Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. december 27 Telefon lózsefházán A napokban adják át Jó- 2siefházán egy magánlakás­ban a nyilvános telefont. Több éves gondot old meg az új távbeszélő-állomás, ezen­túl nem kell a józsefháziak- nak kilométereket gyalogol­ni éjszaka, ha netán sürgő­sen hívni kell az orvost. A folyamatosan üzemelő tele­fon segítségével is közelebb kerül a külterületi település a városhoz, megyéhez, az or­szág többi részéhez. Egészségagyi komplexum, gázvezeték, tágasabb piac A városépítés folytatódik Levél Battonyára „Kedves gyerekek! A karácsonyi ünnepek alkal­mából kívánjuk azt, hogy mindannyian találjátok meg a családi ház mele­gét, s éljetek egymással boldogan, testvéries szeré­téiben. Tiszta szívből kí­vánjuk, hogy álmaitok valóra váljanak. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánnak a tiszavasvári gyermekve­zetők.” Egy olyan levélből idéz­tünk, amelyet a városi út­törőelnökség hagyományos decemberi gyermekveze- tő-találkozójának résztve­vői írtak azoknak a gye­rekeknek. akik az SOS gyermekfaluban találtak meleg otthonra. A pajtá­sok felelevenítették a nyári élményeket, s új öt­letekkel gazdagabban tér­hettek haza. December húszadikán volt húszesz­tendős a Pajtás újság, eb­ből az alkalomból a nép­szerű Kajla hívta játékos vetélkedőre az úttörőket, s eközben téli játékokkal ismerkedhettek meg. (n. a.) Eltelt Tiszavasvári első vá­rosi éve. Az új cím elnyeré­sékor az volt az egyértelmű alapállás, hogy a városépítés ezzel nem fejeződött be. el­lenkezőleg, most kezdődik igazán. Mészáros József vb- titkár és Sulyok József ta­nácselnök segítségévei — a teljesség igénye nélkül — egy gyors számvetést végeztünk, mire mentünk 1986-ban? Ez az év elsősorban arra szolgált, hogy törlesszünk adósságainkból, a legsürge­tőbb területeken lépjünk elő­re. Szép eredményekről adha­tunk számot például az egészségügyi szolgáltatások fejlődésével kapcsolatban. Két gyógyszertár, egészség­ügy! komplexum épült, ügye­leti gépkocsit kapott Tisza­vasvári. (Ennek segítségével januártól megoldódik a hét­végi ügyeletek gondja ) Két új körzeti gyermekorvos ér­kezett a ' városba, akik a szakmai továbbképzés befe­jezése után 1987 első napjai­ban megkezdik a rendelést. Közel egy kilométer hosszon épült új út, másfél kilométer­nyi járda készült el. Üjabb Üj bölcsőde-óvoda. ezerkétszáz méter gázvezeték, nyolcmillió.s értékű belvízel­vezetés. Szorgalmatosán hét­milliós beruházással kiépített vízvezeték javítja az életkö­rülményeket. s bővült a piac területe is. Ezek a látványos adatok maguktól nem mu­tatják meg, de nem mehe­tünk el szó nélkül a társadal­mi munkavégzések mellett sem. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is kitett magáért Tiszavasvári lakos­sága. a helyi gazdálkodó szer­vek, hogy saját erőből is mi­nél jobban gazdagodhasson a város. 1986 eredménye az is, hogy a Pethe Ferenc Iskola kilenc új tantermének átadásával befejeződött az általános is- kolaépitési program. (A szennyvízrendszer kialakítá­sával pedig a környék lakói is jobb lehetőségekhez jutot­tak.) Felújították, bővítették a kisegítő iskolát, s beköltöz­hettek a gyerekek a gyönyö­rű új óvodába, bölcsődébe a Vasvári Pál utcán. Huszon­két új magánlakás is épült, másik húsznak az átadása folyamatban van. s ebben az évben összesen nyolcvanan kértek építési engedélyt. A városi könyvtárt és a művelődési házat (illetve már művelődési központot) foko­zatosan sikerül alkalmassá tenni a megnövekedett fel­adatok ellátására. Eredmény az is. hogy a 115-ös iskolá­ban szeptemberben gépész szakközépiskolai képzés in­dult. a környezet kulturáltsá­gában pedig már érezteti jó­tékony hatását a közterület­felügyelet megszervezése. A városi szerepkörrel együtt járó változásként január el­sejétől munkaerő-szolgálati iroda, nevelési tanácsadó és egységes egészségügyi és szo­ciális intézmény kezdi meg működését. Javult az együttműködés a térség településeivel. Az ár­hatósági és az építési igazga­tási munkát például társulá­sok segítik, s az új évtől a közterület-felügyelet műkö­dési területe is kiterjed a többi településre is. Maradnak teendők termé­szetesen az elkövetkező évek­re is. Létre kellene hozni a rendőrkapitányságot, a föld­hivatalt, ügyvédi munkakö­zösséget, tűzoltóparancsnok- ságot. a KÖJÁL helyi szer­vét és még sok minden mást, hogy Tiszavasvári valóban közigazgatási központja le­gyen a térségnek, s ne kell­jen például Tiszadobról 55 ki­lométert utazni az ügyes-ba­jos dolgok elintézésére. Nyugdíjasok klubja Névnap citerazenével 1983-ban alakult meg nyug­díjasklubunk a művelődési központban. Most negyven- hármán vagyunk; volt tsz- tagok, munkások. Célunk, hogy oldjuk a magányosság érzetét, bővítsük ismeretein­ket, és közösen szórakozzunk. Hétfő esténként találkozunk, két-három órát töltünk együtt. Természettudományi, politikai, jogi, mezőgazdasá­gi, vallási és más ismeretein­ket bővítő foglalkozásokat tartunk. Csoportos moziláto­gatásokat szervezünk, részt veszünk a művelődési ház különböző rendezvényein. A városi könyvtárral is jó a kapcsolatunk, ott is tartot­tunk foglalkozásokat. Köny­veket ajánlanak nekünk, megtekintjük kiállításaikat, irodalmi rendezvényeiket lá­togatjuk. Kitárul a világ az idős emberek előtt, sok olyan ismerethez jutnak, amelye­ket fiatalon nem szerezhettek meg. Népszerűek nyári ki­rándulásaink, idén háromsz is voltunk egy-egy napi Többször tartottunk összej vetett a Tisza-parton — sz lonnasütéssel, öhönfőzéss egybekötve. A névnapi me emlékezéseket évente háror szór, összevonva tartjuk me Legutóbb december 15-< tartottunk emlékezetes üi népségét, amelyen közremi ködött a művelődési ház c terazenekara és népdalén; késéi. Tervezzük, hogy meglát! gátjuk egymást, megnézzül társaink hogyan élnek oitthcw Üzemekbe, tsz-ekbe is szerei nénk elmenni, akár csa Nyíregyházára, egy-egy szír házi előadásra. Jó lenne megye más nyugdíjasklubja val is kapcsolatot kiépíten. Legközelebb egyébként jt nuár 5-én este találkozunl utána pedig minden továbt hétfőn — olvastuk Gadnc Gábor levelében. II tájékoztatás hulladéka.., Meglepve olvastuk a közelmúlt­ban az egyik országos napilap­ban, s hallottuk többször is a rádióban, hogy a valószínűleg Rudabányán felépülő, veszélyes hulladékokat égető regionális üzemről korábban több helység, így városunk is lemondott. A híradás úgy szólt, Tiszavasvári lakossága sem szavazta meg a veszélyes üzem befogadását. Jog­gal csodálkoztak a város lakói, hiszen őket senki nem kérdezte meg ez ügyben. Felvetődött a kérdés: ki nyilatkozott sok ezer ember nevében? . . . Utánanéztünk a dolognak, s kiderült, hogy enyhén szólva is pontatlanul tájékoztatták erről az ország közvéleményét. Mert igaz ugyan, hogy 1985. október 24-én dr. Bakonyi Árpád, az Ipari Mi- nisztérium főosztályvezetője ta­nácskozott a város vezetőivel a hulladékégető esetleges befoga­dásáról, de végleges döntés nem születeti. Tiszavasvári tanácsi ve­zetői saját véleményüknek han­got adva arról tájékoztatták a főosztályvezetőt, hogy a környe­zetvédelmi helyzetre tekintettel nem látszik célszerűnek egy ilyen üzem telepítése a város­ban. De egyáltalán nem zárkóz­tak el a tárgyalásoktól, sőt egy esetleges társadalmi vitára kí­vánták bocsátani a kérdést, hogy a szakemberek választ adhassa­nak a felmerülő aggályokra, hogy a másfél milliós beruházá előnyeiről, hátrányairól ekkér tájékoztassák a lakosságot. Dön tés csak ezután születhetett vol na. Később annyi történt még hogy 1985. november 18-án mi niszteri értekezletre hívták ősz sze az érdekelteket. Feltették kérdést: változott-e valakinek véleménye? A nemleges válás után azt^n máx senki nem ke reste meg a tiszavasváriakat Ezek után egy évvel hallhattul a meglepő bejelentést az ötlet ál Utólagos leszavazásáról.. . Hogy veszítettünk, avagy nyer tünk azzal, hogy nem Tiszavas- váriban épül meg a veszélye; hulladékokat égető üzem, az még nem lehet tudni. A korrek tájékoztatás elve azonban min denképpen csorbát szenvedett! Azt beszélik a városban... .. . hogy ígéret van, a megvalósítás azonban késni látszik az Alkaloida és a szakmunkásképző közötti út kiszélesítésével kapcso­latban. Az Alkaloida és a váro­si tanács teljesíti vállalt kö­telezettségeit, bízunk ben­ne, hogy a közúti igazgató­ság is tartja magát ígéreté­hez, s a kooperáció ered­ménnyel jár. Ha így lesz, akkor a jövő évben kiszéle­sítik az utat. utána pedig megépül a buszváró és a le­állósáv is. ... hogy semmi nem tör­ténik a 36-os út átvezető szakaszával, pedig egy se­reg gond forrása az itteni zsúfoltság. Hosszú ideje vajúdik en­nek a jogos igénynek a ki­elégítése. A forgalom elte­relésére sajnos nincsen le­hetőség, csak egy új nyom­vonal kiépítése hozhatna megoldást, a Közlekedési Minisztérium azonban egye­lőre nem adta áldását erre a tervre. Állandóan napi­renden szerepel az áteresz­tőképesség-növelés tovább­ra is. Amíg az új út nem épül meg, addig legalább valamiképpen korlátozni kellene a forgalmat. A ta­nács már többször (a sajná­latos baleset előtt is) kérel­mezte, hogy sebességkorlá­tozást vezessenek be itt, de a közúti igazgatóság vála­sza csak annyi: mindenki köteles a mindenkori út- és látási viszonyoknak megfe­lelően vezetni. Ezzel az in­doklással azonban (bár ter­mészetesen a szabály ez) nehéz egyetérteni ... ... hogy az is javítana a központ forgalmi helyzetén, ha kerékpárút épülne, illet­ve megoldódnának a parko­lási gondok. A kerékpárút tervei el­készültek, de az építéshez szükséges mintegy négy­millió forint nem áll ren­delkezésre. Olyan elképze­lések is vannak, hogy a ke­rékpáros forgalmat elterel­nék a 36-os útról. Amennyi­ben a szakhatóságok egyet­értenek ezzel a tervvel, utá­na társadalmi vitára bocsát­ják. A parkolási gondokon enyhít majd (várhatóan még az első fél évben), ha az építkezések befejezése után a nagy ABC mögött, a je­lenlegi felvonulási területen elkészül a kb. harminc ko­csi elhelyezésére alkalmas parkírozó. ... hogy a hatósági hús­boltban a hús elosztása „sa­játosan” történik. A hatósági húsbolt nem az alapellátást hivatott szol­gálni, a kényszervágásra ér­kező állatok szállítása pedig nem programozható. A ki­osztással kapcsolatosan azonban történtek szigorítá­sok, így például egy sze­mély legföljebb három kiló húst vásárolhat. A várostörténet lapjairól Virtuskodók, nagyot mondók Jeles napokkal, mulattató vagy komolykodó szokásokkal tűzdel­te tele a hagyomány falvaink té­li hónapjait. A lucázás és a ka­rácsonyi betlehemezés a népi hagyományok közül a legismer­tebb, de a gyakori társas össze­jövetelek, az estézések is hozzá­tartoztak régen a falusiak életé­hez. Hideg dermesztette a ha­tárt, ilyenkor a ház népe a por­táján foglalatoskodott. Jószágot gondoztak a férfiak, aprították a tűzifát, a csípős -v/.él elöl fedél alá húzódva a nagy munkákban megrokkant szerszámokat javít­gatták. Az asszonynép is otthon tett­vett. A korán nyugvó nappal együtt nem pihentek le, hanem ismerősökkel, rokonokkal, szom­szédokkal egy-egy háznál össze­gyűltek beszélgetni, nótázni. Ti­szavasvári múltjával ismerkedve korábban szóltunk a település sajátos szerkezetéről: a lakótel­keket ólas'kertek gyűrűje vette körül. Ezekben a kertekben tar­tották a jószágokat, takarmányt, szalmát, tüzelőt. Az igázott lo­vaknak, a féltett ellős vagy fe­jős tehénnek ólat építettek. Az ólakban csak a férfiak, legények tartózkodtak. A téli estézések, tanyázásoik helye is az ól volt. A nagyobbakat 'báláikról is ismer­ték a szentmihályiak. Szólt a muzsika, a legények járták a verbunkost, a magyar po-rkolábost és a kanásztáncot. Gyakran virtuskodtak, erejüket fitogtatták. Az istrángot leásták fél méterre a földbe, éppen csak a vége volt kint. Igen erős le­gény tudta csak kihúzni. A vir- tusíkodók taLpas vékába álltak, úgy próbálták felemelni társukat vagy egy zsák búzát. A vetélke­dés, a bálozás gyakran vereke­désbe torkollott. A csendbiztosok ezért tiltották az ólaskerti mu­latságokat. A rend ellen vétőket pénzbírsággal sújtották. Hasonló büntetést szabtak ki arra, akit a takarodó harangozása után szál­lásától távol találtak. Ezzel a tolvaj lásnak, lopásnak próbálták elejét venni. (Lúdlopásért a múlt század negyvenes éveiben 12—24 pálcaütést szabott ki a hatóság.) Az ólbéli élethez hozzátartoz­tak a mesemondók, akik tanulsá­gos történetekkel szórakoztatták hallgatóságukat. A katonaviselt, világlátotl emberek is sok érde­kes esettel ébresztgették a fiata­lok fantáziáját. Akadtak közöt­tük Háry Jánoshoz hasonló na­gyol mondók is. Gombás András néprajzi gyűjtése őrizte meg egy „öreglegíny”. Badics István ne­vét. Badics az 1860-as években sokat beszélt bátorságáról, mi­lyen vitézül verekedett negyven- nyolcban meg azután az olasz háborúban. Hősiességét látva egyszer Garibaldi megitatta kula­csából. Az ólban estézök egyike, Tóth Sándor tudta Badicsról. hogy éjszaka eljár a régi teme­tőbe korhadt fejfákért. Egyszer Tóth megleste a teme­tő széléből Badicsot. Hozta hátán a ponyvát a fejfáknak. Járkált a sírok között, egy gyengén álló fejfát kitört, beletette a ponyvá­ba. Nekirugaszkodott a második­nak. amikor Tóth nyekergö han­gon beleszólt a kalapjába: „Ne bántsd!” Badics erre úgy meg­ijedt. hogy elfutott, még a pony­váját is otthogyta fejfástól. Né­hány nappal később, mikor Ba­dics az ólban a tűz mellett kis- székén ülve megint régi viselt dolgairól mesélt, Tóth is meg­jött tanyázni. Köszönt, és lététté a ponyvát fejfával együtt a tűz mellé. Badicsnak torkán akadt a szó. Azután nem beszélt többet bátorságáról, az ólba is csak hé­be-hóba nézett be. <rg) Januártól nevelési tanácsadó A városi tanács döntése értel­mében 1987. január elsejétől Ti- szavasváriban is működik neve­lési tanácsadó, amely a város és közigazgatási vonzáskörzetének pedagógiai munkáját hivatott elősegíteni. A tanács keddi ülé­sén határozott az új intézmény létrehozásáról, amelyben pszicho­lógus, logopédus és — részmun­kaidős — gyermekorvos hivatott elősegíteni a gyermek- és ifjú­ságvédelmi tevékenység haté­konyságának növelését. Ugyanezen az ülésen határozta el a tanács, hogy a jövő évtől létrehozza az egyesített egészség- ügyi és szociális intézményt a városban. Az új intézmény mű­ködési területéhez tartozik a szo­ciális otthon, az idősek klubja (ÖNO), a házi szociális gondo­zás, a bölcsődék, az egészségügyi s/nigáltatások és rendelések. Az oldalt összeállította: Papp Dénes Egy hónapja költözött új helyiségbe, a városközpontba az álesz cipőboltja. Az új üzlet mint­egy másfél millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Az ellátás többé-kevésbe ki­egyensúlyozottnak mondható, bár akadnak hiánycikkek, mint például a lányka csizmák. A karácsony előtti ajándékozási lázban azonban így is sokan találtak kedvükre való porté­kát a boltban, bizonyítja mindezt, hogy az ünnepek előtt 600 ezer forint értékben adtak el különböző lábbeliket. (Jávor László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom