Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
Feladategyeztető megbeszélés XLIV. évfolyam, 67. szám ÁRA: X.SS FORINT 1987. március 20., péntek MA „Halló, gyorsszolgálat?" (2. oldal) Élesben megy a „játék" (3. oldal) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Élénk vita a földről szóló törvénytervezet fölött Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre expozéja A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, amelynek ■ mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági munka — a növénytermesztés, az állattenyésztés — alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A mezőgazda- sági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld mennyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a településfejlesztés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem • hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, mindenekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyabb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. Így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg mezőgazdasági szövetkezetek és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társulásnak. A párt és kormány vezetőinek egy csoportja a parlamenti ülésteremben. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket, s kimondja, hogy — a javaslatban meghatározott kivételekkel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarálásában is, hogy a kezelőt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A szövetkezetek termelési bizottságának növelése, a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének következetes megvalósítása és az ésszerű földhasznosítás elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján — méltányos ellenérték fejében — megszerezhessék az általuk használt állami földeknek a tulajdonjogát. A javaslat — a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének megvalósítása érdekében — kimondja, hogy a jövőben a szövetkezeten kívül álló magánszemélyek belterületi földjének tulajdonjogát is a szövetkezet szerzi meg. A szövetkezeti tagok és a velük azonos jogállású más személyek tulajdona — jól bevált szövetkezeti politikánknak megfelelően — változatlanul fennmarad. Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-, lakás- és üdülő-, valamint termőföldtulajdon mértékét. — Változatlanul szükséges hangsúlyozta — annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tagjai — a házastársak és kiskorú gyermekeik — tulajdont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő, vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött — kiskorú — gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát a törvényjavaslat — a föld művelési ágától és a magánszemély foglalkozásától függetlenül — hatezer négyzetméterben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy a Minisztertanács az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. Ennek alapján a minisztertanácsi rendelet a megszerezhető termőföld nagyságát egyes területeken ezerötszáz négyzetméterben, háromezer négyzetméterben, illetőleg három hektárban határozza meg. Ez a szabályozás kellőképpen figyelembe veszi, hogy az ország egyes részein levő termőföldek használati, forgalmi értéke nagymértékben eltérő. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek termőföld tulajdont is önállóan szerezhet. Megszűnik a javaslat értelmében a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelek tulajdon összeszámítása. Az ilyen összeszámítás ugyanis indokolatlan, mert a területek különböző rendeltetésűek, azokat a magánszemélyek eltérő célokra használják fel. A tulajdonszerzési korlátozások — a törvényjavaslat szerint — nem vonatkoznak az örökléssel és a elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. (Folytatás a 4. oldalon) Javul! a megye mezőgazdasága I Jó irányú fejlődési- pályán halad Szabolcs-Szatmár mezőgazdasága, beérnek a korábbi erőfeszítések, amelyeket a vezetés színvonalának javítására, a termelés szerkezetének változtatására, a termékek nagyobb feldolgozottságára tettek. E fő megállapításokkal jellemezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelését Papócsi László miniszterhelyettes csütörtökön Nyíregyházán, a megyei feladategyeztető tárgyaláson. A megbeszélésen Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára, valamint a megye és a minisztérium szakértői tekintették át az élelmiszer-gazdaság múlt évi helyzetét, idei feladatait. A vártnál kedvezőbb eredményt ért el az ágazat — emelte ki Gaál Ferenc, a megyei tanács vb osztályvezetője tájékoztatójában — azonban mindez nem oldotta meg a kialakult feszültségeket, mint a műszaki háttér elmaradása, a magas adósságállomány, az állattenyésztés alacsony színvonala. Ám érzékelhető a korábbi mélypontról való kiindulás, az ágazat üzemei a megyébert tavaly közel kétmilliárd forint nyereséget értek el, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egymilliárdon felüli nyeresége minden korábbit meghalad. Ebben szerepe volt az érdekeltség fokozásának, a gondos termelésnek, a szabályozásnak. Az őszi betakarítású növények többségéből rekordhozamokat értek el, a mintegy 630 ezer tonnás almatermés a második legjobb évet adta a megyében. A gazdaságok nyereségéhez ez jelentősen hozzájárult. Az állattenyésztésben viszont nem sikerült megállítani a tehénlétszám országos átlagot meghaladó csökkenését. Kiemelt figyelmet fordítottak a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére. Meliorációra 5600 hektáron 120 millió forintot költöttek, elkészítették a racionális földhasználat programját, további erdősítést, a gyepgazdálkodás bővítését javasolják. Befejezés előtt áll a nyirlugosi konzervüzem és a nagyecsedi húsfeldolgozó építése. A minisztériumi vélemény szerint gondoskodni kell a talajállapot megőrzéséről, a gabonánál szükséges a fokozott műtrágyázás. Az állattenyésztés gazdaságosságára kihat, hogy a tömegtakarmányok termelése alacsony színvonalú. A szarvasmarha- és juhtenyésztés egyes térségekben meghatározó ágazat, ezért az állomány megtartása indokolt. A megbeszélésen elhangzott, hogy rövidesen megalakul az almaegyesülés, amely hivatott az eltérő érdekek ütköztetésére és egyeztetésére. Továbbra is fenntartják az almánál és a burgonyánál az intervenciós támogatást. A dohánytermesztés a múlt évi szinten maradhat. A tejtermelésben az érdekeltség fokozásával lehet eredményeket elérni. ★ A nap folyamán Papócsi László és munkatársai Ekler Györggyel, a megyei pártbizottság titkárával áttekintették a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola helyzetét, a vállalatgazdálkodással összefüggő oktatás lehetőségét. Délután a húsipari vállalatnál az élelmiszer-feldolgozó üzemek vezetői adtak tájékoztatást az ágazat eredményeiről, fejlesztési elképzeléseiről, a termelőkkel, valamint a bel- és külkereskedelemmel való kapcsolataikról. Megnyílt az Utazás ’S7 Csütörtökön a kőbányai vásárvárosban Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter ünnepélyesen megnyitotta a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legrangosabb rendezvényét, az Utazás ’87 nemzetközi idegenforgalmi kiállítást. Az ünnepi megnyitót követően, de azt megelőzően is több szakmai tanácskozást, tapasztalatcserét. sajtótájékoztatót tartottak. Megyénk is igyekszik minél több vendéget megnyerni magának az Utazás ’87 kiállításon. A Nyír.tourist három szép kivitelű színes prospektussal rukkolt ki. A Kikapcsolódás Beregben, az Ismerkedés a Nyírséggel, és a Felüdülés Szatmárban című füzetecskét ajánlják az idegeneknek Szabolcs-Szatmár szépségei. A megyei idegen- forgalmi vállalat arra is lehetőséget biztosít a kiállításon, hogy a csarodai, gacsályi kúriában, illetve a szatmár- csekei Kölcsey-fogadóban olcsóbban pihenhessenek azok, akik a kiállítás ideje alatt foglaltatnak szobát. Külön standot állított fel az Utazás ’87-en a Szabolcs megyei Vendéglátó Vállalat Nyírhotel Leányvállalata, a Nyirlugosi Állami Gazdaság, és a nyírbátori ÁFÉSZ. Nyíregyházán hozták létre az AN—2-es repülőgépek javítóbázisát. Ezek a hatalmas légimadarak a mezőgazdaságban teljesítenek szolgálatot. A nyíregyházi repülőtéren tizennégy AN—2-es repülőgép nagyjavítását fejezik be tavaszig. (Elek Emil felvétele)
