Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

1986. december 18. Kelet-Magyarország 3 Huék az államigazgatásbaa Nemcsak őröl az „igazság malma” „Ha bejön egy idős néni, még a bejelentőlapját is kitöltőm, egy vállalati jog­tanácsosnak még egy öt­soros kérelmet sem írok meg.” Valahogy így fo­galmazta meg hétköznapi nyelvre lefordítva dr. Kő- rössy Kálmán, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára: mit is jelent a humanizmus az államigazgatásban. És mi­vel erről éppen egy foga­dónapján beszélgettünk, mindjárt igazolhatta is: nem csak az ünnepi be­szédekben emberközpon­tú az államigazgatás. Középkorú férfi szakítja meg a beszélgetést. Panasza, hogy ő félállásban taxis, s mégis annyi adót vetettek ki rá, mint aki egész nap az utasra vár. Este van, utána­nézni, elintézni azonnal nem lehet, de a taxis nyugodtan távozhat, mert ígéretet kap: napokon bellii írásban érke­zik a válasz. Méltányosság Néhány percünk ismét van. A titkár folytatja: — Az emberközpontúság azt is jelenti, hogy megpró­bálok a jogszabályban meg­fogalmazott méltányossággal élni. Igazolásképp egy harmincöt éves asszony kéri a titkárt: segítsen rajita, mert egy bal­esete óta nem tud dolgozni, de rokkantságának mértéke nem éri el a 67 százalékot, így nem lehet rokkantnyug­díjas. A gyerekeiknek pedig így is enni kell, azokra így is ruha kell. Kőröissy Kálmán nyom­ban intézkedik, egy-két na­pon belül meggyőződnek a család nehéz sorsáról, aztán megkapja a kért pénzt, csak annak a neve nevelési segély lesz. Nekem folytatja a monda­tot: a jogszabály nem teszi lehetővé a rokkantaknak ad­ható segély folyósítását, de arra lehetőségem van, hogy nevelési segélyt adjak. Ma­gyarul: nem azt nézem, hogy mit kért, hanem azt, mi ad­ható, azt, hogyan lehet az ilyen emberek kérését a szá­mukra legkedvezőbb módon teljesíteni. Említi a legutób­bi fogadónapon nála járt idős ember esetét, akii adótör­lést kért, mert kis műhelyé­ben a megélhetésre is kevés a keresete, gyakran még ki­nyitni sem tud, mert nem en­gedi az egészsége. — Elmondtam neki, hogy adótörlést én sem adhatok, adója kivetésének bevallott jövedelme az alapja, de azt is elmondtam: mentesíthetik a településfejlesztési hozzá­járulás fizetése alól és köz­ségükben az is elég jelentős összeg. Nem jószívűség Vajon mindig ilyen jó szí­vű a vb-tifkár? Vajon min­denki olyan elégedetten tá­vozik tőle, mint azok, akikről az imént szóltunk? Egy környékbeli faluból jön a következő panaszos, egy negyvenes férfi. Sorolja, hogy van itt a megyeszékhe­lyen egy háza, s néhány nap­ja a tanács arra kötelezte: javíttassa meg a tetőt, mert beázik az épület. Miért nem az csináltatja meg, aki ben­ne lakik? — hangzott ezután kérdése. A férfi elégedetlenül tá­vozott, mert a titkártól nem azt hallotta, amit várt: a hi­bát neki kell kijavítani, vagy kijavíttatni, ahogyan azt elő­írták. — Nem lehetek ilyenkor jó szívű, nem adhatok ilyen­kor mentesítést ilyen esetben, hiszen más ázik, és más ter­hére nem lehet méltányossá­got gyakorolni. Gyakorolha­tom egy szabálysértésnél pél­dául, ha valaki nem fizeti be a rá kirótt bírságot, méltá­nyosságból elengedhetem, hogy nem kell neki leülni. Mentesítem esetleg, ha azért kapta, mert nem járt rend­szeresen iskolába a gyerme­ke, de nem mentesítem azt, akit már harmadszor kaptak el a boltban, hogy cseresz­nyepálinkát lopott. Egy kicsit hivatalosabb nyelvre fordítva is elmondja Kőrössy Kálmán. — A méltányosság a jog­szabályi rendelkezés alóli ki­vételt jelent. Tehát azt, hogy a határozat jó, jogos is, de mégis kivételt kell tenni, mert ha nem tennénk, az sértené az emberek igázság- érzetét. Persze csak azt te­hetem, amire a jogszabály le­hetőséget ad. Á körülmények döntenek Szóba kerül beszélgetésünk során a mérlegelés is. aztán az is: mi a különbség a mér­legelési jogkörben hozott döntés és a méltányosság kö­zött. — A legnagyobb különb­ség, hogy a mérlegelés tör­ténhet az ügyfél javára és kárára, a méltányosság csak a javára. A mérlegelés vol­taképpen az, ha a jogszabály lehetővé .teszi, hogy ugyan­olyan tényállás mellett több­féle lehetőség között választ­hatok. Előfordul az is, hogy a törvény keretrendelkezést ad. Ez az egész államigazga­tási eljárást áthatja: lehet mérlegelni anyagi, jogi, eljá­rásjogi ügyekben, az eljárás végrehajtási vagy felülvizs­gálati szakaszában. — Méltányosságról viszont akkor van szó, ha a tipikus esetekre alkotott jogszabályt nem tipikus esetre alkalmaz­va feladjuk. Hogy tovább folytassam a korábbinál egy kicsit szakszerűbb magyará­zatot: a méltányosság két, nála magasabb fokú alapelv — az igazságosság és a tör­vényesség — között közvetít, amely adott esetben a tör­vény szigorát enyhíti és az igazságosságot érvényre segí­ti. A közfelfogás szerint te­hát: valami igazságtalan, de törvényes. A „példa" Már-már hihetetlennek tűnhet a véletlen, de egy öz­vegy személyében megérke­zik a „példa”. Férje kisiparos volt, s míg élt, a felesége a háztartást vezette. Most — ha bezárnék a műhelyt — nemigen tudna mihez kezde­ni, ráért szakmája, képzett­sége sincsen. Megtudja: foly­tathatja az ipart, tovább dv’- gozhat nála az a szakmunkás, aki férjének is alkalmazott - ja volt, sőt azt is megtudj», emiatt elég lett volna a helyi tanácshoz fordulnia, mert e a méltányos döntés hivatal bői méltányos. A jogalkalmazói méltányos­ság más. Az, hogy például nagyon indokolt esetben egy tanácselnök több segélyt utalhat ki az általánostól, egy vb-titkár átmeneti időre el­tekinthet a kilakoltatástól. Lehet méltányosságot gyako­rolni részletfizetés engedélye­zésével, a törlesztés megkez­désének elhalasztásával és sok más esetben is, de csak akkor, ha ez a társadalom igazságérzetével találkozik. Balogh József Új gondolatokkal V áltanak jövőre né­hány üzemben. Nem elégednek meg azzal a termeléssel, amit eddig vé­geztek, új termékek beveze­tésén gondolkodnak. Leg­többjük nagyobb exporttal számol, magasabb műszaki követelményeknek akar meg­felelni. Így a nyíregyházi gu­migyárban a mezőgazdasági abroncsok újabb fajtáit kí­nálják a külkereskedőknek. A Szabolcs Cipőgyár a nagy­hírű NSZK-beli Puma cég­nek szállít modelleket, Nyír­bátorban, a fúrógépgyárban olyan korszerű esztergát fej­lesztettek ki, amely nemzet­közi összehasonlításban is megállja a helyét. Nagykál- lóban a posztógyárban a hulladékfeldolgozással, -ne­mesítéssel fogják meg a fo­rintokat — s a listát még lehetne folytatni. Az egyik üzem sikert si­kerre halmoz, a másik pilla­natnyi termelési nehézségek­kel küzd, de közös vonásuk, hogy a következő évet úgy tervezik: csak előre halad­va, a termelést megújítva le­het megtartani az elért po­zíciókat, hódítani meg újabb vevőket. Olyan magatartás ez, amelyet nem a gyors el­határozás szül, hanem az át­gondolt vállalati stratégia, amely tudja, csak a fejlődés, a fejlesztés lehet az alapja a gyár megbecsülésének. Zöld füzet N éhány termelési, gaz­dálkodási adatot ke­res az igazgató. Nem .káptalan a feje, hogy min­dent kapásból tudjon, ezért hívja a titkárnőt. A zöld fü­zetet kutatják, íróasztalfiókot forgatnak fél, aktacsomók .között keresnek. Mihamar előkerül a „kisokos”, máris látni a számokon túl az ösz- szefüggéseket is. Egy kis sillabusz, a gyár legfontosabb mutatóit tar­talmazó füzetecske az értő­nek néha többet mond, mint a bő lére eresztett előter­jesztés. Különösen akkor, ha mindig a legfrissebb adatok vannak benne, kikereskhetők a korábbi évek mutatói is, hogy látszodjon a változás, a fejlődés. A vállalati adatok, a várható teljesítmények is­merete segítséget ad a min­denkori döntéshez. Tájékoz­tató, amelyet haszonnal lehet forgatni. L. B. A néphatalom megvé­dése után, társadalmunk újjászületésének 30 éve alatt Szabolcs-Sza talár­ban is gyökeresen meg­változott az élet. Mire ju­tottunk 30 év alatt, mi­lyen újabb gondjaink van­nak? Erre válaszol soroza­tunk. Elemitől a diplomáig AZ ELMÜLT HÁROM ÉV­TIZEDBEN lendületes fejlő­dés, figyelemre méltó előre­haladás történt a megye la­kosságának kulturális életé­ben is. Az oktatásügy fejlő; dése fontos alapját képezté gazdasági kibontakozásunk­nak. Ebben az időszakban több száz ezren szereztek ál­talános iskolai végzettséget és tízezrek kaptak érettségi bizonyítványt, de a diplomá­sok száma is örvendetesen gyarapodott. Harminc évvel ezelőtt a gyermekek közül csak min­den hatodik volt óvodás me­gyénkben, a 80-as évek kö­zepére közel kerültünk a teljes ellátáshoz. Ez meg­könnyítette az anyák mun­kavállalását is. A hetvenes évtizedben az iparfejlesztés­sel szoros összefüggésben, je­lentős társadalmi összefogás­sal nagy óvodaépítési prog­ram bontakozott ki. Az általános iskolai intéz­ményhálózat nagy átalakulá­son ment keresztül, teljes kiépítésének még ma sem jutottunk a végére. Harminc év alatt több mint ezerrel nőtt az általános iskolai osz­tálytermek száma. Az építés ennél sokkal több volt, de a korszerűtleneket megszüntet­ték. Az erőteljes fejlesztés következtében érzékelhetően csökkent a zsúfoltság, javult az ellátottság. Közben a tanerők száma is csaknem megkétszereződött. Ma a felsőtagozatos tanulók mindegyike szakrendszerű oktatásban részesül (harminc éve csak háromnegyedük kapott ilyen képzést). a hátrányos hely­zetű TANULOK nevelésé­re létrehozott általános is­kolai diákotthonok a hatva­nas, hetvenes évtizedben na­gyobb népszerűségnek ör­vendtek, mint napjainkban, így kihasználtságuk a lehet­ségesnél kisebb. Viszont ma minden második gyerek nap­közis ellátásban részesül. A tanulásból valamilyen okból kimaradtaknak lehető­ségük nyílt a dolgozók isko­láiban esti vagy levelező ta­gozaton elvégezni az általá­nos és középiskolát, sőt to­vábbtanulni egyetemeken és főiskolákon. A dolgozók ál­talános iskoláit ma már alig veszik igénybe, számuk 500 fő körül mozog, miközben a Sűrítmény Nyírgelséről A NYlRGELSEI HÜTÖ- TAROLÖBAN megkezdték az ipari alma feldolgozását. A sűrítménnyel telt hordókat szintre töltik, lezárják; ezt a tételt a Debreceni Konzerv­gyárnak továbbítják, (csá­szár) Előadás a tanárképző főiskolán hatvanas évek elején 7—8 ezren tanultak ilyen formá­ban. Az elmúlt évtizedekben az alapképzés általánossá válása mellett a középfokú képzés tömegessé válása jelentette az egyik legnagyobb válto­zást. A továbbtanulási arány évek óta meghaladja a 90 százalékot. Míg korábban a lányok közül kevesen kerül­tek középiskolába, még ke­vesebben jártak egyetemre, főiskolára, ma már átlago­san több osztályt végeznek, mint a férfiak. Ennek alap­vetően az az oka, hogy az általános iskola elvégzése után a fiúk jelentős számban nem középiskolában, hanem szakmunkásképzőben tanul­nak tovább. A felsőfokú vég­zettségűek között is egyre több a nő, napjainkban e té­ren már alig van különbség a két nem között. A KÖZÉPISKOLAI HÁ­LÓZAT számottevő kibővü­lése a 60-as évek első felére esett, amikor számos község­ben (Ibrány, Gávavencsellő, Mándok, Nagyecsed, Deme- cser, Baktalórántháza, Csen- ger, Űjfehértó) gimnáziumot hoztak létre. Ennek köszön­hetően a tanulólétszám négy év alatt 6 ezerről 12 ezerre bővült. Mára egy részük ugyan megszűnt, másik ré­szük beiskolázási gondokkal küzd, mégis komoly érdeme­ket szereztek abban, hogy helyben biztosították több ezer diáknak a továbbtanu­lását. A középiskolai okta­tásban új színt hozott a szak­középiskolai képzés, amely ma a tanulók több mint 40 százalékának az általános tananyagon túl szakmai is­mereteket is nyújt. A megyében folyó oktató­nevelő munka eredményessé­gét az is jelzi, hogy az egye­temre, főiskolára felvettek aránya megközelíti, eseten­ként meghaladja az országos átlagot. Nem kell külön bi­zonygatni, hogy Szabolcs- Szatmárban kiemelt fontos­sága van a szakmunkáskép­zésnek. A társadalmi átré- tegződés ugyanis itt még nem fejeződött be. Munkás- osztályunk nagy része első generációs, legtöbbször pa­raszt szülők gyermekei vál­tak munkássá. A gazdasági ágazatok fejlesztésével egyre több képzett munkaerőre volt szükség. Ma a mintegy 10 ezer szakmunkástanuló néhány szakma kivételével bármelyiket elsajátíthatja. Legnagyobb a választék Nyíregyházán, de a megye többi városában és néhány más településen található szakmunkásképzőkben is a kor színvonalán álló oktatás folyik, elsősorban a környék szakemberigényének kielégí­tésére. HARMINC ÉVE MÉG NEM BESZÉLHETTÜNK itteni fel­sőoktatásról. 1959-ben kezd­te meg ugyanis működését a Felsőfokú Tanítóképző In­tézet, 1961-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, 1962-ben a tanárképző főis­kola. Akkor a három intéz­mény hallgatóinak összlét- száma sem haladta meg a 300-at, mára viszont a két főiskoláé megközelítette a 2300-at. Az esti és levelező tagozatokon további 1,1 ezer fő tanul. A több száz millió forintos beruházással épült Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola az ország egyik legszebb és legjobban felsze­relt felsőoktatási intézmé­nye, amely egyre többször helyt ad különböző országos rendezvényeknek is. Kollé­giumai, gyakorló iskolái, könyvtára, tornacsarnoka, uszodája, botanikus kertje révén a főiskolai képzés min­den feltételével rendelkezik. Számos tanszékén elismert színvonalú tudományos kuta­tás is folyik. A mezőgazda- sági főiskola már csak azért is országos hírű, mert a gé­pészek mellett itt folyik ha­zánkban egyedül repülőgép- vezető-képzés. A MEGYE FIATALJAI kö­zül mintegy háromezren ta­nulnak az ország más felső- oktatási intézményeiben, legtöbben tudományegyete­meken. Az igazsághoz tarto­zik, hogy többségük nem tér vissza, ezért az örvendetes fejlődés ellenére is szakem­berhiánnyal küzd a megye. Korábban az orvosok száma volt nagyon kevés, manap­ság viszont a legnagyobb hi­ány közgazdászból, pénzügyi végzettségűekből, fogorvos­ból, helyenként műszakiak­ból, államigazgatási szakem­berekből és jogászokból van. A szakemberhiány több te­rületen a továbblépés akadá­lyozója, különösen a gazda­ságilag elmaradt térségekbe kell szorgalmazni és min­den lehetséges módon segí­teni a szakemberek letele­pedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom