Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. március 20. AZ ESZPERANTÓKÖNYV MAGYARORSZÄGON címmel kiállítást rendeztek Fajszi Károly gyűjteményéből az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás április 11-ig látható a budavári palota F épületében. (Hauer Lajos felvétele) Á hangszeres gáláig A nyíregyházi művészeti hetek programja ez évben a fiatal mű­vészekre irányítja a figyelmet. A 4. sz. általános iskolában hosz- szú évek óta keresik a lehetősé­get, hogy — a tehetséges gyere­kek, a jövő művészei számára — minél több nyilvános szerep­lési alkalmat teremtsenek — írja tudósítónk, Gubacsi Józsefné. — 1976-ban rendeztek először osz- tályhángversenyt 3—8. osztályig évfolyamonként. Itt a hangsze­res szólisták mellett az osztályok kamara- és egyesített kórusai mutatkoztak be. A szereplési lehetőségek szá­mának növelése érdekében 1980- ban a kiemelkedő tehetségek számára hangszeres gálát rendez­tek, ahol szakértőkből álló zsű­ri döntött a helyezésekről. Az akkori verseny győztese lett Kei­ner Zoltán, aki ma a „Liszt Fe­renc” Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója. A múlt héten már gálasoroza­tot szerveztek. Két korcsoport­ban léphettek közönség elé a versenyzők. A zsűri, — melynek elnöke Fehér Ottó, a Zeneművé-^ szeti Szakközépiskola igazgatója, tagjai Décsi Zsuzsa a szakközép- iskola hegedűtanára és Somorjai G. Lehel a kisvárdai zeneiskola igazgatója — hangszercsoporton­ként értékelt. A legtehetségeseb­bek az esti gálán újabb lehető­séget kaptak a szereplésre. A hallgatóság szűnni nem akaró tapsa bizonyította, érdemes oda­figyelni rájuk, törődni velük. Schmidt Sándor kiállítása Egy mai boldog ember ed­digi életútjával, munkásságá­val és formába öntött tiszta gondolataival ismerkedhet meg a nagyközönség a vásá- rosnaményi művelődési ház­ban március 25-től látható ki­állításon. A Bereg városában élő Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész mutatja be 15 esztendő terméséből válo­gatott munkáit. A gyűjtemé­nyes kiállításon Füzes Endre a szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum főigazgatója, a Népi Iparművészeti Tanács tagja méltatja a művész al­kotásait. A megnyitó délután 4-kor kezdődik, a kiállítás április közepéig látható. Színháznaptár Kettős premierre ké­szülnek a Móricz Zsig- mond Színházban, és ez már érezhető a következő napokban: kevesebb elő­adás lesz a bemutatók előtt, mint máskor. Pén­teken, 20-án este a Lélek­harangot játsszák a Ben­czúr—Moliére-bérletben, ugyanakkor a Vőlegény­nyel Csengerben tájolnak. Szombaton és vasárnap háromszor kerül színre a Fekete Péter, 21-én a ha­zai színpadon Tamási-bér­letben, 22-én vasárnap pe­dig Egerben, két tájelő­adáson. Hétfőn a debrece­ni Csokonai Színház jön hozzánk vendégségbe. A művészeti hetek alkalmá­ból a Pillangókisasszony című operát adják elő. A jövő hét péntekig nem lesz több előadás. Már­cius 27-én a stúdiószínpa­don bérletszüneti előadá­son mutatják be Hrabal: Őfensége pincére voltam című darabját, amelyet korábban Egy pincér val­lomásai címmel hirdettek. A tizennégy szereplős mű­vet elsősorban azok fi­gyelmébe ajánlják, akik szeretik az érdekes szín­padi megoldásokat, az úgy­nevezett kísérletező szín­házat. A produkcióban a társulat fiatal művészei vesznek részt. Szombaton, 28-án ismét premier lesz a színház­ban: a Napóleon korában játszódó Szókimondó asz- szonyság című vígjátékot mutatják be. A főszerep­ben a Nyíregyházán elő­ször fellépő Pap Évát lát­hatja a közönség, a továb­bi fontosabb szerepeket Szigeti András, Bárány Frigyes, Földi László, Csi­kós Sándor és Simor Ottó alakítja. A nyíregyházi Váci Mihály mű­velődési ház programjából: Rendezvények: március 20-án, pénteken este a nyíregyházi mű­vészeti hetek keretében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatói adnaz hangver­senyt hét órától. Szombaton reggel nyolckor kezdődik a me­gyei ifjúsági fesztivál a városi Kisz-bizottság szervezésében. Klubok, körök: pénteken este hattól az ásványgyűjtők találkoz­nak, szombaton délután három­kor a Kopernikusz kör tagjai, 23-án hétfőn délután 3-kor az if­jú matematikusok klubjában, es­te hattól a családi klubban és a gombász klubban tartanak fog­lalkozásokat. A családi klub ven­dége Kelemen Endre az iskolate- levizió Stúdium vezetője, aki a családi nevelés aktuális kérdé­seiről tart előadást, illetve ve­zet vitát. Szerdán a dzsessz klubban lesz program hattól. Csütörtökön ismét összejönnek a kaktuszgyűjtök öttől este nyol­cig. a menedzser klubban pedig este hatkor kezdődik Kovács Já- nosné, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője előadása az adó­reformról. Tanácsadás: a pszichológus a szokott időben, hétfőn és szer­dán délután öttől este hétig ad tanácsokat. Kiállítások: a Szabadság téri épületben látható a képző- és iparművészeti főiskolák végzős hallgatóinak tárlata, a Lenin téri kiállitóteremben pedig a Művé­szet ma című kiállítás 27 ország alkotóinak munkáiból. Máthé András képeit a fotógalériában mutatják be. Az orosi művelődési házban a tanárképző főiskola népművelés szakos hallgatói rendeznek hang­versenyt március 20-án pénteken este hatkor. A koncerten a nyír­egyházi zeneiskola növendékei lépnek fel. Március 26-án fóru­mot szerveznek a népművelőkép­zésről este hal órai kezdettel, amelynek résztvevői a pálya is­mert egyetemi tanárai illetve gyakorló szakemberei. Irodalmi presszó Ismét könyvpremier lesz az Irodalmi Presszóban. A Nyírhotel Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvállalat és a megyei írócsoport közös rendezvényén ezúttal Ha­mar Péter filmkritikusnak — akinek kritikái lapunk­ban is rendszeresen olvas­hatók — most megjelent „A játékfilm műnemeinek és műfajainak rendszeré­ről" szóló könyvével ismer­kedhetnek meg az érdeklő­dők. A beszélgetést Katona Béla és Kenyeres Imre ve­zeti. Az irodalmi matiné ez­úttal is a Korona bárhelyi­ségében lesz és 10 órakor kezdődik. A helyszínen megvásárolható könyvet a szerző dedikálja. Várdai hetek Folytatódnak Kisvárdán a művészeti hetek és ünnepi klubhetek programjai. Már­cius 20-án (pénteken) ünnepi nagygyűlés lesz a művelődé­si központban, amit kulturá­lis műsor követ. Március 21- én szombaton a társadalmi ünnepeken közreműködő mű­vészeti csoportok városi kör­zeti bemutatójára kerül sor. A gyerekeket várják vasár­nap délelőtt 10 órától a vi­deo mesedélelőttre. Négy na­pig vendégeskedik Kisvárdán a Népszínház, 24-től 27-dg Offenhach: Párizsi élet cí­mű vígoperáját mutatják be négy alkalommal. Művészet ma címmel nyílt kiállítás Nyíregyházán a Váci Mi­hály Megyei és Váro­si Művelődési Központ Lenin téri kiállítótermé­ben. A kortárs képző- művészeti tárlat anya­gából a fiatal művészek klubja rendezte a művé­szeti hetekre. Március 31- ig látható. Képünkön: Walter Askin (USA) alko­tása. Belépett a liftaknába „Halló, gy orsszolgá lat ?” HUZAVONA HELYETT Számtalan bosszúság forrá­sa, ha a lakásban kilyukad a radiátor, nem működik a lift, eldugul a szemétledobó. Mi­óta 1983. július 1-én az in­gatlankezelő vállalat meg­alakította Nyíregyházán a gyorsszolgálatot, javult a helyzet. Am ma sem mente­sek a gondoktól a bérlaká­sokban élők hétköznapjai. Nagy László hibaelhárítási építésvezető már nem lepő­dik meg, ha tükörpontyot, fél pufajkaujjat, netalán súroló­kefét találnak a szerelői a szemétledobó tisztításánál. Kilyukadt a radiátor Nemrégiben az IKSZV ép­pen a szemétledobók tisztítá­sára, fertőtlenítésére hozott létre egy vállalati gazdasági munkaközösséget, működésük hatása már érezhető a me­gyeszékhelyen. Bár jó példá­nak hozta Nagy László, hogy egyes OTP-s lakásokban megegyeztek a lakók: mind­annyian leviszik a szemetet, hogy nehogy elduguljon a le­dobó. Sőt. A gyorsan romló élelmiszerhulladékot nylon­zsákba rakják, hogy így is védjék a konténert. Ha ezt a fajta közösségi magatartást még nem remélik az ingat­lannál) azt mindenesetre jo­gos kívánalomnak tartják, hogy a szemétledobót ne te­kintsék a lakók a senki föld­jének, hiszen az összkomfor­tos lakáshoz ez is elengedhe­tetlen. • Több jósavárosi lakásban1 kilyukadt a radiátor a télen, elárasztotta a víz a lakást, számtalan gondot, utánajá­rást okozva ezzel az ott la­kóknak. Tassy András, az IKSZV házkezelési osztályve­zetője a távhőszolgáltató vál­lalattal időnként kiújuló vi­tájuk mellett azt is elmond­ta: — A régi lemezradiátorok, sok esetben nem bírják a víz nyomását. Az új épüle­tekben már lapradiátort sze­relnek fel. A. vállalat szűkös fejlesztési alapjából igyek­szünk folyamatosan kicserél­ni a radiátorokat. A Sza­bolcsim is kéri a régi épüle­tek szerelvénycseréjét, de sajnos, ezekre csak részletek­ben kerülhet sor. A nyugdí­jasháznál például kicseréltük valamennyi radiátort. Kivitelező kontra üzemeltető — Ezer helye lenne a pénz­nek — mondja Bodócs János műszaki osztályvezető, mint­ha csak a családi kassza ki­adásait venné számba. — A VII. ötéves tervidőszakban mindössze 74 millió forint áll rendelkezésünkre valameny- nyi bérleményünk karbantar­tására, felújítására. Csak egy adat annak érzékeltetésére, hogy mennyire kis pénz ez a több ezer ügy elintézésére. Tavaly például 6380 bejelen­tés nyomán intézkedtünk és valamennyinek volt anyagi vonzata! S nem elég, hogy igen sok hibabejelentés érke­zik, hanem a gyorsszolgálta­tást hátráltatja a szákember­hiány. Évek óta kevés a fel­vonószerelő, a szigetelő, a kőműves. A gyorsszolgálaton 18 szakma 62 mestere javítja a hibákat. Az utóbbi években minden bizonnyal a liftek hibái mi­att tárcsázták az ingatlant leggyakrabban. Az elmúlt Ihúsz esztendőben, mióta Nyíregyházán beszerelték az első lifteket, a vállalat folya­matosan korszerűsítette a felvonóparkot. Már csak a Bethlen Gábor utca 2. szá­mú házban működik kulcsos lift. — Tipizálni akartuk a vál­lalat bérleményeiben a felvo­nókat — folytatta Tassy András —, de sajnos, zátony­ra futott az elképzelésünk. Még mindig nincs összhang a kivitelező és a majdani üze­meltető közt, így fordulhatott elő, hogy a Jósa András me­gyei Kórház előtti, impozáns szép házban húsz évvel ez­előtti típusú liftet építettek be!" A legtöbb nézeteltérést a lakók és a vállalat közt lift­ügyben a szakszerűtlen hasz­nálat okozza. Volt, aki a zon­gorát szuszakolta be a felvo­nóba a költözésnél, persze, hogy szétszakította vele az egész berendezést. Egy másik lakó leragasztotta a vészjel­zést és megállás nélkül csen­gett a készülék a gyorsszol­gálaton. Az Ungvár sétány 27. alatt valaki belépett a liftaknába, szerencsére a földszinten történt a dolog, így nem lett tragédia ... Tervpályázat szigetelésre Bár az elmúlt év nem ké­nyeztetett el esővel bennün­ket, mégis előfordult, hogy beáztak a lakótelepi épüle­tek. Mint Bodócs János utalt rá: tervpályázatot hirdettek szigetelésre. Azt tapasztalták, hogy a hagyományos szigete­lés még mindig eredménye­sebb a lapostetőnél, mint a korszerűnek kikiáltott új el­járás. A Toldi utcán ezért több száz négyzetméter tetőt szigeteltek át. Bérlő és bérbeadó gyakor­ta vitázik. Ám az indulatok szítása helyett jó lenne,- ha az érdekeltek gyakrabban tartanának önvizsgálatot, és a huzavonák helyett az ügyek elintézésére fordítanák az energiát. Tóth Kornélia A szerkesztőség postájából •• Ötletesett Disznó füle, szalagos fánk, csutkababa, vőfélybot, far­sangi felvonulás, falusi lakodalmas, favágó- és tengerihántó verseny. Mindez egy vendégszerető kedves falu vidám szom­batján. Mérkvállaj adott otthont nemrég a KISZ mátészalkai városi bizott­ság által szervezett téli falusi fesztiválnak. A te­rület ifjúsága mérhette itt össze erejét, ügyességét, felidézve a szatmári népi hagyományokat, szokáso­kat. A KISZ elemi érdeke a vonzó mozgalom. A Kommunista Ifjúsági Szövetségben tág tere van az új, ötletes kezdemé­nyezéseknek, a múltat bát­ran felvállaló, népi ha­gyományokat felidéző fa­lusi fesztiválnak éppúgy, mint a korszerű újítómoz­galomnak. Fontos, hogy az egység és a sokszínűség együtt tükröződjék. A hagyomá­nyos, jól bevált módsze­rek, megoldások mellett széles körben terjedjenek a színes, változatos, von­zó, mindenki számára programot biztosító mun­kaformák. E tekintetben joggal lettek népszerűek az olyan akciók, mint a Derűs Diák Derby, a „Mozgásfarsang”, az éves ifjúmunkás rendezvény- sorozat, a „Vídia”, vagy a Krasznán innen, Krasznán túl. A KISZ-ben ma neve van az olyan szervezetek­nek, melyek az érdekvé­delmet és az egyénre is szabott programot írták zászlajukra. Mert a vonzó mozgalom célját az ob­jektív elhatározások és ér­zelmek automatikusan nem hozzák közelebb. Ezért tudatosan dolgozni kell. .De mit vállaljon a szervezésből, milyen stí­lusban, formában, kik fog­janak össze? Biztosan vannak kortól, beosztástól, rutintól függően eltérő megközelítések, elképze­lések a megvalósítás mód­járól, de hogy az erők ere­dője haladó irányba bon­takozzék ki, politizáló fó­rum, cselekvési tér, aktív szervezet kell. A KISZ- nek ebben úttörő szerepet kell vállalnia. Élénkségnek és változa­tosságnak kell jellemeznie munkánkat, hogy partne­reket szerezzünk és mind­inkább partnerekké vál­junk. A bizalomépítés ér­dekében kezdeményezni, keresni szükséges az ösz- szekötő kapcsokat, az együttműködést minden­kivel, aki munkát vállal és felelősséget érez — jö­vőnkért. Szakács István, a KISZ városi bizottság titkára, Mátészalka A tárgyalóteremből Grafikai kiállítás a múzeumban A XX. század első felének grafikái címmel, rangos kép­zőművészeti kiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban. A Herman Ottó Múzeum gyűj­teményének mintegy 60 ké­pét állítják ki a század jeles magyar képzőművészeinek al­kotásaiból Nyíregyházán. A tárlaton többek között Ámos-. Aba-Novák-, Barcsay-, Der- kovits- és Egry-képek is lát­hatók. A kiállítást március 20- án délután 3 órakor dr. Kár­páti László osztályvezető nyitja meg és Goda Gertrud művészettöténész tart tárlat- vezetést. Törvény rendelkezik arról, hogy a házastársaknak a csalá­di élet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak. Aka­ratát egyik fél sem kényszerít­heti a másikra, még akkor sem, ha féltékenység gyötri. F. László esete nem egyedül­álló, de mégis tanulságos lehet abban, hogy a féltékenység és az indulatosság nem a legjobb tanácsadó a házasélet rendezé­sére. A házassági életközösség a férj állandó féltékenysége miatt rom*- lőtt meg. Ennek hatására a fe­leség a két gyermekkel együtt a közös lakásból elköltözött, majd karácsonyra visszament férjé­hez. Az ünnep elmúlt, és jöt­tek a hétköznapok, ami ismét szóváltásokkal telt meg. Mivel a házassági életközössé­get megnyugtatóan nem tudták rendezni, az asszony január ele­jén az egyik napon a hajnali órákban a közös lakásból ismét elköltözött. Amikor a férj ezt észlelte, igen feldúlt állapotban jelent meg felesége nyíregyházi munkahelyén, és ott feleségével vitatkozni, hangoskodni kezdett. Mivel az asszony ismerte férje magatartását, ki akart térni a kínos jelenetek elől. A dühös férj azonban ráncigálni kezdte és azzal fenyegetőzött, hogy gyer­mekeit is megöli. Kiabálás köz­ben felkapott egy infúziós üve­get, és azt felesége felé dobta. Csupán a véletlenen múlt, hogy egy másik dolgozót el nem ta­lált vele. Az indulatos férj ma­gatartását többen végignézték, ami a dolgozók között nem kis riadalmat és félelmet keltett. A munkahely ugyanis egy labora­tórium volt, ahol a békés csend­ben az ilyen jellegű magatartás teljesen szokatlan. A^Jéltékeny férj garázdálkodásának a rendőr­ség vetett véget, majd a tárgya­lás napjáig elrendelték őrizetbe vételét. A bíróság F. Lászlót gárázda- ság vétségében találta bűnösnek és ezért 9900 forint pénzbüntetés­re ítélte, valamint kötelezte, hogy 1365 forintot bűnügyi költ­ségként fizessen meg az állam­nak. Az ítélet jogerős. (m. f.) A féltékenység ára

Next

/
Oldalképek
Tartalom