Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
1986. december 11. Kelet-Magyarország 3 E löljáró a müárf 5 A ki a megyét járja, a társközségekben szívesen keresi az elöljárókat. Jóleső érzés, hogy hosszú évek után újfent van valaki, aki egy- egy falu mindennapjairól tud érdemben szólni, az ottélő felelősségével, ismereteivel. Az ember örül, hogy vannak elöljárók, de bizony a fenti idilli kép nem mindig jön be. Mind gyakrabban tapasztaltam vidéki útjaimon, hogy az elöljárót keresvén a válasz így hangzott: csak délután vagy este lesz itthon, itt és itt dolgozik. Ez az itt és ott az esetek többségében 10 —12 kilométerrel arrébbi falut jelölt, ahol az elöljáró vagy üzemben, vagy termelőszövetkezetben tölt be tisztes állást. Egy percig sem kétlem, hogy a keresett elöljáró tisztességes, faluját szerető, felelős ember. Ha egyszer megválasztották tanácstagnak, akkor bizonyára élvezi a választók bizalmát. Az azonban, hogy olyan személyek a községi elöljárók, akik nem helyben laknak, semmiképpen nem jó. Képzeljük most az ideális elöljárót. Azt az embert, aki falujában, éppen jelenlétével egy személyben az államhatalom képviselője, ha kell, akkor békebíró, napi problémák esetén éppen tekintélyénél fogva ítélni képes, gyors intézkedésével segítő, s azzal, hogy gyorsan elérhető operatív tud lenni. Tehát nem este, amikor fáradtan hazatér találkozik faluja életével, hanem ott él, az emberek között, érezvén minden örömöt és gondot. Aligha vitatható, hogy a reggeli indulás előtti néhány perc, s az este túlságosan kevés ahhoz, hogy érdemi módon részt vehessen a közösség életében az elöljáró, még akkor sem, ha a legkiválóbb ember. Amikor az elöljárói rendszer felállítása szóba került, sokféle vélemény került napvilágra. Talán ez kimaradt, s csak most, egy idő múltán derül ki, hogy jobb lenne gondosabban választani, ki viselje ezt a (tisztet. Mert az kevés, ha dönt néhány segélyügyben. Az se biztos, hogy jó, ha a végrehajtó bizottságban vagy a tanácsülésen munkahelye szempontjaitól motiválva foglal állást. Mindennél fontosabb lenne a kis, társközség érdekeinek maradéktalan képviselete, otthon a faluban és minden testületi ülésen. 3 ó az, ha az elöljáró sok dologban elöl jár. De még jobb, ha a faluval, melyet képvisel, együtt jár. Ha finomítható e lényegében nem rossz szervezet, akkor éppen e kettő együ'ttlétét kellene először megvalósítani. Bürget Lajos ____J Beszéljenek a tettek Tervek a novemberi párthatározat szellemében a dohányfermentálóban . Partnerük a Philip Morris cég Sok beszéd, szegénység — tartja a mondás és vallják a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vallalat vezetői is. Ha így van, beszéljenek a tettek. 1. Idejében kapcsolva, mindig az új megoldásokat keresve, sikerült olyan új, az egészségre kevésbé ártalmas dohányfajtákat kikísérletezni és termeltetni, amely biztosította a vállalat piacon maradását. Következtetés: fajtaváltás, a követelményeknek megfelelően, a világpiaci igények szerint. Új pályára műszaki fejlesztéssel 2. Másfél millió dolláros üzletet kötött a vállalattal a világhírű Philip Morris cég. Következtetés: a gyár vezetésének elképzelését minősítette — visszaigazolta — a világpiac. 3. Megkezdték a 200 millió forintos rekontsrukciót, melyből eddig 50 millió forint érték megvalósult. Bővítették a raktárakat, géptermet. Következtetés: ésszerű kockázatvállalás műszaki fejlesztéssel, új minőségi pályára állás. 4. Korszerű, többlépcsős érdekeltségi rendszert vezettek be. Érvényesítik a teljesítmény, a differenciálás és az egyéni érdekeltségi elvet. Rátértek az üzemek önálló elszámolására, s teljesítményük szerinti részesedésükre. Következtetés: elvük, az állandóan változó, fejlődő viszonyokhoz igazítani az érdekeltséget. Dióhéjban ilyen eredményeket hozott a közelmúlt. Mi lesz holnap? Vajon jó pályán haladnak-e? Szükség vam-e módosításra az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatának a szellemében? — Ügy vélem, eddig sem a prófétai bölcsességek, hanem a szüntelen megújulásra való törekvés, az igényes piac diktálta követelményeknek megfelelően igyekeztünk helytállni — vallja Jóna Pál igazgató. — A fentiekkel sikerült olyan alapokat biztosítani, amelyről új pályán indulhatunk tovább — kapcsolódik a beszélgetésbe Gilányi József termelési igazgatóhelyettes. Versenyben a piacon Bár az eddigi eredmények sugallják: a VII. ötéves tervben talán könnyebben tudnak versenyben maradni. Egyik szemükkel azonban a nehezülő piaci feltételeket figyelik, hogy el ne maradjanak! Az igazgató: — Ma és a jövőben nekünk már az egészségügyi követelményeket is mindinkább figyelembe kell vennünk. Ezért csak kiváló minőségű gyártmányszerkezettel tudjuk ellensúlyozni a konkurenciát. — Tervünk az, hogy éppen ezért évente egy-egy új, kiváló minőségű, egészségre kevésbé ártalmas dohányfajtával jelentkezünk a piacon. Csak így lehetünk versenyben, különben veszítünk. Jövőre már termeltetjük a most sikeresen kikísérletezett H— 6-ost. Ez is virzsiniafajta. 1987-ben már 400 hektárról, főleg tőkés exportra szállítunk — egészíti ki az igazgató fejtegetését Gilányi József. Figyelem a jobb minőségre Szóba kerül, mi mindenre van szükség a célok megvalósításához. Első helyen említi a két vezető a megújulási készséget, az állandó kutató- és fejlesztőmunkát, amelyre nagy figyelmet fordít a párthatározat is. — Évente a jövőben kutatási-fejlesztési célokra mintegy 15—20 milliót biztosítunk. Van kutatási, fejlesztési szerződésünk a Dohányipari Kutató Intézettel, s kapcsolatunk a kertészeti egyetemmel — magyarázza az igazgató. — A magas minőség a cél. Az egész világon ez, különösen a mi iparágunkban került előtérbe. Ha erről elfeledkezünk, megbukunk. Vége van ebben az iparágban a mennyiségi szemléletnek. Minden figyelmünket a minőségre kell fordítani. És ez piaci és jövedelmezőségi szempontból is meghatározó — fűzi hozzá Jóna Pál. A versenyképességben döntő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek. Ezért a gazdasági vezetés minden eszközt igyekszik kihasználni a műszaki fejlesztésre. Pályázatot adtak be exportáru- alap bővítésére, melynek keretében korszerű gépekhez, berendezésekhez juthatnak. — örülünk, mert pályázatunkat elfogadták — újságolja a jó hírt Jóna Pál. — A fejlesztés érdekében az első lépéseket meg is tettük. Így 1988-ra gyárunk világszínvonalú gyártástechnológiai sorral fog rendelkezni. Növelik a tőkés exportot Ez viszont azt is eredményezi, hogy minden tekintetben növekszik a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat versenyképessége. Csökken általa az élőmunka, az energiafelhasználás, a fer- mentálási veszteség. Jobbak lesznek a munkakörülmények, s ami a lényeg: még jobb lesz a fermentált dohány minősége. Végeredmény: növekszik a tőkés export, a nyereség. Az igazgató kezében egy iratcsomag. — Vállalatunk gazdasági vezetése kidolgozta a novemberi párthatározat alapján az 1987. évi tervkoncepciókat. Ezeket a napokban vitára bocsátjuk. Az elhangzott javaslatok alapján válik teljessé a jövő évi terv. Aztán újra a tettek következnek. Farkas Kálmán SZAMOS ÜDÍTŐ ITAL ALAPANYAGA az almasűrítmény. A Zöldért Vállalat nyíregyházi üzemének terméke tőkés piacon talál vevőre. Az almaiényerő üzem folyamatosan dolgozik, naponta 140—150 ezer liter léből készül sűrítmény a korszerű berendezések segítségével. (Elek Emil felvétele) 4 nyálkás köd miatt akárha tejüvegen sütne át a Nap. Kint va- I gyünk az akácosban, fát ' vágni jöttünk. Kicsinyke sarjú erdő ez, a falu egyik , homokhátán. Egy-egy par- I cella jutott belőle a régi gazdáknak,' és jut most az örökösöknek. Vékonykák még a törzsek, fiatalok, de drága a fa, és elszaporodtak a lopások. Nedves az avar, mint reggelekre a gyerekpelenkák. Avarba lökjük a baltát, oda tesszük a pálinkát. Jön a fűrészes. Motoros, stílfűrészével előbb szeletet hasít ki a törzsből, hajkol, aztán a másik oldalról egyenesen vág. És koronákat ropogtatva zuhan az okáé, a hajkolt irányba. A fűrész hamar megzilálja a parcellát. HŐCSERÉLŐ. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben 1,7 millió forint értékben készül bérmunkában hőcserélő berendezés a Tüzeléstechnikai Vállalat részére. Képünkön: Szórád Attila és Fekete József a hőcserélő egységeit állítja össze. (Farkas Zoltán felvétele) Karácsonyi ajándéknak készült. Iparcikkbolt Tarpán Tarpa és az ellátási körzetébe tartozó térség már rég kinőtte a korszerűtlen, raktárakkal nem rendelkező vas- műszaki és háztartási, vegyi boltokat. Rég dédelgetett álma volt az áfész vezetésének egy korszerű áruház megépítése. Ez év elején röppent fel a hír, hogy megépül, sőt ami nemigen szokványos manapság, még ebben az évben, karácsonyi ajándékként a vásárlóközönségnek átadásra kerül. Mint a megvalósulás bizonyította: tehet ezt így is csinálni: a tervezett december végi átadásból két hónapot lefaragtak és október 20-án megnyitotta a vásárlók előtt kapuit az új bolt. Az öt és fél milliós beruházás eredményeként kialakult egy 325 négyzetméteres bolt, amelynek az eladótér — egyébként önkiszolgálós rendszerű — közel a felét foglalja el. Közvetlen a bolt mellett helyezkedik el a 220 négyzetméteres alapterületű vasraktár. A 4 milliós árukészlettel rendelkező boltban gyakorlatilag a korábbi vas-műszaki, valamint vegyi-háztartási bolt cikklistáját meg lehet találni, s lényegesen bővült a választék. Szolgáltatásként vállalja a bolt, hogy az éppen készleten nem lévő árura előjegyzést vesz fel és azt mihamarabb beszerzi a vásárló részére. (sipos) Erdei gramofonok Kapott ez már annyi dicséretet, mint a szép lányok — mondja Stihljére büszkén a mester. — Láttam én már ilyet a háborúban. A kárpáti fenyvesekben vágtak vele nyiladékot a partizánvadászok — mondja egy baltával gallyazó ember. A tisztáson összegyűjtjük az ágakat, gezemicét. Nem lehet belőlük jó tüzet recs- csenteni. Nyers és vizes a fa. Csak pislákol a parázs. Valami papír kellene. Zsebembe nyúlok. Ott lapul dekadens barátom régi levele. „Ősz van. Hűlő melegsége van már csak az időnek, mint disznóbontáskor a belsőségnek. Sárga karikás húslevesbe httevesztett legyek kamikázéznak ebédkor. Asztallapom egy fatörzsből vágott körszelet. Istenem, hány meg hány köldökzsinór rendelhető egy-egy évgyűrűhöz __Aztán leszakadás. Mint valami ejtőernyős- ugrásnál. Vakugrás az életbe. A végén talán megmondja az ember, jó volt élni, vagy jobb lett volna, ha ki se nyílik az ernyő.” — Ilyen tűz mellett fagytak meg a kántorjánosi cigányok — elégeli meg a füstöt a baltás ember. — Majd meglátjátok, mindjár mit csinálok! Égni fog ez, mint Mózesnek a csipkebokor. Keresett a ledőlt koronák közt egy szarkafészket. Odahozta a csomóhoz, alágyújtott. És tényleg. A fészek rögtön lángra kapott, és átragasztotta a tüzet az egész gallyrakásra. Időközben elfogyott a szesz. Be kell áhhoz pálinkázni, hogy az emberi élet hasonlítható legyen egy erdő életéhez? Osszam ki a Stihlnek a halál szerepét, a szarkafészeknek egy otthon szerepét ...? Nem. Ez nagyon lehangoló. Inkább figyelek a gombákra. ért mit is láttam? Hi- Iwm hetetlent — hiszen itt vagyunk a tél kapujában. Egy rothadó tüskéből formára mint gramofontölcsérek, nagyocska gombák nőttek. Mintha az újra serkenő élet végtelenített lemezének emberi fül számára hallhatatlan himnuszát harsogták volna. Vigasztalásul erre figyelek. Sztancs János i
