely van Kisvárdán. Tavaly két ABC-ben vezették be a hírlapok árusítását. Sok újságot adnak el az 1-es számú ABC-ben, ami annál is érdekesebb, mivel az ABC- vel szemben van a hírlap- pavilon, amelynek a forgalma ennek ellenére sem csökkent. Jóval több újságot árusítanak, mint tíz évvel korábban, míg 1977-ben 2,5 millió forintot, l§86-már 8,3 millió forintot költöttek el a kisvárdaiak folyóiratokra, újságokra. Közel a bűvös húszezerhez Talán már csak hónapok kérdése, és Kisvárda lakóinak száma eléri a bűvös húszezret. A januári adatok szerint a városnak 19 590 lakosa volt. A múlt évben 274 csecsemő születésének örülhettek, és 210-en haltak meg. A városba 510-en költöztek be, ugyanakkor 385- en távoztak el, hogy más helyen keressék boldogulásukat. A boldogító igent 153 pár mondta ki az anyakönyvvezető előtt. Fásítás, csapadékelvezetés Tanácstagok forintjai A közérdekű javaslatok megvalósítására a lakosságot leginkább érintő gondok megoldására a tanács az idén is a városkörzeti tanácstagi csoportok rendelkezésére bocsát másfél millió forintot. Minden csoport 200—200 ezer forinttal rendelkezik és további 500 ezer forint pályázat útján nyerhető el. Ebből az összegből csak azok a csoportok részesülnek, amelyek a legtöbb társadalmi munkát ajánlják fel. A tanácstagi csoportok az idén a következő feladatok elvégzését tűzték ki célul. Az 1-es számú városkörzeti tanácstagi csoport a csónakázótó körül lévő pihenőparkot szeretné rendbetenni. A terület fásítását, füvesítéISKOLAVÁROS. JSTI £ rosi tanács művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztályának vezetőjétől a kisvárdai bölcsődei, óvodai és iskolai helyzetről kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a bölcsődékben több a helyek száma, mint ameny- nyien igénybe veszik. Kihasználtságuk 70— 80 százalékos, 30—40 gyerekkel többet tudnának felvenni, mint ahányan jelentkeztek. Az óvodai helyzet is megnyugtató. A modern Csillag utcai óvoda múlt évi átadásával a zsúfoltság megszűnt. Közel ezer gyermek van óvodában, s 76 óvónő vigyáz rájuk. Ez azt jelenti, hogy 13 gyermekhez jut egy óvónő, ami ideális arány. Kisvárda öt általános iskolájában összesen 78 tanterem van. Az iskolákban már korántsem olyan jó a helyzet, mint az óvodákban, nagy a zsúfoltság. Ezen a helyzeten a Kodály Zoltán általános iskola bővítése segít majd valamelyest. Tervek szerint nyolc tanteremmel bővül ez az iskola. Mondhatni: Kisvárda iskolaváros, hiszen több mint ötezer tanuló készül itt fel az életre. 2810-en általános iskolában, 2300-an pedig középiskolában bővítik ismereteiket. A Bessenyei gimnáziumba 757-en, a Császy László gimnáziumba 648-an, az ipari szakmunkásiskolába pedig 916-an járnak. A középiskolákban örökös gond az idegennyelv tanítása. Ezen most úgy szeretnének javítani, hogy 16 pedagógusállást szolgálati lakással, illetve férőhellyel hirdetnek meg. Képünkön a 75 éves Bessenyei gimnázium. sét szeretnék. A parkosításnál a Bessenyei György és a Császy László szakközépiskola példásan részt vesz majd, együttesen 600 napot ajánlottak fel társadalmi munkaként. A villanyhálózat kiépítésénél és a vízvezetékszerelési munkáknál a szakmunkásképző intézet tanulói nyújtanak segítséget. A 2-es számú városkörzeti tanácstagi csoport a tavaly megkezdett Mózer Ernő utcai csapadékcsatorna építését kívánja befejezni. Ennek építése során felmerülő földmunkáknál (árokásás, terep- rendezés) számítanak a lakosság segítségére. A 3-as számú városkörzeti tanácstagi csoport a Rudas László és a Damjanich utcai csapadék- csatorna befogadóját, illetve egy szakaszát kívánja megépíteni. A 4-es számú városkörzeti tanácstagi csoport a Nagyboldogasszony út csapadékvíz-elvezetésének munkálatait fejezi be. Az 5-ös számú városkörzeti tanácstagi csoport ez évben is a játszótér elkészítésére fordítja a fő figyelmet. Közérdekű bejelentések Befejeződtek a városkörzeti tanácskozások. A tanácskozásokon a városi tanács tisztségviselői tájékoztatták a város lakosságát az elmúlt évben végzett munkáról, a tanács terveiről, feladatairól, a településfejlesztési hozzájárulás felhasználásáról. A tanácskozásokra meghívást kaptak a város lakosságát érintő feladatok ellátásában részt vevő szervek vezetői is. A tanácskozásokon körülbelül 600-an vettek részt, és 41 közérdekű bejelentés és 32 közérdekű javaslat hangzott el. Éled a piac A Szabolcs vezér utcai piac kinőtte magát. Nem csoda, hiszen a nyíregyházi után valószínűleg legnagyobb a megyében. Régi hagyományai vannak ennek a piacnak. Ma már talán kevésbé keresik fel olyan messziről, mint régen, de a közel húszezer lakosú város és a környék lakossága ma is szívesen vásárol itt. Jánvári Gusztávval, a Kisvárdai Városi Tanács VB városgazdálkodási osztályának csoportvezetőjével a piac helyzetéről beszélgetünk. Megtudjuk, hogy a tanács is keresi a lehetőségét annak, miként is lehetne bővíteni az 1,5 hektáros, ma már szűknek bizonyuló területet. Meglehetősen nehéz dolog ez, hiszen a terület házakkal körülhatárolt, s talán egy mellette lévő telek megvásárlásával lesz mód a bővítésére. De erre csak néhány év múlva kerülhet sor. Sokat fejlődött az utóbbi években a piac. Sokkal jobbak az értékesítés körülményei mint régebben. Fedett elárusítóhelyek, pavilonok sokasága, burkolt utak teszik kulturáltabbá a vásárlást. Aminek viszont a magánkereskedőkön kívül senki sem örül, hogy az állami, szövetkezeti szektornak nincs a piacon zöldséget, gyümölcsöt árusító üzlete. Annak ellenére sincs, hogy a tanács többször is felajánlott a Zöldértnek és a különböző szövetkezeteknek árusításra alkalmas helyet. Így aztán árbefolyásoló szerepük nem érvényesül. A felhozatal nem rossz, az országos átlaghoz viszonyítva az árak is elfogadhatók, kivéve a primőr áruét. Lassan megélénkül a piac u Az oldalt összeállította BODNÁR ISTVÁN
