Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21.

Kelet-Magyarország

s

/------------------------------------------------------------------------------------------V

Tények megyénkről

Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből (2.)

... a munkaerő-szolgálati és szervező irodát 1986. évben közel 9600 ügyfél kereste fel munkavállalás céljából. Négyötödük fizikai. egyötödük szellemi foglalkozású volt. A gazdálkodó szervek mintegy 9300 esetben nyújtottak be munkaerőigényt, főleg szak- és betanított munkásokat kerestek. Többnyire lakatos, villanyszerelő, autószerelő, ács-állványozó, kőműves, esztergályos és központi fűtésszerelő szakmunkások hiányoztak.

... a lakosság készpénzbevétele megközelítette a 32,3 milliárd forintot, ami 13 százalékkal több az 1985. évinél, ugyanakkor országosan a fogyasztói árak színvonala 5,3 százalékkal nőtt. A többletbevételek (2,5 milliárd forint) 35 százaléka munkaviszonyból, 29 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságok áruértékesítéséből származott, 12 százaléka társadalombiztosítási, 24 százaléka egyéb bevétel volt. Legdinamikusabban (26 százalékkal) az egyéb lakossági kifizetések nőttek, és az összes bevétel 13 százalékát adták.

... a lakosság betétállománya 12 százalékkal emelkedett, és december 31-én meghaladta a 10 milliárd forintot. Jelentősen nőtt az ifjúsági betétek száma, és sikeresen indult az év közepén bevezetett nyugdíj - előtakarékossági betét is.

... a lakosság hitelállománya év végén megközelítette a 13,4 milliárd forintot, növekedési üteme (8,5 százalékos) kisebb volt a betétekénél. A hitelek igénybevételénél továbbra is az építési kölcsönök a meghatározóak. Élénk volt az érdeklődés a rövid- és középlejáratú hitelek, főleg a személyi, a mezőgazdasági termelési és az áruvásárlási kölcsönök iránt.

... a kiskereskedelmi forgalom volumene a megyében 4 százalékkal nőtt és meghaladta a 23,4 milliárd forintot. Ugyanakkkor az országos árindex 4,5 százalék volt.

... a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása összehasonlítható áron 5,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Alapvető cikkekből az ellátás kiegyensúlyozott volt. A megfigyelt termékek közül tej, zsír, étolaj, péksütemény, száraz tészta és cukor az előző évinél nagyobb mennyiségben fogyott, a tojás, vaj, rizs, kenyér és kávéforgalom azonban nem érte el még az előző évi szintet sem. Továbbra is előfordultak hiánycikkek. Áru- és választékhiány mutatkozott szalámifélékből, száraz töltelékárukból, baromfiaprólékból, üdítő italokból, sajtokból. Akadozott az ellátás kávéból, mazsolából, citrompótlóból, desz- szertekből.

... idényáras cikkeket a boltokban drágábban, a piacokon olcsóbban lehetett vásárolni, összességében azonban az árak a múlt évi szinten alakultak.

V_____________________________

... a vendéglátóhelyek és a ruházati cikkek forgalma volumenében 3,2, illetve 4,5 százalékkal maradt el az előző évitől. A ruházati cikkek forgalmát kedvezőtlenül befolyásolták a növekvő árak és az olcsóbb termékek hiányos kínálata.

... vegyes iparcikkeknél tapasztalható a legnagyobb forgalombővülés folyóáron és összehasonlítható áron egyaránt. A forgalmat élénkítették a mélyhűtőszekrény, villanytűzhely, villanykályha, gázkályha, személygépkocsi, motorkerékpár előző évet meghaladó értékesítései. Jelentős kereslet mutatkozik video- magnetofon iránt, értékesítése közel négyszeresére nőtt. A vegyes iparcikkek körében azonban változatlanul sok a hiánycikk. A tüzelőellátás a tartós hideg ellenére megoldott volt.

... a hitelleveles eladások 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ezek döntő részét a tartós fogyasztási cikkek tették ki.

... a boltok száma növekedett, a vendéglátóhelyeké — elsősorban az állami szektor munkahelyi vendéglátásáé — csökkent. Így a megye kereskedelmi ellátását 2166 bolt és 855 vendéglátóhely biztosította, az előző évinél nagyobb alapterületen.

... tovább növekedett a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formák népszerűsége, melyek takarékosabb költséggazdálkodással, előnyösebb ármegállapítási és kiárusítási lehetőségeikkel rugalmasabban alkalmazkodnak a lakossági igényekhez.

... az egészségügyi alapellátásban javulást eredményezett az új orvosi körzetek szervezése, azonban a 241 általános orvosi körzetből, 16, a 43 gyermekorvosiból 8 betöltetlen volt 1986. év végén. A községi fogorvosi körzetek száma 38-ra emelkedett.

... a bölcsődék kihasználtsága évről évre kevesebb, és már az óvodáké sem éri el a 100-at, bár egyes településeken még jellemző a zsúfoltság.

... a tanulólétszám a megye általános iskoláiban mérséklődött. Az elsősök évek óta kevesebben vannak, a nyolcadikosok viszont közel ennyien utoljára az 1982—83-as tanévben voltak.

... a középiskolai tanulók száma az utóbbi három tanévben szinte változatlan, növekedett a szakközépiskolába járók aránya. A középiskolát előző tanévben végzettek több mint négytizede jelentkezett felsőoktatási intézménybe, 52 százalékukat fel is vették. Legtöbben a tanárképző főiskolákon és tudományegyetemeken folytatják tanulmányaikat.

J

VIRÁGTARTÓ KALLÖSEMJÉNBÖL. Műszakonként 300 virágtartó készül belföldre a kállósemjcni Üj Élet Termelőszövetkezet műanyag üzemében.

TENGIZBE SZÁLLÍTJÁK. Épületszerkezeti paneleket készítenek a tengizi építkezéshez a nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál. Képünkön: Nagy József lakatos brigádja állítja össze a fémelemeket. (Farkas Zoltán felvétele)

A nyereséges gazdálkodás titka Nábrádon

A Nyírben már nyoma sincs a télnek. Legfeljebb néhány szürke hókupac emlékeztet a zord napokra, ám lent, a Szamos mentén foga van még a februárnak. Legalább szép, fehér zárszámadásunk lesz Nábrádon, ropogó havon beszélgethetünk majd az ünneplőbe öltözött emberekkel — reménykedünk. Bizakodásunknak azonban hamar vége, hiszen nemhogy ünneplőbe, de nyűnivalóba bújtakat se látunk a kultúrház körül.

Nem bizony, hiszen a tervezettnél már öt nappal korábban megtartotta a számadást a nábrádi Szikra Tsz. Nem is akármilyet, tizenöt millió forintos nyereséggel zárták az évet. Sajnálják is sokan, hogy lemaradtunk e nagy eseményről, hogy nem láthattuk a jó munkát ünneplő emberek arcát: a négy faJ lu határában gazdálkodó szövetkezet fennállása óta sosem ért el ilyen eredményt.

Kegyeibe

fogadta

Siket Zsigmond elnökhelyettes tekintete azonban még most sem felhőtlen.

— Tavaly ilyenkor éppen csak hogy be tudtunk számolni valamicske nyereségről, most meg rekordot döntöttünk. Megtanultunk volna gazdálkodni néhány hónap alatt? Dehogy! Kegyeibe fogadott bennünket az időjárás. Nem dolgoztunk mi rosszabbul tavalyelőtt sem, csak akkor a víz elvitte majd a fél határt.

Az elnökhelyettes töprengő szavai elgondolkoztatják az idegent is. Hát nem furcsa: itt a fekete földön annak örülnek az emberek, ami máshol az országban búsítja a mezőgazdászokat. Régen látott aszály tizedelte a termést országszerte, itt meg karnyi csövek nőttek a kukoricán.

Tavaly, június elején kollégámmal bejártuk szinte az egész országot, Debrecentől kezdve egészen Zalaegerszegig siralmas látvány volt mindenütt a határ.

— No, vajon mire jövünk haza? — néztünk akkor egymásra.

Honnan is tudhattuk volna, hogy Szatmár meg Bereg, de az egész megye ilyen jó termést arathat majd le a februári zárszámadásokon.

Szép eredmény

Siket Zsigmond szerényen, főleg a kedvező időjárással magyarázza a kiváló évzárást, de ahogy beszélgetünk, egyre inkább kiderül, rengeteg minden múlt azért a helybéli szakembereken is. Az igaz, hogy az itteni földek vízháztartását meghatározó Tisza és Szamos szerencsés időpontban, a kora tavaszon áradt meg — szemben a nyolcvanötös áprilisi, májusi áradással —, ám ahhoz már igen nagy szervezettség, technológiai fegyelem szükségeltetett, hogy optimális időben, május derekára elvessenek mindent.

A jól megmunkált talaj, a megfelelő órában földbe került mag meg is hálálta a gondoskodást. Legfontosabb növényükből, a kukoricából például csaknem nyolcvan mázsa termett hektáronként, s a hétszázötven hektár átlagában szemlélve ezt, nem akármilyen teljesítmény.

Ha máshol nagy volt a tél, ■itt a Tisza—Szamos zugban aatáin valóban nagy volt, még február derekán is csizmaszárig ért a hó. A növénytermesztési főágazat vezetője, Koncz Dénes azonban mégsem aggódik túlságosan.

— Ahogy néztük, a búzánk jól telelt — mondja. — Igaz, napok óta nem volt kint a határban, betegen fekszik otthon Panyolán, de nézte ő a télen éppen eleget a búzavetéseket. —

— Mi lesz, ha jön a belvíz?

— Az őszön időben leszántottuk a talajt, megműtrá- gyáztuk, és olyan szépen, egyenletesen olvad már nálunk is, hogy legalábbis most, nincs ok az aggodalomra.

Panyola főutcáján egy idősödő férfi havat lapátol. Az udvarán kupacokba gyűjtött havat egy furikba rakja, s kitolja a ház előtti árokba. Tisztul a porta, s legalább mozog egy kicsit az ember. S elbeszélget a járókelőkkel.

— Szóba kerül a zárszámadás is?

Varga Béla megáll a munkában, s feleli:

— Minden. A tsz is persze.

Én ugyan nem mentem át Nábrádra, de azt tudom, hogy tizenötmilliós nyereséggel zártunk. Szép eredmény.

— Morgolódnak még apa- nyolaiak, hogy egyesülniük kellett annak idején a nábrá- diakkal?

— Ki hogy. Megszavazták. Nem volt utolsó a mi kis téeszünk sem, azért ilyen nyereségre még én sem emlékszem.

Varga Béla udvarán, de a szomszédos portákon is mindenütt szépen gondozott szőlőlugasok, almafák. Nagyon szereti e Szamos menti lankákat az alma. De azt is a kérsemjéni, olcsvaapáti, pa- nyolai ember. Fizetett is a gyümölcs tavaly. Háromszázhúsz vagon almát adtak el, csak ebből hat és fél millió forint nyereséget könyvelhettek el.

Nyereségest nehéz szerezni

— Az alaptevékenységünk adja a szövetkezet árbevételének kétharmadát, a tavalyi nyereségtermelésünknél is hasonló az arány, s ez nagy szó — mondja Siket Zsigmond. — Próbálkozunk mi természetesen az ipari tevékenységgel is, van egy varrodánk, egy fűrészüzemünk, egy építőbrigádunk, s bővíte- nénk is a kört, ám ma már roppant nehéz megfelelő nyereséget produkáló melléküzemet letelepíteni a szövetkezetekbe.

Marad tehát a föld, mely, ha jól bánnak bele, s az égiek sem komiszkodnak, mégiscsak megfizeti az embert. Mint most Nábrádon, Kér- semjénben, Olcsvaapátiban, Panyolán. Balogh G6za

£

ljött a 2105. év. A Gyümölcsele gybele- gyítö Kombinát műhelyvezetője, Pantyelej- kin úgy kezdte a napot, mint máskor: körbejárta az üzemi helyiségeket.

Gazda módjára alaposan megszemlélte az uborkakészítő félautomaták hosszú sorát. Megnyugvással látta, hogy a dolgozók, rálépnek egy pedálra, és a legfrissebb uborkák repültek ki egymás után a gépből. Egy fiatal munkás, Jeremin a munkapadon éppen sárgarépát esztergált. Balra feküdtek a félkész termékek, jobbra egy ládában a késztermékek. Pantyelejkin kezébe vett egy sárgarépát, megmérte egy sublerrel, aztán megízlelte a répát, és elégedetten így szólt:

— Nagy vagy, Jeremin, nagy vagy. Neked feltétlenül szolgálati előlépési kell adni. Ezentúl répakáposzVilctor

Berizsnyikov:

Az aranykor

tát fogszf esztergálni vagy az egész brigáddal cukorrépát.

Az ablaknál néhány munkás figyelemesen tanulmányozta a tervrajzokat, majd összeszedték a káposztafejeket.

— Figyelmesebben dolgozzatok — jegyezte meg Pantyelejkin —, már megint nem a kijelölt helyen vannak a káposztatorzsák.

Pantyelejkin a banánkészítő gépsor futószalagjaihoz ment. A szalagon párologva jöttek a sokméteres banánok, s ezeket egy speciális szerkentyű vágta normál méretű banánokká.

Füstölgés a füstről

T

etszik az ötlet. A Tv- híradóból megtudtuk, létezik olyan rágógumi, amely leszoktat a dohányzásról. Beszerzésének módján most gondolkodnak az illetékesek. Az Egészség- ügyi Minisztérium megszólaltatott képviselője szerint elképzelhető, hogy a külföldi cigaretták rovására vásárolják meg a dohányzás elleni tablettát, s kevesebb lesz nálunk a cigarettázó ember.

Épp ideje lenne. Alig van már ugyanis olyan hely, ahol a nem dohányzók is jól érezhetnék magukat. Munkahely, étterem, hangulatos eszpresszó szinte mindenütt füstfelhőben úszik.

Nem kellene így lennie. A szomszédos Csehszlovákiában — és még igen sok országban — például mindenki számára természetes, hogy az éttermekben nem szabad dohányozni.

Sikeres kezdeményezésekről itthon is mind gyakrabban hallani. Szerencsére egyre több helyen tiltják meg a dohányzást. Tilalomfáktól persze nem várható teljes siker. De talán remélhető.

(k. é.)

MÄRIAP0CS:

Egy hektárról 236 ezer

Szép nyerességgel zárja az 1986-os gazdálkodási évét a máriapócsi Rákóczi Tsz. Több mint 52 millió forint eredményüket a különböző ágazatok egységesen magas színvonalú munkájuknak köszönhetik. Termelési értéküknek 60 százalékát az alaptevékenységek adják, a többi értéket az ipari üzemek termelik meg. Sikernövény volt tavaly a dohány, egy hektárra vetítve átlagosan 236 ezer forint árbevételt hozott. Igen jól fizetett a téli alma is, amelyet az úgynevezett „léalma technológiával” termesztettek.

Munkásnők csomagolták aztán citrom- és narancshéjba őket. A sarokban néhány óriási doboz állt, amelyeket hagymaszárral tekercseltek körül. A futószalagon egyre-másra jöttek a körték, a sárgadiny- nyék, az ananászok ...

P

antyelejkin még egyszer körülnézett, és a dolgozószobájába vonult. Öntözőkannát fogott. és locsolni kezdte az igazi paradicsomot. Saját maga számára termesztette az ablakban levő ládákban. Aztán egy uborkát kotort elő, amely az ő telkén levő üvegházban ért meg. s mindkét végét lereszelte. És olyan jóízűen ropogtatta, hogy még a szemét is becsukta.

'Mizser Lajos fordítása