Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

1987. január 6. Kclet-Magyuersság 7 Infrafénykép — mezőgazdászoknak Kifizetődő az infraérzé- kenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemek­ben; a repülőgépekről készí­tett felvételek ugyanis lehető­vé teszik a növényvédelmi és műtrágyázási költségek csök­kentését, a terméskiesések mérséklését. Az elmúlt év­ben több mint húsz mező- gazdasági nagyüzemben él­tek a lehetőséggel: légifelvé­teleket használtak az agronó- musok. A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellátott állványokon helyezik el a repülőgépek alsó nyílásainál. Az infrakép alapján viszony­lag gyorsan és nagy pontos­sággal mutathatók ki a nö­vényi betegségek és a táp­anyaghibák. A kép színei a növényeknek a normálistól eltérő klorofilszerkezetét rög­zítik. A felvételen az egész­séges zöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke, vagy éppen fehér. Az elszíneződés mértékéből állapítják meg, hol van szük­ség azonnal1 beavatkozásra, és milyen kiterjedésű a fer­tőzött, beteg növényekkel te­li terület. A felvételek meg­mutatják a talaj víztartalmát is. Mivel a víz elnyeli az infrasugárzást, a sötét tónu­sú fényképrészekből kiderül, hol a leggazdagabb a talaj vízkészlete. A fertőző betegségeket, kártevőket szintén kimutatja a felvétel. A kalászos gabo­na esetében a vetésfehérítő bogár jelenlétéről, vagy a lisztharmat jelentkezéséről győződhetnek meg ily módon a mezőgazdák. Megmutatja továbbá az úgynevezett eró­ziós talajhibákat, valamint a műtrágyázás vagy a növény- védelem hiányosságait, s a felvételek alapján lehetőség nyílik ezek gyors kiigazítá­sára. Kevesebb sikerrel hasz­nálhatják az infrafényképet a kertészetekben, a fáknak ugyanis csak egy-egy része mutat elszíneződést, ezt pe­dig a nagy magasságból ké­szített felvétel nemigen mu­tatja ki. A tapasztalatok szerint a repülőtér 25 kilométeres kör­zetében 10 százalék körüli növényi fertőzésnél abban az esetben gazdaságos a mód­szer, ha legalább 10 hektáros területet fényképeznek le. A repülőtértől számított na­gyobb távolságban csökken a módszer gazdaságossága, ilyen esetben csakis akkor ajánlják a légifotót, ha erő­teljesebb a fertőzés, illetve legkevesebb 160—200 hektárt kell felderíteni. Mivel a nagyüzmek egy-egy alkalom­mal több száz hektárt ellen­őriznek, az esetek többségé­ben meghozza a várt ered­ményt az infrafényképezés. LisHáik a Hiányban és technikában A mindennapi életben gyakran találkozunk lökés­hullámokkal. A villámlást követő mennydörgés, a taps hangja, a karikás ostor csat- tanása vagy a szuperszonikus repülőgép által kiváltott hangrobbanás ugyanazon ok­ra, a lökéshullámra, az eb­ben koncentrált energia hangenergiává történő átala­kulására vezethető vissza. A lökéshullámokkal való fog­lalkozás az elmúlt időben közvetlen jelentőséget nyert mind a technika különböző területein, mind pedig a tu­dományos életben. A segít­ségével koncentrált hatalmas energiák jól felhasználhatók a rakétatechnikában és a termonukleáris reakciók megindításánál egyaránt, de közvetlen tudorhányos jelen­tőségük is van, például a nagy pontosságú spektroszkó- piás vizsgálatokban. Felhasz­nálásukkal több millió fokos hőmérséklet állítható elő. A lökéshullámok létrejöt­tét úgy tudjuk szemléletesen elképzelni, hogy egy viszony­lag nagy sebességgel haladó autósort idézünk magunk elé, amelyben a gépkocsik meg­határozott és azonos távol­ságban, egyforma sebesség­gel haladnak egymás után. Ha a sor elején haladó jár­mű vezetője valami miatt Vegyesvállalatok Magyarerszágaa Több mint hetven vegves- vállalat működik már Ma­gyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az el­múlt két év során megdup­lázódott. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesz­nek részt bennük, de találha­tó köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Sie­mens, BASF, vagy az egyesüLt államokbeli ITT-cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelővállalatok. Segítsé­gükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az ország­ban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A ve­gyesvállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982-től lehetőség nyílt ar­ra, hogy a pénzügyminiszter engedélyével külföldi tulaj­dontöbbséggel is létrehozza­nak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyesvállalat mű­ködik, köztük a Közép-euró­pai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelővállalat. A vegyesvál­lalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megkö­zelíti a százmillió dollárt. A részvételben a legaktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de működik már in­diai, japán, portugál és gö­rög cég részvételével alapí­tott vegyesvállalat is. A vállalkozási kedv növe­kedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési eljárás, és vál­tozott az adózás is. Az adó- kedvezményeket a vállalko­zók ma már nem eseti elbí­rálás alapján kaphatják meg, hanem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megsza­bott feltételeket. Ennek meg­felelően például az áruter­meléssel, szállodaépítéssel és üzemeltetéssel foglalkozó ve­gyesvállalatok, amelyek alap­tőkéje meghaladja a 25 mil­lió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 szá­zalék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a hatodik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizet­nek. A magyar gazdaság szá­mára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes­vállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fi­zetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések szá­mottevő érdeklődést váltottak ki külföldön. A Pénzügymi­nisztérium, a Magyar Keres­kedelmi Kamara és más szak­mai szervezetek több ország­ban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket, így többek kö­zött Angliában, Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszországban tájékoztatták az üzletembereket. Ez is köz­rejátszott abban, hogy tavaly a korábbinál több új vegyes- vállalat alakult, s mintegy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a hazai és külföl­di partnerek. Világító állatok Az ember kezdet­től fogva megfeszí­tett erővel harcolt a sötétség ellen, s ma már a technika min­den eszközét felhasz­nálja arra, hogy mesterséges fény előállításával az éj­szakai órákban is biztosítható legyen a munka, a közleke­dés, a gyógyítás és a szórakozás. De nemcsak az ember, hanem az élővilág sok éjszakai és a tenger mélyén állan­dó sötétségben élő faja is igyekszik ma­ga körül fényt te­remteni úgy, hogy saját testében fényt termel. Az élőlények fénytermelését bio­lumineszcenciának nevezzük. Az egysejtűeknél és alacsonyabbrendű többsejtűeknél szinte az egész test világít. A csalánzóknál, fér­geknél világító fol­tokat, csíkokat talá­lunk a test különbö­ző részein, de rend­szerint oly sűrűn, hogy lényegében még itt is az egész test világítónak, látszik. Magasabbrendűeknél, a lábasfejűeknél, rákoknál, haLak- nál ellenben a világítóképesség a test bizonyos tájaira korláto­zódik. Magát a fényt a bőrben Világító halak, amelyeket egy mélytengeri búvárgömbbel 800 méter mélységben fény­képeztek. elhelyezkedő világítósejtek, mi- rigyszerü'sejtcsoportok vagy bo­nyolultabb felépítésű sajátos vi­lágítószervek termelik. Ezek szá­ma nagyon változó, gyakran az egész test felületén elosztva, máskor a hason, és a test olda­lán vagy a fejen találhatók. Rit­kán az is előfordul, hogy csak a test egy adott részén van egy vagy két világítószerv. Így pél­dául a lámpáshal egy pár nagy világítószerve a szemek alatt he­lyezkedik el, más halfajoknak a felső ajak csúcsán vagy a hason van a páros világítószervük. A biológusokat sokat foglal­koztatta, hogy mi a fénykibocsá­tás szerepe az állat életében. E kérdésre még ma sem adható egyérteLmű, bizonyítható válasz. Feltehető, hogy a rövid ideig tartó, villamosszerű fényjelek az állat ellenségeinek elriasztására vagy megtévesztésére szolgálnak. Egyes trópusi szentjánosbogarak például cikkcakkban repülnek, időnként fényjeleket bocsátanak ki, ezzel a bogarat követő ellen­séget tévedésbe ejtik. Ugyanígy egy tintahalfaj az ellenség ész­revételekor tintazacskójából fénylő nyálkafelhőt bocsát ki, amely maga után csalogatja a támadót, miután ő eltűnik a sö­tétben. Van példa arra is, hogy a vi­lágítás csalogató szerepet tölt be. A lámpáshal —, amely viszony­lag erős fénycsóvát bocsát ki magából — a mélytengeri szer­vezetek egy részének érdeklődé­sét felkelti és azokat maga köré csalogatja. Egy másik világító hal hasi részén 32 pár világító­szerv van, ezek fénye a táplálé­kul szolgáló apró evezőlábú rá­kokat csalogatja maga köré. Né­hány hal sajátos helyen lévő vi­lágítószervének is csalétekszere­pet tulajdonítanak. Egyeseknél az úszósugarak, másoknál a ba­juszszálak vagy az első állkap­csok világítószerve csalogatja a hal táplálékállatait. hirtelen megállni kényszerül, az utána következő gépkocsi vezetője csak bizonyos késés­sel tudja követni őt a féke­zésben. Hasonlóképpen kése­delmesen fékez a harmadik kocsi, és a késedelem a hát­rább lévő kocsiknál fokozó­dik. Lesz egy olyan kocsi, amely már nem tud időben megállni, ezért belerohan az előtte levőbe. Könnyű belát­ni, hogy minden ez.t követő kocsi bele fog rohanni az őt megelőzőbe, s a kocsik ösz- szefutnak. A sorban haladó kocsik hullámszerűen torlód­nak össze és halmozódnak fel egy frontban, amelynek helyzetét az első összeütközés helye határozza meg. A soro­zatos összeütközések során a kocsik mozgási energiája a torlódási front mentén kon­centrálódva alakul át; hő­energia, hangenergia és egyéb energiák jöhetnek lét­re. Hasonló jelenség játszó­dik le a tenger hullámzásá­nál, a villámlásnál vagy a hangsebességet átlépő repü­lőgépeknél. A lökéshullámok szerepet kaptak a laboratóriumi alap­kutatásokban csakúgy, mint az alkalmazott kutatásban. Sok hasznos adatot szolgál­tatnak azok a kísérletek pél­dául, amelyek lehetővé te­szik az egyes gázok, gőzök gerjesztett atomjainak vizs­gálatát, élettartamuk megha­tározását. Ily módon egyes asztrofizikai kísérleteket föl­di viszonyok között is el le­het végezni, köztük olyano­kat, amelyeket eddig csak megfigyelhettünk. A technikában érdekes te­rület a fémek robbantásos alakítása, amelynél szintén a lökéshullámok játsszák a fő­szerepet. Képünkön: robban­tásos fémátalakítás után ki­emelik a vízből a kezelt tár­gyat, a víz a lökéshullám mé­diumának a szerepét tölti be. Kisvállalkozók érdekvédelme A különböző kisszövetke­zetek, gazdasági munkakö­zösségek, polgári jogi társa­ságok érdekvédelméről (illet­ve annak megoldatlanságá­ról) élénk vita folyik. Ezért alakult meg a Magyar Ke­reskedelmi Kamara kereté­ben a kisvállalkozói tagozat, amely felvállalta ezen szer­vezetek bizonyos fokú érdek- képviseletét. Csakhogy egye­dül a fővárosban nehéz len­ne a vidéken dolgozó kis szervezetekkel egyenrangú­an foglalkozni. Ezért vált szükségessé, hogy a kamara területi bizottságai is foglal­kozzanak ügyükkel. A Szabolcs-Szatmárt, Haj­dú-Bihart és Szolnok me­gyét összefogó Észak-alföldi bizottság ennek a jegyében január 8-án 13 órakor Deb­recenben, az MTESZ-székház nagytermében (Kossuth u. 8.) várja a kisvállalkozókat, hogy bemutassák a tagozat tevékenységét. Mód nyílik konzultációra, a vitás kérdé­sek megbeszélésére, de sze­retnék megalakítani a terü­leti bizottság kisvállalkozói munkacsoportját is. Ezzel le­hetőséget teremtenek arra, hogy a térségben dolgozó kisszervezetek rövidebb úton kapjanak információkat, fel­világosítást sajátos ügyeik megoldására. Városiasadó természet Naponta halljuk, olvassuk, hogy az ember elszakadt a természettől. Divat lett a ter­mészet utáni nosztalgia. De vajon tényleg elszakadtunk? Bizonyos szempontból igen. Városainkban, lakótelepein­ken kevés hely jut a parkok­nak. Druon bájos mesehőse, a zöldujjú Tistou képes volt arra, hogy érintésével virág­ba borítson sivár betontöm­böket. De mit tegyünk mi, akik nem vagyunk megáldva ilyen csodálatos képességek­kel? ■ Valóban csak cserépben nevelt virágaink, kalitkában tartott madaraink kötnek össze minket a természettel? Nem! A természet itt él ve­lünk, utánunk jött falvaink- ba, városainkba, hihetetlen módon alkalmazkodva hoz­zánk. Meglepő adat: Nyír­egyházán több mint 80 ma­dárfaj figyelhető meg többé- kevésbé rendszeresen, s kö­zülük 43 költ is nálunk. A legváratlanabb helyeken ta­lálhatunk madárfészket, ne­onreklámoktól a postaládá­kig. S ezek a fészkek nemcsak ágakból, fűszálakból épülnek már, hanem műanyagból, drótból és az emberi szemét egyéb használható anyagai­ból. A Pro Natura csoport most induló sorozata ahhoz szeret­ne segítséget nyújtani, hogy minél többen vegyük észre és értsük meg a velünk élő természetet, csodáljuk alkal­mazkodó képességét, s áll­junk meg egy pillanatra az aszfalton áttörő fűszál előtt. Hargitai Agnes Megszépült köntösben Figyelemtelhívó Figyelő Jobb minőségű papír, fényszedési technika, of- szetnyomás — íme a tech­nikai változás, amely gaz­daságpolitikai hetilapunk­ra, a Figyelőre jellemző az év első számától. Ám ahogy dr. Varga György főszerkesztő rövid bekö­szöntőjében szól: a meg­újulás nem csak a külső­re, hanem legalább any- nyira a tartalomra is vo­natkozik. Immár három évtizede, amióta a Figyelő a gazda­sági változásokat híven tükrözi, a reformfolyamat élvonalában áll, vitacik­keket jelentet meg, véle­ményeket ütköztet, a vál­toztatásra, a jobbításra való törekvést támogatja. Egyszerre adja az elmélet és a vállalati gyakorlat szintézisét, iránytű volt a gazdálkodóknál a termelés megannyi közgazdasági vonzatában való eligazo­dáshoz. A főszerkesztő mondja: „Így — egyebek között — jelentőségének megfelelő­en kívánunk foglalkozni a vállalati önkormányzati testületek működésével, működési feltételeit meg­határozó szabályokkal, s ezek értelmezési, alkalma­zási kérdéseivel. Rend­szeres rovatot szentelünk a bank- és pénzügyi élet időszerű kérdéseinek, ez­zel is elősegítve a pénz- és tőkepiaci módszerek hatásosabb működését, a gazdálkodók informáltsá­gát. Sokak kérésének ele­get téve indítjuk meg vál­lalkozási rovatunkat, melyben a vállalkozások szervezésével, finanszíro­zásával és adóztatásával kapcsolatos információkat közlünk, s a kérdésekre válaszolunk.” Mint látszik, az újdon­ságok a mai gazdasági élet által felvetett kérdé­sekre kívánnak válaszol­ni. S megmarad a folyto­nosság is, vagyis a Figyelő fóruma marad a gazda­ságpolitikát befolyásoló, meghatározó döntések, koncepciók, eszmeáramla­tok, külső és belső felté­telek megismertetésének. Továbbra is feladatunk­nak tartjuk olvasóinknak a fontosabb gazdaságpoli­tikai döntésekbe való be­avatását. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a ma­gyar gazdaságpolitika nyi­tott, nyílt jellegéhez.” Az utóbbi mondat az, ami figyelemre méltó: ugyanis az előrehaladás egyik záloga is a nyíltság, s különösen igaz ez akkor, amikor a gazdaságban fáj­dalmas intézkedések is kellenek éppen a sikeres lépések megtétele érdeké­ben. Ennek alapján lehet a megújuló Figyelőt aján­lani a gazdasággal foglal­kozóknak. ­L. B. Újfajta napijegyek a BKV-nál Az utasok gyorsabb kiszol­gálása érdekében januártól újfajta autóbusz és villamos napijegyeket árusít a Buda­pesti Közlekedési Vállalat. A jegyek kezelése egyszerűbbé válik, ugyanis a hónapokat és a napokat lottószelvényhez hasonlóan nyomtatják rájuk, s a dátumot csák be kell je­lölni rajtuk. A jegyek ára, i érvényessége és a visszavál- I tás módja nem változik. A régebbi, szelvényes napi­jegyek további intézkedésig érvényesek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom