Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

ivek í - Magyaromat A nagyhalászi zsákgyárban korszerű automata gépeken exportra készülnek a műanyag csomagolóanyagok, (jávor) Video, számítógép, szakma Kit csábít a kis gimnázium f—-----------— -----------------------------------------------------~N Kinek a ran, kinek a nincs Hatvanhat gond Kikezdte eredményeinket ez az esztendő — mondta Bán János, a tv Hatvanhat című szavazógépes műsorá­nak népszerű vezetője hétfőn este Nyíregyházán, az „elő-Hatvanhat” esten az MVMK-ban. — Persze a helyzet még­sem ilyen egyszerű, még a három kis gimnáziumnak is megvan mák ,a saját gondjaik, örömeik. Sok *a hasonló vo­nás, de akad eltérő sajátos­ság is a három között. . . Csenger: kettő helyett egy osztály Földrajzi fekvése, iá közle­kedési nehézségek jócskán állandósítják a csengeri gimnázium évek óta vissza­térő gondjait, tovább csök­ken az iskolái tanuÜóOétszám. Jelenleg 130 középiskolás ta­nul o gimnáziumban. Az idei tanévben ez a szám növe­kedhetett volna, van hely: két párhuzamos első osztály indítását tervezték 72 tanuló­val, de mindössze egy 27 tagú első osztályra való gyermek- létszám gyűlt össze — tájé­koztatott Oláh József, a gim­názium igazgatója. — Nehéz a bejárás, kicsi a beiskolázási körzetünk — folytatta. —.A gyermekek in­kább a távolabbi, nagyobb iskolát részesítik előnyben. Pedig elmondhatom, hogy a tárgyi-technikai adottságaink jók, van videónk, számítógé­peink. Nevelőhiányunk gya­korlatilag nincs, egyedül a második idegen nyelvvel, a némettel van egy kis gon­dunk, erre hirdettünk egy 6200 forintos állást, lakással, de nem sikerült betölteni. Je­mélhetően meg lesz az érdek­lődés — -fejezte be az igazga- itó. Ibrány: kedvezőbb tárgyi teltételek Az iórányi gimnázium — ha nem is kis nehézségek árán, jelentős nevelői szerve­zéssel — indítani tudta az új tanévben tervezett két új első osztályát. Jelenleg .a két első osztályban 46 diák fog­lal helyet, ettől- Valamivel többen jelentkeztek, illetve többnek fogadták el ia jelente kezését, de az utolsó pillana­tokban néhányan átpártoltak egy másik, .többnyire nyír­egyházi középiskolához. Balogh Károly, a gimnázi­um igazgatója azt említi el­sőként, a közeli községekben legalább negyven pedagógus tanít, akik az,ibrányi gimná­ziumban érettségiztek egykor és jó népszerűsítői, pártolói az iskolának. Ezért Is tudták indítani minden zökkenő nél­kül a két első osztályt... — Jelenleg 166 tanulónk van, ia 'tantestület létszáma 19 — mondta az igazgató. — Az össz iskolai dolgozói létszá­munk viszont 36, így vannak segítői is a tanároknak, ami igen kedvező. Javultak az új tanévben a tárgyi feltételeink ás, 1,2 milliós költséggel fel­v.al, minőségével, amelyet az évek során alapoztok meg. A gimnáziumban jelenleg 210 diáik tanul, 19 ia nevelői létszám, az 1986—87-es tan­évben a tervezett két első osztályt indíthatták, hatvan fővei. A gyermekek tudás- szintje — ia tapasztalatok szerint — fokozatos javulást mutat. Az új (tanéveit zökke­nek nélkül indíthatták. — Nálunk az idén kezdtük el a nevelési alapismeretek tanítását — magyarázta az igazgató, Vass Lajos. — A tárgyi föltételeink jók, szá­mítógépek, videós felszerelé­sek segítik az oktatást, újabb fizikai szemléltető eszközö­ket, térképeket ás vásárol­tunk az új tanévre. Az ide­gen nyelvszakos kollégák bi­zony erősen leterheltek, szí­vesen fogadnánk angol és orosz szakos tanárt, mivel ná­lunk ia második idegen nyelv az -angol. De addig kénytele­nek Vagyunk túlórában meg­oldani az oktatásit. — A gondok mellett az erő fesz ítés eiwk er ed ményes­ségéit jelzi, hogy évről évre jó iaz érettségi után főiskolá­ra, egyetemre jelentkezők ■felvéteni aránya. Jelenleg a továbbtanulásra jelentkező tanulók 80—85 százalékát fel is veszik a felsőfokú oktatá­si intézményeikbe . . . Még ia három kis gimnázi­um között is van hát eltérés, ami az árnyalt segítést igény­li. Reméljük, meg is kapják. Páll Géza Népfront, tsz, gyár Közösen a kézségért A hetedik ötéves tervidő­szak feladatainak teljesítése érdekében együttműködési megállapodásokat kötött leg­utóbbi ülésén az Ibrányi Nagyközségi Tanács. A Haza­fias Népfront helyi bizottsá­gával kötött megállapodás alapján utóbbi rendszeresen megszervezi egy-két tanács- rendelet előzetes társadal­mi vitáját, közösen végzik a tanácstagok és bizottsági ta­gok továbbképzését, évente legalább egyszer falugyűlést tartanak, s együtt szerveznek társadalmi munkaakciókat. A környezet .védelmét szolgáló , feladatok teljesítésében is együtt munkálkodik a két szerv. A Rákóczi Termelőszövet­kezettel és a Taurus gumi­gyár helyi részlegével kötött együttműködési megállapo­dások pedig többek között a társadalmi munka végzését szabályozzák, s különböző társadalompolitikai, környe­zetvédelmi teendők,' vala­mint a művelődéssel és a sporttevékenységgel összefüg­gő feladatok együttes teljesí­tését szolgálják. A Taurus részlege például komoly anyagi támogatást nyújt a sportkomplexum megépíté­séhez, a gyár dolgozói pedig parkok gondozását vállal­ták. A termelőszövetkezet a gyermekintézményeket párt­fogolja, s vállalta a község földútjainak karbantartását. A tanács cserében — többek között — szakelőadások szer­vezésében működik közre, s közösségi rendezvények le­bonyolításában segédkezik. A bevezető szavak .az év­század aszályát, ia csernobi­li katasztrófát, és /a világ­piac áreséseit sorolta a ki­eső termés, a kisebb jöve­delem okául. Mielőtt azon­ban Papócsi László mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kapta volna meg ia szót, a közön­ség soraiból elhangzott egy kérdés, amely meghatározta a további menetet: „kinek a van, kinek a nincs a gondja. Nekünk almánk van, mégpedig elegendő és szép. Mi lesz a sorsa?” — Piac van, és nem Is akármilyen — kezdte vála­szát .a miniszterhelyettes. — Az eladás tehát nem gond. Legalábbis a szép almáé. A vagonellátáson múlik min­den. Jó hírem van: előre­haladott tárgyalásokról tu­dok beszámolni egy Záhony —Csap körzetében megva­lósuló fejlesztésről. Remél­jük, a következő tervidő­szakban megvalósul. Innen kezdve peregtek a kérdések és a válaszok. — Miért tárolunk bútort az almának szánt létesít­ményekben? — Mert nem ösztönöz az ár a. (tárolásra. — Pedig most erre nagy szükség lenne... — Valóban, mert jelen­tős előnyre tettünk szert a tavalyi esztendőhöz képest a kiszállításban, ez azonban lemorzsolódik. 100 ezer ton­nát mindenképpen be kell tárolni, ia költségekre in­tervenciós keretet bocsát rendelkezésre a tárca né­hány napon belül. Minden kiló almát meg kell men­teni. — Mi lesz az almaegye­süléssel? — Már létre kellett volna hozni. Tavaszig minden­képpen pontot kell fenni az ügy végére. — Miért nincs göngyö­leg? — Részben azért, mert „főkönyvelői láda" formá­ját öltötte. Amely csak pa­píron mozog. Az említett egyesülés ezt a dolgot is a helyére teszi. — Fényeslitkén gyakor­latilag áŰ az átvétel. Láda sincs. Alma viszont ránk sárgul több száz vagon. — Fel vagyok háborodva. sMi az, hogy nincs? Még a héten lesz. — Alkohol minden bolt­ba eljut, alma bezzeg nem. — A kérdés nem ilyen _____________________ egyszerű. Magyarországon mindenütt lehet almát kap­ni. A baj az, hogy túl ma­gasak a rárakódó költségek a lánckereskedelem és a közbeékelődő szervezetek miatt. Vegyenek példát a Skálától. És egyáltalán: na­gyobb termelői aktivitást kell tanúsítani. A kereske­delem értékteremtő tevé­kenység. Termelni már tu­dunk, kereskedni még nem. Akinek van szép almája, nem baj, ha miaga keres ne­ki piacot valahol az ország­ban. — Egyhetvenrőd huszon­kilenc fillérre csökkent a jövedelem egy kiló al­mán . . . — Ez csak tavaly volt .ilyen kevés, az ismert okok miatt. A szovjet kötelessé­günket sem 'tudtuk teljesí­teni. — Nem érdemes perme­tezni, ha négy forint a lé- alma . . . — Szét keit választani a dolgot. Mint például a franciák. Ott hagyománya van az ipari alma termelé­sének. Egyáltalán úrrá kell lenni az anarchián, mert je­lenleg a folyamatok irányí­tanak minket, holott fordít­va üdvösebb lenne. — Csernobil mennyi kárt okozott Szabolcs-Szatmár zöldség- és gyümölcsterme­lésének és forgalmának? — A legkevesebbet az or­szágban. A szennyezett fel­hőket a Kárpátok nem en­gedte be, így azok előbb tettek egy kerülőt Nyugat- Európában és onnan -visz- szatérve érintették a 'térsé­get. De még a legnagyobb dózist kapott országrészek­ben sem forgott egy pilla­natra sem veszélyben sen­ki egészsége. Más kérdés, hogy nyugati importőreink igyekeztek amúgy is telített piacaikat lélegzetvételhez juttatni májusban és júli­usban a már ismert álin­dokokkal. — És valami jó hír? — tette fel a kérdést végül Bán János. — Nagyon sok van ebben az ágazatban és még közel sem használtuk ki eléggé lehetőségeit. Jó hírem: csökkenni fog egyes műtrá­gyák ára, némelyik jelen­tősen. Emelkedik a kukori- oa és az állattenyésztés ter­mék-előállításának támoga­tása, valamint az utóbbinál ia férőhelybővítésé. Esik Sándor ) l-enlleg az orosz szakosunk ta­nítja ia németet is. Az igazgatótól' megtudtuk még, igen sikeres az eddig bevezetett fakultáció, amely a gyakorlati képzést helyezi előtérbe, ezzel is könnyítve a diákok iskola utáni elhelyez­kedését. Az eredményes fa­kultációs képzés ellenére helyben, vagy .a közeli közsé­gekben kevés munkalehető­ség adódik a végzős fiatalok­nak, így azok itávotebbi tele­püléseken igyekeznek mun­kát 'találni magúknak. A csengeri gimnázium ve­zetői keresik .a fennmaradás esélyeit." A kollégium 85 sze­mélyes, de 50 százalékos a kihasználtsága. Az intézmény „albérlőként” fogadja a nyír­bátori cipőipari szakmunkás- képző intézet kihelyezett osz­tályát, egy tantermet is ren­delkezésükre bocsátottak, hogy hasznosítani tudják az épületet. — De igazában úgy vél­jük, az segíthet rajtunk, ha a jövő évi tervünket jóvá­hagyja a Művelődési Minisz­térium. Tudomásunk szerint decemberiben kerül sor a döntésre. Ennek értelmében a jövő tanévtől óvónői szak­középiskolai osztály indulna a gimnáziumban, ami iránt re­újították az iskola teljes elektromos felszerelését. Az igazgató arra is rámu­tatott, hogy a rossz szóval „beiskolázásnak” nevezett munka már a tanév elején elkezdődik a gimnáziumban. Számos bemutatótanítást tar­tanak. decemberben hagyo­mányos nyűit napokat ven -' deznek. ahová ia leendő diá­kokat. az iskolák nyolcadi­kos tanulóit is meghívják. Elmondta még, hogy az ib­rány i gimnáziumban is okoz némi gondot egyes, szakok, főként az idegen nyelvek zökkenőmentes oktatása, .a német, az orosz, ia történelem szakoknál érződik ez. Amíg sikerül szákos tanárit kapni­uk, nyugdíjas kollégákkal igyekeznek megoldani a taní­tást. Demecser: eredményes továbbtanulás Talán a három kis gim­názium közül a demecser! van a legkedvezőbb helyzet­ben. Ezt a gimnázium veze­tői nem elsősorban a megye- székhelyhez való közelséggel magyarázzák, hanem a neve­lő-ok hó munka színvonalár £ zt a nagydarab kap­csolatrendszert még bekapálom, aztán megmagyarázom Stohanek- nek, hogy miről is van szó. — A kapcsolatrendszer az egy olyan növény, amelyet jó gazda módjára rendsze­resen és nagy gonddal ápolni kell. — Értem — mondja Sto- hanek, aki mellesleg sem­mit sem ért, hiszen bam­bább egy folyami ráknál. Háttal megy előre. — Na és hogy ápoljuk a kapcsolatrendszert? — Jó gazda módjára. Mit mondtam? Ez a vízi­ló tényleg azt hiszi, hogy a kapcsolatrendszert mag­ról vetik, netántán palán- tázzák. Semmi érzéke a képletességhez. Türelmem viszont végtelen. Tovább magyarázom: — Hogy a kapcsolatrend­szer az én szóhasználatom­ban növény, ez csak azért van, mert olyan mint a fo- lyandár, mint á kúszónö­vény, át meg ( átszövi éle­tünket, behatol a társada­lom minden pórusába. Kapcsolatrendszer — És? *— Mit és. — Jó ez nekünk vagy sem? Az érdekelne. Végre egy okos kérdés. Hiába, ha ez a Stohanek erőt vesz magán, rögvest kiütközik rajta a mezei diploma. Faiskolája van. Szóval: — Ha a kapcsolatrendszer azért virágzik, hogy üzemi szinten, avagy össznépi ér­telemben megoldja gondja­inkat, levezesse a feszültsé­geket, akkor áldásunk rá. Ellenben, ha a kapcsolat- rendszer maszekba megy át és önös érdekeket, egyéni előnyöket terem, akkor... na mi van akkor? Stohanek mosolya leher­vad. Tudhattam volna, hogy ötökör. Nem hatökör, hi­szen olyan sovány, hogy öt ökörnek is alig -van hely a bőrében. Bedobom hát a példáim: — ... akkor a kapcsolat- rendszer működni kezd. Lesz kávé, jószagú Omnia a pult alól. Továbbá szerez az ismerős jóismerőse a sógorától színes tévét, el­lenben én közbejárok, hogy az. ismerős jóismerőse ext­ra minőségben eladja a jég­vert almáját, továbbá a jég­vert almás intézi az Amália néni paradicsompaprikáját, viszont Amália néni azzal , száll be a buliba, hogy szól a professzornak, mert Jan­csika, az Omnia-kávés fi­acskája felvételezik az egyetemen. Háromszor tátja el a szá­ját Stohanek, mert magyar és három a magyar igazság. Aztán bemegy a házba, ki­hozza a pálinkápbutykost és kínál. Nem fogadom el, mert nem tudom, mit akar érte. Vesémbe lát az isten­adta és megnyugtat: — Nekem is van kapcso­latrendszerem — mondja —, de az nem ilyen bonyo­lult. Helyettem a költő „Ady” beszél. Nagyritkán „Bartókhoz” is folyamo­dom. Mond valamit az ipse, de a módszere mégsem igazi. Már csak a jószokás miatt is azt kellene tenni, hogy úgy szerez kertitraktort, hogy szól a szomszédjának (nekem), a szomszéd szól a ismerősének, az ismerős üzen Bélapátfalvára, és ezekután Stohanek — bor­ravaló plusz ár — megkap­ná a traktorát. Hernádsze- gen. mg ekem az olyan ember g\g pálinkája nem kell, akinek nincs ilyen kapcsolatrendszere és haj­landóságot sem mutat an­nak kiépítésére, ápolására. Hát mit kérhetek én Sto- hanektól annak viszonzá­sául, hogy jó arcot vágva megiszom a büdös pálinká­ját. Seres Ernő Amíg a megyeszékhely — és a fiatal városainkban lévő patinásabb középiskolákban — nagy a tülekedés, nem köny- nyű bejutni a továbbtanulni szándékozó diáknak — a me­gye kis gimnáziumaiban jószerivel örülnek minden jelent­kezőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom