Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága MA Szesz nélkül (2. óldal) Éltető kapcsolatok (3. oldal) Szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz<- ponti Bizottsága. Az ülésen tájékoztató hangzott el a KGST-tagországok testvér­pártjai vezetőinek 1986. no­vember 10—11-én Moszkvá­ban megtartott munkatalál­kozójáról, Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszé­léséről. Ezután a Központi Bizottság megkezdte a gazda­sági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztését, megvita­tását. Az MSZMP Központi Bi­zottságának ülése csütörtökön folytatja munkáját. Nagyarányú növekedés Magyar gyógyszer a világpiacra A gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermediergyártás fejlesztésének eredményeiről, feladatairól tartottak sajtó- tájékoztatót szerdán a Chi- noin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Termékek Gyárában az Ipari Minisztérium és az érintett vállalatok képvise­lői. E három gyártási ágnak a vegyipari átlagot megha­ladó, exportorientált fejlesz­tésére 1980-ban készült köz­ponti fejlesztési program. A kutatást, a termelést és az értékesítést átfogóan fejlesz­tő program eredményeként a VI. ötéves terv időszakában gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermedierek­ből összességében mintegy 80 százalékkal többet állítot­tak elő a vállalatok, mint az azt megelőző öt év során, és belföldi értékesítésüket több mint másfélszeresére növel­ték, míg exportjukat meg­kétszerezték. A program a VII. ötéves terv időszakában is folytató­dik. A tervek szerint a gyógyszerek, a növényvédő szerek és az intermedierek gyártása az évtized végéig 1985-höz képest további 70 százalékkal emelkedik, kon­vertibilis kivitelük pedig megduplázódik. Az elmúlt évekhez hasonló ütemben bő­vülnek az érintett vállalatok hazai eladásai is. E célok megvalósításához arra van szükség, hogy le­hetőség szerint minél több (Folytatás a 4. oldalon) Raktárban a korszerű! A magyar cipő kis- és nagykereskedelmet még így sem dicsér­nék a lányok és asszonyok akkor, ha egyszer meglát­hatnák, mit kínál egy cipő­gyár. Aki betéved a nyír­bátori MINÓ-ba — január­tól az immár önálló Auróra Cipőgyárba —, és meglátja a bemutatóterem kínálatát, bizonyára felkiált: ez nem lehet igaz! Ott sorakoznak a legújabb modellek, a leg­modernebb színek és fazo­nok. Csupa olyan cipő, amilyet legfeljebb a Quelle- katalógus kínál. A szerencsésebbek már találkozhattak ezekkel a cipőkkel. BNV-n, cipőbör­zén, kiállításon. Ott nyil­ván azt hitték, s minő dó­rén, hogy hamarosan a boltokban is viszontlátják őket. Nem így lett. A nagy- és kiskereskedelem felte­hetően konzervatív öreg urai nem rendelnek. Buda­pesti hölgyismerősöm me­séli, egy-egy ilyen cipőért, amit drága pénzen külföld­ről hoztak be, tülekedtek az emberek a boltok előtt. Nos, a modern, szép, kor­szerű színösszeállítású, sza­bású cipők ott találhatók Nyírbátorban, s sajnos csak igen mérsékelt érdek­lődés nyilvánul meg irán­tuk. Igaz, egyszer-egyszer betéved egy jó szimatú ma­szek butikos, aki vesz is ezer párat, amin feltehető­en jót is keres. Lehet, lesz valaki, aki azzal vádol, hogy reklámot csinálok a nyírbátori gyár­nak. Sokkal igazabb az, hogy azokat szeretném rossz hírbe hozni, akik megfoszt­ják nőinket attól, hogy el­fogadható áron, jó és szép magyar cipőben pompázza­nak. Ügy tűnik, a megint rosszat mutató