Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

HAVONTA KÉTSZÁZEZER SZEMÜVEGLENCSÉT ké­szítenek a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában. Soltész Mária a szemüveglencséket polírozza, (császár) Új szakok: oboa, fagott, cselló Művészjelöltek koncertje ÖT SZEKCIÓBAN Folytatja munkáját az elméleti konferencia Jó ütemben halad az iyóyízprogram Következik a közművos csatornázás Sikeresen zárták az első fél ével a nyíregyházi művé­szeti szakközépiskola tanulói: az osztály a féléves átlagával az iskolában a második. Jól indult zeneművészeti képzé­sük is. amelynek eredménye­ként most elérkezett az ide­je, hogy közönség elé lépje­nek. A fél tanév legfontosabb eseményeiről, illetve a továb­bi tervekről kaptunk tájé­koztatást Fehér Ottótól, a Vasvári gimnázium és művé­szeti szakközépiskola igazga­tóhelyettesétől. — A januári meghallgatá­sokon a tanulók olyan telje­sítményt nyújtottak, amely­nek alapján közönség elé léphetnek. Semmi csodavá­rásra nem szabad gondolni, de egy iskolai koncertre már elérkezett az idő. A gyere­keknek, ha egy szintet elér­nek. fontos a közönség előtti szereplés, és én úgy látom, most bemutatkozhatnak. Február 27-én délután öt órakor kezdődik a Vasvári gimnázium aulájában a zene­művész- és zenepedagógus- jelöltek hangversenye. Tizen­hármán szerepelnek az első koncerten: zongoristák, fuvo­lások. hegedűsök, dobosok, to­vábbá egy trombitás, egy har­sonás és egy gitáros. Ennyi- íéle hangszer bizonyára igen kellemes, változatos színeket varázsol elő a zeneirodalom­ból. de nem hiányzik majd a „vox humana", az emberi hang sem. Közreműködik a műsorban a Vasvári gimná­zium rendszeresen koncerte­ző leánykara. Ezekben a napokban már a szeptemberben induló új tanév előkészítésével foglal­koznak. Már megtartották az előzetes meghallgatást, ame­lyen mintegy ötven fiatal je­lent meg, de ennél több lesz azok száma, akik a március eleji alkalmassági vizsgán je­lentkeznek. A művészképző iskolában csökkentett arányú a közismereti tárgyak óraszá­ma, tízen felül van a zenei órák száma és rengeteg a gyakorlás. Az érdeklődők fi­gyelmébe ajánlják, hogy azoknak a fiataloknak érde­mes megpróbálni a felvételt, akik elvégezték a zeneiskolai osztályokat, illetve ha nincs meg a hat évük, akkor kivé­teles zenei-előadói tehetség­gel rendelkeznek. Az új tan­évben az eddigiekhez újabb tantárgyak csatlakoznak, a már említett hangszerek és a szolfézs szak mellett oboa, fagott és cselló szak is indul, és összesen 25 tanulót vehet­nek fel. (b. e.) A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Sze­geden kezdődött háromnapos tanácskozás pénteken szekció­üléseken folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnöve­kedett a történelem, és ezen belül a felszabadulás utáni korszak története iránti ér­deklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója elnökölt. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás” elnevezésű munkacsoport fel­szólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődé­sének szinte valamennyi idő­szaka igen különböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 194H-tól 1956-ig terjedő évek­re. A szekcióülésen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e. s ugyanakkor hozzátették: az elmúlt há­rom évtized értékelésének te­kintetében még jócskán van­nak fehér foltok. Mint mon­dották : ahhoz, hogy a szoci­alizmus fejlődésének válto­zásait pontosan fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A szekcióülésen a résztve­vők visszatérően szóltak ar­ról. hogy az ifjúság figyelmé­nek előterébe kezd kerülni a múlt, különösen a sorsát közvetlenül befolyásoló közel­múlt. Csak akkor várhatjuk el az ifjúságtól a szocializ­mussal való azonosulást, ha nyíltan és világosan meg tud­juk a fiataloknak magyaráz­ni, hogy a szocializmus mint folyamat, meddig jutott el, s fel tudjuk vázolni társadal­mi rendszerünk vonzó távla­tait. Ehhez természetesen hozzátartozik a külsó, a nem­zetközi tényezők reális szám­bavétele is. Hazánk nemzet­közi tekintélyéről, megbe­csüléséről, presztízséről is szó esett az ülésen, s mint elhangzott, a XX. századi Magyarországnak a szocialis­ta Magyarország vívott ki nemzetközi presztízst. Ez olyan tény, amit sem itthon, sem külföldön nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, meg­kerülni. A legutóbbi harminc ' év belpolitikája, a reform, a belső stabilitás, a magyar politika megújulási képessé­ge. nyitottsága mind meg­annyi érték, amelyre ez a presztízs felépült. A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szer­(Folytatás a 4. oldalon) Falvak bankja Á falusi emberek bank­ja a takarékszövet­kezet. Szabolcs-Szat- márban 19 takarékszövetke­zet 131 egységgel működik. A február 20-szal, Gáva- vencsellőn kezdődött évzá­ró számadásokon a takarék- szövetkezeteknél kivétel nélkül az élénkülő pénz- forgalomról, a betéti állo­mány növekedéséről, a tag­létszám gyarapodásáról, a szolgáltatások bővítéséről szólhatnak. A fejlődés 1986-ban min­den addigit felülmúlt. A tag­létszám közel 10 ezer fővel gyarapodott. Ma a megye lakosságának 30 százaléka takarékszövetkezeti tag. Növekedett a részjegyalap, már közelíti a 200 millió forintot. A lakosság jöve­delmének emelkedésével nőtt a betétállomány. Me­gyei szinten egymilliárd fo­rintot takarítottak meg az emberek és ennek több mint 34 százalékát a taka­rékszövetkezetekben helyez­ték el. Takarékszövetkezetekbe a lakosság kölcsönpénzért is jár. A hitelkérés indoka többnyire az építkezés, de számottevő a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztését, a kisárutermelés növelését se­gítő hitel. A kölcsön adott pénz megyei szinten tava.. csaknem 200 millió forint­tal emelkedett. Említésre méltó, hogy 1986-ban 351 családalapító fiatal része­sült kölcsönben, elősegítve, hogy megépüljön 167 új családi ház. Más fiatalok ingatlanvásárlásra fordítot­ták a kölcsön kért pénzt. A szolgáltatások közül — amit a takarékszövetkeze­tek végeznek — legjelentő­sebb a mezőgazdasági ter­mékforgalmazást gyorsító és könnyítő tevékenység. A lakosságtól — háztáji és kisárutermelés — felvásá­rolt termékek ellenértéké­nek 21 százalékát a taka­rékszövetkezetek fizették ki. Ez a pénz tavaly több mim egymilliárd forint volt. A takarékszövetkezetek az elmúlt évben jól dolgoz­tak és erre nem csupán az elért nyereségszint utal. Becsülendőbb a mindenna­pi munkában az, hogy a pénzforgalom növelése mel­lett soha sem szünetelt a tagszervezés, a részjegy­alap növelése, más szóval a szövetkezetek egyre több embert vontak be a taka­rékoskodók közé. áz évzáró elszámolás- jinak most része a 'feladatmeghatáro­zás is. Ebben az ügyfelek kiszolgálása, a gyors ügy­intézés, a szolgáltatások színvonalának növelése leg­alább annyira egyértelmű, mint az, hogy a falusi ban­kok a pénzforgalom növe­lésére tört .' szenek. Seres Er ."> Nyugodtan lehet törté­nelmi időszaknak nevez­ni, ami most — tavaly és az idén — történik: az or­szágos átlagot elhagyja Szabolcs-Szatmár megye a települések vízellátásá­ban. Ha másért nem, azért mindenképpen ne­vezetes pillanata ez az infrastruktúra fejlődésé­nek Szabolcs-Szatmárban, mert az országban utolsó­nak itt kezdődött a víz- művesítés. * I 1963 volt, amikor Nyír­egyházán hozzáláttak a köz- művesítési programhoz, s 1964-ben folyhatott először a csapokból vezetéken érkezett víz. Ezután egy lassú fejlő­dés következett, a III. ötéves tervben tulajdonképpen csak a kezdeti lépéseket tettük meg. sőt a IV. ötéves terv­I ben is jóval kisebb volt a megye közművesítésének fej­lődése, mint az országos át­lag. A nagy időszak — mint ahogy Dávid Mihály, a me­gyéi tanács vb építési és vízügyi osztályának csoport- vezetője mondta — 1975 és '80 között, illetve az azt kö­vető öt esztendőben, a VI. ötéves terv időszakában tör­tént. Ekkor a fejlődés üte­me már meghaladta az or­szágos átlagot, s 1985-re már megközelítettük az országos ellátottsági szintet. Ez azt jelentette, hogy a VII. ötéves terv idejére már 85-re csökkent azoknak a te­lepüléseknek a száma, aho­vá nem jutott még el a jó ivóvíz. Az előzetes terv­egyeztetések során — ez még a VI. ötéves terv végén volt — 78 település vízművesíté- sére jelentettek be igényt a helyi tanácsok, tavaly azon­ban már jelentkezett az a hét is. amelyik még kima­radt volna. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1990-re lé­nyegében befejeződik a köz­ségeket érintő vízműprog­ram. legfeljebb négy-öt tele­pülés vízmüvének befejezése lehet kétséges, ennyi húzód­hat át esetleg a kilencvenes évek elejére. Tavaly 18 település köz­művesítése fejeződött be. Vi­zet kapott Tyúkod. Porcsal- ma. Pátyod. Kömörö. Mánd. Gulács, Tivadar. Szatmár- cseke, Ököritófülpös. Rápolt. Hodász, Kállósemjén, Tisza- becs, Fülesd. Sonkád. Sza- bolcsveresmart. Tiszacsécse és Tiszakóród, ebben az év­ben húsz-huszonkét telepü­lésre jut el a vezetékes víz. 1988-ban 19—20. egy évvel később 9—10 község kap vi­zet, s kilencvenre már csak 7—8 marad víz nélkül. A VII. ötéves terv vízmű­programja számokban kife­jezve azt jelenti, hogy 661 kilométer vízvezeték épül. a vízműkapacitás pedig 16 ezer köbméterrel nő. Pénzben kifejezve 907 millió forint a program társulati része, amelyhez 462 millió forintot adnak a tanácsok. 100 milli­ót az Országos Vízügyi Hiva­tal. a különbséget pedig a lakosságnak kell vállalni, il­letve azoknak az intézmé­nyeknek és üzemeknek, ame­lyek az adott településen működnek. Most, miután a községi vízműprogram vége már láb ható, a szervező és irányító tevékenység befejeződik, a szakemberek érdeklődése egyre inkább a külterületi lakott települések felé for­dul. Azt szeretnék, ha a he­lyi tanácsok is ezt tennék, hogy mielőtt a program megállna, azokra a külterü­letekre is el kellene juttatni az ivóvizet, ahol a lakósürű- ség ezt indokolja, s a hozzá­(Folytatás a 1. oldaton) XLIV. évfolyam, 44. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1987. február 21., szombat MA A föld hálája (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Olvadás (Balog A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGTÁRGYALTA: Ifjúságpolitika Nagykállóbao A nagvkállói sághc’ '

Next

/
Oldalképek
Tartalom