Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

¥/■ • a rr rr • rr r rr Kitűnő minőségű almatermés Sajtótájékoztató az őszt Gombamód szaporodnak az örökösföldi lakónegyed második ütemében épülő lakóhá­zak. Két tízszintes épület már elkészült, most a négyszintesek szerelésén dolgoznak. (Jávor László (elvétele) XLIII. évfolyam, 232. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 2., csütörtök mezögazd munkákról Jó ütemben halad a beta­karítás; a száraz ide;' - megfelelően kihasználja a mezőgazdasági nagyüz' Gondot okoz viszont, hog., talaj az aszály következtében erősen kiszikkadt, és így ne­héz megfelelő magágyat ké­szíteni az őszi vetések alá — erről tájékoztatta az újság­írókat Magyar Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a MÉM-ben. Gyakorlatilag negyedik éve tart az aszályos időjárás. Az idén nemcsak nyáron, ha­nem az ősz eddig eltelt idő­szakában sem kapták meg a földek a kellő csapadékot. A szárazságra a különféle nö­vények eltérő módon reagál­tak. A napraforgó, amelynek betakarítása különben vége felé jár, kevesebbet szenve­dett a gombafertőzésektől, és így meghálálja a termelők fáradozását. A kukorica, amelynek termőterülete 1,12 millió hektár, továbbá a zöldségfélék és a takarmány- növények mérsékeltebben károsodtak és a jelek szerint alig viselte meg a szélsősé­ges időjárás a napraforgót, továbbá a magas hőmérsék­letet kedvelő rizst. Az őszi idényben a mező- gazdasági nagyüzemeknek és i felvásárlóknak 44—45 mil­lió tonna terményt és termé­ket kell megmozgatniuk. Hoz­závetőleg 2,5 millió hektáron művelik meg a nagyüzemi táblákat és ez hatalmas mun­kát jelent. A kukorica termé­sének ieddig mintegy harma­dát törték le, a tavalyinál valamivel kisebb burgonya­területnek pedig 85 százalé­kán szedték fel a termést. A száraz talajban törik a cukorrépa és kemény próbá­nak vannak kitéve a gépek, ám mégis meg kellett kezde­ni a betakarítást és rövide­sen indul a feldolgozószezon. A zöldségeskertekben a kü­lönben kitűnő minőségű ter­més szüretelése ad munkát. A paprika és paradicsom ter­mését már csaknem minde­nütt leszedték és folyamato­san adják át a felvásárlók­nak az első gyökérzöldség- szállítmányokat. Az alma ki­tűnő minőségű termést ho­zott. A szőlőnek több mint felét szüretelték le; a must minősége jó, a szőlőbogyók létartalma viszont a szoká­sosnál kisebb. A miniszterhelyettes szólt arról is, hogy a takarmány- pozíció megfelelő. Közös nevező . .„ i, s Á sajtó tájékoztató egyik szónoka maga is meg­lepődött, mikor igaza mellett érvelve kimondta: „Nem valami tetemrehívás- ról van szó, amikor a mér­nökök és közgazdászok egy asztal mellé ülve megvitat­ják, vizsgálat tárgyává te­szik a műszaki haladást és a gazdasági reformot”. Ma amikor kezdetét veszi Nyír­egyházán a mérnökök és közgazdászok 1. országos szemináriuma, engedtessék meg mégis, hogy e szóba kapaszkodjunk. Vajon tény­leg nem illik ide a kifeje­zés? Ha átalakulóban lévő népgazdaságunkat nézzük, azért tényleg túlzás lenne teljes jelentéstartalmát rá­vetíteni. Igaz ugyan, hogy a „betegség” valóban több múló megfázásnál, de ok­talanság lenne a kilábalás lehetőségét egy pillanatra is kihagyni a diagnózisból. Inkább a feszülő indula­tokra hívja fel a figyelmet a már említett szó. Figyel­jük csak a programot: „a mérnök, közgazdász együtt­működés magas szintre eme­lése, az együttműködés fej­lesztése feltételeinek megfo­galmazása, a műszaki fej­lesztés és a közgazdasági el­gondolások fokozottabb kö­zelítése.” Adódik a kérdés: ez eddig hiányzott? így me­gint csak túlzás, mert a vá­lasz természetesen: nem. De valami baj csak volt vele, ha most egy háromna­pos országos szemináriu­mon kell megvitatni. Már majdnem kicsúszott a szánkon: békekötésre bírni a feleket. Tiszteletet pa­rancsol a szeminárium elő­zetes célja: „a műszaki ha­ladásnak, a kutatásnak és fejlesztésnek, a gépipari vállalatok fejlesztési törek­véseinek akkor várható eredménye, végső soron ak­kor van értelme, a mérnö­kök és közgazdászok együtt­működése akkor célszerű, ha mindez időben össze­hangolt, szinkronizált a pi­acok változó igényeivel. N em konzílium lesz te­hát, hanem konzultá­ció, és nem akármi­lyen. Az előadók mindkét táborból a „legények eleje”, akik olyan cégektől jönnek, amelyeknek tanulságos ta­pasztalatai lehetnek. Nyír­egyháza örömmel ad helyet a Gépipari Tudományos Egyesület Ipargazdasági Központi Szakosztálya és szabolcs-szatmári szerveze­te rendezvényének. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság is siker­ként könyveli el, hogy az évtizednél hosszabb múltú nyári akadémiája mellett most ezen esemény rende­zésében is részt vehet. Re­méljük, hogy a mérnökök és a közgazdászok gyümölcsöző módon találják meg a gaz­daság előrehaladása bo­nyolult műveletének közös nevezőjét. Ésik Sándor Az MTI jelenti KADAR JANOS INTERJÚJA Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Vi- talij Ignatyenkót, a Novoje Vremja című szovjet hetilap főszerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A talál­kozón részt vett Barabás Já­nos, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese. MAGYAR PÄRTMUNKÄS­KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására Bereczky Gyulának, az MSZMP KB osztályvezető helyettesének vezetésével magyar pártmun­kásküldöttség tartózkodott Moszkvában. A delegáció megbeszéléseket folytatott az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sát segítő agitációs és propa­gandamunkáról. ÉPÜL AZ ÖSSZEFOGÁS GÁZVEZETÉK Megkezdődött az összefo­gás Gázvezeték második sza­kaszának építése. A későbbi üzemeltető, a siófoki székhe­lyű Gáz- és Olajszállító Vál­lalat szakemberei szerdán hozzáfogtak a Hajdúszobosz­ló és Beregdaróc közötti 123 kilométeres gázvezetéksza­kasz terepelőkészítésének munkálataihoz. BUDAPESTEN A SVÉD IPARÜGYI MINISZTER Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására szerdán hazánkba érkezett Thage Pe­terson iparügyi miniszter, aki tárgyalásokat folytat vendég­látójával a két ország ipari együttműködéséről. Jelentős állami támogatással Rekonstrukciós program állattenyésztési telepeinken I Megértek a rekonstrukcióra Szabolcs-Szatmár me­gye szakosított tehéntartó- és sertéstelepei, melyek kö­zül 1972—73 között épült 24 tejelő hasznú állományt tartó szaktelep és azóta még öt, 1970—73 között pedig 12 sertéshizlalda. Mint a megyei tanács ál­lattenyésztési ügyekben ille­tékes szakembere, Újlaki Gá­bor elmondta, a jövedelme­zőség nem tette lehetővé, hogy azóta az elengedhetet­lenül szükséges fenntartáson kívül többet költsenek ezen létesítményekre. Ebben köz­rejátszott egyrészt a termelés alacsony színvonala, másrészt az egyébként sem magas ér­tékesítési árak. A tehenésze­tekben így az elmúlt eszten­dőig csak a fejőberendezése­ket, a sertéstelepeken pedig csak az egyszerűbb technoló­giai gépeket tették rendbe. kaerőszűke miatt áttérnek a kötetlen tartásra. Emberi be­avatkozás így csak a fejős­hez szükséges. A takarmány­kiosztás és a trágya eltávolí­tása teljes egészében gépek­kel történik majd. Fejőházas rendszerek alakulnak ki, amelynek eredményeként tö­kéletesedik a tejkezelés, a hűtés és a tisztább levegőben jobb minőségű lesz a tej. A sertéstelepeken az épüle­tek is felújításra szorulnak, a gépi technológiákon kívül. Itt az energiatakarékos meg­oldásokra törekszenek majd. Mind a tehenek, mind a ser­tések esetében egyúttal a fé­rőhelyek száma is megemel­kedik. A népgazdaság teherbíró­képessége eddig nem tette le­hetővé a rekonstrukció foko­zott támogatását. 1986-tól kezdve azonban 30-ról 50 szá­zalékra emelték az állam hoz­zájárulását. A kormányzat ugyanakkor világbanki hite­lek igénybevételéhez is hoz­(Foiytatás a 4. oldalon) Múzeumi és műemlék! hónap Játszóház, matiné, pályázat Az elmúlt két évtizedben megváltoztak a termelési vi­szonyok. Sokkal kevesebb lett a munkaerő és ma már alig találni jelentkezőt az állattartó telepeken. Emiatt, és a nagyarányú elhasználó­dás okán is nem lehet tovább halogatni a teljes rekonstruk­ciót. A folyó ötéves terv alatt átfogó terv keretében közel 1 milliárd forintot költenek a szarvasmarha, és negyed- milliárdot a sertés szaktele­pekre. A tejelőállományok esetében megváltozik a tech­nológia. A már említett mun­Változatos rendezvénye­ket ígér az idei, XXV. or­szágos múzeumi és műem­léki hónap megyei prog­ramja. Október 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor múzeumi játszóházzal kezdődik az ese­ménysorozat a Jósa András Múzeum előadótermében. Ok­tóber 6-án kerül sor a TIT megyei szervezete történeti szakosztálya és a megyei mú­zeumok igazgatósága rende­zésében szervezendő tudomá­nyos ülésszakra, melyen szá­mos előadás hangzik el. Az ülésszak október 13-án és 20- án folytatódik. Megnyílt a műszaki és közgazdasági könyvhónap Gazdaságunk új növekedé­si pályára való állításának el­méleti megalapozása, vala­mint a világban lejátszódó műszaki és gazdasági folya­matok megismertetése jegyé­ben rendezik évről évre újra a műszaki és közgazdasági könyvhónapot. E hasznos ren­dezvény idei megnyitója teg­Válogatnak az újdonságokból nap délután volt Nyíregyhá­zán a Tudomány és Techni­ka Házában. Az alkalomra könyvkiállítást is nyitottak. A könyvhónapra megjelent katalógusban több figyelem­re méltó munkát ajánlanak. Egyebek mellett Bánfi Ta­más—Sulyok-Papp Márta —Szász János A kötvény cí­mű könyvét, Faluvégi Lajos Tervezés: egyensúly és meg­újulás című munkáját. Elmé­leti szakemberek számára kü­lönösen érdekes lelhet egy vá­logatás, amely A magyar közgazdasági gondolat fejlő­dése 1954—1978 címmel je­lent meg. A külföldi szerzők közül a Nobel-díjas Milton Friedman emelhető ki. Válo­gatott tanulmányai az inflá­ció természetéről, a munka- nélküliségről, illetve a mone­táris gazdaságpolitika elmé­leti és módszertani kérdései­ről szól. A vásárolni szándé­kozók egyetlen dolgot sajnál­hatnak: a kínált könyvek egy része egyelőre nem kapható, igaz a szállítás, megjelente­tés folyamatos. Valószínű sok érdeklődőt vonz majd az október 10-én sorra kerülő múzeumi matiné, melyet az „Iparosélet a múlt században” címmel rendez­nek a Jósa András Múzeum előadótermében. Október 24- én ugyancsak a múzeumban Borbély Béla fotóművész ki­állítását rendezik meg, 27-én kerül sor a Luby Margit hon­ismereti pályázat díjkiosztó ünnepségére. A hónap utolsó napján kerülnek a közönség elé a nyíregyházi tűzoltóság hazatért ereklyéi, s ugyan­ezen a napon adják át ren­deltetésének a Sóstói Múze­umfalu újabb létesítményét, a barabási iskolát. A megye más múzeumaiban is bőven talál látnivalót az érdeklődő a múzeumi és mű­emléki hónap során. A vásá- rosnaményi Bereg Múzeum­ban a magángyűjtők numiz­matikai anyagát, a múzeum új1 szerzeményeit — női di­vat a múlt században met­szetek, divatlapok j- a világ­hírű beregi keresztszemes ké­zimunkákat láthatják az ér­deklődők. A k is vár da i Rétköz Múzeumban Horváth János festőművész kiállítása, a má­tészalkai Szatmári Múzeum­ban a mátészalkai nyári mű­vésztelep bemutatótárlata sze­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom