Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. január 20. GYŐRI VÁROSNÉZÉSÉN A SZIGETKÖZI HATTYÚK. A téli hideg Győrbe csalogatta a szigetközi hattyúkat, nem mindennapi szinFoltot nyújtva a város hétköznapjaiban. A „vendéglátók”, a győri gyerekek és felnőttek egyaránt, finom falatokkal traktálják őket. (MTI fotó) Repülős katonai kollégium Az idén szeptembertől új katonai középiskolai kollégium kezdi meg működését Szolnokon. Az intézménybe felvett növendékekkel a Honvédelmi Minisztérium a néphadsereg repülő-hajózó utánpótlását kívánja segíteni. Az újonnan megnyíló kollégium az ország minden tájáról várja azoknak a nyolcadik osztályos fiú tanulóknak a jelentkezését. akik — szüleikkel egyetértésben — vállalják, hogy a középiskola befejezése után a Kilián György Repülő-műszaki Főiskolán folytatják tanulmányaikat. A kollégium növendékei a középiskolai tananyag elsajátítása mellett — az orvosi alkalmasság függvényében — vitorlázórepülő, illetve motoros repülőgép-vezető kiképzésben is részesülnek. Ennek megfelelően az első tanév után teljesítik a vitorlázórepülésben a B-vizsga, a harmadik osztály megkezdéséig pedig a C-vizsga követelményeit. A negyedikesek a motoros repülőgép vezetését sajátítják el, s jártasságit szerezhetnek az egyszerű műrepülési feladatokban is. A kollégiumba 1987. január 31-ig lehet jelentkezni a területileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokon. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségügyi alkalmasság a hivatásos katonai szolgálatra, valamint az előírt tantárgyak — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika és orosz nyelv — felső tagozatos osztályzatait figyelembe véve legalább jó tanulmányi eredmény. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást a parancsnokságok pályára irányítási főtisztjei, illetve az MHSZ-repülő- klubok titkárai adnak. Kincs, ha már nincs...? 3 ó sorozatot indított a Magyar Televízió. Előadójának, Czeizel Endrének szándéka egyértelmű: arra szeretné rádöbbenteni a nézőket, hogy életünk megmentéi elsősorban mi magunk lehetünk. Adatokat közöl, amelyek egyértelműen bizonyítják szomorú elsőségünket a halálozás több területén is. Az elsőként nagyító alá vett szív- és érrendszeri betegségek követelik manapság a legtöbb ember életét. Közöttük is azokat, akik saját maguk tesznek legtöbbet korai halálukért. A fő bűnösként emlegetett dohányzás és alkoholfogyasztás dobogós helyet biztosit számunkra az európai listán, évente huszonhétmilliárd elszívott cigaretta, fél millió alkoholbeteg jelenti az elszomorító elsőbbséget, s hogy ‘utóbbiból következve hány felbomlott család, tönkrement házasság és boldogtalan gyermek...? Nos, ezek az adatok még többnyire hiányoznak a bizonyításból. A számok riasztóak, a helyzet nyomasztó. Míg az előadót hallgatom, magam is elgondolkodom. Vajon tehetünk-e valójában bármit is a kialakult helyzet ellen? Tudunk-e hatni a szívre, ha már az észre nem tudunk? Az orvos dolga egyértelmű: a megállapított diagnózis után megfelelő terápiát javasol. A gyógymód ezúttal hét szabály és tíz parancsolat, valamennyi az egészséges életmód alapszabálya. Betartásuk bizonyíthatóan sokat javítana a halálozási statisztikákon. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű, mert az értelemre hatni — úgy tűnik, mindennél nehezebb. Szokás először is mindenféle okokra hivatkozni. Magyarázni, miért iszunk, miért dohányzunk annyit, amennyit, miért rohanunk és hajszoljuk magunkat sokszor erőn felül is. Az okok egy része még el is fogadható. Mert kell lakás. az igaz. De ha már van, csak mi magunk élhetünk benne, egymást szeretve, okosan. Kell a több pénz, de ki gátolhatja meg. hogy egyesek annak mind nagyobb részét költsék alkoholra? Kellenek adminisztratív intézkedések, emelhetik az egészségre káros élvezeti cikkek árait. De ki akadályozhatja meg. hogy gyakran ne mégis ezek kerüljenek elsőként a kosárba? Korszerűen, ha úgy tetszik egészségesen élni persze nem olcsó mulatság. De nem az a szándékosán rongált, egészség helyreállítása sem! C zeizel Endre előadói képessegét több esetben megcsodálhattuk. Olyan ember, aki nemcsak az észre, az érzelemre is hatni tud. Nem történt másképp most sem. Előadásának végén megrázó szavakkal ecsetelte, hány olyan emberrel — baráttal és idegennel — találkozott már. akik egy átvészelt infarktus után jöttek rá a közhellyé koptatott igazságra: legdrágább kincs az egészség. Sajnos, sokak életében akkor kincs, mikor már nincs. Kovács Éva LEVÉL NYOMÁN Többe kerül-e a fürdőjegy? Ez az év is jól kezdődik, gondolhatta magában az a nyíregyházi olvasónk, aki mindjárt az ünnepek után látogatott el a Malom utcai fürdőbe. „A pénztárosnak szokás szerint boldog új évet kívántam — írja szerkesztőségünknek küldött levelében —, ö megköszönte, és viszont kívánt nekem is... A meglepetés csak ezután ért, hogy milyen boldog új évet kívánt nekem a fürdő igazgatósága ...” Olvasónk 74 éves, ilyenformán négy napon át (hétfőtől csütörtökig) kedvezményes áron. 15 forintért válthat jegyet a fürdőbe. Most ellenben úgy tájékoztatták, hogy másnap, vagyis az új év első szombatján nem lasz érvényes a nyugdijaskedvezmény, jóllehet olvasónk tudomása szerint ezen a napon szerte az országban szerdai munkarend volt érvényben. : ;■: ■ ■ ' - '■ v';. ' :. Eredeti naptár szerint ■■■■Hi Magunk is kiváncsiak voltunk a magyarázatra, ezért — levélírónk többi kérdését is tolmácsolva — először a Malom utcai fürdő vezetőjéhez, Támcsu Mihályhoz fordultunk. — Valóban úgy van. ahogy pénztárosunk közölte a vendéggel, ránk nem vonatkoznak a naptáráthelyezések. A tárgyalóteremből Véres szóváltás Sajnos, gyakori dolog, hogy ártalmatlannak induló kocsmai szóváltásoknak tragikus végkifejlete lesz. Hiszen az ital hatása alatt könnyebben szabadulnak el az indulatok, mint az alábbi esetünkben is. 1985. október 25-e estéjén a besenyődi italboltban szórakozott Bakró János, Bakró István, es a fiatalkorú Bakró Kálmán. Ugyanitt beszélgetett egymással Sz. Gyula. D. János, és testvére D. Mihály. A már igencsak részeg Sz. Gyula odament Bakróék- hoz, és szemrehányást tett nekik, amiért újra ellbpták a kerékpárját, majd kihívta őket az utcára. Kint a vita hevében Sz. Gyula arcul ütötte Bakró Jánost, aki erre előrántotta 15—20 centiméter pengehosszúságú bicskáját és ötször megszúrta a férfit, a mellkasán, illetve a karjain. Ezután a már haza igyekvő Bakró Jánost D. János támadta meg: egy léccel megütötte. majd azt eldobva nyakon ragadta Vesztére, mert Bakró János öt is megszúrta, mégpedig tízszer. Eközben D. Mihály felkapta a bátyja által eldobott lécdarabot, és Bakró Jánosra ütött. Ekkor Bakró István és a fiatalkorú Bakró Kálmán lécekkel D. Mihályra és az italboltból ki- j övökre támadt, Bakró János pedig még felkaron szúrta D. Mihályt. , Az összetűzés következtében Sz. Gyula a helyszínen, míg D. János már a kórházban halt meg. Az ügyben elsőfokon eljáró Szabolcs-Szal- már megyei Bíróság Bakró Jánost több emberen elkövetett emberölés bűntette, és súlyos testi sértés kísérlete miatt tizenöt évi szabadság- vesztésre, és tízévi közügyektől eltiltásna; Bakró István egyévi: a fiatalkorú Bakró Kálmánt pedig hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került ítéletet a legfőbb ítélkezési fórum megváltoztatta: Bakró János büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította. Bakró Istvánét pedig kétévi közügyektől eltiltás mellékbüntetéssel toldotta meg. Karácsony, újév és húsvét kivételével egész évben, folyamatosan nyitva tartunk, tehát nálunk mindig olyan nap van, amilyet éppen a naptár mutat. A kedvezmények is eszerint érvényesek. — Ez remélhetően azt is jelenti, hogy ha mondjuk április 4-e keddre esik. akkor az ünneptől függetlenül a nyugdíjasok élhetnek a kedvezménnyel __ — Természetesen. — Levélírónk úgy tudja, de már másoktól is hallottam a városban, hogy az idén ismét drágább lett a fürdöjegy. Valóban így van? — Mindenekelőtt a nyugdíjasok kedvezményéről szeretnék szólni. Az ö belépőjegyük ára nem változott, most is 15 forint. Az viszont igaz, hogy eddig ezért szekrényes jegyet is kaphattak, ezután viszont csak vállfásat. Tudniillik sok probléma származott abból, hogy ez a kétféle jegy eddig egységesen 25 forint volt és persze mindenki szekrényeset szeretett volna kapni. aminek nem egyszer kellemetlen szóváltás, hogy ne mondjam, veszekedés lett a következménye. Ennek szerettük volna elejét venni azzal. hogy a szolgáltatásban ténylegesen meglévő különbséget az árban is érvényesítjük, azaz a vállíás jegy továbbra is 25 forint maradt, a szekrényesért azonban 5 forinttal többet kell fizetni. A kedvezményes belépőért viszont a nyugdíjasok most valóban csak vállfás jegyei kaphatnak. mert úgy érezzük, elsősorban azoknak kell az előnyösebb szolgáltatást nyújtani. akik megfizetik a különbséget. Annyi szekrényes hely sajnos nincs, hogy a kedvezményes belépő fejében mindig erre érvényes jegyet adhassunk a nyugdíjasoknak is. ■■H9M8SW V' &H» Ráfizetéssel Megfordul az ember fejében. hogy úgy is lehetett volna érvényesíteni a két szolgáltatás közötti különbséget, hogy' nem hozzátesznek 5 forintot a szekrényes jegyhez. hanem elveszik ezt az 5-öt a vállfás jegy árából. Egy-kettőre kiderül azonban, hogy ez a lehetőség merőben elvi — az élet sokkal józanabb megfontolásokra készteti a SZA- VICSAV-ot, a fürdőt üzemeltető vállalatot. — A fürdőkre még így is ráfizetünk — tájékoztat Je- szenszki István igazgató. — Vállalatunknak 40 forintjába kerül minden egyes belépő, természetesen a nyugdíjasoké is. A különbözetet veszteségként kell elkönyvelnünk. Tehát ennyivel kevesebb a nyereségünk, ennyivel kevesebb jut vállalatunk 1500 dolgozójának. Megértjük, hogy a vendégek, különösképpen a nyugdíjasok sokallják a jegy árát, de nekünk a vállalat érdekeit is szem előtt kell tartani. Két tűz között tehát igazán nincs irigylésre méltó helyzetben a SZAVICSAV: egyrészt törekednie kell arra, hogy minél kisebbre faragja a veszteségeket, növelje saját nyereségét, a költségekkel arányos árakot alakítson ki, miközben gondolnia kell a vendégekre is, akiknek a pénztárcája korántsem feneketlen. Ha emelik az árakat, akkor a vendégek érdekeit, ha nem, akkor pedig saját dolgozóik érdekeit sértik. Szabadáras A fürdőjegy egyébként szabadáras. Arról nem sikerült információt szereznünk, hogy másutt az orázágban milyen kedvezményt tudnak adni a nyugdíjasoknak, tehát a nyíregyházi jegyárak a mezőnynek melyik részén helyezkednek el. Az viszont nem fedi a valóságot, hogy a nyugdíjaskedvezmény csak a szabolcsi megyeszékhelyen érvényes kizárólag a hétköznapokra. Ez sok más helyen is így van. Sőt, arra is akad példa, hogy a nyugdíjasnak is teljesárú jegyet kell váltania. A jelek szerint tehát le kel) nyelni a keserű pirulát, amiből egy darabka — mint a fentiekből kiderül — még így is a vállalatnak jut, hiszen abból a bizonyos 40 forintból legalább 10-et (a nyugdíjasok esetében meg egyenesen 25-öt) továbbra is ők állnak. Gönczi Mária Feketéi E gy panaszos levél nyomán hívtam telefonon a TIGÁZ kirendeltségvezetőjét. Kovács Istvánt Nyíregyházán. A levélíró arra panaszkodik: a múlt évben átadott új házukban (a megyeszékhelyen a Jósa- várossal átellenben épülő új negyedben) már csak az ő lakásában nem működik a kazán, mivel állítólag (így ő) a TIGÄZ nem tud egy bizonyos V—4 jelű reteszelőt beszerezni bozzá. Az „állítólag” azért került levelébe, mert ő úgy tudja: van ebből, csak éppen „feketén” kerülnek ki a TIGÁZ-tóI, s a dolgozók eladják a lakóknak ... Kovács István előtt nem ismeretlen a panasz, de nem tudott megnyugtató választ adni. Ez az alkatrész országos hiánycikk — a SZÁÉV szakemberei például emiatt nem tudtak lakásokat átadni az év végén. (Nemrég személyesen mentek át Csehszlovákiába, hogy onnan pótolják, de úgy tűnik, ez se jó ...) Arra a feltételezésre, hogy van, de „kicsempészik” a vállalattól, meghökkent és ^tiltakozott a vád ellen. Nincs belőle — mondta —, és sajnos, egyelőre nem is tudják, mikor lesz. Azt, hogy mégis miképp került az említett panaszos szomszédjai kazánjához, nem tudja megmagyarázni, de hozzátette: az alkatrész biztosítása a kivitelező feladata, s e területen igen sokféle cég, kisiparos épített — tőlük talán kikerülhetett a V—4 ... Nem is igényel különösebb kommentárt a dolog, lehet, hogy azóta rendeződött is a panasz, de kikívánkozik belőlem egykét mondat. Készséggel elhiszem a vezetőnek, hogy nem tud az említett „fekete” ügyletekről, de engedtessék meg: ha tényleg vannak ilyen tranzakciók, arról nyilvánvaló, hogy nem tud. S ha igaz, ha nem a levélíró feltevé- „ se, bizony nem alaptalan a vélekedés, miszerint hiányzó cikkek (alkatrészek, anyagok, miegyéb) gyakran kikerülnek üzemekből, vállalatok raktáraiból különféle úton-mó- don, hogy aztán némi mellékkeresetet nyújtsanak a seftelő dolgozónak. Ki nem találkozott még olyan dolgozóval, aki készséggel felajánlja: kifesti ő a szobát, hiszen itt dolgoznak a szomszédban. Vagy: szerez ő ezt meg azt (van a cégnek még egy kevés ...) — persze nem ingyen. M ondom: nem vádolok senkit. De az, hogy ilyen szóbeszédek szárnyra kelnek, jól mutatja, nagyon is „divatba jöttek” az ilyen fekete dolgok ... (tarnavölgyi) Liszt a Duricához Népszerű a durumbúzából készült liszt a hazai fogyasztásban. Ezért a hazai termés pótlására a Szabolcs-Szat- már megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Ausztriából 2 ezer tonna du- rumbúzát vásárolt, hogy a közkedvelt Duricához szükséges tésztalisztet biztosítsa. A durumbúza szállítmány folyamatosan érkezik, melyet a nagykállói speciális malomban őrölnek meg, ahonnan szállítmányok indulnak Székesfehérvárra az Ál ba Régi a Tésztagyárha. Ezen kívül rendszeresen küldenek különböző durumőrleményeket a Békéscsabai Konzervgyár 'tésztaüzemének is. A napokban 150 tonnát indítanak útnak.
