Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. február 21. MIT ÜZEN A mézeskalács szív? A mézes- kalács figura, a tükrös szív mint ajándék, vagy vásárfia, ma már nemigen dobogtatja meg a szíveket, üzenetét már csak a szakmabeliek — a mézeskalácsosok — meg a nagymamák ismerik. A szívek általában fehér szegéllyel készültek, vörös, sárga, kék virágdíszítéssel. A vörös a szeretet, a sárga a felebarátságot, a kék — a nefelejcs —, hogy el ne felejts, a rácsos szív pedig a legmélyebb szerelmet jelentette. A régi hagyományok ismerője a debreceni Falucskai házaspár. Nemcsak városokban! Jubileum a dobozban 1 Mim \mm 5 zokatlan, hogy egy dobozban tíz évig pihenő, nyilvános bemutatásra nem került film az idei magyar játék- filmszemle egyik szenzációja, sikerfilmje lett. Vagy nem is annyira szokatlan? Tény, hogy Kása Ferenc filmje, melynek címe Az utolsó szó... nyíltszíni tapsot kapott, meleg ünneplésben részesült a Kongresz- szusi Központ Pátria-termében, ahol megyénket is népes érdeklődő közönség képviselte. A portréfilm Béres József kisvárdai kutatóról — a róla elnevezett cseppek — feltalálójáról szól, akiről elsőként a Kelet-Magyarország írt, beszámolva a rák elleni küzdelem akkor még névtelen munkásának „kísérleteiről”, a gyógyulást bizonyító esetekről. Ennek már több mint huszonegy éve ... Aligha van ember nemcsak e hazában, aki ne hallott volna a Béres-cseppékről. Betegek százaiban, ezreiben keltett reményt a készítmény, amelyet sok éves huzavona után azóta a Herbária-szaküzletek forgalmaznak, ám gyógyászati kipróbálása, tudományos minősítése azóta is várat magára. Dr. Béres József munkásságát, megpróbáltatásait, a cseppek hazai és nemzetközi fogadtatását, a betegek sorsát, gyógyulását, az ügy pártolóinak nehézségeit követi nyomon Kosa Ferenc tíz évvel ezelőtt forgatott filmje. A film nem kíván állást foglalni e nagy horderejű tudományos kérdésben, ugyanazt kívánja, amit lapunkban is javasoltunk a jó huszonegy évvel ezelőtt megjelent riportban: az egészségügyi szervek tegyék lehetővé a cseppek kipróbálását kórházban, klinikán és ezek elemzése után a legmagasabb tudományos fórum mondja ki a készítményre vonatkozó véleményét, minősítését. „Az utolsó szó” című dokumentumfilm egyetemes jelentőségű alkotás, az emberért szól, éljen bárhol a világban, de számunkra külön is fontos, hisz Béres József megyénk szülötte, ide köti munkássága, s a filmben megszólaló alanyok — betegek, orvosok, többsége is itt él karnyújtásnyira tőlünk. Azok is, akik kezdettől segítették, pártfogolták a magányos kutató emberfeletti feladatra vállalkozó törekvését és azok is, akik ellenezték, gáncsolták, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg igyekeztek a perifériára szorítani, netán összeroppantani Béres Józsefet. Ennek ellenére a film mégsem a jó és a rossz emberek ütközése, hiszen a kifejezetten rosszindulatú furkálásokat leszámítva, az ellentábor képviselői sem akarnak rosszat, meggyőződésük, hogy a cseppek nem alkalmasak a rák gyógyítására. Miért várakozott a film egy évtizedig a dobozban, miért és kik nem engedték bemutatni? Erre nem tudunk válaszolni, véleményünk szerint semmi olyat nem tartalmaz, ami miatt nem lehetett volna az elkészítése után már vetíteni. A dobozban sorra került jubileum egyre mégis jó volt, a film alkotói újra felkeresték az egykori alanyokat, gyógyult betegeket és tárgyilagosan beszámoltak a történtekről. „Az utolsó szó” című dokumentumfilmet a közeli napokban megyénkben is bemutatják. Megjegyezzük: a film négy és fél órás, ugyancsak igénybe veszi a néző türelmét, s nem vidítja fel túlságosan. Mégis látni kell a filmet. r ermészetesen a film után sok kérdés nyitva marad, a legnagyobb talán ezek közül a következő: miután szabadon vásárolhatók immár évek óta a Béres-cseppek, s ha ezek valóban hatásosak a rák ellen, bárki számára elérhetők, miért nem csökken a halálozások száma, miért nem sorakoznak fel hosszú tömött sorban a cseppek által meggyógyult emberek. A titok még sok arcát rejti előlünk, s éppen ez teszi időszerűvé a Béresfilmet ... Páll Géza Közelebb a beteghez Egészségügyi központok a megyében No, nem változott a véleményem a névtelen levélírókról! Teljességgel érthetetlen számomra, hogy ezt (és még számtalan hasonlót) miért nem írta alá a szerző! De azt hiszem, ez egy másik téma lehet... A levélíró — mint szavaiból kiveszem: fiatal házas — Közelebb legyen a beteghez a szakorvos, szüntessék meg az utazgatást egy egyszerű laborvizsgálat miatt, ezek az igények tették szükségessé az egészségügyi központok szervezését. Világszerte az a tendencia érvényesül, hogy az alapellátást megoldó körzeti orvosok munkája nagyobb megbecsülést kap. Hazánkban is az a cél, hogy minél több beteg kapjon befejezett ellátást már a körzeti orvosnál — hangsúlyozta dr. Bodnár Lóránt főorvos, a megyei tanács vb. egészségügyi osztályának helyettes vezetője. Megszüntetni az utazgatást Érdemes rövid visszapillantást tenni a gyógyászat hazai történetében, hogy egyértelmű legyen az egészségügyi központok szerepe. A felszabadulás előtti években a megelőzés a Zöldkereszt, a gyógyítás a társadalombiztosításba vont hatósági orvosok feladata volt. 1952-ben szervezték meg a . körzeti orvosi hálózatot, amely a gyógyítást és a megelőzést egy kézbe adta. Akkor még jóval nagyobb körzeteket alakítottak ki és a körzeti orvos mellett nem dolgozott ápolónő, írnok, védőnő. 1938-ban 8800 beteget látott el átlagosan egy körorvos, 1954-ben 4400-at és 1986-ban megyénkben 2410- et. Valamelyest jobb a helyzet megyénkben, mint az országos átlag, mely szerint 2430 beteg jut egy orvosra. 1954-ben alakították ki a mozgó szakorvosi szolgálatot, amely már lehetővé tette a körzeti orvosnak a szakorvossal helyben történő konzultációt. Á körzeti gyermek- orvosi ellátást a városokban 1964-ben, a körzeti fogorvosi szolgálatot a 60-as évek végén szervezték meg. Újabb évtized múltán pedig létrehozták az első központi orNem mondható, hogy a 42 éves újfehértói Levelek! Mihály túl lovagias ember. Legalábbis akkor, ha a lovagiasság fogalomkörébe vonjuk a női nem irán- ’■*»* és finom bánás-öiatt A tárgyalóteremből Libagaliba a kertalján Mindezek alapján az ügyben eljáró Nyíregyházi Városi Bíróság súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a je- v szerint hirtelen haragvású -'kit, s főbüntetésül nyolc- zabadságvesztésre, mel- űl pedig négyezer fo- ' büntetésre ítélte. .tés végrehajtá- ,róbaidőre felfüg- ság. erős vosi ügyeletet, és felmerült az egészségügyi központok iránti igény. — A szakellátás egy része (gyermekgyógyászat, fogászat) más orvos kezébe került, így a körzetben többet, jobban, hatékonyabban foglalkoztak a beteggel — hallottuk dr. Bodnár Lóránttól. — Viszont nélkülözhetetlenné váltak olyan alapvizsgálatok, amelyekért korábban sok-sok kilométert kellett utazgatni. A munkából is kiesett a beteg, sokszoros volt a forintban mérhető kár. Hód ásztól Tarpáíg Az első egészségügyi központot megyénkben Csenger- ben hozták létre, amikor 1978-ban itt megszüntették a szülőotthont. 1981-ben Tisza- lökön avatták a következőt. Több tárgyi feltételt kell az eredményes működéshez megteremteni. Általában egy-két körzeti orvosi, fogászati és gyermekorvosi körzet, a központi ügyelet, fizikoterápia és kis labor alkotja az egészségügyi központot. A VII. ötéves tervben nagy erőket mozgósítanak e központok létesítésére. A megyei tanács valamennyi építéséhez négymillió forintot ad, ám a helyi tanácsok további 12—13 millió forinttal járulnak hozzá a kivitelezéshez és a műszerezéshez. Több faluban a településfejlesztési hozzájárulást éppen ilyen célra szavazta meg a lakosság. A helyi tanácsok szívügyüknek tekintik az egészségügyi központok kialakítását. Az elkövetkező öt év alatt Hodászon, Balkány- ban, Kállósemjénben, Mária- pócson, Baktalórántházán, Ibrányban, Tarpán, Keme- csén és Nagyecseden kezdi meg működését egészségügyi központ. Nyírbogáton az idén látnak hozzá a kivitelezéshez, az ábrányit pedig hamarosan avatják. Nyírbéltek is az idei tervek közt szerepel. Ellátás, gondozás, irányítás! — Ellátási, gondozási és irányítási feladatokat old meg az egészségügyi központ. A szív- és érrendszeri, cukor-, magas vérnyomásos, krónikus légzőszervi betegek gondozását végezhetik, s azon túl a körzetükhöz tartozó 6—8 település egészségügy! irányítását is ellátják. Ami igen lényeges: magasabb szakmai színvonalat jelent a több szakorvos együttműködése, közelebb vannak a betegekhez. Tóth Kornélia arra panaszkodik, hogy Nyíregyházán a városi tanács 300 ezer forintos kamatmentes kölcsönt adott egy fiatal házaspárnak, hogy azok OTP- lakást vásárolhassanak. Felháborodva kérdezi: hát lehetséges ez? Mindenki kaphat? Netán csak X szülei tudják elintézni? S a nyíregyháziak ilyen előnyt kapnak, míg a falun élők semmit? A válasz egyszerű. Igen, van ilyen lehetőség, valóban kaphat (és kapott is) nem egy fiatal házaspár tanácsi segítséget a lakásvásárláshoz vagy lakásépítéshez. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem olyan pénzt is, melyet nem kell visszafizetni! Nem egyszer írtunk már erről lapunkban — de úgy látszik, nem elégszer. Röviden: a tanácson bérlakást igénylők (és jogosultak) közül azok, akik lemondanak igényükről és vállalják, hogy építenek, vagy OTP-lakást vesznek, kérhetnek a tanácstól külön támogatást, ha rendelkeznek némi „pénzmag- gal” — de persze nem tíz-, vagy húszezer forinttal, hanem ennél azért többel. A kérelmezők helyzetéi, körülményeit megvizsgálják,. és úgy döntenek a hitelről, illetve a vissza nem térítendő támogatásról. A cél világos: ezzel csökken az állami lakásra várók száma, s mégis fedél alá kerül sok fiatal házaspár; saját erőből és külön segítséggel együttesen. Levélírónk sérelme ennél több: ő főképp azt panaszolja, hogy a falun élő fiatalok számára nincs ilyen lehetőség, ők ebből kimaradnak. Ez nagy tévedés! Éppen a minap tudtam meg a megyei tanács elnökhelyettesétől: a megye minden településén lehetőség van ilyenre, felhívták a helyi tanácsok vezetőinek figyelmét, hogy kérjenek a megyei keretből — s aki kért, kapott is. De egyáltalán nem kapkodtak annyira utána a tanácsok, mint az várható lett volna... Idén a megyei tanácsnak hatvanmillió forintos kerete van e célra. Van viszont a levélben még néhány mondat, ami figyelmeztető. Arról ír az illető: az általa ismert házaspár igen jól járt, mert a nagy összegű tanácsi kölcsön révén nem kellett a lakás árához tenni a szüleiktől kapott pénz jó részét — s ebből bútort, színes tévét, egyebeket vehettek. Nos, erre már érdemes odafigyelni. Főképp azért,- mert — ha egyáltalán igaz mindez! — gondosabb, körültekintőbb munkára van szükség az odaítélésnél, alaposabban meg kell nézni a kérelmezők anyagi hátterét, hogy ne fordulhassanak elő efféle csalafintaságok. Mert a tanácsok célja az: a valóban rászorulók kapjanak külön támogatást, akik másképp nem tudnák előteremteni az új lakás árát. Nyíregyháza idén körülbelül 30 milliót szán ilyen célra — s a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen szóba is került: a jövőben az eddiginél alaposabban megrostálják a kérelmeket, s igen szigorúan veszik, hogy tényleg a rászorultság mértéke legyen a döntő szempont... (tarnavölgyi) Szünetben a nyíregyházi 4-es számú általános iskola aulájában. (elek) Környezetvédelem Dombrádon Két deci pálinka 800 forintért A környezetvédelem, a parkosítás és a köztisztaság területén komoly eredményeket értek el Dombrád nagyközségben. A tanács 1986-ban 150 ezer forintot költött a parkok gondozására. Ősszel 150 díszcserjét is kiültettek. Sajnos ebből több mint húszat elloptak. 4 esetben kellett parkrongálók ellen eljárni, akik állatokat legeltettek ott. Nem megnyugtató tehát a helyzet. Szaporodik az illegális szeméttárolóhelyek száma is. Bár van kijelölt szeméttelep. Több kuka és konténer is várja a közterületeken a szemetet. Tavaly újabb ötöt rendeltek. Az illetékesek minden évben köztisztasági szemlét tartanak. Az ellenőrzések után 150 állampolgárt szólítottak fel, hogy tegye rendbe környezetét. Közel 8 ezer forint bírságot is kiszabtak. A köz- tisztasági tanácsrendelet tiltja a közterületen való italozást. Nyolc alkalommal kellett büntetni. Esetenként 800 forintot fizettek a pálinkázá- sért. Most készülnek a tavaszi szemlére. Úgy néz ki, hogy itt is l^sz mit tenni. Bár a lakosok többsége az olvadó hólének utat nyitott, vannak azonban, akik nem ezt teszik. Olyan is akad, aki gátat emel, hogy az útról az árokba folyjék a víz. (sz. e.) '+ére tette, mert az ^eleiött férfi őt 't.otLevelet kaptam a minap — pontosabban nem én, hanem a szerkesztőség. A levél névtelen — ezért már-már félre is tettem, mert nem szeretem az ilyeneket. Mégis — többször végigolvasva — úgy döntöttem, hogy érdemes foglalkozni vele. Tanácsi kölcsön — lakáshoz