nagykeres­kedelem helyett kell vala­mi okosabb. Mondjuk a gyári bolt. Nyírbátorban, Nyíregyházán, Budapesten... Hogy legyen ott a vásárló előtt a jó áru, hogy legyen kemény konkurencia, s bebizonyosodjék, hogy van igazi, jó, kényelmes ma­gyar cipő. A jövendőbeli Auróra lépni is fog. Min­denki örömére. Nem sajnálják az olasz és nyu­gatnémet tervezőtől a pénzt, aki segít a legmo­dernebbet megálmodni, amit a bátori asszonyok majd legyártanak. Addig meg várjunk. Már lelki szemeim előtt látom, hogy a nagykeresek lányai és unokái miként tolonganak a szép cipőkért. Apuka és nagyapó pedig csak ren­deli, rendeli a régit... (bürget) SZAKEMBERKÉPZÉS. Az Üjpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyárában nagy gon­dot fordítanak a szakember-utánpótlásra. A tanműhelyekben 260 szakközép- és szak­munkástanuló sajátítja el a gépek kezelését. (Jávor László felvétele) Állattartó telepek rekonstrukciója Kedvezmények: élénkülés Az 1987-re meghirdetett központi szabályozás az ál­lattartó telepek rekonst­rukciójára az eddiginél na­gyobb hozzájárulást helyez kilátásba, ennek nyomán a nagyüzemekben növekszik az érdeklődés a létesítmények korszerűsítése iránt. A MÉM adatai szerint a megvizsgált 1400 tejtermelő tehenészeti létesítmény kö­zül 280 megérett az átalakí­tásra, mivel berendezéseik elavultak, és technológiájuk túlságosan költséges. Számos gazdaságban az idén már megkezdték a munkát; min­dent egybevetve, mintegy 100 létesítmény a színhelye je­lenleg az átalakítási mun­káknak, illetve azok előké­szítésének. A rekonstrukci­óknál korszerű, energiataka­rékos építőanyagokat alkal­maznak, és mivel a támoga­tás jövőre a gépekre is ki­terjed, az üzemek a techno­lógiai berendezéseket is meg­újítják: a korábbinál lénye­gesen nagyobb arányban al­kalmaznak kevés fizikai munkát igénylő, gazdaságo­san működő berendezéseket. A sertéstenyésztésben a ki­bontakozás első jelei most mutatkoznak, mivel itt is vonzóbbak lettek a feltéte­lek, és a jövő évi szabályo­zók a gazdaságokat amúgy is jobban érdekeltté teszik a létesítmények jobb kihaszná­lásában. Eddig 30—35 telepen fogtak hozzá a rekonstrukció előkészítéséhez, és a kivite­lezést 1987-ben megkezdik. A juhászatban, ahol az érde­keltség kedvezőtlen volt az elmúlt időszakban, eddig el­maradtak a jelentősebb re­konstrukciók, s a régi tele­pek meglehetősen elhanya­golt állapotban vannak. Jö­vőre 5—6 telep felújítása ad majd munkát a szakembe­reknek; ezeknek a létesít­ményeknek a korszerűsítése viszoajdag kevesebb munká­val jár, és így 1987 végén egyes részlegek már munká­ba állhatnak. A rekonstrukciós munká­kat az Agrober szakemberei segítik. Vb-iiles Vásárosnaményban Adózás, lakásépítés Az adózás helyzetéről tár­gyalt többek között tegnapi ülésén a vásárosnaményi ta­nács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az éves adóbefizetések viszonylag jól alakultak az elmúlt években — bár itt is akadnak, nem is kevesen, akik késve fizetnek, s néhány esetben külön -kel­lett intézkednie a tanácsnak a behajtásról. Vannak kiug­róan magas tartozások is: egy magánfuvarozó például több, mint 100 ezer forint társadalombiztosítási j áru­lókkal tartozik, egy szobafes­tő hatvanezerrel. Jóváhagyta a végrehajtó bizottság azt a megállapo­dást, melyet a tanács veze­tése kötött az OTP-vel — új lakások építésére. A tanács ehhez közművesített terüle­tet ad — a Szabadság tér 5—7. alatt, a Mező Imre—Al­kotmány—Könyök utca ha­tárolta részen, valamint a Bartók Béla utcán a már megépült garzonház mellett. A felépülő mintegy 120 la­kásra kilencven százalékban a tanács jelöli ki a vevőket, beleértve a minőségi cserét várókat és az ifjúsági betét­tel rendelkezőket is. Ötéves a Váci Mihály művelődési központ öt év egy épület — intéz­mény — életében is kevés idő, mégis van miről számot adni az 1981. november 21- én átadott, 165 millió forin­tos költséggel megépült nyíregyházi Váci Mihály Me­gyei és Városi Művelődési Központnak. A MEDICOR ŰJ TERMÉKEI. Az elmúlt két év alatt elért százmillió forintos termelési értéknövekedést alapul véve 1986-ra 600 millió forintot terveztek a Medicor esztergomi gyárában. A magas műszaki színvonalon előállított precí­ziós orvosi műszerek 56 százalékát szocialista országokba szállítják, de a megrendelők közé tartozik több tőkés és fejlődő ország is. A képen: Pelcz Alajosné a körzeti orvo­sok munkáját segítő, telepről működtethető EKG-berende- zést készíti elő szállításra. (MTI fotó: Arany Gábor felv.) A művelődési központ évi 30 millió forinttal gazdálko­dik, mely természetesen ma­gában foglal minden kiadásit az épület fenntartásától az összesen 106 intézményi dol­gozó béréig. A központi épületben — a Szabadság téren — 38 főhi­vatású szakalkalmazott, zö­mében népművelő, 4 műszaki ügyintéző, 12 gazdasági ügy­intéző' és 31 fizikai dolgozó tevékenykedik. Rajtuk kívül tiszteletdíjas, részmunkaidős dolgozók is segítik a munkát. Az intézményhez tartozik a nyíregyházi szabadtéri szín­pad, a gyermekcentrum — az Üttörőház, melyet 4,7 millió forintos költséggel újí­tottak fel a közelmúltban — valamint a városmajori, a Honvéd utcai, a nyírszőlős!, a josavarosi, az orosi, a vaj­dabokori, a felsősimái, a bor­bányai, a mandabokori és a butykatelepi művelődési ház egység, ahogyan szakmailag nevezik. Tehát a látszattal ellentét­ben, bár a rendezvények je­lentős része a központi épü­letben zajlik, nagy az intéz­mény hálózati köre is. A művelődési központ szá­mos együttes fenntartója, melyek közül három nívó­díjas, négy kiváló együttes, kettő véglegesen kiváló együttes, kettő pedig elnyer­te a Szocialista Kultúráért kitüntető címet. Egy év alatt hét külföldi együttest látott vendégül a művelődési köz­pont kilenc fellépéssel, a vendégek száma meghaladja a 250-et. Áz MSZBT-vel évente háromezren utaznak Barátságturizmus a Szovjetunióba A napokban érkezett visz- sza a Szovjetunióból az idei utolsó barátságvonat, amely­nek munkásőr utasai Moszk­va nevézetességeivel, a ba­ráti szocialista ország népé­nek életével, eredményeivel ismerkedtek. Hazánkban egyre népsze­rűbb a barátságturizmus, s mint a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnál elmondták: az MSZBT szervezésében évente már több mint há­romezren látogatnak el a szomszédos országba. Az uta­sok elsősorban a magyar— szovjet barátság ápolásában élenjárók. Programjaik nem csupán turisztikai látványos­ságok, a személyes kapcsola­tok' kialakításával lehetősé­get teremtenek arra, hogy a magyar—szovjet kontaktu­sok fejlesztésén munkálko­dók közvetlenül is képet al­kothassanak a szovjet embe­rek hétköznapi örömeiről és / gondjairól egyaránt. XLIII. évfolyam, 273. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. november 20., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom