Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
1986. december 1. Kelet-Magyarország 7 Slí^ísl Országos rekordok 52 kg Szakítás: Oláh Béla (Tatab.) 110 Lökés: Oláh Béla 137.3 összetett: Oláh Béla 245 56 kg Szakítás: Oláh Béla 117 Lökés: Stefanovics Imre (Bp. Honvéd) 140 Összetett: Stefanovics Imre 250 60 kg Szakítás: Dallos Péter (Szekszárdi 127.5 Lökés: Kerek István (DSI) 157.5 összetett: Száraz László (LMTK) 273 67.5 kg Szakítás: Romhányi László (CVSE) 143 Lökés: Kerek István (DMVSC) 175 összetett: Kerek István 315 75 kg Szakítás: Messzi István (Kecskemét) 160 Lökés: Messzi István 191 összetett: Messzi István 347.5 82.5 kg Szakítás: Barsi László (DVTK) 175 Lökés: Barsi László 210 összetett: Barsi László 385 90 kg Szakítás: Balázsfi Zoltán (OBSK) 185 Lökés: Szanyi Andor (Olefin SC) 210.5 összetett: Balázsfi Zoltán 392.5 100 kg Szakítás: Szanyi Andor 187.5 Lökés: Szanyi Andor 230 összetett: Szanyi Andor 415 no kg Szakítás: Jacsó József (DVTK) 187.5 Lökés: Jacsó József 226.5 összetett: Jacsó József 415 +110 kg Szakítás: Jacsó József 185 Lökés: Balázs Mihály (Szeged) 222.5 összetett: Balázs Mjhály 402.5 összeállította: KOVÁCS GYÖRGY 60. silymeli írszágas bajnokság - Nyíregyháza A sportág legjobbjai a rajtnál Csütörtökön az 52 kilósok kezdik így kezdődött A sportág egyik reprezentánsa, a 100 kilós békéscsabai Bökfi János. szakításban (182,5 kg) negyedik lett a szófiai VB-n. (Fotó: Farkas József felv.) OB—számokban Lezárult a nevezési lista, ismertté vált, hogy 30 egyesület színeiben 104 súlyemelő indul a 60. országos bajnokságon. A bemutató jellegű női versenyen összesen 19 amazon birkózik a nehéz kilókkal, szabolcs-szatmári súlyemelő — sajnos — nincs köztük. A legtöbb résztvevőt az Oroszlányi Bányász (12) és a Budapesti Honvéd (11) indítja. A 60 és a +110 kilós súlycsoport a legnépesebb. 13—13 indulóval. Súlyemelő OB. Csütörtöktől az ország legjobb súlyemelői Nyíregyházán találkoznak, hogy megmérkőzzenek a büszke bajnoki címért. Ebben a látványos sportágban néhány héttel ezelőtt még a világbajnoki helyezésekért küzdöttek válogatottjaink. Neves sportolók adnak egymásnak randevút a nyíregyházi stadion dobogóján, ez előreveti a nagy küzdelem árnyékát. Nyíregyháza város mindent megtesz a színvonalas lebonyolításért — a többi már a versenyzőkön múlik, Oláh, Messzi, Szanyi, Jacsó és társaik arra készülnek, hogy Nyíregyházán is bizonyítsák, eredményeik nem kicsúszot- tak, nem véletlenek, s hogy változatlanul ott vannak a legjobb bolgár és szovjet súlyemelők mögött. A bajnokság utolsó napján, bemuA súlyemelés, mint erősítő, testedző gyakorlat, primitív formában nyilván már az ókorban is megvolt, bár erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A nehéz súlyok emelgetése évszázadokon át inkább csak virtusból történt, illetve a mutatványosok, cirkuszi erőmúvészek egyik produkciója volt. Sportszerűen viszonylag régen, a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben kezdtek vele foglalkozni. Hivatalos feljegyzések szerint az első súlyemelö-is'kola Bécsben alakult. Az iskola megteremtője Wilhelm Türk bécsi súlyemelőbajnok volt. Az 1896. évi athéni olimpián több ország súlyemelői megjelentek, amiből arra lehet következtetni, hogy már az 1896-os olimpia előtt sok helyütt foglalkoztak súlyemeléssel. A súlyemelősportban a nagyarányú fejlődés tulajdoniképpen csak 1920-ban indult meg, amikor megalakult a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség. Az 1920. évi antwerpeni olimpián már öt súlycsoportban folytak a küzdelmek. A súlyemelősport hivatalos kezdetét világszerte ettől az időtől számítják. Az tató jellegű női súlyemelő- versenyre is sor kerül, az eredmények alapján jelölik ki a jövő évi válogatott keretet, ami annál is érdekesebb, mert 1987-ben világ- és Európa-bajnokságot is rendeznek női súlyemelésben. Kezdődik a visszaszámláProgram DECEMBER 4. (csütörtök) 12,45: Sorsolás: 52 és 56 kg súlycsoport 13,00: Mérlegelés 15,00: Verseny 15,45: Sorsolás: 60 és 67,5 kg súlycsoport 16,00: Mérlegelés 17,45: Ünnepélyes megnyitó 18.00: Verseny előző olimpiákon ugyanis súlycsoportok még nem voltak, és a gyakorlatok kivitelezése sem volt szabályok közé szorítva. Haizánkban a súlyemelő- sport 1896-ban kezdett meghonosodni. de természetesen nem a mai formában. Abban az időben csak egy gyakorlatot végeztek súlyemelőink. A gyakorlat végrehajtásánál nem kellett egyetlen mozdulattal a mellhez emelni a súlyzót, hanem azt több részletben is végrehajthatta a versenyző. Akkoriban a súlyemelés nagyrészt a testi erőre épült. A gyorsaságot, a rugalmasságot nem használták fel eléggé a gyakorlatok kivitelezésénél. Éppen ezért a fejlődés hazánkban is nehezen tudott megindulni, mivel elavult módszerekkel csak erőlködni lehetett, eredményt elérni nem. Így abban az időben nálunk a súlyemelősport nem fejlődhetett, mivel szakképzett oktatók nem voltak, a versenyzőknek saját tapasztalataikra kellett támaszkodniok. Az első világháborút követő években a súlyemelősport a Magyar Birkózó Szövetség „ellenzéki" álláspontja miatt nem fejlődhetett egészséges mértékben. A lás . .. Órák választanak el attól, hogy tonnák emelkedjenek a levegőbe. S hogy kinek jön ki legjobban a lépés, azt a pillanatnyi forma dönti el. Csütörtökön 15 órától az 52 kilósok küzdelmével kezdetét veszi a 60. magyar súlyemelőbajnokság. DECEMBER 5. (péntek) 12,45: Sorsolás: 75 és 82,5 kg súlycsoport 13,00: Mérlegelés 15,00: Verseny 15.45: Sorsolás: 90 és 100 kg súlycsoport 16,00: Mérlegelés 18,00: Verseny DECEMBER 6. (szombat) 9,45: Sorsolás: nők 10,00: Mérlegelés 12,00: Női verseny 12,45: Sorsolás: 110 és 4- 110 kg súlycsoport 13.00: Mérlegelés 15,00: Verseny Debreceni Torna Egylet és az Üjpesti Torna Egylet lelkes vezetőinek és versenyzőinek érdeme, hogy 1924-től ezeknek a városoknak a bajnokságai némi vérkeringést vittek a sportágba. Országos bajnokságok rendezésére azonban az MBSZ említett álláspontja miatt 1932 előtt nem kerülhetett sor. Hazánkban tervszerű neveléssel az 1930-as években kezdtek foglalkozni. Ekkor az edzéseket némi rendszerbe foglalták, aminek eredménye a későbbiekben meg is mutatkozott: 1942-ben Amb- rózi Jenő könnyűsúlyú versenyzőnk 109 kg-os nyomással világcsúcsot ért el. A magyar súlyemelősport fejlődése 1950-ben indult útjára. A sportolók többsége belátta, hogy kizárólag a versenygyakorlatok űzése kevés a jó eredmények eléréséhez. Lassanként áttértek a sokoldalúságot fejlesztő kiegészítő gyakorlatok végzésére. A versenyzők azt is látták, hogy a jó eredmény elérése igen kemény munkát kíván. Ennek érdekében, az élvonalbeli versenyzők a heti három edzést felváltották a mindennapos gyakorlatokkal. A korszerű edzésmódszerek bebizonyították, hogy a magyarok is alkalmasak a súlyemelősportra. Ezt bizonyította az a tény, hogy az elmúlt években több versenyzőnk nemzetközi élvonalba küzdötte fel magát. A Nyírségből indultak Világbajnokságra készülnek Rácz, Szilágyi, Nagy és a többiek... Telt ház és üdvrivalgás fogadta csütörtökön délután a debreceni sportcsarnokban a női válogatottat és a DMVSC együttesét. A felsorakozott játékosok között büszkén, ugyanakkor kesernyés mosollyal figyeltük a ..hazaiakat'' — flácz Mariann!. Szilágyi Katalint. Nagy Zsuzsát. Tóth Ildikót és Szántó Annát —. akik Szabolcsban kezdtek el kézilabdázni. majd innen elkerülve jutottak el a válogatottságig. Előbbi bárom jelenleg is kerettag. Tóth és Szántó azért nem. mert műtétük után nemrég kezdték el az edzéseket. Ck játékos, majdnem egy csapat, sóhajtottunk fel. Ha őket sikerült volna megtartani, most a nyíregyházi női kézilabdacsapatoknak nem kellene az NB II-be jutásért osz- tályozón küzdeniük ... A bemutatások után a játékosok az öltözőbe indulták, a közönséget pedig a meccs kezdetéig különböző programok szórakoztatták. Az öltözőfolyosón a nyíregyházi ..vendégmunkások” közül a leghamarabb Mariann tűnt fel. Legutóbbi, nyári találkozásunk óta végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának pszichológiai szakán. s a közelmúltban megválasztották a sportsegélyakció sportbizottságának titkárává. — A válogatott edzésén szavaztuk meg — mondta a csütörtöki találkozó előzményéről —> hogy lehetőleg vidéki klubcsapattal bemutató mérkőzést játsszunk, amelynek bevételét átutaljuk a sportsegélyakció számára. Eddig 200 ezer forint gyűlt össze, de legalább 2 millióra lenne szükség ahhoz, hogy időközönként, s alkalmanként tudjuk támogatni azokat a versenyzőket, akik sportolói pályafutásukat súlyos sérülések, vagy tragikus balesetek miatt abbahagyni kényszerülnek. Ehhez szeretnénk ezzel a mérkőzéssel hozzájárulni. — Mit vársz a világbajnokságtól? — A legutóbbin ezüstérmesek lettünk. Most a sorsolás szeszélye folytán az első kör után a legnehezebb ellenfeleket — NDK, Szovjetunió. Jugoszlávia — kapjuk. de bízom benne, hogy sikerül az 1—3. helyen végeznünk. Búcsúzóul még hozzátette, hogy legközelebb karácsonykor jön haza. remélhetőleg gyűjteménye legújabb érmével. Szilágyi Kati a felvonulásnál a DMVSC egyenruhájában, pirosvajszínű nadrágkosztümben feszített. Ugyanis a két csapat vezetői megegyeztek, hogy a debreceni válogatónak- az első félidőben klubukban. a második játékrészben a címeres mezben játszanak. A gyors jobbszélsőt — Nagy Gábor ajánlatára — 12 évesen a Nyíregyházi Volán szakvezetője. Szabolcsi György, már a nagycsapatban játszatta. Kétévi NB Il-es szereplés után igazolt át a szomszédvárba. 45- szörös válogatott. 1983 óta a 20- as keret tagja. Először a hollandiai VB-ről kérdeztük. — A keretet a jövő héten jelöli ki Barabás Zsolt vezető edző. Egyelőre semmi nem biztos, de úgy néz ki. hogy utazom Hollandiába. A világbajnokságon azon túl. hogy jól szerepeljünk. még egy motiváló erő hajtja a csapatot. Az első három helyezett selejtező nélkül kvalifikálja magát a 88-as szöuli olimpiára. Jó lenne két legyet ütni egy csapásra. . . Kati helyét a folyosó végi társalgósarokban a nála egy fejjel magasabb Nagy Zsuzsa foglalja el. ö is Szabolcsi György irányításával a Volánban játszott, egy évig az NB I B-ben is. Érettségi után igazolt Debrecenbe, ahol elvégezte a tanitóképző főiskolát. Eddig 23-szor húzta fel magára a meggypiros mezt. 1983 óta tagjá a bő keretnek. Legemlékezetesebb válogatott meccsét három éve játszotta a japánok ellen. Végig pályán volt. s hét gólt lőtt. — Persze, hogy szeretnék utazni — mosolygott. — A realitás talaján maradva viszont kevés az esélyem a világ egyik legjobb átlövője, Gódorné és Barna mellett. Reménykedem, de természetesen nem fogok megsértődni, ha nem leszek az utazó keret tagja. Majd hozzáfűzte, hogy szerinte csodálatos dolog a sportsegélyakció. Hiszen bármi közbejöhet edzésen, mérkőzésen, vagy bárhol, s akkor szörnyű érzés támasz nélkül maradni. Most már tényleg elnézést kérnek, mondták, de öltözniük kell, kezdődik nemsokára a találkozó. A döntő szó a keret kijelölésében természetesen Barabás Zsolt vezető edzőé. — Rácz és Szilágyi utazik — mondta —, de arról, hogy a 18- as keretből ki az a három játékos, aki marad, azt csak egy hét múlva közlöm. Ugyanis csapathirdetés közvetlenül a december 3-i elutazás előtt lesz. — A játékosok az első három hely valamelyikére várják a csapatot, s ön? — Korai lenne ennyire előre jósolni. Az első kanyarból kell továbbjutnunk, s akkor már keményebb mérkőzéseink lesznek. Csak a végszükségben fogunk számolgatni, mindig a következő meccsre koncentrálunk, hogy nyerjünk. Minket is, akárcsak a többi együttest, ugyanúgy doppingol az a tény, hogy már most megszerezhetjük a szöuli repülőjegyet. A mérkőzésen látványos, szép megmozdulásokat láttak a szurkolók mindkét oldalról. Végül a válogatott 18:15-ös félidő után 28:24-re nyert. A két pontot a győzelmet a sportsegélyakciónak könyvelték el. Máthé Csaba ★ (A magyar válogatott szerdán reggel utazik a IX. női világbajnokság színhelyére. Hollandiába. Barabás Zsolt vezető edző szombaton kijelölte az utazó 15 játékost. A névsor: Rácz, Acsbog (kapusok), Csajbókné, György. Nyári, Kiss, Elekes, Gódorné. Szilágyi, Orbán, Major, Lőrinczy- né, Horváthné. Barna és Csapó.) Szilágyi Katalin Barabás Zsolt Rácz Mariann Nagy Zsuzsa
