Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. október 7. Hagymás vér, csülökpörkolf, babgulyás •• Dzletház Fehérgyarmaton Blapteriilete: 220 négyzetméter, s ennek fele eladétér Nyitásra készen. Hétfőn délután adták át Fehérgyarmaton a „Hús, csemege — ételbár” kereskedelmi egységet. A KEMEV építőit dicséri a külső munka; a belső építészeti munkákat a Szamos menti Állami Tangazdaság (mint beruházó) munkásai, s néhány külső szakember végezte alkalmi munkában. A tucatnyi dolgozóból négyen a hús-csemege részlegen dolgoznak; a többiek a saját konyhával működő ételbárban. Reggel 7 órától a harmadosztályú — nemdohányzó — reprezentatív üzletben például hagymás vért, csülökpörköltet, körömpörköltet fogyaszthat a vevő — mind 10 —20 forint közötti áron. Kimondottan gyors étkezést terveznek, hogy aránylag kis helyen és sokari megfordulhassanak. (25 ülőhely van a bárpultoknál.) A 17,30 órakor történő zárásig máj galuskaleves, pacalpörkölt, babgulyás illetve vesevelő — állandóan kapható lesz. Bizonyára sikere lesz a francia- salátának és a csokoládépudingnak. Újdonságnak számít a hidegtálból összeállított „állófogadás” a vevő által megszabott összeghatárig s ősz* szetételben; amit talán lakodalmas csoportok indításánál (vacsora előtt) és turistacsoportoknál lehet majd hasznosítani; közben sztereó- muzsikát hallgatva. (m. k.) Világ és nyelv Nyomdai okok miatt késve, de rövid időközzel egymás után jelent meg a Világ és Nyelv 3. és 4. száma. Sok érdekes cikke közül kiemelést érdemel Győr Miklós tudományos kutató másfél éves amerikai tanulmányútjáról szóló most kezdődő riportsorozata; az első két rész címe: „A .Polimer Völgy’ és importált kastélya", illetve „A .campus’ — és a fejekben lévő energia”. Nálunk eddig még alig ismert tényekről számol be Shi Yu- zu kínai történész „Kulturális kölcsönhatás Kína és Japán között” és Nikola Rasi- csa jugoszláv szerző „Fejlődő országok soknyelvűsége és kulturális hiányai, lehetőségei” témájú cikke. Százmilliók által gyakran tapasztalt problémáról szól „A turizmus nyelvi nehézsé- gei”-t boncolgató írás. David Curtis angol szerző: „A kölcsönös megértéshez vezető út” című, hazájában is publikált cikke a brit középiskolák nyelvoktatási gondjaiba és az általa javasolt megoldási lehetőségekbe nyújt bepillantást. Közli Huang Hua kínai államférfinek a lap részére adott interjúját „A nemzetközi nyelv- használat egyenjogúságának feltételeiről” címmel. ‘ Igen szórakoztató mindkét szám Bábeli humor rovata. Zsákbamacskán Miamiba? M int magyar ember, mindig egyenes derékkal jártam. Mondhatta bárki, hogy kis ország fia vagyok, hogy hazám gazdasági bajok garmadájával küszködik, hogy pénz beszél, de nem nálam, mert bizony nekem kevés van belőle — sértetlen volt nemzeti büszkeségen^. Egészen péntek estig. Tíz nap telt el azóta, a dolog mégsem hagy nyugodni. Akkor ugyanis Speter Erzsébet csevegett tévékészülékem képernyőjén Vitray Tamással — a népszerű riporter Telefere műsorában — és közben, csak úgy mellékesen, tudtára adta az országnak: ugyan már nemzeti büszkeség, bankszámlájával zsebrevágja valameny- nyiünket — ő egyedül. A húszezer dollárért, amit adott az új Nemzeti Színház építésére és a hatvanezer dollárért, amit adni fog (ha „kipurcan”), végig kellett hallgatnunk közlékenységé- nek már-már útszéli fordulatokban bővelkedő sziporkáit (például, hogy csak ágyban tegeződik, vagy ha érdekei úgy kívánják, „bárkinek hajlandó odatartani...) És feltételeit, hogy Thália felépítendő új templomának leendő igazgatója csárdást kell, hogy járjon vele, hogy igényt tart egy állandó páholyra, valamint alakítsanak ki a majdani színházban egy róla elnevezett büfét. Mindez azonban nem volt elég: mikor már — szerintem — a fél ország az asztal alatt volt dühtől vegyes megalá- zottságában, pátosztól remegő hangon előrukkolt új ötletével: játékot hirdetett az országnak — ő, Speter Erzsébet, Magyarország népének. Csak így egyszerűen . . . A játék lényege az, hogy a zsákbamacska örök szabályai szerint — sorsjegyeket vesznek a játékosok, mivel nyerni lehet: esetünkben egykét hetes üdülést Miamiban, aminek a költségeit a nemzet színházának „anyja” fedezi. Mert — majd elfelejtettem — erre a címre is igényt tart honi színjátszásunk jótevője. A fantázia- dús össznépi szerencsehajhá- szás előkészületei már folynak is: egy szervezőtől megtudhattuk, hogy a tervek szerint potom száz forintért vehető „téglajegyekkel” pályázhatunk Fortuna kegyeire Már látom is lelki szemeim előtt a reklámszöveget: „Nem járt még Miamiban? Vegyen tégla jegyet!” De ki az a Speter Erzsébet. — kérdezhetik most azok, akik nem látták a szóban forgó tévéadást. Egy — első adománya átadásakor készült — interjú szerint, üzletasz- szony. Volt hercegfeleség, mixernő, neves közéleti személyiségünk „protezsáltja”, és ki tudja, mi még. Czine Gáspár Portánként húszezerért Vezetékes víz a tanyákra Legszebb arcát mutatja az átutazó idegeneknek Nagy- cserkesz. A községen átívelő út mentén szinte egymás sarkát érik a szép, új emeletes családi otthonok. Aki nem ismeri a települést, valószínűleg fel sem tételezi, hogy a manzárdszobás házakban ásott kutak vizét használják az emberek. Ha valaki veszi a fáradságot, és lekanyarodik a köveséiről — például Belfi- bokor, Táncsics-bokor irányába — hirtelen megváltozik a kép. A gidres-gödrös földutak helyenként dülede- ző, elhanyagolt porták előtt vezetnek el. A faluhoz tartozó tanyavilágria ez épp úgy jellemző, minit Cigánybokor ápolt, szépen rendbentartott házai. Egész Közép-Európában egyedülállónak számít az a településszerkezet, mely a Nagycserkesz környéki tanyákra jellemző. Hivatalosan tanyabokomak nevezik az épülétek e sajátos, kör alakú elrendeződését. Igaz, e különleges településszerkezet ma már csak néhány településen — elsősorban Tamás- bokorban — maradt fenn. A község 75 négyzetkilométeCsavargók, munkakerülők Azok a munkaképes személyek, akik munkakerülő életmódot folytatnak, a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezt a magatartást a hatályos jogszabály a közveszélyes jelzővel húzza alá. Az elemi életszükségletek kielégítése iránti igény (táplálkozás, a legszükségesebb ruházat stb.) kényszerítő erővel jelentkezik, és a munkakerülőt a java& bűnös megszerzésére ösztönzi. Helyzete a vagyon elleni erőszakos cselekmények, a lopás és a munka nélküli keresetszerzés különféle más formáinak a veszélyével fenyegeti a társadalmat. A munkakerülőket szabálysértési és büntető eljárással lehet felelősségre vonni, sőt, mellékbüntetésként a törvény lehetővé teszi a kitiltást is. (Több mint száz éve sem kedvelte a társadalom a munkakerülőket, az 1879-es törvény például így rendelkezik felőlük: ,,Az akinek bizonyos lakhelye nincs, vagy azt elhagyja, és foglalkozás, vagy munka nélkül csavarog, ha a hatóság által kitűzött határidő alatt sem a fenntartására szolgáló eszközöket, sem azt, hogy azok tisztességes megszérzésére törekszik, kimutatni nem képes: mint csavargó, elzárással büntetendő.”) L. Andrásné, huszonnégy éves újdombrádi lakost először harmincnapi elzárással sújtotta a szabálysértési hatóság közveszélyes munkakerülés miatt. Az elmúlt év novemberétől sem állandó, sem alkalmi munkát nem végzett. Gyermekét szüleinél helyezte el, ő pedig az ország különböző részein csavargott. A bíróság njegállapította, hogy elkövette a közveszélyes munkakerülés vétségét, s ezért úgy intézkedett, hogy egyévi időre próbára bocsátja. Elrendelte pártfogó felügyeletét, s előírta, hogy hatvan napon belül állandó munkaviszonyt létesítsen. Ágoston Ferenc 34 éves nyír- bogdányi lakos utoljára az elmúlt év nyarán dolgozott. Ettől kezdve édesapja pénzéből élt, ideje nagy részét pedig az italboltban töltötte. A kapott összeget azonban keveselte, ezért testvérétől ellopott ezer forintot, s azt mind elitta egy este. Ezután újabb háromezer forintot vett magához, amivel Nyíregyházára utazott, s addig járta a szórakozóhelyeket, míg az utolsó fillér is el nem fogyott. A bíróság tíz hónap fogházra ítélte, s elrendelte, hogy vesse alá magát az alkoholisták kényszergyógyításának. Az ítéletek jogerősek, (m. f.) ren nyújtózik. Évtizedek óta alig több, mint 2 ezren lalk- ják — pedig kényelmesen elférnének 5-6 ezren is. Nagy gond ez — a szét- szórtsággal együtt —, hiszen ekkora területen sokkal több munkába és pénzbe kerül a közművesítés, mint a sűrűn lakott helyeken. Pedig egészséges ivóvízre az itt lakóknak is szükségük van. Az ásott kutak magas nitrit és nitrát tartalma miatt a gyerekeknek a fúrott kutakból hordják a vizet — a legkisebbeknek még a fürdetéshez is. Mindez bizonyítja, hogy a közművesítés nem várhat. Igaz, nem lesz könnyű előteremteni a szükséges pénzt, hiszen a vezeték egyelőre 1500 lakoshoz juttatja el a vizet. Jelentős összeggel: portánként 20 ezer forinttal szükséges hozzájárulniuk az építéshez a családoknak. EZt a pénzt tíz év alatt kell kifizetni. A lakosság véleménye szerint még így is megéri. Az előzetes tájékozódás szerint már mintegy hetven százalékban támogatják a vállalkozást, szép számmal alá is írták a belépési nyilatkozatot. Nagy segítséget jelent, hogy a megyei tanács 10 millió forint céltámogatást ad Nagycserkesznek erre a célra. Részt vállal a költségekből a községi tanács, a termelőszövetkezet és több helyben dolgozó cég is. A kiviteli terv szerint egyelőre 24 kilométer hosz- szon szeretnék megépíteni a hálózatot, mely a varjúlapo- si vízműre csatlakozik. Nagy- cserkeszen létesül egy víztorony, a vezeték pedig a falu központján kívül eljut Lakatos-, Bánfi-, Tamás-, Markó-, Halmos és Ferenc-bokorba is. A hálózattal párhuzamosan összekötő út is készül az érintett tanyák és a falu között. Még az idén novemberben megalakul -a vízműtárisulat. Az építést jövőre kezdik, s ’88 november végére fejezik be. Remény van rá, hogy a közművesítés után nem csökken az érintett települések lélekszáma. (h. zs.) Keres ködeim i szolgáltatások Mátészalkán Versenyben az igényekkel Nincs vita arról, hogy a szolgáltatások rendszere, ezen belül a vásárlók ellátási szintje közérzet. Naponta hazavitt öröm vagy bosszúság. Hogy érzi magát, hogyan érezheti magát Mátészalkán 1986- ban a városlakó polgár- Kérdésünkre, a városi tanács képviseletében Vizier Emil válaszolt. — Vannak hagyományos szolgáltatások, az ABC-áru- házakban a darálás, másutt a méretre igazítás. Ezek országosak, és ez mindenütt így van. Más dolog, hogy vannak és voltak a szolgáltatásnak fehér foltjai is. Megoldatlan volt például nálunk a kölcsönző szolgálat. Igaz, az egyetlen kis boltunk adott kölcsön lakodalmas edényeket, de jószerével ennél sokkalta többet nem. Tudomásul kellett vennünk, hogy az igények változnak. Ma már gépet kér az állampolgár. A hagyományos szolgáltatórendszerünk nem más, mint a többi városé. Más dolog. Létre kellett hozni, ez az ÁFÉSZ-hez kötődik, egy olyan kölcsönzőboltot, ahol mondjuk egykor majd padlócsiszoló gépet is kölcsönözhet az állampolgár. — Megoldott városunkban a házhoz szállítás. Építés-, tüzelőanyag esetében mindenképpen. Van házhoz szállítási lehetőség a bútorboltból is. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy lévén magán- vállalkozó konkurensek is, az állami áraktól lefelé térnek el az árak. Feltétlenül az ellátáshoz tartozik az idegenforgalom. Tény és ez évről évre így i°az, hogy egyre több a vendég Mátészalkán. Van szállodánk, és 13 fizető-vendégszobánk. Ez nem sok, de a vendéget pillanatnyilag fogadni tudjuk. Nagy az idegenforgalmunk a szomszédos Romániával. Az áruházaink ellátása olyan, hogy jelenleg még ezt a forgalmat bírja a város. Az igények persze, ez a városi lét velejárója, nivel- lálódnak. Ezért fontos a VA- GÉP órajavítója, az ékszerjavítás, a tört arany felhasználása. A barkácsbolt kínálat, de van már magán bar- kácskereskedő is. Azt szokták mondani, hogy az ország szélén vagyunk. Ez igaz, de hogy ha valaki bemegy egy mátészalkai virágboltba, akkor akár külföldre is küldethet csokrot. Egyre bővül, és ez egy ideig így lesz a telefonmegrendelések rendszere. — Nem pontos a kérdés, mert nem arról van szó, hogy a város az utóbbi néhány évben, vagy hónapban látványosan előrébb lépett volna. Ami a kereskedelmi szolgáltatásokban új, az egész egyszerűen a város nagyságrendjéhez mért követelmény- rendszer. Ha kereskedő beállítottságú emberként mondhatok valamit, akkor az egyetlen mondat: pillanatnyilag Mátészalkán még kullogunk a városlakók igényei után. Egy kicsit versenyezünk az igényekkel, de amíg tart ez a verseny, addig a fogyasztó, a mindenkori fogyasztó jól érezheti magát. Tudomásul kell vennünk, hogy sem kereskedelemben, sem szolgáltatásban nem vagyunk és nem lehetünk csak városiak. Körülöttünk a környék, a vonzáskör, szomszédunk a sok vásárlót küldő államhatár. Ennek kell megfelelnünk. És ha korábban azt mondtam, hogy versenyben vagyunk az igényekkel, akkor az ellátás se lehet rossz. Bartha Gábor Szabolcsi előadókkal Névtudományi konferencia A Magyar Nyelvtudományi Társaság, Zalaegeszeg város tanácsa, Zala megye tanácsa, az MTA nyelv- és irodalomtudományi osztályának közreműködésével Pais Dezső születésének 100. évfordulójának tiszteletére rendezik meg Zalaegerszegen a IV. magyar névtudományi konferenciát. Az előzetes tervek szerint 99 előadás hangzik majd el október 8—9—10-én a következő szekciókban: helynevek, személynevek, a névtudomány egyéb kérdései. Lesznek ún. plenáris ülések is, amelyeken a névtudomány utóbbi 6 évének az eredményeit ismertetik. Kerekasztal-beszél- getés is lesz a megyékben folyó földrajzinév-gyűjtések- ről. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolát a következők képviselik: Mező András, Bachát László, Orosz Béla, Ádám Imre, Mizser Lajos, Szabó Ferenc, Németh Zoltán, Csige Katalin. Előadást tart: Mező András: Típusváltás (Egy fejezet helységneveink élettanából), Ádám Imre: Földrajzi nevekre utaló vezetéknevek Szabolcs megyében a XVI. században, Mizser Lajos: Női keresztneveink típusai, Bachát László: Keresztnévadás az NDK-ban és nálunk. Csige Katalin: Tulajdonnevek a kétnyelvű szótárakban. Szabolcs-Szatmár megyei vonatkozása van a debreceni Kálnási Árpád előadásának (A fehérgyarmati járás földrajzi nevei c. kötet művelődéstörténeti vonatkozásai). KÖDfSZEK A PARLAMENTNEK. A Debreceni Üvegipart Szövetkezet kőfaragó szakemberei is dolgoznak az Országházat díszítő kövek felújításán. (MTI fotó: Oláh Tibor felvétele)