Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

A nagycserkesz! Kossuth Termelőszövetkezetben a 300 hektáros területen 12 600 tonna termésre számítanak. A tsz tárolóteréről már megkezdődött a répa szállítása a cukorgyárnak. (Jávor László felvétele) Ma hazánkba érkezik a holland királynő Összehívták-« országgyűlést kezdődtek a tárgyalások a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés fejlesztésének és a KGST Tudományos-Műszaki Komp­lex Programja végrehajtásá­nak kérdéseiről. Egyre többször hallunk riasztó statisztikákat a környezetszennyezésről. Sokan csak a nagyvállalatokat, s a veszélyes kemikáliákat használó mezőgazdasági üzemeket teszik ezért felelőssé. Kétségtelen, hogy egy füs­töt okádó gyárkémény látvá­nyosabban szennyez, mint a falusi házak emésztőgödrei. Pedig ha a régi ásott kutak- ba, vagy a csapadékvíz csa­tornákba vezetik a háztartá­si szennyvizet — amire sok példa van a megyében — az legalább olyan káros a kör­nyezetre, mint a szmog, vagy a szabálytalan permetezés. Rendkívül nagy gondot je­lent a szennyvízelhelyezés Csengerben és társközségei­ben is. Főleg az alacsonyab­ban fekvő területeken veszé­lyezteti a talajvizek tisztasá­gát a szennyvízaknák tartal­ma. Gyakran eleve szabály­talanul építik meg az akná­kat, ráadásul a lakosság nem megfelelően kezeli a szenny­vizet. Erről nemrég felmé­Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra október 7-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Beatrix holland királynő. Budapesten tárgyal Gurij Marcsuk Példa S zombaton is dolgoz­nak, de ha kell, va­sárnap is bemennek munkahelyükre a raka- mazi Fa- és Fémipari Szö­vetkezet tagjai. A nyár végén kaptak egy terven felüli exportmegrendelést, azt akarják határidőre teljesíteni. A vezetésnek könnyű volt megnyernie a tagságot: a maguk ér­deke. hogy eredménye­sebben zárja az évet a szövetkezet, a népgazda­ság érdeke, hogy nagyobb legyen a devizabevétel. A nyáron született az a felhívás is, amely a me­gye üzemeihez szólt. A megyei pártbizottság a népgazdasági tervek telje­sítéséhez kérte a nagyobb odaadást, a hatékonyabb munkát. Ebbe a sorba il­lik a rakamazi példa, s még lehetne találni egy­két üzemet hasonló neki­buzdulással. Ám az össze­sítésből sajnos úgy tűnik, ők maradtak kisebbség­ben, miközben a fontos célok megvalósításáról mások többet beszélnek, mint cselekednek. Az év végéig négy szá­zalékon felüli termelésnö­vekedést kellene elérni az üzemekben, hogy az idei feladatok megvalósulja­nak. Legtöbb helyen ren­delés van, adottak a felté­telek, de az is biztos, nagyabb erőfeszítés szük­séges a mostanitól. Nem kívülről kell várni a biz­tatást, hanem belülről kell cselekedni, mert csak ez adja meg a biztosabb jövedelem alapját. L. B. Mikor kezdenek már fű­teni? — telefonáltak szer­kesztőségünkbe fázósabb ol­vasóink mind gyakrabban az elmúlt héten. Jó hírünk van számukra: a Szabolcs.hő Vállalat illeté­kesének tájékoztatása szerint ma már melegek lesznek a radiátorok Nyíregyháza táv­fűtéses lakásaiban. Az érvényben lévő szabá­lyok szerint a távfűtő válla­latoknak akkor kell megkez­deniük a fűtést, ha a adott településen három na­pon keresztül tizenkét Cel- siusfók alatt van az átlaghő­mérséklet, vagy ha az egy na­pon mért hőmérséklet át­laga nem éri el a tíz Celsius- fokot. A megyeszékhelyen vasár­nap teljesült először az egyik A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján október 23-án 10 órára összehívta az ország- gyűlést. A Minisztertanács in­dítványozza, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a házas­ságról, a családról és a gyám­ságról szóló törvény módosí­tására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavasla­tot, valamint a Magyar Pos­ta munkájáról, a fejlesztés lehetőségeiről szóló beszámo­lót. feltétel — az utóbbi —, ami­kor is hét egész kilenc tized Celsius-fok volt az átlaghő­mérséklet, Ezzel magyaráz­ható az a többek által szóvá tett észrevétel, hogy más vá­rosokban Nyíregyházát meg­előzve kezdtek fűteni — e helyeken hidegebb volt az időjárás. A Szabolcshő Vállalat az idei fűtési idény alatt is számít fogyasztói tevékeny együttműködésére — a szak­emberek remélik, hogy a la­kosság késedelem nélkül je­lent majd minden, a radiáto­rokon vagy a csővezetékeken észlelt rendellenességet a vállalat ügyeletén. Hiszen bármilyen kicsinynek tűnő hiba rontja a fűtés hatékony­ságát. Eperjeske közelében 190 millió forintos költséggel műtrágyatároló és -zsákoló telepet építenek. A Szovjetunióból érkező műtrágyát majd itt csomagolják, zsákolják, s viszik az ország mezőgazdasági üzemeibe. Beruházó az AGROTEK és a MÁV, kivitelező a SZÄEV. A kivitelező alvállalkozója a KEMÉV és a Budapesti ÉLGÉP Vállalat. A tető speciális faszerkezetből készült. A 40 méter fesztávolságú elemek egy része Agárdról, il­letve Velencéről érkezett. A SZÁÉV-esek több hét végén is dolgoztak, hogy a különleges tető — amely felvételünkön látható — határidőre kész legyen. (Császár Csaba felvétele) Nagyüzem a betakarításban Csatornázás Csengerben, Gávavencsellőn Községek a környezetvédelemért HA KELL: BÍRSÁGOLNAK! rést kezdett a tanács. Ahol szükséges, ott intézkednek, hogy szennyvíz ne kerüljön az ásott kutakba és a csapa- dékvíz-csatonákba. Ezzel szeretnék megakadályozni a felszín alatti vízkészlet nit- rátosodását. Előrelépést jelent, hogy Csengerben egy szakaszon már elkészült a csatorna. A hálózat tovább bővült az idén melyre hamarosan újabb lakások, intézmények csatlakoznak. A bekötések után szükség lesz egy na­gyobb teljesítményű szenny­víztelep építésére. A társköz­ségekben ugyan nem oldha­tó meg a szennyvíz tisztítá­sa, de elhelyezésére lehető­ség van a szervezett szállí­tással. Hasonló gondokkal küzde­nek Gávavencsellőn is kü­lönösen azóta, hogy vezeté­kes ivóvizet kapott a község. Mivel hatalmas mértékben megnőtt a vízfelhasználás a háztartásokban, ezért szük­ségessé vált a csatornázás a településen. A Nyírségi Víz­gazdálkodási Társulat terv szerint december 15-re feje­zi be 17 és fél millió forintos költséggel a két kilométeres vezeték és a tisztítótelep épí­tését. A megyei tanács 3,3 millió forint céltámogatást adott erre. Zömmel közintéz­ményeket érint a csatorna — például a tüdőgondozót, a postát, iskolákat, boltokat. Az érintett cégek az érdekeltsé­gi hozzájárulás mellett még 600 ezer forint fizetését vál­lalták erre a célra. Csalá­doknak is lehetőségük van a hálózatra való rácsatlako­zásra. Telkenként 20 ezer forint hozzájárulást kell ezért fizetniük. Már most megrendelte a hálózatbővítés tervét a ta­nács. Eszerint ’87—88-ban újabb két kilométeren készül el a hálózat. Mivel a porták jó részén to­vábbra is emésztőgödrökbe helyezik el a szennyvizet, így nagy figyelmet fordítanak ar­ra a településen, hogy a la­kosság ne szennyezze a fel­szín alatti vizeket. Ha kell, bírságolással kényszerítik a telektulajdonosokat a szabá­lyos szennyvízkezelésre. Any- hyit már elértek Gávaven­csellőn, hogy a csapadékvíz­csatornákba sehol nem kerül szennyeződés. Legalább eny- nyire fontos az ásott kutak tisztaságának megőrzése. En­nek érdekében hasonlóan in­tézkedéseket tervez a tanács. kezeiben például a 800 hek­tár kukoricából már 200 hek­táron törték le a csövet és ennek az átlagtermése 4,8 tonna, messze alatta van a tervezettnek. Egyértelmű az aszálykár. A 300 hektár cu­korrépából a már felásott 50 hektár termésátlaga 42 ton­na, 17 százalékos a cukortar­talom, ez jó eredmény. Itt viszont az őszi csapadékhi­ány azzal okoz gondot, hogy a kőkemény talajból nehéz kiszedni a termést. Nemcsak a répa, de a betakarítógép is törik. Szeptemberben egy szem eső sem hullott, ez az őszi búza talaj-előkészítését, ve­Ássák a cukorrépát, törik a kukoricát, vetik a búzát, így teljes a nagyüzem, az őszi csúcs a mezőgazdaság­ban. A betakarítás minden területen előrehaladott és erről inkább lehangolóan, mintsem örömmel adnak hírt a gazdaságok. A nagycserke- szi Kossuth Termelőszövet­tését tette kritikussá. A ta­laj-előkészítés ilyen körül­mények között kétszer annyi energiát és költséget igényel. Lassabb a vetés is, amit iga­zol, hogy Nagycserkesz hatá­rában az 1080 hektár terve­zett terület alig több mint 10 -százalékán került földbe a búza. NI,Hl. évfolyam, 236. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. október 7., kedd A kormány meghívására hétfőn delegáció élén Ma­gyarországra érkezett Gurij Marcsuk akadémikus, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Tudományos-Műszaki Állami Bizottság elnöke. A küldöttséget a repülőté­ren Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke fo­gadta. Jelen volt Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A szovjet miniszterelnök­helyettest fogadta Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megbeszélésen jelen volt Ra­dies Katalin, a Központi Bi­zottság tudományos-közokta­tási és kulturális osztályá­nak vezetője, Tétényi Pál és Borisz Sztukalin nagykövet. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottságban meg­Megkezdik a távfűtést

Next

/
Oldalképek
Tartalom