Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. december 11 ITT A SZEZON: készül a rohodi dessertüzem új terméke, a gyümölcs alapanyagú szaloncukor. (jávor) Az eltorlaszolt bejárat A piac és a sorompó Túlzottan heves vita nem alakult ki a nyíregyházi tanácsülésen, amikor a piacokról-vásárokról szóló tanácsrendelet módosításáról tárgyalt a testület. Egyetértettek abban: az évek múlásával, a körülmények változásával a rendelkezéseknek is módosulni kell, alkalmazkodva az újdonságokhoz. Volt azonban egy dolog, mely már régóta izgatja a kedélyeket — főképp a város kispiaca, a Hatzel tér és környéke lakóit. A jó ideje vajúdó kérdés: mikor lesz itt rend, meddig lesz itta piac? S nem is az asztalokkal, sátrakkal kirakodó élelmiszert vagy bazárholmit árulókról van szó — hanem az úgynevezett használtcikk-piacról, közkeletű nevén az ócskapiacról. < ELADÓK, VEVŐK TÖMEGE Aki járt már szerdán, de még inkább szombaton a Hatzel téren, s bebarangolta a Rózsa utcát meg az innen nyíló kisebb utcácskákat, az láthatta: ember ember hátán, eladók és vevők tömege, elképesztő mennyiségű ócska és új holmi — igazi zsibvásár van itt. Hogy miket árulnak, azt most hagyjuk — a fő gond az: miképp árulják. A Rózsa utcát végíg- folyja a földre terített papí- rokon-ponyvákon heverő cuccok árja, egymásba botlik a nézelődők sora, s mire véget ér a piac, meghökkentő meny- nyiségű hulladék marad a helyszínen. Igaz, kora délután már megjelennek a takarítók. s úgy-ahogy rendet tesznek, de nem hiszem, hogy ez teljesen megnyugtatja az itt lakókat. Még inkább idegesíti őket az, amikor a tömeg okoz fennakadást. Bevallom: én se szívesen laknék olyan házban, ahonnan a hét két napján alig lehet kijutni, mert parkoló gépkocsik, kiabáló árusok torlaszolják el a kaput... MEDDIG TART? Egyszóval: régóta kérdik a környék lakói, hogy meddig tart ez. A válasz már körvonalazódik, mert az említett tanácsülésen azt mondta az illetékes elnökhelyettes: jövőre új helyet keresnek a piacnak. Csakhogy mindez nem is olyan egyszerű. Az új hely ugyanis nem más, mint a Tokaji út mentén lévő nagyvásártér — s több bökkenő is van. Az egyik, hogy sok pénz kell ám ahhoz, hogy rendezett, normális körülmények között folyhasson az árusítás — utak, „placcok” kiépítése, mellékhely iségek és hasonló szükséges dolgok kellenek. A jövő évi pénzügyi tervbe tehát mindezek árát be kell kalkulálni. A KÖZLEKEDÉSEN MÜLIK Van azonban egy másik akadály is: a sorompó. A Tokaji úti átkelő állandó bosszúság forrása Nyíregyházán — a nagy vasúti forgalom miatt sokszor fél órát is várhat az arra haladó, mire átkel. Nem lehet tehát megtenni, hogy újabb embertö- mieget tereljen erre a piac — addig, amíg el nem készül a régóta várt fénysorompó, de még inkább a felüljáró. Az esélyesebb természetesen a fénysorompó, hiszen felüljáróra egyelőre se pénz, se lehetőség. De ha legalább az előbbi megvalósulna 1987- ben — máris jobb lenne a közlekedés. Régen sürgeti ezt a város — de lám, azt kevesen gondolták volna, hogy a Hatziel tér és környéke rendje is ezen múlik ... (tgy) Késes összezördülés A korábban már garázdaság, testi sértés, lopás miatt büntetett 42 esztendős özv. Csuka Ferenc- né 1984-ben élettársi kapcsolatot létesített H. G.-vel. Rendezett körülmények között éltek, csak néha adódott közöttük nézeteltérés, általában akkor, amikor már a pohár fenekére néztek. Március 30-án aztán tettlegességig fajult egy ilyen összezördülés. Mándoki lakásukon vitatkoztak, amikor H. G. felkapott egy .konyhakést, özvegy Csukáné azt hitte, hogy öt akarja megtámadni, ezért kicsavarta kezéből a kést, és feldúlt állapotban közepes erővel hátba szúrta élettársát. A szúrás behatolt a mellkasba, s életveszélyes sérülést okozott. A Szabolcs-Szatmár megyei Bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt másfél év börtönre ítélte a vádlottat, s elrendelte, hogy vesse alá magát az alkoholisták kényszergyógyl- tásának is. Az ítélet eüen a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság az ítéleti tényállást megalapozottan állapította meg, s egyéb lényeges körülményekben sem tévedett. A fellebbezéseket ezért megalapozatlannak ítélte meg, s az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Mátészalka ; Zsúfolt kórtermek A városi tanács pénzügyi tervéről, a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, a lakosság széles körét érintő jogszabályokról tárgyalt legutóbbi ülésén iá mátészalkai tanács végrehajtó bizottsága. A kórház és rendelőintézet tevékenységéről, a kórházi fekvőbeteg-ellátás személyi és tárgyi feltételéiről szólva kiderült: .az alapellátás színvonalának javítása érdekében havonta 2—2 szakmai napot töltenek el a körzeti orvosok a kórházi osztályon, s ia befejezett ellátás javításáért a kórház diagnosztikai hátterét, műszereit, laboratóriumát is igénybe vehetik. Bár a fogorvosi ellátás az utóbbi időben valamelyest javult, a városban ikét állás jelenleg is betöltetlen. A kórház tárgyi feltételei ma még hiányosak. A betegek részére kialakított kórtermek zsúfoltak, a kiszolgáló helyiségek száma és alapterülete is kevés. Nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi állapotukban nem is bővíthetők. A kórtermeik és a szakrendelő zsúfoltsága mellett a kiszolgáló egységek korszerűtlen elhelyezése a legsúlyosabb probléma. Vöröskereszt az ÉRDÉRT 2i-es telepén A rák ellen Kutatták, de nem találták az okát, vajon máért lehetséges az, hogy a vásárosnamé- nyi 21-es ERDÉRT-telep közel száz dolgozója közül 80- an tagjai a Vöröskereszt alapszervezetnek? A napokban összegezték az idei év eredményeit. Tóth Béláné alapszervezeti elnök azt is elmondta: eddig minden évben többen csatlakoztak e humánus mozgalomhoz. A népszerű tevékenységi forrna okait kutatva megállapították: a „Tiszta üzem” elnevezésű akcióba beneveztek és parkosították, virággal ültették be a telepet. A rakodók, szállítók, irodisták tekintete pompázó virágoskertre vetődik és meggyőződéssel állítják, a munkát is nagyobb örömmel végzik a szebb környezetben. Az ÉRDÉRT dolgozói többször bebizonyították: felelősséget éreznek a szenvedők, betegek iránt. A napokban csatlakoztak a „Rák ellen, a holnapért, az emberért” elnevezésű felhíváshoz, és egy kommunista műszak bevételét utalták át erre a célra. A Váci Mihály szocialista brigád 3120 forintot fizetett be a mozgás- sérült gyermekek üdültetésére. Minden második dolgozójuk véradó, a telepen összesen 19,6 liter vért adtak ebben az évben. Családvédelmi tanácsot alakítottak még 1983-ban és nem várják meg, amíg a rászorulók hozzájuk fordulnak, szíves szóval, jó tanáccsal, ha kell, egyéb támogatással sietnek a segítségükre. Mint fafeldolgozó üzem, különösen veszélyes a kéz, a szem sérülése. Az elsősegély- nyújtó ládát feltöltötték, és az apróbb balesetek után maguk látják el a sérültet. Rendezvényeikről száműzték a cigarettát, szeretnék elérni, hogy az irodák is füstmentesek legyenek. Eredményes tevékenységükért a vásárosnaményi városi Vöröskereszt vezetőségtől oklevelet kapott Majoros Al- bertné titkár. A Vöröskereszt aLapszervezet új titkárának Faragó Gyulánét választották meg. (tk) Az aitó elé— B epöfög a Trabant a parkolóba az Ungvár sétányon a nyíregyházi Jósavárosban. Lassan gurul, aztán 'befordul a járda mellé. Kiszáll a nagykabátos hölgy, lezárja a kocsit és távozik. Mindez mindennapos látvány, .miért írom hát le ? Azért, mert az 'asszonyság olyan területen állt meg, mely hosszú fehér csíkokkal van lefestve — jelezvén, hogy itt tilos járművel közlekedni, megállni. A tízemeletes épületek tövében találhatók ilyen területek nem is egy helyütt. Nem puszta szeszélyből alakították ki ezeket a tiltott zónákat — a lakótelepi viszonyok között égetően fontos az ilyen szabad helyek állandó fenntartása, hiszen tűz esetén rendkívüli gondokat okoznak a parkoV. _______________________ ló kocsik, nem férnek hozzá az épületekhez a tűzoltók. Ha egyedi esetről lenne szó, nem is szóltam volna — ám ugyanitt sebtiben még öt autót számoltam a tilosban. E lkeserítő és végtelenül bosszantó ez a közömbösség, nemtörődömség — márcsak azért is, mert az említett esetben még arra se hivatkozhattak a gépkocsik gazdái, hogy nem volt másutt hely, mivet igencsak foghíjas volt a 'kijelölt parkoló. Igaz, egy .hely se volt olyan közel a házak bejáratához, mint a tilos. Márpedig ez életbevágó szempont, ha nem tévedek . . . (tarnavölgyi) A háromkerekű kerékpár Mégsem rohanó ez a világ? Mégis csak van időnk arra, hogy ne fussunk el közömbösen mások gondja és baja mellett? Jutott mindez akkor eszembe, hogy Tiszalökre igyekezve még egyszer elolvastam a levelet. A levélben az állt, hogy köszöni a Buri család és főként Buri Gyöngyike az Elektronikai Javító Üzem szocialista brigádjainak a jóindulatát, a brigádtagok segítőkészségét. A szóban forgó kollektívák: — az Izzó Acél, a Kilián György, a Benczúr Gyula, a Komplex szerkesztő és a nyíregyházi Tempó Ipari Szövetkezet Vörös Csepel brigád — egy háromkerekű kerékpárt készítettek. Egyedi munka, minden részében speciális. A kerékpár története egészre Tiszalökön, a Kossuth utca 2-ben kerekedik. Gyöngyike, aki most 11 éves és negyedik osztályos tanuló, születésétől mozgássérült. Járni nem tud. Kerékpárral jár iskolába, az édesanyja segítségével. Néhány évig a közlekedéshez jó volt a csehszlovák gyártmányú háromkerekű bicikli. — Sajnos, azt kinőttem — mondja a kislány. — Na-, gyobb méretet meg nem lehet kapni. — Sokat jártunk utána — bizonyít az édesapa is — aztán kaptunk ígéretet itt a községben, végül a honvédség kiegészítő parancsnokságának közreműködésével a szocialista brigádok készítették el a kerékpárt. Azt mi el sem tudjuk mondani, hogy mit jelent ez nekünk. Az öröm, amelyet a nemrégen kapott kerékpár Gyöngyikének okoz, leolvasható a kislány tekintetén és mosolyán. Felnőttekre valló gondolkodásával azonban nem erről beszél, hanem az iskoláról, a tanulásról. — Szeretek az iskolába járni. Tanulni is szeretek. Most négyes, ötös tanuló vagyok. Anyukámnak is segítek. Így ülve, amit tudok, azt nagyon szívesen megcsinálom. Mosogatok, még tésztát is gyúrok, krumplit hámozok ... — Na és mi szeretnél lenni? — Nem tudom. De tanulok. Talán majd egyszer, irodába? Talán majd egyszer. A szülők is úgy vélik, a gyermeknek tanulni kell. Él bennük az a remény is, hogy Gyöngyike a kerékpár segítségével járni is megtanul. Az izmok megerősödnek, az orvosi kezelés, a gyógytorna helyrehozza a járóképességet. A levél, ami Tiszalökről érkezett, első soraiban így íródott: „Kérem, szíveskedjenek egy pár gondolattal valamelyik napon az újságban megjelentetni köszönő sorainkat.” Köszönet tehát a szocialista brigádtagoknak, Benkő Zoltánnak, aki a kerékpár átadására a családot Nyíregyházára szállította és szóljon a köszönet még nagyon sok embernek. Gyöngyike kívánta így. (Képünkön: a Buri család.) (seres) MADÁRELESÉG EXPORTRA A TSZKER görcsönyi magtisztítójában bel- és külföldi piacra dolgoznak. Eredendően megtisztításból éltek, de rövidesen beindul az NSZK-ból vásárolt Has- sia csomagológép nagyüzeme, s egy „házi + kooperációs” újítás, a hántoló berendezés, s ezzel lehetőségeik bővülnek. Külpiacokra, főleg osztrák, NSZK-s, olasz, jugoszláv, holland, svéd, finn megrendelőknek nagy tételben borsót és dibbelet szállítanak, s ezen túl a madáreleségnek való napraforgót, kölest, repcemagot, valamint humán célra mustármagot és hánlolatlan hajdinát. A hazai előállításra fóliacsomagolásban, kilós, félkilós kiszerelésben babot, mákot, dióbelet, lencsét forgalmaznak, s megjelentek a piacon a hántolt hajdinával, és a kölessel, ami főleg az Alföldön kelendő. (Dunántúli Napló) TARTÓSABB VONATKEREKEK A MÁV debreceni járműjavító üzemében egy olyan hegesztőberendezést állítanak munkába, amelynek segítségével a többszörösére növelhető a vasúti teherkocsik felújított kerékabroncsainak az élettartama. Az NSZK- ban gyártott új gépsor első része most van próbaüzemelés alatt, s a megfelelő hegesztési technológia kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. (Hajdú-Bihari Napló) SZÖVETKEZETI NYUGDIJASHÁZ A kecskeméti Széchenyi városban levő egészségügyi centrumban felépült az ország első szövetkezeti nyugdíjasháza. Az első ötven lakásba már beköltöztek: azoknak utaltak ott ki otthont, akik tanácsi bérlakást .adtak le. A lakók ingyen, illetve térítésért (ennek mértéke egyéni elbírálás alapján a jövedelemtől függ) jogosultak az egészségügyi centrum szolgáltatásaira. (Petőfi Népe) EGY ÜZEM — EGY MŰEMLÉK Tető alá került az első ház Székesfehérvár jövendő szabadtéri múzeumában, a rácvárosi skanzenben. A jellegzetes utcakép, valamint a népi építészet- történeti emléknek számító másfél évszázados rác porták megőrzésére az Ikarus székesfehérvári gyára által kezdeményezett „Egy üzem — egy műemlék” mozgalom keretében 12 vállalat, illetve intézmény vállalkozott arra, hogy helyreállítsanak és gondozzanak egy-egy épületet. Elsőként a kezdeményező Ikarus kollektívája állított helyre egy 150 éves portát. A tervek szerint 1988-ig végeznek a rekonstrukciókkal, s az új funkcióknak megfelelően be is rendezik a házakat. A helyreállításra vállalkozók ötletesen hasznosítják a portákat. A KIOSZ Fejér megyei szervezete például ipartörténeti múzeumot rendez be, az Albaker halásztanyát nyit, de helyet kapnak a rácvárosi házakban klubok és szakkörök is. (Fejér Megyei Hírlap) ARPAD-KORI templom Telekgerendás határéiban 1963- ban egy mélyszántás alkalmával cser épda rabok, falmanadjványok kerültek a felszínre. A .tényleges feltárás jó bárom bete kezdődött meg, amikor is a felszínen késő középkori — és közöttük Árpádkori — cserepeket találtak. Hamar ráleltek a templom helyére, és az ásás közben kiderült, hogy nem is egy, hanem két templom volt itt valamikor. Az első kicsi, szokványos templom ócska döngölt agyagalapra épült. Falait felhasználták az új építésénél. (Békés Megyei Népújság) A HÉVÍZI GYÓGYZSILIP Az épületek víz alatti részének tisztítása, karbantartása ma már elenyészően kis része annak a sokoldalú feladatnak amit a könnyűbúvárok végeznek. Közismert, hogy a búvárkodás nem éppen veszélytelen hivatás, így nekik is fel kellett készülni a megfelelő védelemre. Az angolnatelep mellett létrehozták — hazánkban pillanatnyilag egyedülálló — létesítményüket, a de- kompressziós kamrát. Korábban a fővárosban a Metro-Kév tulajdonában volt a gyógyzsilip, ám a metróépítés befejeztével ott feleslegessé vált és leszerelték. Az Amphora búvárklub megvásárolta, s 3,5 millió forintos beruházással Hévízre telepítette. Álló tengeralattjárónak mondják a helybéliek a háromkamrás rendszerű dekompressziós kamrát, ami valójában egy 2,3 méter átmérőjű vastag falú acéltartály. A kényelmes fekhelyen várakozó búvár orvosi felügyelet mellett „átéli** a vízben történteket, s közben regenerálódik a szervezete. Megoldott a hírközlés is: telefonvonal köti össze a kamrákat. A próbaüzem alatt nagyszerűen vizsgázott a kamra, sikerrel végeztek el több vizsgálatot. (Zalai Hírlap)
