Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

XLIII. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. december 27., szombat A népgazdaság 1986. évi fejlődése A Minisztertanács áttekin­tette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóvá­hagyta az 1987. évi népgaz­dasági tervet': Megállapította, hogy 1986- ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is ösz- szességükben a múlt évi ked­vezőtlen gazdaságfejlődési fo­lyamatok folytatódása tapasz­talható, és az ez évi terv leg­főbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szerveze­tek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálko­dása hatásfokának javításá­ra, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fej­lesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitet növelésé­re, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá. A gazdálko­dó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előreha­ladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényei­hez igazodó termelési szer­kezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci árala­kulás, egyes rendkívüli ese­mények — és a gazdaságirá­nyítás hiányosságai is nehezí­tették az előrehaladást. így a termelés és. a nemzeti jö­vedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és kon­vertibilis elszámolású kivi­tele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés haté­konysága csak egyes terüle­teken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építő­ipar teljesítménye kismérték­ben emelkedik, jelentős a le­maradás a budapesti lakás­építéseknél. A mezőgazdasá­got ez évben is aszály súj­totta, emiatt a növényter­mesztés (elsősorban a kalá­szos gabonatermelés) lénye­gesen alacsonyabb a terve­zettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesít­mények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföl­di felhasználás — főleg a fo­gyasztás, és kisebb mérték­ben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növe­kedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz magasabb. Az állami költségvetés hiá­nya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényező­je, hogy a vállalatoktól szár­mazó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénz­ügyi helyzete jobb, nyereség- emelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből követ­kezett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb an­nál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának leg­fontosabb okait, meghatároz­ta a gazdasági munka meg­javításának feladatait és az 1987.' évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirány zatait. Az 1987. évi népgazdasági terv fö gazdaság- politikai céljai és gazdaságirányítási feladatai 1987. évben a gazdaságirá­nyítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzet­ből és folyamatokból kiin­dulva, a fejlődés külső kö­rülményeiből adódó lehető­ségek és követelmények te­kintetbe vételével — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán meg­fogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazda­ságpolitikai irányvonal ed­diginél következetesebb meg­valósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzeközi fejlődés fő irányzataihoz va­ló igazodást, a gazdasági szer­kezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fej­lődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítá­sát, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell ál­lítani. A népgazdasági teljesít­mény növelésére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszo­nyított arányának betartásá­ra alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folya­matát. A konvertibilis valu­tákban fennálló adósságállo­mány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelked­het. A lakosság életszínvona­lát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény ja­vulását. A közösségi fogyasz­tás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irá­nyításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállala­ti és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes diffe­renciálást kell érvényre jut­tatni. Ennek megfelelően: — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivi­telt, a hazai kereslet jobb ki­elégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a ha­tékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésé­vel is elő kell segíteni; — a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehető­vé tenni, a központi eszközök­ből elsősorban a kiemelt cé­lokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb te­rületeken a kiadások reálér­téke csökken. A kormányzati szervek gaz­daságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyez­nek arra, hogy a tervezett cé­lok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a kon­vertibilis elszámolású, gazda­ságos export növelését szol­gáló termelésszerkezeti válto­zásokat. Ezt — a forint vég­rehajtott leértékelésének jö- vedelem-átcsoportosító hatá­sán kívül — főleg az export­célú fejlesztésben való érde­keltség fokozásával és haté­konyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országok- íkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő .és a társadalmi tőke mozgá­sát. A munkaerő jobb kihasz­nálásának elősegítése, vala­mint a gazdasági hatékony­ság erőteljes javulása érde­kében szükség szerint köz­ponti eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áram­lást. A banki intézményrend­szer átalakítása és az új tár­sulási formák révén megnyí­ló lehetőségek kihasználásá­val is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jö­vedelmező vállalatokhoz va­ló átáramlását. Aktívabban 'kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségé­vel; c) az alacsony hatékonysá­gú ágazatok, illetve gazdál­kodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szer­kezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kor­mányzati döntések maradék­talan végrehajtásával, a fel­számolás! és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalma­zásával kell elérni; d) a nem termelő területe­ken a közösségi fogyasztás re­álértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerű­sítésével, megtakarításokkal, szervezetkorszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruhá­zásokat ; e) biztosítani kell a meg­termelt és felhasználható jö­vedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a tá­mogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és ár­politikai gyakorlatot kell folytatni. (Folytatás a 4. oldalon) ÜTŐN HARMINC BUSZSOFŐR O A KAZÁNFŰ­TŐ SZILVESZTERKOR DUPLÁZ O HUSZON­NÉGY KARÁCSONYI ÚJSZÜLÖTT O „KAPCSO­LOM NEW YORKOT!” Nyíregyháza központjában a bisztró nyitva: — Tegnap is nyitva tartot­tunk — közli Poór István ve­zetőhelyettes. — Ma, pénte­ken hét órától szolgáljuk ki a vendégeket. Sokan regge­liznek tejet, kakaót, péksüte­ményt. Többen vannak akik kenyeret, zacskós tejet vásá­rolnak. Felkészültünk, min­denből van elég. Velem együtt a bisztróban most hatan dol­gozunk. A Vasárnapi Hírek kará­csony második napján je­lent meg. Nyíregyházán csak két helyen árulták; a Kos­suth téren és a lottózó előtti standon. A Kossuth téri ki- oszban Kántor Zoltár az új­ságra váróknak nem győzte magyarázni: „A postavonat késik, de rövidesen lesz lap.” — Nyíregyházára 600 Va­sárnapi Hírek érkezett. Biz­tos, hogy elfogy. Az újságnak főként a sport miatt sok az olvasója. Családi körben ünnepelte a karácsonyt Kertész Adél, a megyei kórház gyakorló szü­lésznője. Karácsony második napján, hajnali öt órakor in­dult el otthonról, Gyulahá­záról és reggel 7-kor lépett szolgálatba. — Csöndes napunk van — hallottuk a szülésznőtől. — Reggeltől délelőtt 10-ig ösz- szesen három kisbabát segí­tettünk a világra. December 24-től 26-án délelőtt 10 óráig 24 gyermek született Nyíregy­házán. Az USA-tól az NDK-ig, Iz­raeltől Ungvárig tucatjával jegyeztették a hívásokat ka­rácsony viliáján Nyíregyhá­zán, a posta távbeszélő köz­pontjában. — Rendkívül sok volt a hí­vás, főleg külföldre. A nagy forgalom miatt sajnos órá­kat kellett várni, amíg sike­rült kapcsolni egy-egy kül­földi hívást — tudtuk meg Makrai Tiborné távbeszélő­kezelőtől. Makrainé 24-én déli 1 órá­tól este 9-ig volt szolgálatban. Ezért férjével és kislányá­val késő este gyújtották meg a gyertyát a karácsonyfán. Egynapos pihenő után az ün­nep második napján reggel lépett ismét szolgálatba a távbeszélő központban. — Pénteken 12-ig leszek benn. Este 9-re jövök újra, éjszakai szolgálatra. Most Rőzse Istvánnéval ketten vagyunk a központban. Na­gyon sokan jegyeztetnek kül­földi számokat, de rengetegen hívják a tudakozót is. Ezek a telefonok szintén ide futnak be. Ügy látom, ma nem fo­gok unatkozni... Mindennapunk éltető rit­musa ünnepnapokon sem szűnhet meg. Járnak a vona­tok, közlekednek az autóbu­szok, ég a villany, fűtik a lakást, kakaót mérnek a biszt­róban, újságos kínálja a Va­sárnapi Híreket és Van ügye­let a kórházakban, postán, szervizüzemekben, és ezer egy helyen. Karácsony második napja van! Valakiknek akkor is dolgozni kell. Szálkai Pál mondja ezt, aki hajnalok haj­nalán kelt, hogy hat órakor megtegye az első útját végig a városon. Az első járaton nem volt sok utas a piacra, a Tüzép- telepre mentek néhányan szolgálatba. Ahogy ébred a város (lassan, ünnepi mód­ra), úgy szállnak fel egyre többen a 12-esre. Tizennyolc éve ülök a volán mellett, nem ez az első ünnepi szolgála­tom. Szeretek vezetni, így ma sem esett nehezemre munkába állni. Rajtam kí­vül még vagy harminc autó- buszvezető dolgozik. A város peremén az alma­tároló környéke csendes, a reggeli órákban szinte nincs is ember az utcán, illetve egy, Tirpák Mihály aki munkába igyekszik: — Kazánfűtő vagyok a tá­rolóban. Nem azt mondom, hogy kellemes dolog ilyenkor dolgozni, de ki lehet bírni. Főként, ha tudja az ember, hogy nagy értékekről van szó. Tele vannak a kamrák almá­val, gyümölccsel és a mi munkánktól is függ a tárolás minősége. Három gázkazán van, hárman kezeljük. Én szilveszterkor is dolgozom majd. Meleg a lakás. A nyíregyházi hőerőműben karácsonykor váltóműszakban tizenheten dolgoztak. Mínusz tíz foknál 20 százalékkal nőtt a hőigény és ez emberi energiában is töb­bet követelt. Felvételünkön: a vezénylőterem. A nyíregyházi bisztróban karácsonykor Is nagy volt a forgalom. Kenyérből, péksüte­ményből, tejtermékekből kielégítő volt a készlet, így nem okozott gondot a vásárlók kiszolgálása. (Fotó: Farkas Z.) Az 1987. éri népgazdasági terv ________ ÜNNEPI SZOLGÁLAT Karácsonykor is dolgoztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom