Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

8 Kelet-Magyarország 1987. január 8 „Többet akarok nyújtani!11 Hallunk egyet, s mást egy-egy szárnyát bontogató sportolóról és tudomásul vesz- szük. Aztán egyszer csak megtudunk róla olyat is, ami fokozott kívácsiságot szül. Harsági Andreáról, az NY,VSSC váloga­tott tollaslabdázó járói és isi tudtam, hogy tehetséges lány. Azt is, hogy edzője taná­csait felhasználva, egyre-másra ér el kitű­nő eredményeket. Legutóbb serdülő ma­gyar bajnok lett. Amikor Andrea tavaly megvédte orszá­gos bajnoki címét, számolatlanul kapta a gratulációkat, minden kézfogásnál elpi­rult. Ilyen kislány lenne? Andi pályafu­tását alighanem edzője Sára Jenő ismeri leginkább. 1982-ben Nyíregyházán ismer­kedett meg a tollaslabdázással Szabó László tanítványaként. Tizenegy évesen. Későn? Ügy tűnik nem. A kislány tehetsége és szorgalma hamar gyümölcsözött, hasznát vette, hogy korábban — öt évig — tornász volt. Első komolyabb versenyén — erre jól emlékszik — Kaposvárott, országos úttörő­olimpiai bajnok lett. Az elsőt aztán egyre szaporodó számban követte a többi. Még ebben az évben a serdülő tizekbajnokságát is megnyerte. Pályafutása töretlen, merész ívben emelkedik. Sára Jenő edző magyarázza: — Ha most őszintén elmondom a véleményem Andi­ről, tán még azt hihetnék, úgy fogalmazok, milyennek tartok egy ideális versenyzőt. Olyan típus, aki többet ad ki magából egy­Fonákok tollassal egy mérkőzésen, mint az edzésen. Határo­zott, magabiztos. A kitűzött cél érdekében mindent megtesz. Sokat fejlődött a fizikai szenvedéstürésben, s ha ilyen szorgalmas marad, nagy játékos válhat belőle. Andrea a nyíregyházi Zrínyi gimnázium 2. b. osztályos tanulója. — Szeretek edzeni, tudom csak így ér­hetek el jobb eredményt — mondja. — Korán kelek, heti négyszer edzek, plusz a versenyek, a többi időm a tanulásé. És persze olykor edzőtáborok is vannak. Ha ezek után is marad időm, szívesen olvasok, zenét hallgatok, aztán kezdődik élőiről minden ... tanulás ... edzés ... A tollaslabda. Igen! Tavaly dús programot bonyolított, versenyek, IBV Lengyelországban, majd svájci táborozás. Elárulja, hogy ez utóbbin igen sokat tanult az úgynevezett kínai láb­munkáról, s ezt azóta is igyekszik tovább fejleszteni. Érzi, hogy technikailag képzett, bár akad gyengéje is: ez pedig a fonákütés és a párosjáték. — Az iskólai eredmények? — Négy és feles rendű vagyok — vála­szolja. — Legjobban az irodalmat, a mate­matikát, a németet és a földrajzi kedve­lem. Rendre elindul felnőtt hazai versenye­ken. Általában kikap az idősebbektől, je­lenleg a nagyobb tapasztalat az ő oldalu­kon van. Jelenleg. Mert az edző és tanítványa már a jövőt tervezik. Január 18-án magyar—osztrák 16 éven aluli válogatott csapattalálkozó Győ­rött, később pedig az Ifjúsági Barátság Verseny következik. Elsődleges cél: az egyesbeli jó szereplés ... — Szeretnék előbbre lépni. Ez van az edzéstervemben is. Ami tavaly elég volt, az idén már kevés. Többet akarok nyújta­ni! Nem óhajtó mondatban fogalmaz ... Kovács György Repül, ki tudja hol áll meg? Súlyosabb golyót, vagy magasabb ketrecet? „Ügy tűnik, hogy ameddig súlyos baleset nem történik, addig az illetékesek nem haj­landók a változtatásra” — nyilatkozta a kalapácsvetés világcsúcstartója, a szovjet Jurij Szedih. „A legjobbak egyre messzebb képesek el­dobni a vasgolyót, s ez las­san már a nézők biztonságát veszélyezteti. Csoda, hogy még nem történt szerencsét­lenség. Mindenképp szük­ség van olyan átalakításra, mint amire a gerelyhajítás- foan már sor került.” Szedih javaslata szerint vagy a szer súlyát kell nö­velni (jelenleg 7,257 kg), vagy a kalapács drótját (pillanat­nyilag hossza 117,5—121,5 cm) szükséges megrövidíteni. Fel­merült olyan terv is, hogy legfeljebb két forgást enge­délyezzenek a kidobás előtt, de ez a szovjet kalapácsvető szerint nem megoldás, mert már úgy is túljutott a 80 mé­teren. Ügy tűnik, nemzetközi szakberkekben Szedih javas­latának számos ellenzője van. Karl-Heinz Leverköhne, a nyugatnémet kalapácsvetők edzője szerint például a szer súlyának növelése gondot okozna az ifjúságiak átállá­sában a felnőtt kalapácsra, a rövidebb drót pedig megvál­toztatná a versenyszám jelle­gét. A nyugatnémet szakember ezért más javaslattal állt elő, egy olyan tervvel, amit már a stuttgarti EB-n be is mu­tattak. Ezek szerint a „drót­ketrec” — amelyből a kido­bás történik — méreteit vál­toztatnák meg. Többek között a háló magasságát 5,5 méter­ről 9,7 méterre növelnék, a „nyílását” pedig egy méter­rel szűkítenék. Leverköhne véleménye szerint így a célt tévesztett dobások is legfel­jebb két méterrel szállhatná­nak a szektoron kívül, tehát nem veszélyeztetnék a néző­ket. Leiújabb! A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. sportosztály vezetőjétől, Listván Lajostól kapott infor­máció szerint Stefán László vá­logatott gerelyhajító visszavonta átigazolási szándékát, továbbra is Nyíregyházán kíván sportolni. Idézet a versenyző leveléből: ,,Alulírott, Stefán László atlé­ta, az 1986. szeptemberében, a SZEOL-DÉLÉP SE-hez beadott átigazolási kérelmemet a mai napon ezennel visszavonom, to­vábbra is az NYVSSC színeiben kívánok sportolni a Nyíregyházi VSSC ügyvezető elnökével tör­tént megegyezés alapján. 1987. január 5. Stefán László.” A sportszerető emberek öröm­mel veszik a versenyző döntését, aki ezzel mintegy bizonyítván, hogy az ország eme légikéi étibb végén is lehet — és érdemes — válogatott szinten versenyezni! A tanárképző főiskola serdülő I. osztályú fiú tornászcsapata, amely a vidékbajnokságon harmadik lett. Állnak (balról jobbra): Kardos Róbert, Forgó András, Németh Simon, Ban­ga Zsolt, Miskolczi Zsolt, Csatáry Péter, Tóth Attila. Hátsó sor: Seregi Ernő edző, Hliva Sándor, Regős József edző. Idén is lesz Olimpiai ötpréba Többen kérdezték sportro­vatunktól, idén lesz-e Olim­piai ötpróba sportakció? — Tájékoztató jelleggel a következők hangzottak el az országos továbbképzésen — mondta Szilágyi József osz­tályvezető. — Idén is meg­hirdetik az Olimpiai ötpróba sportakciót, egy évre. A ver­senyszámok ugyanazok ma­radnak, de a távok és telje­sítésük ideje reálisabb, telje- síthetőbb lesz. Az 1987. évi tervezet szerint március 15- én, a tavaszi túrával kezdő­dik az akció, s október 24— 25-én a futással ér véget. Közben lesz még kerékpár, nyári túra, úszás, vízi túra, őszi túra. összességében fu­tás 3, kerékpár 2, túra 3, vízi túra 1, úszás 1 alkalommal kerül megrendezésre. A pró­bák távja, futás: maratoni (csak ami az országos kiírás­ban szerepel) 21 km, 10 km, 5 km. Kerékpár: 50 km, 25 km, 15 km. Túrázás: 40 km, 30 km, 15 km. Vízi túra: 40 km, 20 km. Űszás: 3 km, 2 km. Az elérhető pontok után — ami 20, illetve 40 pont — a jutalmazásról később dön­tenek. A teljesítmény pontjai központi nyilvántartásba sem kerülnek. Bárki, bármelyik versenyszámban elindulhat, kivéve a 14 éven aluliakat a futás és a kerékpártúrán, ahol csak az alsó határban sze­repelhetnek. A március 15-1 rajtnál a régi igazolványt felmutatók egy NOB felira­tos jelvényt kapnak, mely reprezentatív, tűzzománcból készült. Ez tervezet, s ha elnyeri végső formáját, tájékoztatni fogjuk a próbázókat. Kísari siker Egyre népszerűbb az asz­talitenisz az úttörők kö­zött. Ezt igazolta a Fehér- gyarmaton rendezett kör­zeti összecsapás. A fiúk mellett a lányok is asztal­hoz álltak. A csapatver­seny a kisariak sikerét hozta, akik az egyéni szá­mokban is jeleskedtek. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó VáUalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában. Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058. Milyen évet zártak a szomszédok? (3.) ^ Ausztria sportja — '86 Az osztrák sportvezetők nem éppen lelkesek, ha az elmúlt/ év eredményeiről kérdezik őket — lévén, hogy nem tudnak nagyon sokat felmutatni. Igaz, a hagyományos sikerek a sí­ben az elmúlt évben sem maradtak el: Roswitha Steiner, Peter Wirnsberger első, Katrin Gutesohn és Leonard Stock második he­lyéért a Világ Kupában az egyre élesebb versenyben keményen meg kellett dol­gozni és kezdenek felzár­kózni az ugrók és a futók is. A biatlon VB-n egy 2. és egy 3. helyezést szerzett az osztrák csapat. Szánkón Gerhard Pilz, síbobban Ma­ria Höller a Világ Kupa első helyezettje volt. Töb­ben jól szerepeltek a bob EB-n, s természetesen köz­ismert Michael Hadschieff, a gyorskorcsolya VB 1500 méteres első helyezettje is. Az 1986-ban kiemelkedő­en szerepelt, ismertebb osztrák sportolók listája ez­zel lényegében lezárul, csak a cselgáncs kívánkozik még a számadásba: Peter Seisen­bacher a 86 kg-ös súlycso­portban lett világbajnok és a vezetők itt további sike­reket várnak; a japánok­kal közös judo sportköz­pont megteremtése óta a sportág egyre népszerűbb, az egyesületekben 12 000 versenyzőt tartanak nyil­ván és sok a tehetséges fia­tal. A cselgáncs egyébként, teszik hozzá az illetékesek némi szomorúsággal, talán az egyetlen sportág, ahol az élvonal sikerei nemcsak vonzzák a fiatalokat, ha­nem azokból versenyzői utánpótlás is kialakul. Az atlétikában ugyanis éppoly kevés az igazi ambícióval rendelkező versenyző je­lölt, mint a kerékpározás­ban, vagy például a tenisz­ben — holott az utóbbi já­ték egyre népszerűbb és Ausztriában van a lakos­ság létszámához viszonyítva a legtöbb teniszpálya a vi­lágon ... A kívülálló egyéb­ként aligha gondolná, hogy a híres-neves osztrák sí­sportnak is utánpótlási gondjai vannak. A sí mellett Ausztriában is legnépszerűbb sportág, a labdarúgás helyzetéről dip­lomatikusan nyilatkoznak a vezetők: úgy érzik, hogy a régi edző, Branko Elsner alatt kialakított új csapat sikeres lesz — különösen a Práter stadion megnyitásán az NSZK-válogatott felett aratott váratlan győzelem után. A remény, hogy 1987 erőpróbái közül az egyiket megállják: tehát sikeres lesz az osztrák csapat vagy az EB-, vagy az olimpiai selejtezőn. 1987 ausztriai sportnap­tárában a kiemelkedő ese­mények a kerékpáros VB Villachban, a szánkó VB a tiroli Iglsben, a jégkorong VB „A” csoportjának mér­kőzései Bécsben. Lesz még a jövő évben ballonrepülő VB Stájerországban, íjász VB, golf, illetve squash EB a fővárosban és környékén. Reményekkel tekintenek a rendezők az áprilisi bécsi maratonra, abban bízva, hogy a verseny, amelyre 3500 résztvevőt várnak, fo­kozatosan a nagy maratoni viadalok közé kerül. Nagy figyelmet fordíta­nak a testi fogyatékosok sportjára: az 1986-os oszt­rák nemzetközi sikerek egy- harmadát ezek a sportolók hozták, akik nagy szorga­lommal készülnek az 1988- ban (másodszor) Innsbruck­ban rendezendő VB-re. Az osztrák sportirányítás az elmúlt évben a verseny- eredményeken túl két terü­leten könyvelt el sikereket. Az egyik, hogy alig fordult elő erőszak, garázdaság a pályákon és a remények szerint nem is fog. Annak ellenére, hogy a létesítmé­nyeket — amint az újjá­épített Práter stadion is mutatja — nem kívánják „erőddé” kiépíteni. A Prá­terben a szektorok elválasz­tásával, a rendőrség gyors mozgásának lehetőségével adott esetben mégis biztosí­tani tudják, hogy a rend­bontókat gyorsan megfé­kezzék. A másik újdonság: 1986- ban először ellenőriztek minden ausztriai bajnoksá­got doppingszempontból. A tanulságok szerint a kont­roll bevezetése nem veze­tett a teljesítmények csök­kenéséhez, s egyébként csak három esetben, külföldi versenyzőknél volt pozitív az eredmény. Végül, de nem utolsósor­ban az anyagiakról: az osztrák sport 1987-ben 500 millió schilling támogatást kap az állami költségvetés­ből (ebből 310 millió a totó bevételeiből származik), összesen mintegy 2 milliár- dot a 9 tartománytól, és — becslések szerint — jó 3 milliárdot a városoktól, községektől, amelyek a sporttámogatás fő terhét viselik — így különösebb anyagi gondjai a sportnak nem lesznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom