Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET A marosvásárhelyi huszárok jelvénye I. világháborús jelvények a Jósa András Múzeumban A Jósa András Múzeum mintegy ezer különféle első világháborús jelvényt őriz. A jelvények 'több más tárggyal (képeslapok, plakátok, röplapok) együtt a szerencsi mú- zeumalapi'tó, dr. Petrikovics László ajándékaként kerültek a múzeumba. E tárgyak történeti értékét nagyban növeli az a tény, hogy általuk árnyaltabb képet kaphatunk a „nagy háborúról”, újabb és újabb adatokat tudhatunk meg egy alakulat történetéről, harcairól, parancsnokairól. Valóságos ezredtörténet a császári és királyi 77. gyalogezred jelvénye. A babérkoszorúval ékesített jelvényen császári korona és kard utal a regiment „közös" voltára. Leolvasható róla, hogy viselője a Fülöp, württember- gi herceg nevét viselő cs. és kir. 77 gyalogezred bakája, aki 1914 és 1917 között a következő frontokat, csat at e - reket járta meg: Volhinia, 1914-15 fordulóján a téli és tavaszi csatákat a Kárpátokban. Az ezred ott volt Przemysl ostrománál, harcoltak a kraszniki csatában, megjárták Volhinia, Bessz- arábia, Románia harctereit, míg végül Olaszországban az Isonzónál érte őket az 1918-ik év. Ezeket a jelvényeket a katonák a tábori sapka bal oldalán viselték. A jelvények nagy számán már azért sem csodálkozhatunk, mert az osztrák—magyar haderő békelétszáma 1914 eleién mintegy félmillió főt tett ki. A szárazföldi hadsereget 16 hadtestbe szervezték, ehhez 52 gyaloghadosztály és 11 lovashadosztály tartozott. A gyaloghadosztályokból 19 magyarországi kiegészítésű volt, 10 közös és 9 honvédhadosztály. A lovashadosztályok közül 2 honvéd és 4 közös hadosztály rökrutálódatt Magyar- országról. Az első napokban a háborút, az uralkodót, a szövetségesedet éltető és az ellen séget becsmérlő jelvények jelentek meg változatos formákban. Ferenc József és II. Vilmos német császár a leggyakrabban ábrázolt uralkodó. Mellettük néha feltű nik a szövetséges V. Mohamed török szultán és I. Ferdinand bolgár király is. A szövetség egyik szép jelvénye a három hadsereg fejfedőit ábrázolja egy sorban, a monarchia katonáinak tölgyfalombbal ékesített kék tábori sapkáját, a szürke porosz csúcsos sisakot és egy vörös színű török fezt. Jelvényre kerültek a pa rancsnokok is: Frigyes főherceg, az osztrák—magyar haderő főparancsnoka, József főherceg, hadtestparancsnok. Kövess Hermann tábornok, hadtestparancsnok, Hötzendorfi Konrád tábornok, a vezérkar főnöke. Ugyanúgy a jelvényekre kerültek azok a porosz tábornokok is, akiknek valamilyen közük volt az osztrák— magyar haderőhöz: az 1915 januári kárpáti téli csatában Hinsingen tábornok egysége! segítették az osztrák—magyar csapatokat. Mackensen porosz tábornok irányította a híres gorlicei áttörést 1915. május 2-án. Ö azonban nemcsak ezért került magyar alakulatok jelvényére. 1916. augusztus 27-én ugyanis a román királyság is belépett a háborúba és megtámadta a monarchiát. A Románia elleni osztrák—magyar—német támadás parancsnokai között ott látjuk Falken- haynt, a korábbi vezérkari főnököt és Mackensent is. Külön csoportba sorolhatók az alakulatok jelvényei. A különböző fegyvernemekhez, szolgálati ágakhoz tartozó egységek, sőt a hadosztályok és hadtestek számára is készítették jelvényeket, néha többfélét is. A somogyi bakákból álló 44. közös gyalogezred jelvényén rohamozó katonákat és piros-íe- hér-zöld szalagban a „44. gyalogezred" feliratot láthatjuk. Másik jelvényük ennél sokkal érdekesebb. A jelvény szélein az öt szövetséges hatalom címere díszeleg. Középen tölgy- és ba A szegedi huszárok jelvénye A Ludwig-bakák jelvénye bérkoszorúban egy szurony fekszik, két oldalán szöveggel. Az agyúik felirait: „Csak előre”, a másik a somogyiak szavajárása: „Rosseb”. Nem véletlen, hogy az egész I. világháborúban a somogyiakat csak „rosseb-bakáknak” emlegették. A közös hadsereg több ezredének jelvényén az ezredtulajdonos arcképe látható. Ebben az időben az ezred tulajdonosság már csak kitüntető cím, amit külföldi uralkodóknak, magasrangú tiszteknek adományoznak. Így lett II. Vilmos német császár a debreceni 