Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

1986 december 24.^^

CSALÁDI ALBUM

Hogy az emberek életében mennyire meghatározó a munkahely, arra a Nyíregyházán élő Greksza család meggyőző példa.

— Feleségemmel a konzervgyárban ismerkedtem meg — emlékezik vissza Greksza István. — A nyíregyházi 110-es szakmunkás- képzőből géplakatos osztályunkból szakmai gyakorlaton vettünk részt a gyárban. A feleségem is ott dolgozott, ikertestvéremnek, Ilonának jó barátnője volt. A konzervipari szakmunkásképzőt is együtt végezték el. Így jöttünk össze és a leszerelésem után házasságot kötöttünk.

— Aztán másfél évig Su- lyán-bokorban laktunk a Pista szüleinél — kapcsolódik a beszélgetésbe Mária. — A konzervgyár támogatásával 1975-ben megkaptuk a várva várt OTP-lakást. Akkor már megszületett első gyerekünk István, majd 1977-ben Zoltán, akivel három évig otthon voltam, és a gyereknevelés

mellett letettem az érettségi vizsgát. Mikor visszamentem dolgozni, a tmk-ban lettem adminisztrátor, aminek nagyon örültem, mert ezzel megszűnt a két műszakos munkarend. így reggel háromnegyed nyolctól délután négyig dolgozom. Több idő jut a gyerekekre és a háztartásra.

Grekszáék tizenhárom éve kötöttek házasságot, és mint mondani szokás, túl vannak a vízválasztón. István a munkaidő után vgmk-ban dolgozik, de jut ideje a társadalmi munkára is: öt éve már, hogy munkásőr. Felesége a közelmúltban tette le az élelmiszeripari technikus minősítő vizsgát.

Az idei év mozgalmasan telt el. Év elején Mária kisebb műtéten esett át, nyáron lakásfelújításba kezdtek. Ezt követte a bútorcsere, s a hobbikertben is akadt bőven tennivaló.

Jövőre — mint mondják — egy csendesebb évet szeretnének.

KM KARÁCSONYI MELLÉKLET