Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
1986. október 27. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére Kicsit úgy éreztem magam a héten, mintha egy vevő- szolgálati iroda alkalmazottja temék. Hiszen nagyon sok telefonáló a kereskedelemben nem kapható termékekről kérdezett. (A kollégáimhoz és a Fórum rovathoz érkező bejelentések is bizonyítják, hogy nagy szükség lenne Nyíregyházán vevőszolgálatra, ahol pontos tájékoztatást adnának a vásárlóknak arról, mi hol kapható. Ezzel sok fáradságot, bosszúságot takaríthatnának meg azok, akik boltok sorát járják végig — esetleg kilométereket utaznak — sokszor filléres apróságokért.) O Erre kényszerült egy nyíregyházi apuka: Tar János is, aki hosszú ideje hiába keres, nem kap gyermekének bébiitalt. Kifogásolja meg, hogy hiánycikk a konnektorokba való vakdugó. Első kérdésére az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalatnál megtudtam, hogy a bébiital ez év elejétől hiánycikk. Ezt a készítményt az országban egy helyen: * Kecskeméti Konzervgyárban gyártják. Bár 10—12 féle ízesítésben készül, legfeljebb 1—2 féle hia érkezik alkalomszerűen. A termék az Alföldi Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat közvetítésével jut el az üzletekbe. Jellemző az ellátásra, hogy az Alföldi és az ÉKV közös boltjában, a bébiboltban sem kapható ez az áru. Idén az ÉKV anyagbeszerzője két alkalommal járt „maszek alapon” Kecskeméten. Augusztusban egyáltalán nem kapott, szeptemberben pedig nem egészen 170 üveggel hozott a keresett portékából. (Ez a mennyiség semmi ahhoz képest, hogy sokan kartonszámra veszik — vennék! — a bébiitalt.) A két vállalat szakemberei tervezik, hogy ezen a héten Kecskemétre utaznak (tárgyalni arról, hogyan lehetne javítani az ellátáson. Sajnos hiánycikk a vakdugó is. Nyíregyházán egyedül a Szarvas utcai ezermester- boltban volt, de a múlt héten ott is kifogyott. Viszont várhatóan a napokban újabb szállítmány érkezik a szak- üzletbe, vagyis érdemes lesz érdeklődni. O Miért nincs író? — tette fel a kérdést egy nyíregyházi érdeklődő a Május 1. tér 11. szám alól. A tejipari vállalatnál hallottam, hogy ezt a készítményt a Hajdú megyei társ- vállalat szállította a szabolcs- szatmári fagyasztók részére. A közelmúltban — egy negyedéve — átszervezés történt: azóta nem Berettyóújfalun, hanem Gyulán készül a termék. Ekkora távolságból pedig nem vállalják a szállítást. Megyénkben megpróbálkoztak az íróhoz hasonló „Borsi” nevű tejtermék áruHázi Zsuzsa újságíró válaszol sításával, ám az nem nyerte el a fogyasztók tetszését. Mivel íróból (naponta legfeljebb 150 literre van nálunk szükség, ilyen kis mennyiség gyártását nem tudja megoldani a megyei tejipari vállalat. Ügy tűnik, le kell mondanunk erről az ízletes, s egészséges készítményről. O Több telefonáló a megyeszékhelyen közlekedő autóbuszok útvonalát kifogásolta. Jósavárosiak kérdezték, hogy a 19-es járat miért nem érinti az ő lakótelepüket is. Kiss Sándor a Toldi utca 60. szám alól pedig arról érdeklődött, miért nem lehet a 7/a-s járatot az Arany János és a Szarvas utcán is közlekedtetni. A Volán 5-ös számú Vállalatnál arról tájékoztattak, hogy a 19-es busz útvonalának módosítására — amit már írásban is kért a lakosság — nincs mód a zsúfoltság miatt. Mivel új buszt nem tudnak közlekedtetni, ezért nem célszerű megváltoztatni az útvonalat. Nem tervezi a vállalat a 7/a járat irányának módosítását elsősorban azért, mert a jelenlegi útvonal több utas igényeinek felel meg, miint amennyien a változta- tást kérik. Q Erdei Györgyné Nyíregyháza, Rózsa Ferenc utca 67. szám alatti lakos sokakat érintő ügyben írt levelet. Miért nem jár az idős szülők ápolására szabadság — tette íel a kérdést. Időközben bizonyára levélírónk is értesült arról, hogy már kormányzati szinten foglalkoznak ezzel a témával, így remény van rá, hogy hamarosan megnyugtató intézkedést hoznak e kérdésben. o a Kelet-Magyarország- ban olvastam, hogy megjelent a Szabolcs megyei Horgász című lap legújabb száma. Azóta is keresem, eredménytelenül. Szeretném tudni: egyáltalán létezik-e ilyen újság, s ha igen, hol lehet hozzájut- ni — érdeklődött Lengyel Zsolt Nyírkátáról. Valóban létezik ilyen kiadvány, melyet a MOHOSZ megyei intéző bizottsága adott ki. A lapot nem a posta terjeszti, teháit a hírlapárusoknál hiába keresi. Tudomásom szerint az újságot már eljuttatták a horgászegyesületekhez. Azt tanácsolom, forduljon a lakóhelyéhez legközelebbi egyesülethez segítségért. O G. M. aláírással azt panaszolta egy levélíró, hogy elromlott a gázkészüléke. A hibát keddi napon jelentette be a TIGÄZ-nak, de csak péntekre ígérték a javítást. ősszel a fűtési szezon kezdetén annyi a bejelentés, hogy csak 2—3 napos határidővel tud ják vállalni a munkát — magyarázták a TI- GÁZ-nál. A csúcsforgalom legfeljebb egy hónapig tart. Vagyis november közepétől igyekeznek 24 órán belül házhoz menni a hívásokra. Mit mondhatok én erre? Reménykedjünk, hogy ez így is lesz. Egyetértek azzal a levélíróval, aki így írta1 állá levelét: „Rend a lelke mindennek.” Mivel én is hasonló véleményen vagyok, ne vegye sértésnek, ha — válasz helyett — ama kérem: megjegyzéséhez adja a nevét ás, mert ez — így volna rendjén! Kavicsvagyon a föld alatt Rozsályban és környékén rájöttek, hogy szinte mérhetetlen mennyiségű kavicsvagyon van a föld alatt. Három termelőszövetkezet fogott ösz- sze, hogy megnyithassák ezt az alföldi bányát. A három termelőszövetkezet úgy számol, hogy a 20 milliós befektetés négy-öt év alatt mindenképpen megtérül. Geológusok mondják, nemcsak szinte iszap nélküli kavics és homok található itt, hanem nagy területen gyöngykavics is. A bánya hivatalosan november 7-re készül el. A próbaüzem azonban elkezdődött, és jóllehet hamarosan befagy majd a tó, tavasztól üzemel a bánya. A rozsályiak már tárgyalnak a MAV-val: erre a kavicsra egy betonelem- gyár is épülhet. (bartha) A „NAGY FALAT“ 1 Kár lett volna kihagyni Az export és a túlóra konfliktusa Naményban „Júliusban, augusztusban amerikai nadrágot gyártottunk, minden második szombaton dolgoztunk a 40 fokos melegben harminc-negyven forintért, s még a beígért jutalmat se kaptuk meg” — írták többek között a beregi gyár dolgozói, panaszkodván a rengeteg túlórára. Nyáron kértek először... — Azokban a hónapokban valóban összesűrűsödtek az üzem tennivalói — mondja a szakszervezeti bizottság titkára, Horváth Béláné. — A levélírók kifogásolják a munkával töltött szombatokat. Csak éppen arról feledkeznek meg, hogy a szak- szervezeti bizottság is éppen az ő kívánságukat tolmácsolva kéri már évek óta — sikerrel —, hogy előre ledolgozhassuk a karácsony és szilveszter közötti napokat. Sajnos, az év elején erre nem kerülhetett sor, mert tartott a huza-vona, hogy egyáltalán az idén mód nyílik-e erre. A nyáron tisztázódott a helyzet, s nem akartuk sokáig húzni-halasztani a dolgot, s ez valóban négy szombatot jelent mindenkinél. S ugye azok az amerikai nadrágok... A naményi gyár fennállása óta még sohasem dolgozott nyugati megrendelés alapján, az esztendő derekán nyílott erre először lehetőség: egy amerikai cég tízezer férfinadrágot kért tőlük. Ezt a távlatokban kecsegtető üzletet egyszerűen nem hagyhatták ki. Igaz, rendkívül szűk határidő állt rendelkezésükre az igen precíz munkát igénylő feladat elvégzésére, ám nem volt szabad nemet mondaniuk. Mindenki azt tartotta, hogy éppen ideje továbblépni. Új aorma szerint Ám sokáig úgy tűnt, hogy a falat lenyelhetetlen. Pedig mindent megtettek, hogy könnyű legyen az átállás. Az. első napon a feladattal megbízott két szalag 80 dolgozójának csak nézelődnie kellett. A második napon a szokásos teljesítményüknek csak harminc, a következő négy napon hatvan, a rákövetkező három napon nyolcvan, az újabb két napon pedig a 90 százalékát kellett teljesíteniük, hogy a korábbi százszázalékos bérüket megkaphassák. Csak a tizenegyedik napon tértek át az új norma szerinti bérezésre. Kevésnek bizonyult ez a tanulóidő is. Pedig a két legjobb szalagot jelölték ki a feladatra. — Az első hetekről jobb nem beszélni — emlékezik Hurai Mihályné művezető és Zakor Károlyné varrónő. — Nem és nem akartak engedelmeskedni a gépek. Valóban négy ven-ötven forintra jött ki az asszonyok teljesítménye. A kívülállónak megmagyarázhatatlan, hogy mitől volt ilyen bonyolult ez a munka, de elhiheti, az volt. Nagyon megszenvedtünk vele. Az üzem vezetése már látta, hogy baj lesz a határidőkkel, ekkor rendelték el a szombati munkát. Szerencsére, a közben eltelt két-három hét alatt nagyot változott a helyzet: egyre inkább engedelmesebbé vált a gép és az anyag. Így a határidővel is mindössze két hetet csúsztak, a minőség viszont kifogástalan volt. Igaz, a két műszaknak két, illetve három szabad szombatja bánta, de sikerült megnyerni a vevő bizalmát. A gyár vezetése viszont súlyos dilemma elé került. Mindkét szalagnak tíz-tízezer forintos célprémiumot ígértek, de a határidőt nem teljesítették. Ha kifizetik, maguk tékozolják el adott szavuk hitelét. Viszont a munkások valóban jó teljesítményt nyújtottak, s ezt honorálni kell. Iz adott szó hitele — A szakszervezeti bizottság javaslatára aztán úgy döntöttünk, hogy az érintett dolgozóink nem jutalmat, hanem bérkiegészítést kapnak — mondja Matolcsi Imre igazgató. S szalagonként nem tíz, hanem tizenötezer forintot. De már most elmondhatom, hogy a vezetés néhány nappal ezelőtt hozott döntése értelmében az amerikai üzletben részt vevő két kollektíva további öt-ötezer forintot kap hamarosan, hiszen végül is ők bizonyították be, hogy a naményi kollektíva megérett a nagyobb feladatokra. Tanulságos kimutatás készült a közelmúltban az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom edidigi krónikájáról, eredményeiről, a társadalmi munkából befolyt összegek felhasználásáról. Az 1974-ben indult mozgalom az első évben a megyeszékhely bölcsődei ellátottságának javítását kívánta előbbrelendíteni, s ez sikerült. Ekkor készült el a Vécsei és a Sarkantyú utcai bölcsődék 40—40 személyes , bővítése, 2,1 millió forint értékű társadalmi munkát vé- geztek a vános lakói. Valójában 12,1 millió forintba került a vállalkozás, melynek nagy részért a tanácsi költség- vetés fedezte. Mit mutat a mérleg? 1975- ben 2,7 milliót, 1976-ban 2,2 f milliót, 1977-ben 2,6 milliót, ‘fj 1978-ban 2,2 milliót tett ki a társadalmi munka értéke. Hasonlóan alakult a következő években is, melyekhez mindig jelentős tanácsi pénzek jöttek és így épültek lakótelepi sportpályák, szabadtéri játékok, játszótéri felszerelések, elkészült a sóstói úttörőtábor, a sóstói napközis itábor, elvégezték a terep- rendezést, csatornázást, fásítást a tervezett bujtosii városliget helyén. Sokan látták és használták is már a kabalási sport- és játékcentrumot, amelynek egy részét szintén az összes fogás eredményeként valósítottak meg a megyeszékhelyen. 1984—85-ben 5,5 millió forintot eredményezett a közös munka, melyből az Október 31. tér és létesítményei készültek el, s ehhez még jócskán kellett a tanácsi költségvetési pénz is. Most pedig közismerten a városi műjégpálya megépítésének költségéhez kérik a nyíregyházi polgárok munkáját, s a több éves erőfeszítésektől mintegy 15 millió forintos lakossági társadalmi munkát várnak. A nyíregyházi MEZÖGÉP- nél a hét végén a jégpályáért dolgoztak. (Jávor L.) Balogh Géza-----------------------\ SZERKESZTŐI Aligha vádolhatnak bennünket, nyíregyháziakat azzal, hogy majmoljuk a fővárost. Ott ugyanis — mint számtalan rádió- és tv-rek- lámból közismert — több áruház azzal csalogatja a vásárlókat, hogy kitűnő autóparkírozási lehetőséggel is rendelkeznek... Mindez akkor jutott eszembe, amikor a héten megláttam, hogy Nyíregyházán, a Búza téren lekerítették az eddigi — egyébként is szűkös — autóparkírozó egynegyedét, megjelentek az építők és már alapozzák is az újabb butikokat. Tévedés ne essék: én butikpárti vagyok, jól tudom, hogy ezeknek a kis boltokban milyen fontos szerepük van az ellátásban, a választék bővítésében. Azt is sejtem, hogy ezek a majdan itt árusító magánkereskedők nem ajándékként kapják a piaci autóparkírozó néhány négyzet- méterét, s hogy ez is a város kasszájába jut. Csupán arra nem tudok felelni: a tér ilyenfajta kiárusítása után vajon hol állhatnak majd meg gépjárműveikkel azok az emberek, akiket vevőként várnak mají a már meglévő piaccsarnokbeli, illetve az autóparikírozóban áruikat kínáló kereskedők? Egyáltalán: minden esetben valóban a választékot bővítő — közérdeket szolgáló — kereskedelmi hálózatbővítésről van itt szó? (Mellesleg: a parkírozás is a városi lakosság érdekét szolgálja, ráadásul az óránkénti 4 forintért nem is megvetni való bevétellel. Ha ehhez hozzászámítjuk az autóvásár és a nagybani piac par- kírozási bevételét, ez az összeg még nagyobb.) A harminc megszüntetett autóálláshely kieső bevételét csak nem a közterület- őrök igyekeznek majd pótolni, ha a kocsivezető fél kerékkel a járdára merészkedik...? (a. s.) Lassan az esztendő végét írjuk, de a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi üzemében még mindig a nyárig s koraőszi nagy hajtásról beszélnek sokan. Jó néhá- nyan igencsak méltatlankodva, ezt szerkesztőségünkhöz küldött levelükben is kifejezésre juttatták.
