Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
1987. február 23. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Lehet, hogy néhány kedves olvasónak csalódást fogok okozni, de sajnos nem vagyok bölcsebb a sokat idézett hadvezérnél, aki közölte, mi az a három dolog, ami a háborúhoz kell. Ez a három: pénz, pénz, pénz. Megkérem a borbányai Margaretta és Rezeda út környékének lakóit, akiknek nevében Horváth Sándorné fordult hozzám, továbbá a Tünde, a Csemete, a Kilátó és a Kulcsár utcával kapcsolatban érdeklődőket, hogy figyeljék folyamatosan lapunk tudósításait, mert a városrendezési tervvel, építési tilalmak feloldásával, új utcák megnyitásával mindig foglalkozunk, mihelyt ezekről a kérdésekről hivatalos döntés születik. Amellett belpolitikai rovatunk munkatársai rendszeresen beszámolnak a lap hasábjain városépítési témákról. Ugyanezt üzenem örökösföldi olvasónknak is, aki a közlekedéssel kapcsolatban tett fel kérdést, de egyben javaslom, hogy ha megvalósítható ötletük, észrevételük van, forduljanak a Volán illetékeseihez. Többen tették szóvá az utak járhatatlanságát, egyes vizes területek megközelíthetetlenségét. Borbányáról érkezett például nagyon elszomorító bejelentés, amely remélem azóta már nem aktuális. Igaz, a nagy hó sokakat „levizsgáztatott”, nem hordták el idejében a hóbuckákat, de mi is ludasok vagyunk az átmeneti bosszankodás miatt, mert vártunk a sült galambra, kevés gazda tisztogatott rendesen a saját portája előtt. Remélem, ennek vége, amit az illetékes elmulasztott, vagy képtelen volt elvégezni, abba most besegít az egyre jobban melegítő napsütés és "a friss tavaszi szél. . Busák György, a Timár utcából visszatérő „páciensem”, szomorú, hogy legutóbbi ügyeletességem óta semmi sem történt az ügy előmenetele érdekében. Bár levélben • válaszolok, azért itt á nagy nyilvánosság előtt is megnyugtatom; engem is mélységesen felháborít, hogy a december 2-án feladott ajánlott levelét '— közérdekű bejelentését — még csak válaszra sem méltatták. Pedig el nem kallódhatott, hiszen a címzett maga a posta volt, azaz a távközlési üzem. Az Alkony utcai Nagy István kérdésére csak azt tudtam meg az illetékesektől, hogy a Ságvári kertvárosban egyelőre nem tervezik bölcsőde építését. Bár az ott élőknek mindenképpen kényelmesebb és korszerűbb is volna, ha gyermekeiket a lakókörzetben tudnák elhelyezni. Jelenlegi helyzetünkben luxus volna újabb bölcsődét éppen a Ságváriban felépíteni. A városi tanács egészség- ügyi osztályán arról tájékoztattak, hogy a belvárosban magasabb a bölcsődei helyek száma, mint a bölcsődés gyerekek száma. Így kihasználatlanul állnának a már meglévő bölcsődék. Kérik megértésüket, de egyelőre sem a 7. sem a 8. ötéves tervben nem terveznek bölcsődét az önök körzetében. Én minVálaszol: Baraksé Erzsébet újságíró denesetre együtt érzek azzal az édesanyával, aki korán reggel kénytelen a piciny gyermekkel kilométereket megtenni, amíg a kijelölt bölcsődébe ér, viszont tapasztalatom, hogy nem minden bölcsődés gyermek édesanyja szorul a keresetre, mégis beadja a gyerekét. Szerintem nem véletlenül találták ki a gyest. Nyilvánosságra hozzuk egyik olvasónk közérdekű kérdését azzal a szándékkal, hogy ha minél többet beszélünk róla, annál hamarabb jut az illetékesek fülébe, és remélhetőleg a közvélemény hangjára előbb születik meg a kedvező döntés. A kérdés: Meddig kell még elképesztő tornászmutatványokat végezniük az utasoknak a MAV-állomáson le- és felszálláskor, illetve mikorra várható a régóta ígért magasperon? Hasonló emberbaráti szándék vezette