Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. február 23. Ami elromolhat, el is romlik? A megyei kórház műszereiről A közelmúltban napokig nem működött a mütés- hez használatos sterilizáló a megyei kórházban. A nem kis bosszúságot az okozta, hogy a három Chira- na típusú, nagy teljesítményű berendezés egyszerre mondta fel a szolgálatot. E miatt közel egy hétig csak a sürgős, életmentő műtéteket végezték el. Most már nagyjából rendben van az ügy, de úgy véltük: vissza kell térni rá,- hogy még egyszer ne kerülhessen ilyen helyzetbe egy kétezer ágyas kórház. Siran kívül szerelik Dr. Vágvölpyi János kórházi főigazgató: — Folyamatosan jeleztük a sterilizálóval kapcsolatos problémákat, miközben szinte rettegtünk attól, hogy egyszerre romlanak el. Hogy miért éppen ezt a típust vásárolta a kórház annak idején? Egyszerű a válasz: megbízhatóbb készülékre nem futotta. Amint elmondta, két készülék jelenleg sem működik, a röntgen- technika szakemberei javításukon dolgoznak. (Kiderült: az országban jelenleg mintegy negyven Chirana típusú készülék működik, s valamennyivel problémák vannak!) Nyíregyházán pillanatnyilag semmiféle korlátozás nincs a műtétek terén. Az eset óta a megyei tanács biztosított fedezetet egy importból származó gép megvásárlására, de azt a leggyorsabb ügyintézés mellett is csak fél év múlva állíthatják üzembe. Az OMKER hamarosan két új gépet küld Nyíregyházára, amelyeket a röntgen technika szakemberei soron kívül be is szerelnek. (Az anyagi felelősségről bírósági eljárás hoz majd döntést.) A fentiek kapcsán a kórház műszerállományáról érdeklődtünk. Gytrs diagnózis — Az új épületben található osztályok műszerezettsége magas színvonalú, de a többié is meghaladja az országos átlagot — összegzi véleményét a jelenlegi helyzetről Vágvölgyi János. — A kórház műszerállományának értéke megközelíti az 550 millió forintot. Ebből a 150 ezer forinton felüliek mintegy 330 milliót érnek. A jelenlegi műszerek 21 százalékát 1970 előtt, 26 százalékát 1970 és 75 között vásárolták. 1975 és 80 között mindösz- sze hatszázaléknyi műszert vehetett a kórház. Legnagyobb lépést 1980-tól könyvelhették el, hiszen a berendezések majdnem felét ez idő alatt állították munkába. Az új műszerek vásárlása felelősségteljes feladat. Ki dönti el, mire van szüksége a kórháznak? — Intézetünk műszerügyi bizottságának tagjai között osztályvezetők és műszaki szakemberek egyaránt találhatók. Elsősorban olyan műszereket vásárolunk, amelyek a betegellátás minőségét já- vítják, gyors diagnózisokhoz vezetnek. Érdemes segíteni Legutóbbi ilyen szerzemény az urológiai osztály speciális vesekő-eltávolító készüléke. Használatával a kórházi ápolás és a táppénz ideje is lerövidült. Az elmúlt tíz évben a megyei tanács a feladatokhoz igazodva osztotta el a pénzt. Így a Jósa András kórház a kiemelt feladatihoz kiemelt pénzt kapott. Ez a műszerekkel való ésszerű gazdálkodás. A progresszív beteg- ellátásban minden egészség- ügyi szintnek megvan a maga feladata. Így mi sem végzünk szívműtéteket, mint ahogy a vidéki kórházakban is felesleges például érfel- töltést végezni. Az ultrahang- diagnosztikát azonban mindegyikben célszerű lenne bevezetni, mivel manapság ez már hozzátartozik a színvonalas betegellátáshoz — fogalmazza meg véleményét a főigazgató. Az egészségügy műszerei egyre több pénzbe kerülnek. Beszerzésük, pótlásuk így komoly feladat. Ezért is számít örömnek, amikor arról hallunk hírt: egyes nagyvállalatok, üzemek felajánlásokkal, műszerek vásárlásával segítik a területükön lévő egészségügyi intézményeket. Szabolcsban sajnos erre még nem akadt példa. Pedig nagy szükség lenne rá. Kovács Éva „Milyan örömmel fogadtak...!" 4 Jelszavuk: jószolgálat Idősek, többségük egyedülálló. Szakképzett, illetve tiszteletdíjas gondozónők hetente kétszer elvégzik a ház körüli munkákat, intézik ügyes-bajos dolgaikat. Számukra ezek a látogatások ennél is többet jelentenek, hiszen valakihez szólhatnak, elmondhatják gondolataikat. Nemrég bővült a segítők köre. Ök nem hivatásosak, nem tiszteletdíjasok, hanem a nyíregyházi Bessenyei György Fiúkollégium lakói, a mezőgazdasági szak- középiskola harmadikosai anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták az idősek gondozását. Ideiglenes vendégei a megyeszékhelynek, amelyért már eddig is sokat tettek. Gondozták a parkokat, járdát építettek, eltakarították a havat. Ezenkívül szerződésben rögzítették, hogy a különböző munkájukért kapott fizetést — 200 ezer forintot — átutalják a műjégpálya építésére. Februárban pedig 12-en megalakították a Jószolgálati Kört. A kollégisták egy része, akik segítenek az időseknek. — Egymás között beszélgettünk arról, hogy szabad időnkben egyedül élő idős embereknek bevásárolnánk, gondoznánk a kertjüket, elvégeznénk a házi munkát, s elbeszélgetnénk velük — nfóndta az egyik ötletadó, Halász László. — Elküldtük Akik be akarták csapni a vámot Hamis volt az ajándéklevél Vannak bűncselekmények, amelyek elkövetőit nem éri elég szigorú társadalmi rosz- szallás. Ügy is szokták mondani, hogy azok olyan „bocsánatos bűnök”. Ilyenek a vám és a deviza-bűncselekmények, amelyeknél az erkölcsi értékek más megítélés alá esnek. Akit az illetékes szervek „elkapnak”, azokat még elég sokszor sajnálkozás kíséri. Pedig ezek a bűncselekmények ugyanúgy a szocialista gazdálkodást, az állami monopóliumot jelentő deviza- gazdálkodást sértik, mint egyéb esetek. Az utóbbi időben lefolytatott néhány nyomozás, bírósági ítélet is igazolja, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek ezeket így is ítélik meg. A fényeslitkei H. L. és családja 1986. augusztus 6-án Törökországba utaztak. 45 594 forint értékű valutát váltottak ki, jelezve azt, hogy 14 napon át akarnak külföldön tartózkodni. Hét nap múlva azonban már hazaindultak, így viszont visz- sza kellett volna hozniuk 31 ezer forint értékű valutát. Ezt a pénzt ők elvásárolták: 2 bakfis és 1 férfi irhakabát, Gratulálunk! E mlékezetében a Szamosközben 1970-ben történt események; a zabolájukat veszített folyók házat, vetést, állatot, vagyont elsodró áradata, a bútorokat, szemetet, állati teteméket és emberi reményeket sodoró hullámok. Mészáros Lajos és társai akkor is munkásőrök voltak. Döbbenettel látták például Tunyogma- tolcs nagy részét romokban heverni. Ott is feszített izommal mentettek embert, vezettek gépet, eveztek csónakot, őriztek vagyont és bíztattak kétségbeesettet. Erőfeszítéseik nyomán épült új gát, új ház, új település és született jelenbe, jövőlbe vetett bizalom. Február 20-án, pénteken este bensőséges hangulatú alegységgyűlést tartottak a megyeszékhelyi vasutas kul- túrotthonban a MÁV nyíregyházi munkásőrei. Az ünnepségen — megyei és városi vendégek társaságában szóltak a megalakulás óta eltelt 30 év főbb állomásairól. Ott volt Jáhor János, a volt szakaszparancsnok, Gubik János, aki most lépett nyomdokaiba. Eljött Bori László, Frankó Sándor, Dodó Balázs és még sokan mások. Délceg, kemény emberek, akik első látásra is a pontosság, a rend és a fegyelem megtestesítői. Pedig vasutasként is mindennap igen bonyolult feladatot kell megoldaniuk. A legtöbbjük párja most, ez ünnepi pillanatoknak is részese.hMegható, hogy a biztonságunkat, vívmányainkat féltő-óvó, a fegyverek ez is jól értő emberek egybehangzó óhaja: a félelmetes eszközöket sohase kelljen „élesben” bevetniük. E szívós, jó idegrendszerű férfiak sajátja a humánum és az áldozatvállalás. Eredményes munkájukért több munkásőrt kitüntettek, megjutalmaztak. Valamennyiüknek szívből gratulálunk ! (cselényi) 1 férfi bőrkabát a vámárunyilatkozatra is rákerült, de 2 bőrdzsekit a bőröndök alján találtak meg a pénzügyőrök. A bíróság H. L-t 8000 forint, feleségét 6400 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Kötelezte őket 25 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére is. A szabálysértés miatti bírság egy-egy ezer forint volt. Ezen kívül a 2 eldugott dzseki elkobzását is elrendelte. A valutáért kifizetett 45 ezer forint mellett az újabb 40 ezer forint már nemigen érte meg, különösen, ha hozzávesszük az eljárással együttjáró tortúrát is. Gyakoriak voltak az utóbbi időben a hamis ajándékozási nyilatkozattal elkövetett devizacselekmények. G. L. nyíregyházi lakos Ausztriában járt. Hazautazásakor a „megvásárolt” ajándékozólevéllel kezeltette az általa behozott személyi számítógépet a hozzátartozó komputermagnóval. Az Ardói Csorna Sándor által aláírt ajándéklevél azonban hamis volt. G. L. hiába állította, hogy Ardói Csornával tavaly Jugoszláviában ismerkedett meg és most véletlenül találkoztak Bécsben. A pénzügyőrök ugyanis igazolták, hogy ezzel a „mesével” mostanában igen sokan éltek. És ilyen személy nem is létezik, hanem ilyen levelet bizonyos összegért nagyon sokan kaptak! Végül is a bíróság 5 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta és a személyi számítógép elkobzása helyett 20 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére is kötelezte. Sz. J. és felesége nyíregyházi lakosok az NSZK-ba utaztak az elmúlt évben. A tervezett 15 napi utazásukhoz 1720 nyugatnémet márkát váltottak ki, amelyért 35 ezer forint körül fizettek, öt nap múlva hazaindultak. Csak természetes, hogy a turistaellátmányként kiváltott valutájuk túlnyomó részét áruvásárlásra fordították. A vásárolt videomagnó, a márkás magnósrádió több mint 21 ezer forintot ért, vagyis 1100 márkát céltól eltérően használtak. Sz. J. vámkezelési kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyet elutasítottak, hiszen a pénzt nem költhették el, azokat a tárgyakat tehát nem vásárolhatták meg. Sz. J. azonban tovább bonyolította a dolgot: felhívta az egyik NSZK-ban élő ismerősét, hogy küldjön neki egy ajándékozási nyilatkozatot, amit az a kérés időpontjának megfelelő dátumozással meg is küldött. Az MNB elnöke Sz. J. kérelmét természetesen így is elutasította. A házaspárnak devizagazdálkodás megsértésének bűntette és a férjnek magánokirat-hamisítás vétsége miatt is kellett felelnie. Kettőjük büntetése 9500 forint volt és 17 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére is kötelezték őket. Különleges R. L.-né kis- várdai lakos esete is, aki az az elmúlt években sokszor járt a Szovjetunióban. A kiváltott rubel egy részét rendszeresen külföldi rokonainál hagyta azért, hogy az összegyűlt valutából rokonai egy színes televíziót és egy csónakmotort vásároljanak neki. összesen 450 rubel értékű csekkje és 1337 rubelje gyűlt így össze. Ottani rokonai azonban terhesnek tartották a pénz gyűjtését, s az áruk beszerzését, ezért azt R. L.- né elkérte és vissza akarta hozni Magyarországra. Igen ám, de a gépkocsi lökhárítójában elrejtett csekket és a rubelek jelentős részét — amelyek 31 629 forint értékűek voltak — a szovjet vámszervek megtalálták. Elkobozták, és 150 rubel bírságot is kiszabtak, amit a táskájában visszahozott 300 rubeljából azonnal ki is fizetett. R. L.-né a magyar devizaszabályokat is súlyosan megsértette. A külföldre kivitt valutaösszeg sorsáról ő ugyanis jogellenesen rendelkezett, tehát elkövette a devizagazdálkodás megsértésének bűntettét. A szovjet vámszervek intézkedésén túl az egyébként háztartásbeli R. L.-nét a bíróság még 4 ezer forint pénz- büntetéssel is sújtotta és 16 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére is kötelezte. Mivel ügyeskedése nem sikerült, több mint 50 ezer forintja bánja. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész Cj kollekció képkeretekből Néhány újfajta díszitésű, kivitelű képkerettel szinte folyamatosan jelentkezik az EAG Kisvárdai Faipari és Akusztikai Elemek Gyára. Az elmúlt hónapokban viszont az utóbbi esztendők legjelentősebb típusváltása történt meg itt. Mintegy 150—160 féle új képkerettel lepték meg vásárlóikat a kisvár- daiak. Négy szakember két hónapon át dolgozott a korszerű szín- és mintavariációkon. A most megalkotott típusok jellegükben őrzik a hagyományos stílust. Vagyis a díszítések jellege megmaradt, de az eddiginél változatosabb, szebb minták kerültek forgalomba. Gazdag színvariációkat is összeállított az alkotócsoport. Idei újdonság a sötétbarna, a pácolt, a régiesnek ható koptatott kivitel, ám ezek mellett továbbra is hódítanak az arany-, a rézszín, az ezüst-, a csontszínű vagy például a fekete keretek. A kisvárdai gyár három nagy vásárlója közül a levelünket a városi tanácshoz, ahonnan nemsokára válasz érkezett, majd a szakképzett gondozónők bemutattak minket annak a hat idősnek, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot. — Ha látná, milyen örömmel fogadtak — folytatta. — Szinte könyörögtek, hogy csak öt percig üljünk le beszélgetni, legalább tudjanak valakivel pár szót váltani. Akárhányszor megyünk, először is megkérdezik: mikor jövünk legközelebb ? Alig egy hónapja járunk, de úgy érezzük, az első pillanattól kezdve befogadtak. Három idős hölgynek például, akik a Bercsényi út 1. szám alatt laknak, ezen a héten költözködni segítenek. Joób Irén 87, unokatestvérei Szisszel Zsófia és Aranka 83 évesek, hármójuk nyugdíja 9500 forint. A lakásban nincs víz, kintről kell hordani, mellékhelyiség hátul az udvarban van. Rokonaik a fővárosban élnek, ezért szánté nincs látogatójuk. A tanács oldotta meg lakásgondjukat, ezen a héten költözhetnek a Vöröshadsereg utcai bérházba. Egyedül képtelenek át- hurcolkodni, a pakolásban is a kollégisták segítenek. Ha ennek a nemes kezdeményezésnek a többi bentlakásos intézményben is lennének követői! Máthé Csaba A kollekció legszebb darabjai. (Farkas Zoltán felvétele) VASÉRT már választott a minták közül. A Képcsarnok Vállalat inkább a hagyományos modellekhez ragaszkodik. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat részére pedig most állítják össze a minta- kollekciót. A kisvárdaiak szeretnék minél előbb befejezni a régi típusok gyártását, s teljes egészében áttérni az újak készítésére. L ehet, hogy az idei tél tette, de így február végén az emberek mintha már a márciussal lennének teli. De ne tessenek azt hinni, hogy azok a leányvetkőztető első igazán tavaszi napok csupa nagybetűs boldogsággal vannak tele. Ifjú, még nagyon fiatal tanárbarátom falfehéren mesélte, hogy elkövette élete első nagy pedagógiai baklövését. Történt, hogy kilépvén a tornateremből, jö gazda módjára körülnézett. A sarokban ült egy tizenhárom éves férfi és egy tizenkét éves lány. Nem csináltak azok az ártatlanok semmit, csak nézték egymást, ájult bárgyulással. Ja, és közben a fiú fogta a kislány kezét. Az én pedagógusbarátom pedig, nösülés előtt állván, maga is olyannyira szerelmes, hogy rájuk se szólt. így aztán nem tudom, hogy a két gyerek most is ott ül-e az öltöző sarkában, és azt sem, hogy a lelkiismeretfur- dalásos barátomnak mi lesz a véleménye négy-öt-hat-tíz március után. Egy biztos, még nem volt olyan február, hogy ne legyen utána március. Egy hiba viszont minden pedagógus életében megbocsájtható. En is teljesen ellágyultam, meghatódtam, elérzékenyültem, amikor egy veréb rikácsolta reggelen két parányi autót láttam összecsókolózni az utcasarkon ... (bartha)-----------------------> Márciusi