7. huszárezred, Rupprecht bajor herceg a fehértemplomi 43. gyalogezred, Hindenburg a pécsi 69. gyalogezred tulajdonosa. A huszárezredek jelvényein a visszatérő motívum a patkó és a huszárcsákó. A pápai 7. honvéd huszárezred jelvénye tölgyfalombon egy patkó, benne csákó. _ A szegedi 3. honv. huszárezred csákóalakú jelvényén a „Rajta, rajta” felirat olvasható, a marosvásárhelyi 9. honv. huszárezred jelvénye pedig egy patkó, benne kivont karddal vágtató huszár. A világháborúban a honvédhuszárok első igazi nagy csatája 1914 augusztusában volt Sztojanovnál, s a vörös ördögök jelzőt akasztották rájuk, amit a huszárság azután is büszkén viselt, sőt megjelentek az ilyen feliratú, vágtató huszárt ábrázoló jelvények is. Külön volt jelvénye a tüzéreknek, híradóknak, szállítóknak, sebesültvivőknek, sőt a világháború idején felállított teherautós szállító csoportnak, a páncélvonatos alakulatoknak, a kevés számú repülőnek. A tengerészek közül a Szent István csatahajó, a Bodrog és a Te- mes monitor jelvényét őrzi a múzeum. Jelvények örökítették meg az egyes frontszakaszok, a nagy csaták emlékét. Súlyos harcok folytak 1914 őszén— telén Galíciában és a Kárpátokban. A téli csata emlékére számos jelvény készült. Az 1915. május 2-i gorlicei áttörés emlékére készült az a jelvény, mely rohamozó német és magyar katonákat ábrázol 30.5-ös mozsár tüzének támogatása mellett. Olaszország hadba lépése után a sok véráldozatot követelő olasz front minden nagyobb csatájának emlékére adtak ki jelvényt. Így került a gyűjteménybe az isonzói, a doberdói csatákat, a Dolomitokban vívott ütközeteket megörökítő jelvények. Végül szólnunk kell a lövészárkokban élő katonák sivár napjait kissé megédesítő ünnepekről. Néhány jelvény a fronton töltött karácsony emlékét idézi. A fenyőágak, a gyertyák, a harang ugyanaz, csak a szám változott mindig: első... második... harmadik... negyedik. Bene János „Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!" Az Anyaistennő és a vasnrrú bába Asszony szereplők a népmese világában A természeti népek sehoil- sem tekintik magános lénynek az istent. Üigy képzelik, hogy van felesége és vannak gyermekei. Az égben lakó istenek hétköznapjai sem telnek el különféle kalandok nélkül. A kereszténység elterjedése előtti időkben így volt ez az Európában ólő népek vallási felfogásában, nemcsak a görögöknél és a rómaiaknál, hanem a szláv, germán, finnugor és egyéb néptörzseknél is. A görög mitológiátoain Zeusz felesége Héra, a római Jupiter felesége pedig Juno volt. De rajtuk kívül még sok asszony volt az égben! A görög mitológia 'szerint Erisz, a viszály istennője aranyaimat dob a lakodalmas nép közé. Kié legyen az alma ? Természetesen: a legszebb istennőé! Igényt tart rá Héra, a legfőbb istenasszony; Pállasz Athéné, a bölcsesség istennője; s Aphrodité, a szerelem istennője, Ciprus szülötte. A 'bíráskodásra felkért Parisz királyfi Aphroditének ítéli az almát. Homérosz azt írja, hogy az aramyalima az dstennők között olyan nagy viszályt keltett, hogy emiatt kirobbant — és 'hosszú időre elhúzódott — a trójai háború. Szerencsére. a magyar mitológia nem bővelkedik istenasszonyokban ! Tény az. hogy igen sok inép 'mitológiájában, vallási elképzeléseiben az isten mellett ott találjuk az anyaistennőt is. Érthető tehát, hogy a múlt században előbb Ipolyi Arnold, majd Kandra Kabos próbálkozott meg azzal, hogy a magyar mitológiában rendet teremtsen. Akkoriban még kevés forrásanyag állt a 'kutatók rendelkezésére. De mindketten úgy vélték, hogy az Isten (Hadúr. Atyáim Teremtőm, vagy Világ Ura) melllett őseink hittek az anyaistennő létezésében is.- De a neve nem 'maradt fenn! Népmeséinkben öregasszonynak, vasorrú bábénak. Kendőnek stb. nevezik. Berze Nagy János szerint ennek az eltűnt istennőnek az alakját valamelyest a Szűz Móriéról szóló népmesék és balladák őrzik. A magyar népmesék szerint a Nap, Hold és a Csillagok az anyaistennő gyermekei. „Az elveszett férj keresése" című 'mesetípus magyar változatainak egyik epizódja arról szól, hogy a hős — aki nappal állat-, éjjel emberlakban él — feleségül vesz egy királylányt. A férj eltűnik, mivel az asszony elárulta a titkát, s az áliaitbőrt elégették. Az asszony az eltűnt férje keresésére indul. Útközben találkozik egy öregasszonnyal, aki nem más, imimt a Nap, Hold és a Csillag fivéreiknek az anyja. Az öregasszony egy kunyhóban lakik, a távoli 'erdőben. A három fia egész nap a világot járja, s ki 'ekkor, ki akkor tér haza egy kicsit megpihenni. tgy aztán semmi sem történhet a világban, amiről az öregasszony tudomást ne szerezhetne. Természetesen az öregasszony a férjét kereső asszonyt is 'helyes útra igazítja Arizon és a Világ Ura történetét egy paszabi mesemondóitól hallottam, pontosan 25 évvel ezelőtt. Ebben a mesében a „Világ Ura” az isten; „Kendő” az anyaisten- mő; „Félkéz’’ pedig a világ legerősebb embere, vagyis a „Világ Embere”, Arizon mesehős a „Világ Embere” akar lenni, de ezt csak Kendő segítségével érhette el: „A vénasszony fogta a fejrevaló kendőjét, ösz- szecsavarta és három igör- csöt kötött rá: az három világrész vót!” Arizoinnak Félkézzel kell a „világ embere” címért megbirkóznia. Félkéz hasztalan kéri a Világ Ura támogatását: „Én a Kendővel mem kötök ki, mert a kendő négy sarkába a négy világrész van, tehát ha a kendő elszakad, a világ leesik és akkor miből fogunk megélni ?” Ekkor Kendő listenasz- szony „fogta azt a három görcsöt, kikötötte. Miikor kikötötte a kendőbül, akkor szétdobta a viláigba. Ügy eltűnt a Világ Embere, hogy soha többet a földre mem került.” — A 'mesemondó ■elmagyarázta, ihogy az isten: ,,a Kendővel nem mert foglalkozni, hiába ű is szent vót; de ez meg Iki vót ki nem, mint Szűz Mária!" Egy másik népmesében a haldokló ember meghagyja egyetlen fiának, hogy három leányát az első kérőkhöz adja hozzá. Égitestsógorok jelentkeznek: a Nap, Hold és a Csillag sorban egymás után, akik feleségül veszik a lányokat. Majd a fiú elindul, hogy meglátogassa sógorait. Hosszú út után ©gy nagy erdőben egy kunyhót, abban egy öregasszonyt talál. „Jó napot, kedves öreganyám!” „Szerencséd, hogy öreg- anyádnák szólítottál, máskülönben rögvest meghaltál volna.” A fiú nemcsak iszál- lást, ellátást hanem jó tanácsokat, bűvös tárgyakat is kap az öregasszonytól, melyek segítségével oélhoz ér. Meglátogatja sógorait, illetve nővéreit, végül elnyeri egy királykisasszony kezét. Tudnunk keli, hogy a magyar népmesékben a vasorrú bába ©gy segítő öregasszony- .szel lem, aki a tisztességgel köszönő, vándorútjában elfáradt hőst vendégül látja, s további útjához elemózsiával, tanácsokkal ellátja, sőt kísérőt is ad hozzá. A kísérő vagy valamilyen beszélni tudó áMait, vagy valamilyen 'égitest! A boszorkány nem azonos a vasorrú bábáival! A nyugat- európai népmesékben a boszorkány általában elvarázsolt erdőben lakik, aki kővé változtatja a hőst és állatait, a leány-kérő fivérek megöié- sóre törekedik, Jancsit és Juliskát hizlalja. Sajnos, a Grimm- mesék „die Hexe” (boszorkány) szavát magyarra érthetetlenül „vasorrú bá- bá”-inak fordítják. -De az irodalmi műmesékben is 'gyermekeinket többnyire a ,jfce- gyetlen” vasorrú 'bábával riogatják. Sajnos, ezek álltai a magyar hagyományokban, közfelfogásban a mesei „vasorrú bába” alakja negatív színezetet nyert. A magyar népmesékben a vasorrú bába segíti a hőst vándorútjában, akár .távoli országokba, akár az égigérő fa tetejére akar jutni. De miiért mondjuk ezt az öregasszonyt vasorrúna'k? Valamikor a samainisztikus felfogású népek, melyékhez a honfoglaló magyarság is tartozott, az 'elhunyt anyák tiszteletére — a halott lelkének lakhelyéül — bábukat faragtak. A halottaikat etették ás, azaz a bábu .szájaihoz, orrához nyomkodták a /vaskanálat. Ez az etetés előbb-utóbb a bábu areélé- nek élik apásához vezetett volna, ha az orrát nem vasból (plóhből) formálták volna meg! Solymossy Sándor néprajztudós a mesei vasor- nú ibábát ebből a gyakorlatból, az anyai ős hajdani tiszteletéből 'eredezteti, s ezzel teszi számunkra érthetővé a ijóságos vasörrú bába (ősanya) mesei alakját. * * * * A máig fennmaradt mítoszok, népmesék, illetve az ezekben rejlő anyatisztelet egy ősibb korszakra: a mat- iriarohátusna (az anyajogú társadalomra) emlékeztetnek bennünket. Erdész Sándor V