azt az olvasónkat, aki szóvá tette, milyen méltatlan körülmények között dolgoznak a nyíregyházi hírlaposztály munkatársai. Nyilván, ha pénz volna fejlesztésre, nem szorulnának be az egészségtelen, beázó kényszerépületbe, viszont meg kellene vizsgálni eizeket a munkakörülményeket, mielőtt a dolgozóknak lesz szükségük orvosi kezelésre. Juhász Béla Rakamazról a biobrikett „lelőhelyéről” tudakozódik. Közelmúltban megjelent cikksorozatunk után bizonyára sokakat érdekel majd, hol kapható? Tu- zséron — az Érdért Vállalat telepén — állítják elő és az ottani telepen közületek vásárolhatnak. Ügy tudom, magánszemély számára egyelőre nem árusítják, de azt javaslom. próbáljon érdeklődni a helyszínen. Sipeki Sándornak azt tanácsolom, ismételje meg bejelentését, de írásban és juttassa el szerkesztőségünkhöz, ha a dolgok a normális úton nem rendeződnek. Tomasovszki András kérdései Nagycserkeszről hosz- szabb utánajárást igényelnek, később válaszolok levélben. Szakács Lászlónak az Ady Endre utcába azt tudom üzenni, hogy a TITÁSZ minden konkrét bejelentést hamar kivizsgál, de ahhoz az önök jelentkezése szükséges, akár telefonbejelentés, akár írásbeli kérelem formájában. ■ m On mire szavazott? Iskola a felelős gondolkodáshoz Második éve a 280 tagú kollektíva által választott harminc küldött gyakorolja a tulajdonosi jogokat, irányítja a Tiszalöki Állami Gazdaságot. A megye legkisebb állami gazdasága alig háromezer hektáron gazdálkodik, a múlt évben 96 millió forintos termelés mellett három és fél milliós nyereséget ért el. Sok ez, vagy kevés? A gazdaság éves tervét a küldöttgyűlés fogadta el. értékelése a március 5-i összejövetelen szintén a küldött- gyűlés feladata. — Szerintem a tervet reálisan szabtuk meg, azt hozni kellett — jelenti ki Danes Miklós villanyszerelő. — Közbejött az aszály, az almát teljesen elverte a jég, így érthető, hogy az ötmillióra tervezett nyereségből kevesebb lett. Küldöttek és igazgató jogköre Ilyen körülmények között a szolgáltató önelszámoló egységben — ahol Danes Miklós dolgozik, — lényeges volt, mennyire tudnak takarékoskodni, hogyan tudják a költségeket visszaszorítani. Jó tíz kilométerrel odébb, a gazdaság Dankópusztán található egységében Fedor László állattenyésztési ágazatvezető így beszél: — Azt csináltuk, azt értük el, amit terveztünk. Mind „hozamban, mind a költségekben, miközben folyik nálunk a szarvasmarhatelep rekonstrukciója. A küldöttek, s általuk a gazdaság valamennyi dolgozója felelős azért, milyen elképzeléseket dolgoznak ki, hogyan alakítják a vállalati jövőt. A végrehajtásért, a megvalósításért viszont az új irányítási rendszerben is megmarad az igazgató egyszemélyi felelőssége. Legfeljebb annyi különbséggel, hogy korábban az Állami Gazdaságok Országos Központjának tartozott felelősséggel, most viszont, a küldöttgyűlésen való megerősítése után a kollektíva képviselői szabták meg öt évre feladatait. — Mindig akad egy-két dolog, amit ha nem is megszavazni, de tájékoztatás jelleggel el kell mondani, mert a gazdaság egészét érinti — említi Magyar Miklós igazgató, amikor arról esik szó, hogy a szervezési és működési szabályzatban előírt évi egyszeri küldöttgyűlés helyett tavaly is három alkalommal találkoztak. Az önelszómolós eredménye Ezekben a napokban — a mérlegbeszámoló elkészülte után — folyik az összegzés, állítják össze azt a tájékoztatót, amelyben a küldötteknek részletezik a múlt évi munka eredményeit és nem várt kudarcait. Ami megnyugtató: érdemes volt korábban az önelszámoló egységeket megszervezni, mert mindegyik eredményesen dolgozott. T '~* .ónit mindenki sze- | rette. Vézna alakja .......í szinte hozzánőtt a néhány tucat házból álló tanya képéhez. Itt cseperedett fel, s hogy felnőtt férfiként is megmaradt gyermekértelműnek, senkit sem zavart. Öt sem bántotta, ha a magakorabeliek viccelődtek vele, legfeljebb akkor látszott rajta szomo- rúságos harag, amikor néha csúfolták a kölykök. Egy-egy jó szó hallatán aztán ismét jókedvre derült. Soha senkit nem bántott, sőt az öregek számára megváltás volt a léte. Ha megkérték, Tóni mindig szívesen hasogatott egy kis tűzrevaló fát, hordott be pár vödör vizet, ment el boltba a nehezen mozdulók, a betegeskedők helyett. Általában kapott érte fizetséget is — ilyenkor nagyon hálás tudott lenni. Munkakönyvét sosem látott az istenadta, de nála lelkiismeretesebb munkást nehezen lehetett volna találni. Ha esett, ha fújt, Tómra bízvást lehetett számítani, hogy bekiabál a házba: nem kell-e kenyeret hozni, kicserélni a gázpalackot? Soha egy fillér nem hibádzott a visszaj áróból, pedig mór az egyszeregynél elmaradt az iskolatársaitól. Különösen szívén viselte a tejhordás gondját. Néhány gazda helyett — havi, rendszeres fizetségért — naponta szállította biciklijén a csarnokba a frissen fejt tejet. A szesznek sokáig még a szagát sem bírta, de egy idő óta mégis rákapott az ízére. Jószívvel kínálták háziborral, méregerős pálinkával, s Tóni egyre kevésbé utasította vissza az invitálást. Észrevették ezt a kocsma tájékán is. Mindig akadt valaki, aki fizetett neki, s utána vidultak rajta... Otthon is más lett; ha volt valami a fejében, akkor nem használt a szép szó, csak ment a maga akarata után. Akkor is hiába kérlelték, hogy most az egyszer ne induljon el a tejjel, mert a hatalmas hóban-h idegben az se biztos, hogy odaér a csarnokhoz. Tóni megmakacsolta magát. Az egyik állandó helyén már szóltak, ebben az ítéletidőben maradjon veszteg, semmi baj nem történik, ha néhány •napig itthon állnak a teli kannák. A következő családnál már nem voltak ilyen határozottak ... Besötétedett, s Tóni, akire mindig lehetett számítani, nem érkezett vissza a csarnokból. Furcsállották, de azt hitték, hogy egyből hazament. Otthon egyre idegesebbek lettek, öccse körbejárta a házakat. Senki nem találkozott vele mióta elindult. Megpróbálkozott a keresésével, de a hófúvásban, egy szál elemlámpával ő sem merészkedhetett tovább. H ajnalban korán kelt, ■ indult a buszmegálló felé, s egyszer- csaK felfigyelt egy kerékpárra az út mentén. Közelebb ment, s felfedezte bátyját is, aki mint egy groteszk Krisztus, kitárt karral, élettelenül feküdt a nagy fehérség közepén. A temetésre összegyűlt a környék. Előkerültek a zsebkendők. Tónit mindenki szerette. Papp Dénes Danes Miklós nappal villanyszerelő, ha úgy hozza a sor, gépjármű-villamossági szerelő, reggel és este pedig autóbuszra ül, hozza-viszi a gazdaság dolgozóit. — A fő cél az volna, hogy főállásban keresse meg az ember a neki várt fizetést-— véli. — Azt hiszem, ebben az évben jogos, hogy az áprilisi béremelésnél a műhelyre jobban gondot fordítsanak, mert változott a létszám, azok maradtak itt, akik jól dolgoznak, akiket meg kell fizetni. A legfontosabb mutató A múlt év krónikájához tartozik, hogy az aszály és a jégverés miatt a száz hektáron termelt babot nem tudták eladni, a 6200 tonna almából egy szem export sem teljesült, mind lének ment. Bár a hektáronként 70 mázsás kukoricával akár elégedettek is lehetnének, de egy évvel korábban 16 mázsával több termett. A kevesebb silókukorica is odavezetett, hogy nagyobb önköltséggel termelték meg a takarmányt. — A termelésnek egy mutatója van: hány forintot használok felhámig egy liter tejet előállítok — magyarázza Fedor László. — Persze, így is sokat számít a tehenészet rekordja, hogy tehenenként négyezer-ötszáz felett van az éves fejési átlág. A juhállományunk is nagyon jó, a megyében hasonló törzstenyészetet nemigen találni. Mindez azon is múlik, hogy az állattenyésztésben dolgozók keresete közvetlenül a teljesítményektől függ. Nem kell azt hinni, hogy a küldöttgyűlés létrehozásával megoldódnak azok a gondok is. amelyek sokszor a közömbösséget, a hanyag munkát eredményezték. De biztos, hogy megteremtik a lehetőséget a felelős gondolkodásra. Gyakorolni a demokráciát — Eléggé elszoktunk a demokrácia gyakorlásától — mondja erről Fedor László. — Ezért nem alakult ki eddig túl nagy vita ezen a fórumon. A jövőről pedig a két küldött így beszél: — Bízunk benne, hogy nem lesz lemaradás. Tudjuk, hol van javítanivaló, aszerint dolgozunk. (Danes Miklós.) — Az időjárás miatt nehéz az indulás, nem tudjuk, hogy telelt a vetés. Bonyolítja a helyzetet a telep rekonstrukciója, az idén kell áttérni a kötetlen tartásra. De mindenképpen akarjuk hozni a tavalyi termelési eredményeket. (Fedor László.) Mindehhez az igazgató annyit tehet hozzá, hogy a terveket ennek a jegyében készítik. Lányi Botond Tábla A kár önmagunk becsapásának is mondhatnák azt a táblát, amely Beregsu- rány és Tarpa között egy erdő szélén arról tudósít; az természetvédelmi terület, mégpedig fokozottan védett. Elég benézni a fák közé, s máris világos; irtják a fákat, teszik tönkre az erdőt. Korábban először meghámozták a fát, a kéreg hiánya miatt az kiszáradt, s ekkor vágták ki. Ma már ehhez sem veszik a fáradságot, derékmagasságban vágják ki baltával a fákat a környékbeliek, főleg a cigányok. így aztán a fokozottan védett erdőben csonkok jelzik: nem sok idő múltán nem lesz mit védeni. Evekkel ezelőtt nagy garral harangoztuk be: a környezetvédelemnek lesznek fegyveres őrei, vigyázva erdőt, mezőt, hiszen e nemzeti kincs megőrzése nagy feladat. Az Országos Környezetés Tájvédelmi Hivatal külön hangsúllyal mondta: a világszerte pusztuló erdők időszakában aligha van magaszto- sabb cél a meglévő védelménél. A tábla hirdeti az értéket, a nemzeti vagyont, a természeti ritkaságot. A csonk mutatja a törvény semmibevételét, a közönyt, a tehetetlenséget. Alig hihető, hogy nincs megoldás a fák védelmére. Csakhogy ehhez kevés a tábla, hiszen aki lop, az nem akar, vagy nem tud olvasni. Van eset, amikor nem elég bízni a nevelő szóban, a meggyőző beszélgetésben. Ez ilyen eset. Bürget Lajos Video, számítógép, színház Jel — kép — kör diákoknak Jel — kép — kör címmel indítja idei programiját a nyíregyházi jósavárosi fiókkönyvtár a művelődésre, értelmes szórakozásra vágyó 12—14 éves általános iskolás diákok számára. A jelentkezők többek között az írás történetével, a videózással, a könyvtár és a számítógép kapcsolatával ismerkedhetnek. A tervben szerepel nyomdalátogatás, részvétel színházi próbán, betekintés a helyi rádió és tv stúdiójába, böngészés egy könyvesboltban, a számítástechnika 1 ‘ rodalmában. Az első r kozásra február 2ö dán 17 órakor majd azt követ ként várják két. A HÉT MINDEN NAPJÁN fogadja a pácienseket a Nyíregyházi Divatruházati Vállalat üzemi orvosi rendelője, ahová a DIRUVÁLL mellett a közeli NYfRKÉMIA és Cipőipari Szövetkezet dolgozói Is járnak rendelésre. Az üzemorvos táppénzkiírásra is jogosult, gépjármű-alkalmassági vizsgálatokat is ellát. Képünkön dr. Las- kay Emőke üzemorvos rendel. (Elek Emil felvétele.)
