Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

> Kelet-Magyarország 1986. október 1. Azt beszélik a városban... Két korszak határán — tiszavasvári képeslap. (Jávor László felvétele) Varrodából az édesiparba Tegnap megszűnt egy üzem Tiszavasváriban, s a mai nappal létrejött egy új. Nyolcvannégy dolgozó munkakönyvében kedden még a VOSZK szerepelt, négyötödüknek ma mun­káltatóként a Csemege Édesipari Gyárat jegyzik be. Sorsdöntő változás Nemrég még varroda mű­ködött, lakatosmunkákat vál­laltak, és a vendéglátásban használatos gépek javítását végezték a vásártér melletti telepen, hamarosan viszont rágógumi és konyakos meggy kerül innen a boltokba. Sors­döntő napon, a múlt pénte­ken- jártunk ott. Ki mit vár? Az üzlet már korábban megköttetett. A VOSZK 16,5 millió forintért átadja a tele­pet a tanácsnak, utóbbi pedig bérbe adja a Csemege Édes­ipari Gyárnak. A korábbi tu­lajdonos megszabadul ezzel egy veszteséges egységtől, az új bővítheti kapacitását, a város pedig a munkaerőgon­dok enyhítését várja a válto­zástól. (Az édesipari üzem­ben ugyanis előreláthatólag mintegy kétszázan dolgozhat­nak majd — a vállalat ezért is kapott támogatást a me­gyei tanácstól.) Pénteken még javában tartott a leltár, a két vállalat vezetői fontos részletkérdéseket' egyeztettek a tanács képviselőjének je­lenlétében. Késő délelőtt pe­dig a leginkább érdekeltek (a nyolcvannégy dolgozó) ad­tak választ: maradnak a meg­szokott munkahelyen, s vál­lalják az átképzést (hiszen változik a gazda), vagy más megoldást keresnek. Felszisszennek a varrodá­ban összegyűltek, amikor meghallják a Csemege Édes­ipari Gyár munkaügyi veze­tőjétől, Miklósiné Liczek Má­riától, hogy a betanulási idő, amit a családtól távol, az anyagyárban kell eltölteni, több lesz, mint ahogyan ere­detileg tervezték. Az asszo­nyok hat hét alatt sajátítják el alapfokon a rágógumi és konyakos-meggy készítésének fortélyait, a műszakiakra pe­dig legkevesebb két hónap képzés vár. Átlagbérrel Azt már korábban is tud­ták, hogy a betanulás ideje alatt (nem csak a pesti tar­tózkodást értve ezalatt) át­lagbért kaphatnak, s előre­láthatólag fél év múlva kez­dik mérni igazán a teljesít­ményt. Újdonság, hogy amíg a fővárosban, illetve a hat­vani gyárban dolgoznak, ad­dig ötszáz forint kiegészítést kapnak, örömmel hallják Miklósinétól azt is, hogy va­sárnap csak délután fél öt­kor indul Vasváriból a bé- re't busz a nyíregyházi állo­másra, és csütörtökön éjjel már itthon lesznek. Az egy napot viszont előre le kell dolgozniuk, hosszított mű­szakkal. Mielőtt mindenki egyen­ként, írásban nyilatkozna, hogy kíván-e a Csemege Édesipari Gyár dolgozója lenni, vagy sem, kérdésekre válaszol a munkaügyi veze­tő, a főmérnök és a tiszavas­vári telep új vezetője. Ju­hász Gyula. Egy gyesen lévő mama, Molnár Lászlóné azt kérdi, velük mi lesz, vissza­jöhetnek-e esetleg hamarabb is, mint amikor letelne a há­rom év, és a VOSZK-tól fel­vett kölcsönt hogyan kell visszafizetni? (Később Kul­csár Gábor is hasonló kér­dést tesz fel — neki a fele­sége van gyesen, és még nem tudja mit válasszon.) Kérik a vezetők, hogy ők is most nyilatkozzanak terveik­ről, s természetesen koráb­ban is visszajöhetnek dolgoz­ni, az általános szabályok szerint. Ha Kulcsárné egyelő­re nem is ír alá az édesipari gyárnak, később akkor is meggondolhatja magát, hi­szen komoly létszámfejlesz­tés várható az üzemben. A kölcsönt illetően kezdetben nincsen egyetértés a vezetők között, aztán megszületik a végleges válasz: ugyanúgy, ahogyan eddig is, csekken törleszthetnek, attól nem kell tartani, hogy most az egész összeget behajtanák rajtuk. Róka Lajosné már túl van a nyugdíjkorhatáron, de nincs meg a tíz év munkaviszonya. Az ő kezei már nemigen bír­nák a várható babramunkát, kérdezi, nem mehetne-e ha­marabb nyugdíjba. Ez utób­bira nincsen törvényes mód, hiszen van munkalehetőség, de ha nem akarja, a betanu­lást nem kell vállalnia. Akad itt majd könnyebb feladat is, például a csomagolásban, ké­sőbb pedig valószínűleg a portán is lesz számára hely. Egyenként aláírták A kérdezz-felelek után egyenként mennek a varroda irodájába aláírni a papírt: az édesipar dolgozói lesznek-e? (Aki nemmel felel, azok kö­zül egy-két szerelő marad a VOSZK-nál a vendéglátóipa­ri gépek garanciális javítását végezni, másoknak pedig a tanács segít képzettségüknek megfelelő munkát találni.) A gyeses mamák kezdik a sort. Az első aláíró, Takács János- né jövő novemberben ide kí­ván visszatérni. Példáját so­kan követik, végül hatvanki- lencen válaszolnak hasonló­an. (Igaz, hétfőn megtudom, hogy ketten közülük a hétvé­gén már meggondolták ma­gukat.) Gönczi Lászlóné, a szabá­szat, vezetője is igennel felel, vállalja a betanulást, később valószínűleg a szakmunkás- tanfolyamot is, pedig alig egy éve szerezte meg — több társával együtt — az előző szakmát. Többek kételye az övé: — Félve írom alá, tulaj­donképpen még nem tudjuk, hogy mit vállaltunk, de sok választásunk nincsen. Re­méljük, hogy jól döntöttünk! Tanácsülés : Rendelet a lakásokról Hétfő délutáni ülésén a Tiszavasvári Városi Ta­nács a kereskedelem és az áruellátás .helyzetéről, il- letvé' az'ifjúság kulturált szórakozásának feltételei­ről, a fejlesztés feladatai­ról hallgatott meg beszá­molót, s a lakásügyi kér­déseket szabályozó rende­letét alkotta meg. Ez a ta­nácsi határozat szabályoz­za a lakáshoz jutás felté­teleit, a lakásigények el­bírálásának szempontjait, valamint a lakásépítés és -vásárlás tanácsi támoga­tásának rendjét. A tanács — meghatáro­zott feltételek meglétekor — kamatmentes kölcsön­nel támogathatja a lakás­építőket, és -vásárlókat. A támogatás konkrét fel­tételeiről a tanács lakás­ügyi hatóságán tájékozód­hatnak az érdeklődők, s kérvényüket Is ott kell benyújtaniuk. A támoga­tás felső határa egyébként OTP-lakás vásárlásakor 40 ezer, magánvásárlás esetén 70 ezer, családi ház építésekor pedig 100 ezer forint lehet. A kamat­mentes kölcsön törleszté­sét a felvételtől számított két év után kell megkez­deni, s tíz esztendő alatt kell a teljes összeget visz- szafizetni. Kelp Ilona utca Dr. Kelp Ilonáról (Kabay Já­nos feleségéről) nevezték el a közelmúltban az Élmunkás utca egyik szakaszát. A címváltozás­sal járó adminisztrációt (amely közel kétszáz városlakót érintett) a helyszínen végezte el a tanács két dolgozója. . . . hogy a város két végén sincsen jó helyen a lakott te­rület kezdetét, illetve végét jel­ző tábla. Polgár felől a bezinkút he­lye jelenti a gondot, a kismo­torotok 'elvileg csak bukósi- saíkiban mehetnek tankolni. A városi tanács kérte la Köz­úti Igazgatóságot a tábla át­helyezésére, de a válasz sze­rint erre nincsen lehetőség, ment az a szakasz nem felel meg a lakott terület kritériu­mainak. (Megjegyzésünk: bízzunk abban, hogy a rend­őri szervek rugalmasan ér­telmezik a szabályt, nem pedig betű szerint . . .) A város Nyíregyháza felőli végével más bajok vannak. A hetven éven felüliek ugyanis ingyen utazhatnak a helyi járaton, ha viszont szeretteik sírjához igyekez­nek, kénytelenek jegyet vál­tani. mert a temető már táb­lán kívül esik. A tanács ké­réssel fordul a Szabolcs Vo­lánhoz, hogy méltányosság­ból engedélyezze ezen a sza­kaszon is az ingyenességet. . . . hogy kevés a telefon, sok az igénylő, és kérdezik: milyen tervek vannak a hálózat bőví­tésére? A megyei tanács és a Deb­receni Postaigazgatóság meg­állapodása értelmében a mos­tani tervidőszakban hozzá- kezden ek T is zavasváriban egy nyo'lcszáz áildomásos, táv­hívásira is alkalmas crossbar- központ létesítéséhez. A munkák ütemezése még nem ismert, de az biztos, hogy Szaboilcs-Szatmárban 1993-ra végeznek a hálózatbővítés ■tervezett munkálataival. Re­méljük, hogy hamar sorra kerülünk, s iákkor ia jelenle­gi százhúsz 'teleifomálilomás helyett jóval többet használ­hat a város. ... hogy nem igazságos a közműfejlesztési hozzájárulás. A Krúdy utcáról azt sérel­mezik, hogy fizetik iá itehót, plusz a kétezer forintos hoz­zájárulást. A 'tanács azonban a szabályok szerint járt ed, ugyanis a tanácsi keretből létesített közművek (adott esetben a szilárd útról van szó) költségeinek egy részét az ott .lakókra kell hárítani. Az indok: ezzel a telkek érté­ke is nőtt. Mások arra panaszkodnak, hogy .sokkal többe kerül a gáz bevezetése azoknak, .akik most végeztetik, mint azoknak, 'akik elsőként jutot­tak hozzá. A különbség oka az, hogy legelőször azokra a szakaszokra jutott el a gáz, ■ahol közintézmények is van­nak. Itt itanácsi beruházás­ban végezték a munkát, az ott lakók ezér.t csak az előbb említett közműfejlesztési hoz­zájárulást fizették. Néhány helyen (például a Kossuth, a Vas Gereben és a Kinizsi ut­cán) viszont az ottaniak vál­lalták, hogy önerőből vezette­tik be <a gázt, hogy hamarabb jussom el hozzájuk. Ez a megoldás 'természetesen jó­val drágább. ... hogy a Pethe Ferenc is­kolában megoldatlan a gyere­kek étkeztetése. Sajnos már a napközi Is túlterhelt, de ennek a három­száz gyereknek mindenkép­pen biztosítani kell .az étke­zését. Mindössze huszonötén kaphatnak rajtuk kívül ebé­det. Remélhetőleg a bővíté­sek végeztével saját konyhá­hoz is jut majd a hatszáz fős iskola, s akkor nem az 'amúgy is túlterhelt Petőfi ut­cai óvodából kell szállítani a kisdiákok ebédjét. ... hogy a tanács rendelete a szemétszállításról hiába szü­letett, ha a kuka árát befize­tők még mindig nem kapták meg a gyűjtőedényt, s így ma­rad a szemét. A költségvetési üzemben megtudtuk, hogy amikor jú­niusban felkeresték a számí­tásba jöhetőket (akik szilárd burkolatú út mellett laknak), mintegy ezer igény érkezett a szemetesedényekre. Az üzem kedvezményes áron, közvetle­nül a gyártó cégtől szerzi be ■a kukákat. A megrendelt mennyiségnek még közel a felét nem kapták meg, de mindennap várják az újabb szállítmányt. (Az eddig meg­érkezett gyűjtőedényeket a jelentkezés sorrendjében jut­tatták el .a lakókhoz.) A szemetet azonban minden­honnan elszállítják addig is, ha megfelelő módon kirakják a ház elé. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES A várostörténet lapjairól „...levélhordozással ne terheltessenek“ Klub — középkorúaknak „Te. 20 és 40 év között, aki nem tudsz mit kezdeni, mert hi­ányzunk, hiányoznak azok, akik mellől elmaradtál, és elsodród­tak mellőled. Aki a diszkóból kiszorultál, a kocsmában még nincs törzshelyed, de a négy fal szűk: K3” Ezzel a kiáltvánnyal fordultak régi társaikhoz a hajdani mag­nósklub tagjai a közelmúltban. A K-3 a középkorúak klubját je­löli, amelynek megalakulásáról, előzményeiről és céljáról az egyik kezdeményező, Fazekas Mihály tájékoztatott. Másfél évtizede alakult meg a községben egy magnósklub, amely különböző műsorokat, rendezvényeket szervezett a fia­taloknak. Annak az összetartozó társaságnak a tagjai ma már a középkorúakhoz tartoznak. A K;* magját ők jelentik. 1980-ban ugyanis megszűnt a magnósklub, de a régi tagokban él az igény az együttlétre. A művelődési ház is tervezett egy nosztalgiadiszkó sorozatot, így szerencsésen találkoztak az igé­nyek. Még az elején tartanak, ezért elsősorban szórakoztató programok szervezésére gondol­nak, de a későbbiekben komo­lyabb foglalkozásokra is sor ke­rül. Az első ilyen témájú be­szélgetés vendégének Sulyok Jó­zsef tanácselnököt hívták meg. (n. a.) 4 török félhold, ma­gyarországi hanyat­lásáról, Buda ostro­máról és visszavívásáról az elmúlt hetekben sok szó esett. A XVII. század ese­ményei kemény kényszerű­séggel szóltak bele Bűd és Szentmihály történetébe is, a török hódoltság közelsé­ge, a hadak járása beárnyé­kolta az ott élők hétköznap­jait. A községek urai gyak­ran panaszolták, hogy a „sok jövők, járók és hatal­masok miatt” a szántóföl­dek, lakhelyek romlottak, pusztultak. Hogy megvédjék javai­kat, a földesurak az 1600- as évek elejétől szívesen te­lepítettek le szabad hajdú­kat. Szentmihály birtokosa, Lónyay Zsigmond 1623-ban Gergely deákot és hajdútár­sait fogadja be. A letelepe­dők a határban a földet szabadon használhatják, és mikor nekik tetszik, elköl­tözhetnek. Adóval földes­uruknak nem tartoznak, de míg Szentmihályt lakják, kötelesek urukat fegyverrel szolgálni. Egy hónapig in­gyen, hosszabb időn át pe­dig zsoldért teljesítenek ka­tonai szolgálatot. Egyébbel, így „levélhordozással ked­vük és akaratok ellen ne terheltessenek” — olvas­hatjuk a telepítő oklevél­ben. A hajdúk tartósan lakó­helyül választották Szent­mihályt. Az 1660-as évek­ben az új birtokos, Csáky István azt is elvárta az ak­kor már taksát, adót fizető hajdúktól, hogy a Tokajtól Prügyig szállított javait az úton fegyverrel vigyázzák. A háborús idők, az állandó zaklatások miatt azonban hamarosan a hajdúk kérik felmentésüket a katonai szolgálat alól. Földesuruk helyzetük ismeretében tel­jesíti a kérést, mondván az „Istennek hazánk romlásá­ra béhozott pogányok igája miatt” valóban nem szolgál­hatnak kardjukkal. A törö­köt kiűző harcok idején az egykor szabad hajdúk hely­zete tovább romlik. A csá­szári hadak zaklatásai mi­att 1686-ban elnéptelenedik a szomszédos Bűd, és a szentmihályiak közül is so­kan félkerekednek, nyugod- tabb lakhelyet keresnek. Szórványos adatokból ar­ról is tudunk, hogy hajdúk telepedtek meg Bűdön. Ti- szavasvárinak ezt az elöte- lepülését az 1635-ös ország- gyűlésén töröknek adózó, más adókat és taksát meg­tagadó helységként említik. A nemesség követeli a ma­gukat hajdúknak valló bü- diek szabadalmainak eltör­lését, jobbágysorba süllyesz­tését. A XVII. század végé­re a keményen védett haj­dú kiváltságok elenyésznek. 4 császári hadak elvo­nulása után lassan Szentmihályra visz- szatéf a lakosság. Csáky István gróftól még 1686-ban oltalomlevelet kapnak. A pusztítás, elszegényedés mi­att esztendei adómentessé­get ad, amit pár évre meg­hosszabbít. A szentmihályi­ak körében 1692 telén a me­gyei adóösszeírók megjele­nése kelt riadalmat. Nem árulják el neveiket, mert többségük Bihar megyéből menekült Szentmjhályra, félnek visszatoloncolásuk- tól. Csáky István azonban jóindulatúan melléjük áll, és mindent megtesz, hogy a zaklatott időkben a dolgos kezeket megtarthassa. (reszler)

Next

/
Oldalképek
Tartalom