Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

1986. november 20.

Kelet-Magyarorézág

3

Tények megyénkről

VÁLOGATÁS A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSÉBŐL

TUDJA-E, HOGY

... a foglalkoztatottak száma az anyagi ágak többségében csökkent, az ipariban stagnált, a közlekedésben és a vízgazdálkodásban kissé emelkedett. Az átlagbérek és átlagkeresetek — az ipar kivételével — az előző év I—III. negyedévit meghaladó ütemben növekedtek.

... a lakosság készpénzbevétele a bázis időszakinál nagyobb ütemben, 11 százalékkal emelkedett. A lakosság bevételei közül továbbra is igen dinamikusan (21 illetve 25 százalékkal) nőttek az egyéb lakossági bevételek és a társadalombiztosítási kifizetések. A bér- és bérjellegű bevételek a bázismái nagyobb ütemben (9 százalékkal) emelkedtek, a növekmény mintegy hattizede a vállalatoknál realizálódott. A mezőgazdasági jellegű bevételek közül az áruértékesítésből származók mintegy tizedével nőttek, amiben meghatározó volt a mennyiségben és minőségben is jó télialma-termés.

... a lakosság betétállománya az év folyamán 2,8 százalékkal nőtt, és szeptember végén meghaladta a 9,2 milliárd forintot. Tovább csökkent a kamatozó betétek állományai a rendszeres takarékosságot igénylőké (ifjúsági betét, KST-betét, nyugdíj-előtakarékossági betét) emelkedett.

... a lakossági hitelek állománya a betéteknél nagyobb ütemben (7,7 százalékkal) nőtt, és a negyedév végén megközelítette a 13,3 milliárd forintot. Tovább folytatódott a lakosság eladósodása, 100 forint betétre már 144 forint hitel jut.

... a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,1 százalékkal bővült, és csaknem 17 milliárd forintot tett ki.

... a bollti élelmiszerek és élvezeti cikkeik eladása jelentősen -nőtt. Ehhez a megfelelő árukínálat is hozzájárult, bár aiz élelmiszerellátásban hiánycikkek is előfordultak.

... az idényáras cikkek közül a burgonya, a gyümölcs, a baromfi a nagyobb felhozatal ellenére drága maradt. Csak a zöldség vo&t olcsóbb a tavalyinál májustól kezdődően.

... a vendéglátó helyek, illetve a ruházati cikkek for- •galma volumenében az előző évi szint alaitt maradt, és még az országostól is alacsonyabb.

... a vegyesiparcikkek eladása tovább emelkedett, bár egyes termékekből a kereslet meghaladta a kínálatot.

. . . a hiitialiervélne történő eladások 7,9 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál. Ennek döntő részét a tartós fogyasztási cikkek vásárlása tette ki.

... a megye kereskedelmi hálózatát 2158 bolt és 861 vendéglátóhely alkotta. Nem csökkent az érdeklődés az új üzemeltetési formák iránt, a vendéglátóhelyek mintegy fele, a boltoknak 12 százaléka működik szerződéses formában.

... az idegenforgalom fogadási feltételei valamelyest javultak, ennek ellenére a vendégforgalom mérséklődött. Az előző évinél közel 10 százalékkal kevesebben keresték fel a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeit. Ugyanakkor növekedett a vendégek átlagos tartózkodási ideje, a külföldieké jobban, a belföldieké kevésbé.

... az év első kilenc hónapjában a főbb népgazdasági ágaikban dolgozók 6,7 százaléka volt táppénzen, legtöbben az iparban. Átlagosan 22 napot töltöttek betegállományban, ez közel lazonos a korábbi évekével.

... az általános iskolai tanulók száma ismét valamivel kevesebb, 1986 szeptemberében közel 83 200 volt. Az első osztályosoké évek óta csökken, viszont többen fejezik be a 8. osztályt, az idén, mint az előző tanévben.

... a megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban szinte ugyanannyian tanulnak, mint az elmúlt tanévben. Közülük valamivel kevesebben (2700-an) járnak az utolsó évfolyamra.

Mezőgazdászok tanácskozása

Energiatakarékosság,

környezetvédelem

Melléktermékek és hulladékok felhasználása tüzelésre, az energiatakarékos terményszárítás alkalmazásával, fejlesztésével összefüggő kérdések, környezetvédelmi teendők szerepelnek azon a tanácskozáson, amelyet ma rendeznek Jármiban, az Alkotmány termelőszövetkezetben. A mezőgazdaságban dolgozó műszaki szakemberek részére szervezett egész napos programban kutatók és gyakorlati szakemberek tartanak előadásokat, s bemutatót. A TESZÖV, a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület mezőgazdasági szakosztálya konzultációs lehetőséget is biztosít a résztvevőknek.

HALOGENLAMPAK EXPORTRA. Ebben az évben kezdték Kisvárdán, a Tungsram RT fényforrásgyárában a kemény üvegű halogén miniatűr lámpák gyártását. Ezt a terméket elsősorban zseblámpák és kerékpárok fényszóróihoz használják, nyugat-európai és jugoszláv piacokon is értékesítik. Képünkön: Kovács Sándor és Bácskái Erika a gyártósort ellenőrzi. (Jávor László felvétele)

A barátság küldötte

/

Éltető kapcsolatok

A „népek barátsága” kifejezést először orosz nyelven ismerhette meg Gönczi Géza, mint a moszkvai Tyimirja- zev mezőgazdasági akadémia magyar ösztöndíjas hallgatója. öt év a szovjet fővárosban bőségesen elégnek bizonyult arra, hogy necsak a mezőgazdasági ismereteket sajátítsa el, hanem a sok nemzetiségű egyetemen

őszinte és életreszóló barátságot kössön más népek fiataljaival.

Az számít,

milyen ember

így amikor hazajött és az Ilonatanyai tangazdaságban, mint közgazdász kezdett dolgozni, azonnal bekapcsolódott a magyar és szovjet kapcsolatok ápolásába. Akkoriban, 1975-ben szervezték, majd rá következő esztendőben hivatalosan is megalakult az MSZBT-tagcsoport, amelynek elnökségében tevékenykedett. Gönczi Gézát később párttitkárnak választották, három éve pedig igazgatója a tangazdaságnak.

— Számomra a magyar és a szovjet nép barátsága soha nem brossúrákban vagy szép szólamokban jelentkezett. Én évekig éltem olyan környezetben, ahol nem az számított, kinek mi az anyanyelve, hanem, hogy valójában mit akar az illető, milyen ember, hová tartozik. Ez a fajta együttműködés — nem túlzás — életeleme lesz a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasoknak. Idehaza pedig keresltem a lehetőségét, hogy intézményesen is kapcsolatot teremtsünk szovjet üzemmel.

összehozta őket a sors

Szerencséje is volt ebben Gönczi Gézának. A Kárpá- tontúli területen lévő" Sev- csenko szovhoz is szeretett

A tiszabecsi termelőszövetkezet évente 65—70 ezer köbméter sódert termel ki. Képünkön: markológéppel szállítójárműre rakják a folyami kavicsot. (F. Z.)

Gönczi Géza

volna magyar intézménnyel szerződést kötni, és így őket hozta ösisze a sors. A brigádoknak szocialista munkaversenyt hirdettek, ez volt az el ső ténykedésük. A szakmai tapasztalatcsere alatt nemcsak a vezetők baráti látogatását értették, hanem 10—15 fős fizikai brigádot küldtek a testvérüzembe. Az ilonata- nyaiak a szőlőtermesztést, a Sevcsenkó gazdaság dolgozói a metszést tanulták el egymástól. A legszorosabb kapcsolatot a Nagybatotai Állami Kísérleti Intézettel létesítették, amelynek a területén a Barátságkert található. Növényvédő szereket, gyomirtót, gépeket ad a tangazdaság a Barátságkert műveléséhez.

Anyanyelvi fokon

Gönczi Géza a szakmáját a szovjet olvasókkal is megismerteti: négy cikke jelent

meg a KGST Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle című kiadványában a határmenti kereskedelemről és a mágyar agrártermékek exportjáról. Havonta érkeznek szovjet vendégek a tangazdaságba, anyanyelvi fokon tárgyal velük. Egyébként kereskedelmi és tudományos tárgyalást folytathatott Kijevben, Moldáviában, Kárpátontúlon a MÉM, az ÁGKER és az agrártudományi egyesület megbízásából. A Nyíregyházán élő szovjet családokat évente egyszer meghívják, és a tangazdaság dolgozóinak és a gyerekeinek a részvételével ünnepük meg a gyermeknapot.

— Meggyőződésem, hogy a személyes találkozások, a szakmai tapasztalatcsere, a közös kirándulások adnak érzelmi többlétét a papíron levő együttműködési megállapodásoknak. Ezek teszik élővé a magyar és a szovjet nép barátságát.

Gönczi Géza is tagja a megyei delegációnak, amely a november 22-én sorra kerülő VIII. országos MSZBT-érte- kezleten képviseli Szaboies- Szatmárt.

Tóth Kornélia

Beruházásforint, költségforint

Rugalmasságot

— nyikorgóan

A KUKORICASOROK KÖZÜL kiaraszolt kombájn úgy fújta ki magát, mint egy fáradt ló. Mielőtt a motor leállt volna, még egyszer beleremegett minden porcikája az erőfeszítésbe. A legnagyobb jóindulattal sem lehetett volna róla állítani, hogy külleme emlékeztet uj korára. „Használtan vette a tsz” — világosított fel a gazdája. „Megvan vagy tízesztendős, de teljesen felújították, mielőtt elhoztuk. így nagyon megérte azt a háromszázezret, amit érte fizettünk.”

A beszélgetés fonala tovább gombolyodott a használt holmi körül. „Már a búzában megkereste az árát, ha pedig hozzáadjuk, hogy levágott több mint 2000 tonna kukoricát, majdnem ingyen van.” Megtudhattam még, hogy egy ilyen gépnek a motor tényleg a szíve, azt pedig szó nem érheti, tökéletesen felújította az eladó. És ez még semmi. Vettek ugyanis a tavaszon két Cikló- vetőgépet is, ugyancsak használtan 100 ezerért. Az alkatrész, amit hozzáadtak, többet ért. Az pedig egyenesen ajándék, hogy időre sikerült elvetni.

Ha egy üzlet beindul... No ezúttal sikerrel járt, és nem is kicsivel. Mert bizony nem bírtak ellenállni egy K—700- asnak sem, amiért nem kértek többet 200 ezernél. Ha hiszik, ha nem, ez a mostrum- szerű traktor tavasz óta a szomszédos gazdaságokban bérmunkában megkereste az árát. Nem volt nehéz, mert kétszázezer nem pénz érte.

Nem sorolom tovább, talán ennyiből is világos, hogyan érdemes üzletet kötni. írásom következő része szolgáljon bizonyítékul arra, hogy miként az ilyen gyanúsan olcsó üzleteknél szokás, rosz- szul járhatott volna, mégsem történt így. Az eladó ugyanis országunknak egy gazdagabb részén gazdálkodik, mégpedig — irigykedjünk csak bátran — 42 aranykoronás földön. Mifelénk jelévél is megelégedne bárki, a vevő pedig 14 aranykorona után él meg. Ama tsz tízmillió fölött fizet egyedül földadót, és hogy legyen neki miből, olyan szinten termel, amiről Sza- bolcs-Szatmár mezőgazdái csak a Magyar Mezőgazdaság hasábjain hallanak, olvasnak. Annak a gazdaságnak tehát csak százszázalékos értékű gépei lehetnek, különben még a földadóra sem jut a jövedelméből.

AKI EDDIG ELOLVASTA

ezt a példabeszédet, csodálkozhat rajta, hogy mi okom van rá; miért tartom titokban a két cég nevét. Nos azért, mert ők még olcsóbbá tették, ami egyébként sem. nagyon drága. Az említett berendezéseket fődarab áron, alkatrészként adták-vették. Így olyan forint cserélt gazdát, ami nem beruházásforint, hanem költségforint. Van még sokféle forint gazdálkodásunkban, legalábbis a befektetés oldalon. A termelési folyamat végén viszont a szabályozás már nem érzi a pénz szagát, egyedül a jövedelmezőséget tartja üdvösnek. Félreértés ne essék: nem forszírozom én a nyakló nélküli beruházásokat. De vétek nem olajozni a gépek, és általában a termelőeszközök átcsoportosításának útját oda, ahol a legkedvezőbben hasznosulnak. Már majdnem azt mondtam, pontosabban írtam, hogy bűn.

RUGALMASSÁGOT VAR

a szabályozás mindenkitől, ő maga pedig néhol nyikorogva követi az élet változásait. A TESZÖV küldöttgyűlése nemrég megállapította, hogy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteink nagy részében nemhogy • a bővített, de az egyszerű újratermelésre sincs pénz. Ha pedig kerül valahonnan, akkor méregdrága újra költi az, aki szó szerint veszi a szabályozást. Ha pedig nem veszi szó szerint, akkor rugalmasan oldja ugyan meg a kérdést — lásd a bevezető példát —, de félve teszi hozzá: jaj, ezt meg ne írd, mert a fejemet veszik.

Ésik Sándor

N

ézzétek a kezeket! Figyeljétek meg, hogy egy pillanatra sem mozdulatlanok. Egyszer a hajon simítanak végig, aztán a ruhán, hogy lesöpörjék róla a láthatatlan kis pelyheket, azután a zsebekben keresnek valamit, vagy csak arról akarnak meggyőződni, nem felejtettek-e bennük valamit. Ellenőrzik, a helyén van-e

minden kis gomb, begombolhatók, megcsavarhatók-e. Megtisztítják a

szemüveget, bekapcsolják a rádiót, vizet öntenek a kávéfőzőbe, kávét tesznek bele, cukrot vesznek ki a cukortartóból, majd szájhoz

emelik a csészét. Cigarettát és öngyújtót vesznek elő, majd leverik a hamut a cigarettáról. Szorosabbra kötik a cipőfűzőt, megigazítják a nyakkendő csomóját, megtörlik a szemet...

És így mozognak állandóan reggel hattól fél háromig — szinte egész nap. Nem véletlenül nevezzük ezt az időt munkanapnak...

Bánfalvi Júlia fordítása