Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. október 27, Vevőberendezés a megállókban Autóbusz-pályaudvar újdonságokkal Az épülő pályaudvar A becslések szerint csaknem húszezer ember fordul majd meg naponta az épülő, új nyíreffirházi autóbuszpályaudvaron, mely elkészülte — a jövő év első negyede — után a réginél sokkal kulturáltabb körülmények között fogadhatja az utazókat. Egyébként a Jókai téni buszállomás sem mondható túlságosan öregnek, hiszen 1972-ben épült, csak éppen a hirtelen felduzzadó város kinőtte a létesítményt. A Petőfi téren épülő új pályaudvar kivitelezője a SZÁÉV a múlt év elején fogott a munkába, sajnos a menet közben jelentkező nehézségek miatt az eredeti időpontot módosítani kellett, október dereka helyett a jövő év tavaszán várható az átadás. Mint Szabó Istvántól-, a Szabolcs Volán műszaki osztályvezetőjétől megtudtuk, az állomás váróterme kétszerese lesz a jelenleginek, s az utastájékoztatást is jelentős mértékben korszerűsítik. A tervek szerint három színes tévét állítanak munkába, ebből kettő folyamatosan közli az elkövetkező egy óra programját. A harmadik készülék — a műszaki osztály kezdeményezésére a vállalat szakemberei dolgozták ki az elvét — ennél is részletesebb információt nyújt majd: lesz egy lista azon településnevekkel, ahová buszok indulnak, illetve ahonnan autóbuszok érkeznek, a név mellett egy- egy gomb, s ha azt megérintik, a képernyőn nyomban megjelenik, hogy aznap a kért településre mikor, hányas kocsiállásról indul járat. Korszerűsítik a belső tájékoztatás rendszerét is. Az autóbuszok adóberendezést kapnak egy-egy kódszámmal, ezenkívül a megállókban a burkolatba építenek egy vevőberendezést, mely a jármű jelét továbbítja majd a diszpécserközpontba — ezzel pontosan nyomon követhető majd minden busz útja, egyszerűbb lesz az irányítás. Az ötvenmillió forintos beruházás kényelmesebb munkafeltételeket teremt az állomás dolgozóinak is. Itt kap majd helyet a nyíregyházi személyforgalmi üzem- igazgatóság állománya, s tágas pihenőhelyet alakítanak ki a sofőröknek, az állomás személyzetének. Itt rendeznek be egy ötvenszemélyes oktatótermet, ahol megoldható lesz majd a buszvezetők kötelező továbbképzése, s itt találnak majd otthonra a darabárus és szállítmányozási dolgozók is, akik kulturált öltözőt, mosdót, fürdőt kapnak, (bg) Nézőpont az utolsó helyen Emeltebb hanoon—a telefonról Rossz napja volt pénteken a Magyar Postának. Már az sem volt hálás feladat, hogy Tóth Illésnek, a Magyar Posta elnökének önkritikus beszámolót kellett a képviselők elé terjeszteni, legfeljebb az adhatott némi vigaszt, hogy a gondokat nem önállóvá válásuk óta halmozták fel, hanem onnan erednek, amikor még házasságban éltek az utak, a vasutak gazdájával, a Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal. Az önkritikus hang sem vette el a kritikák élét, mert bár sokan mondtak elismerő mondatokat is a hagyományos postai szolgáltatásokról, sőt új szolgáltatások bevezetéséért is dicsérhették, a legtöbb szó mégis a népgazdaság fejlődésének gátjává váló telefonhelyzetről esett. Elmaradott térségok Joggal szóltak emeltebb hangon erről a szabolcsiak, mert ilyen rossz helyzetben az ország egyetlen megyéje sincs. Varga Gyula nem kis hosszússággal mondta, hogy abból a 40 milliárdból, amit a Magyar Posta a VII. ötéves tervben fejlesztésre kapott, mindössze 396 milliót akart Szabolcs-Szatmárban fejlesztésre elkölteni. Abban a megyében, ahol a hagyományos postai szolgáltatásokban születtek szép eredmények, de a gazdaságilag elmaradott településeken — 125 ilyen van Szabolcs-Szatmárban — alig történt valami, s ha történt fejlesztés, csak olyan helyeken történt, ahol a tanács adott helyet a postának. Sok vita és egyeztetés után 1,2 milliárdra változott az összeg, sajnos azonban ennek is csak 60 százalékát adja a posta, mert néhány tanács már elodázhatatlannak tartotta a telefonhelyzet javítását, s a szűkös fejlesztési alapjából ajánlott meg kisebb-nagyobb összegeket, hogy legalább azt egészítse ki a posta. Akár dicsérni is lehetne a postát ezért a rugalmasságért, ám a Szabolcs megyeieknek mégsincs erre okuk, mert azok a megyék, amelyek korábban is előttünk jártak, nem nyúltak a zsebükbe. Ok a mienkétől most is nagyobb összeget kaptak, így aztán a VII. ötéves tervben nemhogy közelebb kerülnénk a többi megyéhez, tovább romlik a helyzet. Csak érzékeltetésül egy adat: ha jó öt évünk lesz, 1990-ben elérjük azt, amivel Hajdú-Bihar már 1980-ban dicsekedhetett. Hatezerből csak ötven... Még a nyilvános telefonokból sem kapunk, csak nagyon keveset. Az országban 6000 nyilvános telefont szerelnek fel, amiből megyénkbe mindössze 50 jut, mert A svájci légitársaság, a Swissair megrendelésére száz darab hosszú férfi tollaskabátot szállít a Nagykállói Textilruházati Szövetkezet október 27-én. Ez a mennyiség próbagyártás volt, nincs kiépített hálózat, s enélkül még nyilvános telefont sem lehet létesíteni. És a 90-es években tovább fog romlani a helyzet, mert csak oda lehet telefont adni, ahol korszerű központ van. Pátyodot crossbaron... Lesz azért fejlesztés Szabolcs-Szatmárban is. Bővül a nyíregyházi központ, lehetővé válik, hogy Üjfehértó, Ti- szalök, Tiszavasvári, Gáva- vencsellő, Ibrány és Bakta- lórántháza is bekapcsolódjon a távhívó hálózatba, Mátészalkán az automata központ létesítése négyezer telefon- igény kielégítését teszi lehetővé, és ha elkészül ez a góc, Mérkvállaj, Nagyecsed, ököritófülpös, Porcsalma, Tyúkod, Pátyod, Csenger és vonzáskörzete, valamint Fehérgyarmat és Nyírbéltek is hívható lesz crossbaron. Mindezzel korántsem elégedhet meg a megye, hiszen míg 1970-ben tizenhetedikek voltunk á megyék sorrendjében, mostanra az utolsók lettünk. És 1990-re nemhogy közelítenénk, még nagyobb mértékű lesz az aránytalanság. Balogh József amennyiben a svájci stewar- doknak megtetszik az egyenruha új darabja és a termék kiállja a magas minőségi követelményeket, a következő évben nagyobb megrendelés érkezik Svájcból Nagykálló- ba. Stewardok — tollaskabátban A halottak napja előtt Új rendelési módszer Nyíregyházán Megszűntek a fogászati körzetek Ellenőrzik a virágárusokat Üj fogászati rendelési módszert alkalmaznak szeptember 1-től Nyíregyházán. Oka volt ennek többek között a szükségesnél lényegesen kevesebb fogorvos, a város különböző részein lévő fogászati rendelőkre jutó igen magas betegforgalom. Az új módszer legfontosabb sajátossága, hogy megszűntek a fogászati körzetek. Ezentúl a Vöröshadsereg útja 14. szám alatti rendelőintézetben, egy helyütt található valamennyi fogászati rendelés, amelyeket ezepfíúl terület-, és körzetibeghatározás nélkül bárki felkereshet. Mindössze a «Jósa város ban, a Szamuely laktóelepen és a Vas- és Fémipari Szövetkezetben marad meg továbbra is a rendelés. Igaz, működni csak akkor fog, ha megfelelő számú fogorvos lesz a városban. A Vöröshadsereg útján az ellátás háromnegyed nyolctól este hétig folyamatos. A központi fogászaton, ambulancia működik, ahol a sürgős eseteket — foghúzás, vérzéscsillapítást, fájdalom megszüntetését — azonnal ellátják a szakorvosok. Az ambulanciára a portán átvehető sorszámmal lehet jelentkezni. A hosszadalmasabb fogászati kezelésekre, fogtömésre, fogpótlásra, szintén új irányítási rendszert vezettek be. Ezentúl előjegyzés alapján hívják vissza a betegeket, akikkel napra, órára, percre konkrétan egyeztetik, melyik az iaz időpont, amelyben fogaiknak kezelését megkezdhetik, illetve folytathatják. Lényeges tudni, hogy a fogászati munkákat ugyanaz az orvos folytatja, illetve fejezi be, aki azt megkezdte. Az üzemi fogászatok továbbra is működnek, de szolgáltatásaikat csak az ott dolgozók vehetik igénybe. A hétvégi ügyelet változatlanul a Bocskai u. 73., alatt, reggel 8 órától délután kettőig működik. (kovács) Alma a fájától... Mikor az 51 éves idős Balogh Péter, kitöltve tizennegyedik büntetését, legutóbb kijött a börtönből, nála huszonkét évvel fiatalabb fiához, ifjabb Balogh Péterhez költözött. No nem azért, hogy a nyíregyházi fiatalember közelségében jobb belátásra térjen — tudta jól, az is ötször volt már büntetve —, sokkal inkább azért, hogy alkalmasint közösen lépjenek majd „akcióba”. Az apa ez év január 9-én látta elérkezettnek az időt: a szóban forgó nap estéjén odament a fiához, és javasolta neki, hogy menjenek el lopni. Ifjabb Balogh nem akart kötélnek állni, mondván, nem régen jött a börtönből, s nem akar visszakerülni, de végül mégis csak igent mondott. Rakamazra utaztak, s a község művelődési házához mentek. Ügy gondolták, az épületben biztosan van valamilyen értékes holmi, amit érdemes elvinni. Megvárták, míg elnéptelenedik a környék, és egy ablakon keresztül behatoltak. Nem csalatkoztak, az egyik irodában egy Infracolor típusú tévé- készülékre akadtak, amit azonmód lepedőbe csavartak és haza szállítottak. Másnap már pénzzé is tették a 30 ezer forintos lopott portékát — 8 ezer forintért kótyavetyélték el, s ráadásul abból is csak 4 ezret láttak, mert csupán ennyit volt hajlandó egyszerre kifizetni a vevő, egy nyíregyházi asz- szony. Éppen csak elkölthették az ebből szerzett forintokat, a rendőrség a nyomukra bukkant, s büntető eljárás indult ellenük, melynek során id. Balogh Péter — talán bűntudatot érzett, amiért bajba sodorta fiát — egyedül akarta „elvinni a balhét”. Hiába volt azonban minden igyekezete, kiderült az igazság, s mindketten elnyerték megérdemelt büntetésüket: a Nyíregyházi Városi Bíróság az apát két és fél évi, fiát pedig két év 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte — mind- kettejüket, mint többszörös visszaesőt. Ezenkívül még 3—3 év közügyektőt eltiltás mellékbüntetés hátrányos következményeit is viselniük kell.- Az ítélet jogerős. A kegyeleti érzés ilyenkor november közeledtével mutatkozik meg a leginkább. Évente ekkor keresik fel legtöbben elhunyt hozzátartozóik sírjait. A november 1-én szokásos temetőlátogatás hatalmas méreteket ölt falun és városon. Vannak azonban vadhajtásai is a megnövekedett forgalomnak, hiszen egyesek éppen az ilyenkor könnyebben nyíló bukszára várnak, hogy a tisztességes helyett busás hasznot zsebeljenek be, virágon, gyertyán. Tavaly a Nyíregyházi Városi Tanács ellenőrzést tartott ,a temetőben és a környéken és jó néhány szabálytalanság miatt bírságoltak. Szikora Andrásné, a termelésellátásfelügyeleti osztály vezetője elmondta: a halottak napját megelőző héten a közterület- felügyelőkkel együtt végigjárják a temető környékén helyet foglaló árusokat. Elsősorban azt nézik, hogy a 'kistermelő maga árusítja-e a virágját. Természetesen most Is sokan kínálják majd a gyertyát és az apró kegyeleti tárgyakat, ezek árusításához azonban közterület-foglalási engedélyt kell kérni. S egyúttal az ellenőrzés arra is irányul, hogy a kereskedők, termelők milyen árat alkalmaznak, tiszta-e az árusítás és környéke, s természetesen megtiltják a halottak napján a zenés, szórakoztató, netán a temetőt felkeresők érzéseit megbotránkoztató tevékenységet. A temetőben és a közvetlen környékén több állami és magán virágkereskedő, és igen sok kistermelő pakol ki. Már néhány napja érzékelhetően megnőtt a temetőbe látogatók száma. Bár szóvá tettük jó párszor, ilyenkor még gyakoribb, hogy a sírokról ellopják a virágokat, jó lenne ellenőrzéssel elejét venni a kegyeleti érzést semmibe vevő virágtolvajlásnak.
