Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 Kclet-Magyarorazíg 1987. január 2. Hírek képekben Az elnök postájából Egy város élete a levelek tükrében Talán szokatlan egy év eseményeit levelek tükrében vizsgálni. Jánvári Tibor tanácselnökkel mi most mégis ezt tesszük. Azért szedtük elő a duzzadó aktákat, hogy meg­tudjuk: miféle gondok, milyen örömök érték az elmúlt évben, s hogyan tükrözik a levelek a város hátrahagyott esztendejét. Az elnöki posta legvasko- sabb kötete a Hőközponttal kapcsolatos levelezést tartal­mazza. A címzettek és fel­adók között vezérigazgatótól kormánybiztosig mindenki megtalálható. A Fáy-lakóte- lepen üzemelő hőközpont ugyanis sok bosszúságot oko­zott ’86-ban lakóknak és ve­zetőknek egyaránt. Megtör­tént, hogy hetekig meleg víz nélkül voltak az itt élők, akiknek többsége kisgyerme­kes fiatal. — Sajnos, végleges meg­oldásról még most sem be­szélhetünk — mondja a ta­nácselnök. — Jelenleg is ideiglenes engedéllyel üze­mel a kazán. Igaz, teljes szol­gáltatást nyújt. A problémák megszűnése 87-re várható: a meleg víz biztosítására kü­lön konténerkazánt építünk. Tökéletesen csak a gáz beve­zetése, illetve a lakótelep tel­jes kiépítése szünteti meg a gondot. A városi gáz bevezetéséről igen sokat hallottak már a városlakók. Mi a legfrissebb információ a levelek tükré­ben? — Az első levelet ez ügy­ben még ’84-ben postára ad­tuk. Azóta felgyorsultak az események, hiszen továbbfej­lődésünknek nélkülözhetetlen feltétele a városi gáz beve­zetése. Az eltelt évek alatt is ■gazdag levelezést folytat­tunk. Több paksaméta tanú­sítja: nem kevés a feladat ezzel kapcsolatban. Ma ott tartunk, hogy megtörtént a versenytárgyalás, a kivitele­zők, — a Fővárosi Olaj terv, a Borsodi Szénbányák kivi­telező részlege, valamint a hajdúszoboszlói TIGÁZ köz­reműködésével ez év első ne­gyedévében megkezdődnek a munkák. Az első ütem ’88 őszén zárul, s ekkor jut gáz­fűtéshez a Fáy-lakótelep, a gabona- és malomipari vál­lalat, a növényolajgyár, va­lamint a határőrség. — Mi lesz a családi há­zakkal? Ok kimaradnak? — A gerincvezeték körül­belül 170 családi házat érint. Tulajdonosaikat tájékoztat­tuk a rákötés lehetőségéről, melyet megfelelő anyagi hoz­zájárulás után vehetnek igénybe. Jelenlegi informáci­ónk szerint 60 tulajdonos kí­ván élni a lehetőséggel. A fűtés már a kész házak tulajdonosainak gondja. A városban azonban szép számmal vannak olyanok, akik most tervezik leendő otthonaikat, s még csak a te­lekvásárlás előtt állnak. Mit mutatnak a levelek? Van-e elég telek a városban? —> Szerencsére igen. Még választékot is tudunk ajánla­ni az építkezőknek, hiszen az olcsó, városszéli telektől a drágább központi fekvésűig széles a kínálat. Legtöbben a családi házat kedvelik. Saj­nos, még nem elég ismert az úgynevezett csoportos, kor­szerű családi házas építkezé­si mód, pedig e formában igen ízléses házak épülnek a város központjában. Remé­lem, ezek majd segítik nép­szerűsítését. — Látok itt leveleket, amelyeket egy egész utca írt alá. — Valóban. Ilyeneket ez évben gyakran hozott a pos­Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA tás. Legtöbbjük a járdaépí­téssel kapcsolatos. Városunk­ban igen sok járda épül tár­sadalmi munkában. Ez, jó dolog. Sajnos, adódnak prob­lémák is. Ennek a levélnek a feladói azért fogtak tollat, mert nem tartják igazságos­nak, hogy a járda nem az ő oldalukban halad. — Milyen megoldást tar­talmazott a válaszlevél? — Csak azt, amiben már korábban is megállapodtunk: a járda abban az oldalban haladhat, amelyben a világí­tás van. A műszaki, anyagi tervek e szempont szerint készültek, s ezektől nem tér­hetünk el. A lakók bizonyá­ra megértik, hogy a jelenle­gi helyzetben nem tehetünk másképp. — Néhány borítékon igen magas fórumok címeit lá­tom, s feladóik nyírbátori la­kosok. — Ezek azok az egyéni le­velek, amelyek nagy kerülő­út után jutottak el hozzám. Többségüket egyenesen a leg­magasabb fórumokhoz — El­nöki Tanács, MSZMP KB titkárságához küldték fel­adóik. Ezek a levelek kétfé­lék. Olyan esetekben adják őket postára, amikor nálunk már megindult, vagy lezá­rult az ügy vizsgálata, s az ügyfél nem elégedett annak eredményével. Vannak aztán olyanok, akik a legmaga­sabb fórumon kezdik az ügy­intézést. Az ilyen eseteket ki- vizsgáljuk, s nemcsak az ügyfelet, hanem a felettes hatóságokat is tájékoztatjuk az eredményről. Eddig valamennyi levél gondokat, problémákat, elin­tézendő dolgokat tartalma­zott. Befejezésül keressünk néhányat azok közül, ame­lyek kellemes tartalmukkal tűnnek ki a többi közül. — Nem nehéz ilyeneket találni. A nyári zenei napok rendezvényeinek szervezése idején igen sok kimagasló művésszel állunk levelezés­ben. Ilyenkor bizony gyak­rabban fordul a posta. Leg­kedvesebbek azok a levelek, amelyeket a befejezés után kapunk. Köszönetét, elisme­rést tartalmaznak, amelyek­nek természetesen nagyon örülünk. A feladók között persze nemcsak hírességek, néha is­meretlen emberek is van­nak. Jánvári Tibor mutatja is egyiküket. Feladója két al­kalommal is tollat ragadott. Első levelében kifogásolta, hogy a zenei napok idején nem talált a városban egy tisztességes éttermet. Két év múlva újra tollat fogott: di­csérte az időközben megszé­pült Kakukk Éttermet, ahol kulturált, ízléses környezet­ben igen finom ebédet fo­gyasztott ... Röviden Ebben az évben megszépül a múzeum környéke. Elké­szül a Károlyi utca közvilá­gítása, s befejeződik a tó vi­zének tisztítása is. A város­ba érkező turisták és a vá­roslakók ezután nemcsak a múzeum szépséges termei­ben és tárgyaiban, hanem közvetlen környezetében is gyönyörködhetnek majd. Nyírbátor a képzőművé­szetben és az irodalomban címmel gyűjtötték össze a várossal kapcsolatos verse­ket, szemelvényeket, képző- művészeti alkotásokat. A Bé- nyei József szerkesztette ki­advány előreláthatólag janu­árban jelenik meg nyomta­tásban. ★ Huszár István volt leg­utóbb az alkotóház vendége. Itt-tartózkodásának emléké­ül egyik nagyméretű munká­ját ajándékozta a városnak. Elkészült a Martinovits ut­ca végső burkolata. Az ed­dig göröngyös, esős időben járhatatlan nagy forgalmú úton ezentúl autóbuszok is közlekedhetnek. Erősödik a testvérvárosi kapcsolat Nyírbátor és a len­gyelországi Láncút között. A tervek szerint ez év májusá­ban lengyel delegáció érke­zik Nyírbátorba. /gaz-e, hogy...? A lakosság kérdéseire válaszol az illetékes Oj út nyílik a Rózsa Ferenc utca és a Császári út kereszte­ződésében. Hová vezet majd és milyen célból épül? — kérdez­tük Kulcsárné Halász Mártát, a városgazdálkodási osztály ve­zetőhelyettesét. Alapvető cél a forgalmi csomópont biztonságosabbá tétele volt. Ezt a célt azon­ban nem tudják teljes mér­tékben megvalósítani, mivel a Közúti Igazgatóság nem járult hozzá a 471-es főút korrekciójához. Az útépítés másik célja a Fáy-lakótelep belső forgalmának tehermen­tesítése, illetve a Rózsa Fe­renc úti útcsatlakozás építé­sének megkezdése volt. Utób­bi munkálatokat az anyagi lehetőségektől függően foly­tatják tovább. Végső befeje­zését azonban csak az új szakmunkásképző intézet szerkezetének összeállítása után tartják célszerűnek az illetékesek. , Miért nem jár a szemétszál­lító autó az Esze Tamás utcá­ban? — kérdezik az ott élők, akik szívesen vállalnák a vá­ros más pontjain érvényes szál­lítási díjat. — A szemétszállítás gaz­dája a helyi építőipari és költségvetési üzem, amely­nek nem áll módjában újabb utcákat bekapcsolni a rend­szeres szemétszállításba. Mint mondják, az Esze Tamás ut­ca sáros időben nagyobb ko­csival szinte járhatatlan. Az ott lakók gondján jelenleg csak úgy tudnak segíteni, hogy alkalmanként 2—3 ha­vonta nyitott konténert he­lyeznek el hétvégeken az ut­cában — tudtuk meg a ta­nács városgazdálkodási osz­tályán. A Mártírok útján árokrend­szer épült a csapadék elveze­tésére. Takarításuk, tisztántar­tásuk kinek a feladata? A választ Kulcsárné Ha­lász Márta adja: — A járdák, a házak előtti árkok tisztításáról, a csapa­dékvíz elvezetéséről az in­gatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Sokakat érintő kérdést tet­tünk fel Horváthné Keme- csei Anikó csoportvezetőnek. Ki dönt a város középületei­nek formájáról, hol és hogyan készülnek a tervek, milyen szempontok szerint és kik bí­rálják el azokat? — A terveket a létesítmény beruházója, építtetője ren­deli meg a tervező vállalat­tól. Egy-egy intézmény ter­vét több szaktervező is el­készíti, ezeket az építtetővel, valamint a megyei főépítész vezetése alatt tevékenykedő Építésszervezői Szakértői Bi­zottsággal közösen értékelik. A város központjában épülő házak, középületek terveit az Országos Műemléki Felügye­lőséggel és a városban mű­ködő ÉTE-szakosztály tagjai­val is egyeztetik. A kialakult vélemények, bírálatok figye­lembevételével készíttetik el a végleges tervet, amelyet csak ezután nyújtanak be engedélyezésre. Igaz-e a hír, amely szerint jövő évtől közterületfclügyelök állnak munkába? Horváthné Kemecsei Anikó szerint igaz. Feladatuk lesz a közterületek, parkok, ut­cák, terek, parkolók stb. rendjének, tisztaságának el­lenőrzése, az ellene vétők felkutatása, bírságolása. Közel 25 millió forintba került az a konténeres crossbar te­lefonközpont, amelyet a közelmúltban adtak át a városban. A posta és a helyi tanács összefogásának eredményeként nemcsak az előfizetők száma nőhet szinte a duplájára, ha­nem a távhívásba is bekapcsolódhat Nyírbátor. Képünkön még a régi, kézi kapcsolással dolgoznak a postán. Báthory István hplglänak négyszázadik évfordulóján kiál­lítás nyílt a helyi múzeumban. Az első látogatók között volt az a népes lengyel delegáció is, amely a közelmúltban meg­rendezett ünnepségre érkezett a városba. Üj húsboltot nyitott a Zrínyi Ilona utcán a Nyírbátor és Vi­déke ÁFÉSZ. A mintegy 130 négyzetméter alapterületű, 600 ezer forintért átalakított üzletben szabolcsi specialitásokat is árusítanak majd. Honismeret Máltát műteni, jelent megbízni... A jövő építése nem lehet eredményes a múlt emlékei­nek megőrzése nélkül. Ez a felismerés vezette a Hazafias Népfront városi bizóttságá- nak, valamint a Báthori Ist­ván Múzeumnak a vezetőit, almikor/ a honismereti munka zme,g.s?.er vpzését, fellendítését tűzték feladatul. A szerve­zők Nyírbátoriban és környe­ző településeinek jobb meg­ismerését, földrajzi, történeti, néprajza és irodalmi emlé­keinek megőrzését kívánják segíteni. A kutató, gyűjtő munkára a város iskoláinak, üzemeinek, intézményeinek hallgatóit, dolgozóit szólítot­ták fel. Arra kérték őket, gyűjitsék össze saját területük emlékeit, fontosabb évfordu­lóinak eseményeit. A lelkes kezdeményezőkre már igen nagy szükség volt. Az utóbbi időben ugyanis alaposan visszaesett a honis­mereti, helytörténeti munka. Bár a helyi gimnáziumban korábban működött honisme­reti szakkör, külső bkok mi­att azonban egyre kevesebb eredménnyel. Munkájuk fo­kozatosan leépült, majd vég­képp megszakadt. A szak­munkásképzőben ma is tevé­kenykedő honismereti szak­kör sem gyűjteménnyel, sem pedig más feldolgozott tudo­mányos munkával nem ren­delkezik. Az általános isko­lák közül a 2-es számú isko­lában több éves munkával az úttörőszobában rendezték be azt a kiállítást, amelyen ipa­rt, illetve néprajzi jellegű tárgyakat mutatnak be. A ki­segítő iskola és nevelőotthon diákjai hagyományőrző szép kiállítással, fcrónikaírással is foglalkoznak. A helyi üze­mek közül a növényolaj- ipari vállalatnál, a közel­múltban pedig a dohánybe­váltóban rendeztek be érde­kes kiállítást. A határőrség­nél színvonalas csapaitmúze- um várja a látogatókat. A felsorolásból nem maradhat ki — talán kezdeni is ezzel illett volna — a megszépült Báthori István Múzeum, amely nemcsak felújított bel­ső terével, hanem megújult tartalmi anyagával is jelentő­sen hozzájárul a honismere­ti munka fejlesztéséhez. A városkörnyéki települé­sek iskoláiban is lelkes gyűj­tőmunka folyik. Tanáraik ve­zetésével a diákok gyűjtik Lakóhelyük tárgyi és történel­mi emlékeit, jegyzik hagyo­mányait. A különböző szintű és te­rületű honismereti munka összefogását, irányítását a Báthori István Múzeum vál­lalta magára. Felajánlotta szolgálatait, melynek során diavetítéssel, tudományos szintű előadásokkal segíti a honismerettel foglalkozókat. Lehetőséget teremt arra is, hogy könyvtárát, gyűjtemé­nyét felhasználhassák a fel­nőttek és fiatalok. Segítséget nyújtanak abban, hogy a leg­jelentősebb, legszínvonala­sabb pályamunkák széles­körű nyilvánosságot kapja­nak, nyomtatásban is megje­lenjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom