Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. november 20. így is lehet. Egy szépen beépített „foghíj” Kisvárdán. a Lenin utcában. (Elek Emil felv.) Negyven helyett tízet! Kisboltok a város szélén Szesz nélkül Nemcsak a telefon és a vezetékes víz kényelmét nélkülözi az aprócska üzlet. Márton Józsefné boltvezető — aki Nyíregyházáról jár Mandára — reggelenként azzal kezdi a napot, hogy begyújt a szeneskályhába. A korszerűsítés mellett ráférne egy alapos tatarozás is a málló falú épületre. Ha kevés az áru... — Ez a kisebbik baj — legyint a fiatalasszony. — Nagyobb gond, hogy sokszor késik az áru. A kenyér rendszeresen délelőtt 10 körül érkezik. A napokban többször is jóval nyitás után futott be a tejszállító kocsi. Ráadásul nem mindig kapom meg azt, amit rendeltem. Ma például csak tíz tejfölt hoztak, holott negyvenet kértem. Még szerencse, hogy a férjem taxis, és segít a beszerzésben. Ezzel a fáradsággal akár magánkereskedő is lehetne Mártonné. Nagyjából hasonló gondokról szólt Záhonyi Istvánná, az újtelekbokori maszek vegyesbolt vezetője is. Csak javításokra futotta — Hiába van szerződésem a szállítókkal, a beszerzést nem lehet csak rájuk alapozni. Demecserből például nagyon rendszertelenül hozzák az üdítőt. Szárazáru az idén összesen kétszer érkezett,- kávét pedig jó két hónap óta most hoztak először. Mennék én akár naponta a Füszérthez, de jó fél nap, amíg ott kiszolgálnak. Ezért aztán a keresett árukból igyekszem annyit rendelni, hogy a következő második túráig kitartson a készlet. H ullik a káposzta — mutogattam, kiáltottam november 14-én, pent«, ken 11 óra körül Nyíregyházán, az Orosi úton egy pótkocsis Ita személyzetének. A hangom elnyomta a közúti zaj, a gépkocsi tovább robogou. Nemcsak a káposztát Vaj- nálom, hanem valamelyik mezőgazdasági nagyüzemet, vagy vállalatot is. Menynyit dolgoztak vele, amikor végre eljön a leadás, az értékesítés, vagy a feldolgozás ideje, a termés egy része az* útszélen veszik. Tudom egy közületet 5-6 fej, vagy ennél több káposzta elvesztése sem juttat csődbe. Engem a gondatlanság Nyíregyháza külterületén, a város peremén sok üzlet van hasonló helyzetben. A fogyasztási szövetkezet 40 kisboltja mellett 25 maszek — túlnyomórészt vegyes kereskedés — gondoskodik az itt élő több ezer ember ellátásáról. A különbség legfeljebb annyi, hogy a magán- kereskedők üzletei általában szépek, újak. Az ÁFÉSZ-nek sajnos kevés pénze jut a kisboltokra. — Tény, hogy legalább 8—10 egységünk sürgős felújításra szorul — tájékoztat Kovács Istvánná, a szövetkezet főosztályvezetője. — Az idén elsősorban kisebb javításokra futotta a külterületeken. Nagyobb korszerűsítés Sóstóhegyen történt, a Nyírség utcában, ahol hűtőpultot, gondolákat szereltünk fel és raktárral is meg- toldottuk az épületet. Ebben az évben rengeteg pénzt emésztett fel az új ABC építése a Hímesben. Olyan rendkívüli kiadásunk is volt, mint a nyírteleki üzlet helyreállítása a szeptemberi viharkár után. A boltok rossz műszaki állapota csupán egy gond a sok közül. Nagyobb baj, hogy nehéz szakembert találni a kisboltokba. A külterületeken olyan kicsi az áruforgalom, hogy az eladók keresete nem éri el egy átlagos szakmunkás bérét. Szabadság vagy betegség esetén szinte megoldhatatlan a helyettesítés. Ezért aztán előfordul, hogy hónapokig is zárva tart egy-egv vegyes kereskedés. Segítség a vállalkozóknak Ilyenkor családok tucatjai kényszerülnek arra, hogy kilométereket gyalogoljanak a legközelebbi boltig. Az ÁFÉSZ számára az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha felszámolná a kisboltokat. bosszant, az, hogy nem vigyázunk eléggé értékeinkre. Jóllehet, a gépkocsit igyekeznek minél jobban megrakni, kihasználni. Lehet, hogy a fuvarról csak annyi maradt volna le, amennyit nem kifizetődő külön szállítani. De legalább egy ponyvának, vagy nagyobb fóliadarabnak a hatalmas rakományra kötésével megpróbálhatták volna megakadályozni a káposzták lehullását. Ki tudja mennyit hagytak már el. Kár akkor is keletkezhet, ha igyekszünk útját állni. Hát még akkor, ha úgy fogjuk fel: oda se neki, (cselényi) Persze erről szó' sem lehet! Már csak azért sem, mert a szövetkezeti tagság nagyobb fele külterületeken él. Igaz. a peremkerületi hálózat bővítése sem szerepel az ÁFÉSZ tervei között. Nem véletlenül ösztönzi a varos a maszek boltok létrehozását. Aki a szükséges feltételekkel rendelkezik, lehetőséget kap a kereskedésre. — Amennyire lehet, igyekszünk segíteni a vállalkozóknak — tudtuk meg Szikom Andrásnétól, a városi tanács osztályvezetőjétől. — Aki ellátatlan területen akar üzletet nyitni, az lehetőséget kap a telek megvásárlására, s az építésre. Ha pedig pavilont szeretne valaki fölállítani, engedélyt kap a közterületfoglalásra. A zöldség-gyümölcs és a vegyes kereskedők adóalapcsökkentő kedvezményben is részesülhetnek. Az utóbbi két évben 19- en kapták meg ezt a kedvezményt Nyíregyházán. A megyeszékhely újonnan beépített, illetve külterületein bőven vannak még fehér foltok az ellátásban. A Korányi Frigyes, a Káliói út, Nyírjes, Nagyszállás, vagy például Felsősima térségében nagy szükség lenne boltokra. Ezeken a részeken elsősorban magánkereskedők segítségére számítanak. Az éjszakai magnózás, rádiózás és egyéb zajos tevékenység nemigen szokta elnyerni a bérházban lakók tetszését. Sokan úgy vélik — kivált fiatalok .—, hogy a saját lakásában mindenki azt csinál, amit akar, és ha úgy tetszik, teljes hangerővel lehet magnózni, rádiózni, tévézni. A rádió és a tévé este 22 órakor udvariasan megkér mindenkit, hogy halkítsák le készülékeiket. Teszi ezt azért, mert ettől az időponttól reggel 6 óráig tart a jogszabályban is előírt „csend- rendelet". A csendháboritás enyhébb esetekben szabálysértést képez, ami pénzbírságot vonhat maga után. A bonyolultabb esetek azonban már bírósági üggyé válhatnak. Így járt Takács József is, aki ez év április 29-én szerelmi csalódás miatt Nyíregyházán, a Május 1. téren lévő negyedik emeleti lakásában barátjával italozott. Az éjszakai órákban leittasodva teljes hangerővel bömböltetN yugodtan elmondhatjuk: megyénk mindenkit megelőzött azzal, hogy az iskolákból, oktatási intézményekből, azok rendezvényeiről kitiltotta a szeszt. Az országos intézkedést még csak nem is fontolgatták, amikor a művelődési osztály ilyen irányú rendelkezést hozott. Átütő sikere nem volt, mindenesetre azért volt foganatja. Most erre tesz rá az állami intézkedés, remélhetően még tovább növelve a hatást. Mindenesetre jó lenne, ha az intézkedés nem állna meg itt. Mert jó,’a tanár és a nebuló az isktfei rendezvényeken nem fog italozni. De vajöm mi lesz az iskolán kívül? Az alkohol- ellenes állami bizottság egy munkacsoportjának ülésén, éppen Nyíregyházáin, megfogalmazták: a 10 és 14 év közöttiek körében nő az alkoholfogyasztás. Kiderült, hogy a 110-es szákmunkás- képzőben hagy a szigor, de a munkahelyen már nem kap támogatást az iskolai törekvés. Panaszkodtak gimnáziumi tanárok is. Vagyis ami az iskolán kívül történik, az kikerül a figyelemből. A Kelet-Magyarország november 10-i számában megragadta figyelmemet a nyíregyházi Kemecsei úton felállított igen igényes székelykapu, és amit alkotójáról írtak. Ez adta az ötletet, hogy két olyan férfi munkájára hívjam fel a figyelmet, akiknek' mindennapi munkája, tevékenysége, a közt, az utca emberét szolgálja. Azzal a fával dolgozik mindkettő, amely az embert a bölcsőtől a koporsóig kíséri. Az egyik Lengyel Ferenc Mátészalka város főkertésze, aki „ülteti” a fát, tervezi, irányítja a parkok kivitelezését, a másik Schmidt Sándor vá- sárosna'ményi fafaragó, aki a kivágott fába életet, tartalmat lehel. Mindkettőjüket személyesen ismerve — utóbbinak köszönve a fa szerete- tét, a faragás tudományát — eljátszottam a gondolattal, hogy mit hozhattak volna ők ketten létre, ha csillagzatuk égy helyre vezérli őket. te magnóját, ezt a szomszédok felszólítására sem hagyta abba. Sőt a felszólítás után kiment a lépcsőházba, és a szomszéd ajtaját kezdte verni. Az éjszakai zűrzavart azzal fokozta, hogy a fűtőtest csöveit ütögette, miközben hangosan kiabálva szidalmazta szomszédait. Ezt követően üres üvegeket dobált ki az ablakon, ami a ház közelében parkoló gépkocsira esett. A magnót is babrálni kezdte, hogy fokozza a hangerőt, eközben kicsapta a biztosítékot. Ittasan nem tudta a villanyórát sem visszakapcsolni, ezért azt megrongálta. A bíróság megállapította, hogy Takács az ital hatásával összefüggő kritikátlan, féktelen agresszív magatartásával megvalósította a garázdaság vétségét és ezért 6 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 1 évre eltiltotta, egyben elrendelte kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős! (m. f.) El tudnám képzelni, hogy megyénk új na téphetne olyat, ami egyedi. Létre lehetne és .kellene hozni olyan tanári, KISZ-es, rendőri őrjáratokat, melyek rendszeresen ellenőriznék a Márkát, az Omniát, a többi, iskolások által favorizált helyet Meg az utcákat, tereket, ahol szintén iszogatnak. Megkívánná ezt a fiatalok egészségvédelme, az iskola jó híre, a város tisztessége. Most -nem azon kellene vitázni, hogy milyen jogszabály szentemében. Az értelem, a józanság szellemében. Merít amit ma elmulasztunk, a-zt a holnap meg boss zul j a. A z ifjúsági klubok, a vetélkedők, a mozgalmak, az előadások, a propagandaakciók is kecsegtetnek némi sikerrel. Mégse higgyük, hogy ezzel mindent meg is tettünk. Csak átfogó, a családtól kiinduló, az iskolán és munkahelyen átívelő program segíthet megfékezni az elszabadult csikót. Ebből a a mozgalomból viszonj nem hiányozhat a kényszer sem. Akkor is, ha nem értik, nem rájuk haragszunk, hanem értük. B. L. Mátészalkán a Hild-park ízlésesen, igényesen elrendezett évelő cserjékből kiképzett ágyásai, kaviccsal felszórt kis útjai, fa árkádjai nyugalmat, békességet lehelnek. Azt hiszem, ezt érezhették a Hild-park környezetében lakók is, hiszen tavasz- szal, nyár elején kis kapákkal és gereblyékkel lazították, tették rendbe a virágok, cserjék földjét. Ha Vásárosnaményban járnak, ne mulasszák el a házasságkötő terem megtekintését! Schmidt Sándor munkája. Ez a házasságkötő terem a népi díszítőművészet napjainkra való átértékelésének a csúcsa. A stilizált násznép, a menyasszony, vőlegény széke, az örömszülők lócáinak szépen és gondolattal megfaragott tárgyai alkotójuk fa iránti szeretetét és e műfajban való gazdag és mély tudását illusztrálja. Napjaink szépet teremtő emberei mellé kellenek olyan városvezetők, akik ezen dolgok létrejöttét segítik. ÖTLETEK LAPOKBÓL TÁNCOKTATÁS MOZGÁSSÉRÜLTEKNEK Nem mindennapi kezdeményezés indult el a múlt hónapban a Mozgássérültek Vas megyei Egyesületénél. Ettől a hónaptól ugyanis tánctanulási lehetőséget kínál tagjainak az egyesület. Azok, akik furcsállnák a dolgot, vegyék figyelembe: külföldön, például Olaszországban és Ausztriában már évek óta lehetőségük van a mozgássérülteknek táncolásra, tánctanulásra. A mozgás öröm — s ezt az örömet akarja tagjaival megismertetni az egyesület egy táncpedagógus közreműködésével, aki vállalkozott a mozgássérültekkel történő foglalkozásokra. (Vas Népe) TANÁCSTAGOK KLUBJA Átadták rendeltetésének a debreceni városi tanácstagok klubját a városháza helyiségében. Elsősorban az a cél, hogy a tanácstagok még közelebb kerüljenek a tanácsi munkához, rendszeresen találkozhassanak az apparátus tagjaival, a különböző osztályok vezetőivel. A klubban betekinthetnek majd a tanács- és vb-ülések jegyzőkönyveibe, a testületek dokumentációs anyagaiba, a rendezési tervekbe, közelebbről tájékozódhatnak az új jogszabályok, határozatok felől. Ugyanakkor a klubban mód lesz arra is, hogy a városkörzet! tanácsi csoportok vezetői a munkájukhoz elengedhetetlen adminisztrációt elvégezzék, sőt arra szintén, hogy itt hívják össze a különböző munkamegbeszéléseket. A munkához szükséges levelezés, telefonok lebonyolítására hasonlóképp lehetőség nyílik, amely bizonyára megköny- nyíti a tanácstagok munkáját. (Hajdú-Bihari Naló) SEGÍT A KLUBSZERVEZÖ A gépjármüvek forgalmi engedélyében történő bejegyzéseknél, az engedély cseréjénél, vezetői engedélyek cseréjénél és még számos esetben kell a gépjármű- tulajdonosoknak megbirkózniuk a különböző nyomtatványok kiállításával. Ezen segít az idei ősztől a Magyar Autóklub Székesfehérváron, a városi rendőr- kapitányság közlekedésigazgatási csoportjánál, ahol félfogadási időben a klub tagszervezője nemcsak a klubtagsággal kapcsolatos ügyeket intézi, hanem — szerény ellenszolgáltatásért — a gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére bocsátja az ügyintézéshez szükséges nyomtatványokat is, illetve kérésre azokat szakszerűen ki is tölti. (Fejér Megyei Hírlap) hagyomAnyteremtés A szegedi 1642. számú Kun Béla Üttörőcsapatban sajátos arculattal az iskolai hagyományteremtésre törekszenek. Ilyen például az „Egy család, egy őrs” akció, amely érdekes foglalkozású felnőttekkel ismerteti meg a diákokat. Ez főképp a szülők nagy aktivitásának köszönhető, ők szervezik meg a hét végi kerékpár-, autótúrákat is. Hagyománnyá vált az „Egy nap az iskoláért” hétvégi „pihenőnap” is, amikor a tanárok és a szülök együtt szépítgetik gyerekeik második otthonát és környékét. Ez azért is hasznos, mert nem egy gondot sikerült már úgy megoldani, hogy a kérdés nem került szülői értekezlet elé. (Csongrád Megyei Hírlap) AZ ÉRTELMES SZABADIDŐÉRT A Fejér megyei Pedagógiai Intézet országosan elsőként megszervezte a szabadidő tervezésével foglalkozó általános és középiskolai nevelők munkaközösségét, illetve rendszeres továbbképzését. Évente 4—5 alkalommal találkoznak majd, s aki ismeri a tanárok szakmai továbbképzésének rendszerét, az értékelni tudja e kezdeményezést. Az elmélet és a gyakorlat egyaránt helyet kap a továbbképzésben. (Fejér Megyei Hírlap) Baloghné Béres Györgyi fafaragó, Mátészalka Kézimunka-kiállítást rendeztek a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyárában do!gozó nők munkáiból. Több mint hetvenen hozták el legszebb keresztszemeseiket, riselt térítőikét, vagy éppen góbiéin képeiket. A gyár és a szakszervezet díjazza a legszebb kézimunkákat, (elek) Házi Zsuzsa Az éjszakai magaós Olvasónk Írja: Alkotó emberek Dideregve toporgunk a mandabokori ÁFÉSZ-bolt zári ajtaja előtt. Bár nyitvatartási idő van, a helybeliek zokszó nélkül, 'türelmesen várakoznak. — Biztosan vízért vagy telefonálni szaladt el az eladó — mondják többen is az álldogálók közül. Hullott a káposzta
