Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-24 / 302. szám
tam volna ki, nem is tudnám, mit veszítettem volna. Nagyon megszerettem. A gyerekek nem udvariaskodnak, előttük nem játszhatom meg magam, azonnal észreven- nék, ha nem vagyok őszinte. — Kedves dolgok történnek egy-egy koncerten. Szolnokon például feljött a színpadra egy aranyos kislány. Kérdezem, hány éves. Azt mondja, nyolc. Á, ez nem lehet, szerintem te még óvodába jársz. A válasza az volt, hogy tényleg óvodás még. Na, akkor hány éves vagy? Tíz... Csodás, bensőséges karácsonyi műsorral léptek a nyíregyházi gyerekek elé a Bojtorján zenészei és Halász Jutka. Kérdezem, ő mit szeretne a karácsonyfa alá. — Egy kis nyugalmat, végre családi ünnepet. Nem, tárgyakban nem gondolkodom, hogy mit lenne jó kapni. Persze... most tervezem, hogy kis lakásomat tetőtérbeépítéssel bővíteni fogom. Ha ez hirtelen, varázsütésre megvalósulna, azt igazán nem bánnám. Halász Judit saját gyermekének is sokat énekelt valamikor, bár mostanában valószínűleg már nem kell álomba ringatnia. Nem fogják elhinni: tizenöt éves a fia! („Jó magas, 183 centi. Néha előfordul, hogy az utcán gyanakodva néznek ránk: ez már azért mégis túlzás, ilyen fiatallal...”) Egy családanyát hív hát az ország Jutkának. S ahogyan ismerjük, nagymamaként is becézni fogjuk még. Búcsúzunk, s ő a következő sorokat írja fel a Kelet- Magyarország olvasóinak: „Sok szeretettel kívánok boldog ünnepeket!" Papp Dénes Borsy Zoltán, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanszékvezető tanára, a földrajztudományok doktora a magyar természeti geográfia egyik kiemelkedő művelője. Az idén 60. életévét betöltött professzor lassan tíz éve „ingázik” Debrecen és Nyíregyháza között. A tanárképző főiskola földrajz tanszékén minden hét szerdáján előad a leendő földrajztanároknak. Ám évtizedek óta tudósként is járja a megyét, Nyíregyházát. ötévi munkával elkészítette a Nyírség, hazánk második legnagyobb hordalékkúp-síkságának komplex természetföldrajzi feldolgozását. Tanulmányairól — amelyek kandidátusi és nagydoktori értekezések is voltak egyben — Fris- nyák Sándor, a tanárképző főiskola földrajz tanszékének vezetője elmondja, hogy Borsy professzor a nyírségi szél és homok legjobb szakértője. „Történésbe”, aki számos érdekességet tud a homokbuckák életkoráról, kifejlődéséről, viselkedéséről, múltjáról. Mitől létesült Egy porszem elektronmikroszkóppal kinagyított képét teszi elénk, amely az átlag érdeklődőnek a világon semmit nem hajlandó elárulni. A tudós viszont leolvassa a homokszemről — a rajta lévő barázdákról —, hogy az bizony 28—30 ezer évvt' ezelőtti nyomokat őriz, amikor a Nyírség felszínét alakító tényezőik a folyóvizek voltak, s a Nyírséget bebarangoló, ke- resztül-kasul szelő Tisza és Szamos munkálta meg. Mutat egy másik homokszemet is, amely már a szélerózió nyomait viseli — azaz az öt-hatezer évig itt uralkodó vizek munkáját átvette a szél és elkezdte máig tartó építkezését ... Tőle tudjuk meg azt is, milyen volt ez a táj 20—30 ezer évvel ezelőtt. — Alapvetően különbözött a maitól. A folyóhálózat is más volt, mint manapság. A Kárpátokból és Erdély felől érCI futóhomok? Aki a szélből doktorált Egy professzor a Nyírség múltjáról, jövőjéről Talán nem túlzás a szelet a föld legna- ni a szelet — vizsgálni, mégpedig a legkor- gyobb szobrászának nevezni. Különösen a szerűbb eszközökkel, műszerekkel — a por- Nyírségben e láthatatlan szobrász alakítja, szemeket, kikutatni minden titkukat alighaformálja sok ezer éve a tájat. Óriási homok- nem reménytelen vállalkozás lenne a laikus, buckákat épített, olykor szabályos, máskor átlagembernek. Nem így a földrajz tudósá- szabálytalan rendbe e tájon. Vallatóra fog- nak, megszállottjának. kező vízfolyások még északdéli, illetve északnyugati irányban folytak és a Körös vidék felé tartottak. A táj fejlődésében az első jelentősebb változás akkor következett be, amikor a Tisza és a Szamos elhagyták a Nyírséget és a mai Ér völgy környékére torlódtak. Területünk fejlődéstörténetében új szakaszt hozott, amikor a hideg, száraz éghajlaton csak félsivatagi jellegű, ritkás növényzet fedte a felszínen lévő folyóvízhordalékot. E növényzet nem tudott kellő védelmet nyújtani az erős, észa- kias szelekkel szemben. így indult meg a futóhomok képződése. Vajon a múlt ismerete milyen tanulságokkal szolgál a jelennek? Vannak-e még a Nyírség-kutaitásnak fel nem tárt titkai? Milyen lesz e táj évszázadok múlva? Tavasszal rombol a szél Mielőtt válaszol, megemlíti, hogy nagy figyelemmel tanulmányozta a szovjet műholdak által készített felvételeket. Örömmel tapasztalta: e felvételek alapján a Horto- bágyról újabb tényeket sikerült megismernie. Főkéntarról, hogy e vidéket is ke- resztül-kasul szántották sok ezer évvel ezelőtt a folyók. Sajnos a Nyírségről nem hoztak újabb ismereteket a felvételek, így továbbra is a földi eszközökre hagyatkozhatnak a kutatók. Olykor •két-három vagon földet megforgatnak, amíg találnak egykét gyufásdoboznyi „érdekes”, a vizsgálatok szempontjából „beszédes” anyagokat. A debreceni atomkutató intézetben Szalainé Csongor Éva közreműködésével a legkorszerűbb eszközökkel sikerült pontosítani a különböző periódusokat, a homokmozgások jellegét. Borsy professzor saját tanulmányából idéz tovább: „A szélerózió jelentőségét bizonyos mértékig alábecsülték. Az utóbbi másfél évtized kutatásai nyomán tisztább a szélerózióról alkotott képünk, mint korábban ...” Kiderül, hogy a szél rombolásának a tavasz a legveszélyesebb időszaka. A felszínt ugyanis ekkor védi a legkevesebb helyen zárt növénytakaró. Régebben Nyír- gyuljanál észlelték, hogy egy rozstábla háromhektáros részéről 3—4 szeles napos 6—14 méteres másodpercenkénti szélsebesség mellett mintegy 700 tonna anyagot szállított el a szél és hordott a távolabbi rozsvetésekre. De a nagykiterjedésű gyümölcsösöket, szőlőskérteket is veszélyezteti a homokverés, ha tavasszal száraz és erős szelek fújnak. A nyár sem veszélytelen, a szél ekkor is képes rombolni. Az utóbbi adatok is arra intenek mindenkit: a mezőgazdasági kultúrák kiválasztásánál az eddigieknél is nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Nagyon fontos a helyes agrotechnika alkalmazása. Erdők, tavak igénye Meggyőződése szerint a következő ötven-száz évben nem fog változni lényegesen a Nyírség felszíne. A homokbuckák nem szaporodnak, nem magasodnak tovább. Reméli, hogy töibb lesz az erdő, az apró, mesterséges tó, mert ezekre nagy szükség van. Jó lenne, ha a jelenleginél kisebb táblákból alakítanák majd ki a mezőgazdasági nagyüzemek a megművelendő területeiket. Felfogása szerint 250—300 méternél nagyobb táblák ki vannak téve a természet romboló hatásának, ideálisnak a 200—300 méteres táblák tekinthetők. Sok újat talán nem rejt már számára a Nyírség — említette — de a tudományos vizsgálódásokat, elemzéseket mégsem lehet abbahagyni, befejezettnek tekinteni. Végül a nyíregyházi főiskolán szerzett benyomásairól szólt. — Nagy öröm, hogy részt vehetek a holnap általános iskolai földrajz szakos tanárainak oktatásában. Köztük jócskán akad a tudomány iránt mélyebben érdeklődő is. Várhatóan nemcsak jó tanárok lesznek, felébresztik környezetükben a szülőföld iránti érdeklődést is. Borsy professzor tízéves vendégelőadói munkásságáért élőként kapta meg a tanárképző Főiskola Bessenyei- emlékérmét. Megérdemelten. Páll Géza A színpadon mindig kivirul V isszakérdezett: — Kelet-Magyarország ? Van Önöknél ugye egy Mester Attila nevű újságíró? — Nem, sajnos már nincsen ... A múlt esztendőben végleg eltávozott kollégánkat nem ismerte személyesen Halász Judit, de a Boldog születésnapot! című nagylemezének egyik kedves dalát, a Matyó király és a boltok-at ő írta. (Tolcsvay László szerzett hozzá remek muzsikát.) Furcsa dolog, amikor olyan valakivel találkozunk, akit hosszú évek óta — egyoldalúan — tegezünk, de szemtől szembe mégis a kezicsókolom illdomos. Mert ő ma is inkább Jutka, mint Judit... A Szerelmesfilm főszerepében szerettem meg először (kamaszként talán több is volt ez, mint egyszerű szeretet), aztán kis időre eltűnt a szemeim elől. A főváros színházkedvelői persze számtalan alakítását megcsodálhatták, de a második újjászületése — legalábbis a nagyközönség előtt — az első gyermeklemez megjelenésétől datálódik. — Két és fél, három évente jelentetünk meg általában ilyen hanglemezt. Bródy Jánossal gyűjtögetjük össze különböző kötetekből azokat a verseket, amelyek alkalmasnak tűnnek a megzenésítésre. Tizenhat-tizennyolcat kiválasztunk, utána Bródy odaadja a többieknek (elsősorban a Fonográf tagjainak), vagy ő ír hozzá zenét, sőt az utóbbi időben a Bojtorján is készített már néhányat. A legjobbakból áll össze aztán a lemez. A gyerekeknek szólnak elsősorban a dalok, de a felnőttek nagy többségének is kedvencei közé tartoznak. Hogy mi a titkuk’ Jó zene, jó versek, és a legfontosabb: Halász Jutka egyénisége. Ügy szól a kicsikhez, hogy nem gügyög velük, természetes bájjal, kedvességgel. Előadás után látszik csak rajta kis fáradtság, a színpadon viszont mindig kivirul. — Szinte minden este színpadon vagyok a Vígben, vagy a Pesti Színházban, mégis elsősorban a gyermekdalokról ismernek. Hogy ez jó-e? Nem egyértelmű, de nem bánom igazán. Ha nem próbál„Tenni keli a cigányságért44 Nagyivű út Tiszta tekintetű fiatal tanító ül a szerkesztőségi szobában. Süt a szeméből a szenvedélyes .tenniakarás tüze. Kiállás azokért, akik közül való. an bizonyítani kellett, hogy jobb sorsra érdemes. Szerencséjére a kiszolgáltatottság birodalmából oda került, ahol egyenes gerinccel és felemelt fejjel járhat. — Ha nem állnak mellettem, ha nem segítenek, bizonyára elbukok. Demecser- ben az iskolában azonban állandóan éreztem; mellettem vannak, fogják a kezem. Olyan nevelőim voltak, mint Zita néni. Szűcs Mihályné vagy a nagyon szeretett és tisztelt Szabó Laci bácsi, az osztályfőnököm. Ök tanítottak, öntöttek belém erőt a kitartásra. Kisvárdán érettségiztem a Bessenyei gimnáziumban. Nehéz időket éltem át, mert gyötört a honvágy, nehezen tudtam beilleszkedni a kolBalogh József egy tanulmányfélét hozott. Cigányügy — ez a címe. Okos, értelmes írás, figyelmet érdemlő gondolatokkal sokszor leírt, de már részben a megvalósulás útját járó javaslatokkal. Mellékelt hozzá statisztikát is arról, hogy Nyíregyházán és vonzáskörzetében 1983-ban több mint 9 ezer cigány élt, s ennek sokszorosa a megyében ! Szabolcs-Szatmárban az 1983—84-es tanévben 10 758 cigánygyerek tanult az általános iskolákban. Csupán e néhány adat is jélzi a feladat nagyságát. A tanító Bökönyben oktatja a kis nebulókat. Nyíregyházán született, alig múlt huszonhat esztendős. Tele van ambícióval, tervekkel. — Azért fogtam hozzá e tanulmányhoz, mert sok mindent — köztük sok tévését — összeírtak már a cigányságról. Szinte divat e témáról beszélni, írni, de úgy gondolom nem tudományoskodásra van szükség elsősorban, hanem önzetlen segítőkészségre. Balogh József a cigányság legmélyebb rétegeiből kapaszkodott a fényre, mert volt benne szorgalom és kitartás. — Egyéves koromban kerültem Berkeszre, ahol állami gondozottként nevelkedtem. A gyermekotthonban végeztem az általános iskola alsó négy osztályát. Nevelőszülőik fogadtak örökbe Demecserben. Nevelőapám nyugodjon haló poraiban is, az anyu még él. Áradozva említi az „anyut”, ha szóba kerül a család, a nevelés, a gondoskodás, az otthon melege. özvegy Éles Lászlóné vált édesanyjává Jóskának. Vajon miért éppen ezt a fekete szemű cigányfiút választotta akkor Margit néni? Érzelem vonzotta segítőszándék, emberség? Erre fia most így válaszol: — Tizenhét esztendeig voltam védőszárnyai alatt. Igazi meghitt otthont teremtett. Most Nyíregyházán lakom albérletben, de hét végén az első utam anyuhoz vezet Demecserbe. Ott vagyok igazán otthon. Nehéz áttekinteni tizenhét olyan esztendőt, amelynek szinte minden napja feszültséggel töltődött. Egy gyermekembemek állandólégiumi légkörbe. Eleinte . mindennap haza akartam szökni Demecserbe. Nem is tudom, mi lett volna belőlem. ha anyu nem segít. De jött! Küldte a csomagot, a tiszta ruhát, mindent, amire szükségem volt. Végül „betörtem”. Nagy szerencsém volt, hogy tanáraim nemcsak megértették, de meg is érezték fájdalmam, gyötrődéseim. Az állami gondozott cigányfiú leérettségizett. Felvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. Két kemény esztendő után kénytelen volt megválni a szép katonai pályától. Már-már úgy tűnt, hogy kettétörik az életútja. Fizikai munkát vállalt a gumigyárban, dolgozott a VOR-ban. De minden vágya volt, hogy taníthasson. — Vasmegyeren Kántor Menyhért igazgató felkarolt. Képesítés nélkül álltam a katedrára és megízleltem, mit jelent szépre nevelni a nyíló gyermeki elméket. Felesleges dramatizálni az életútját. Egy bizonyos: volt benne kitartás, Vasmegyer- ről jelentkezett a Szombat- helyi Tanítóképző Főiskolára, s 1982-ben zsebében a diplomával utazott Bököny- be. — Saját rövid életsorsom példa lehet rá: ha van bennünk emberi tartás és van külső segítség, szabad az út a cigányság felemelkedése felé — vallja tiszta lelkiismerettel. Felelőssége vezette, hogy a gondok megoldásának sok ágát-bogát feltárja, s ne csak lásson, láttassa is- a cigányság helyzetét. És sürgessen cselekvésre, mert azt vallja: ez a huszonnegyedik óra. Tenni kell a cigányságért. Elsősorban velük együtt, belülről. De felülről és alulról is. Dolgozata itt fekszik előttem. Ez most készülő tanulmányának csak egy része. — Mi a célja vele? — Ráirányítani a társadalom, az emberek figyelmét a „cigányügyre”. Amit ha nem jól kezelünk, ha nem jól közelítünk a gondok megoldásához, akkor távolodunk! Bízom abban, hogy emberközelbe kerülnek a cigányság gondjai. Ma jobban, mint tegnap, s holnap jobban, mint ma. Farkas Kálmán > ______________I KM KARÁCSONYI melléklet 1986. december 24.
