Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

2 Kelet-Mag yarország 1986. szeptember 11. Pálinkásüveg a kéményen „LYUKAS“ VOLT 0 TERV HÉG EGYSZER A TÜZELŐRŐL Szén és brikett — folyamatosan A. NYÍREGYHÁZI kisvasüt Az újságpapír csak ideiglenesen takarja el a csúf lyukakat. (Császár Csaba felvétele) Csatatérhez válit hasonla­tossá jó néhány lakás Nyír­egyházán, az Árpád utca 34. számú épületben. Mint a városiban Ismert, itt 'te­tőtéri 'llaikáisok kialakítása folyik, e munkálatokról la­punk is írt már. Most pa­nasz nyomán csengettünk be Benkei Ritához, aki fü­lig kormosán, takarítás köz­ben fogadott bennünket. — Már nem is tudom, hány vödör korom, törmelék ke­rült ki la lakásból. Kibontot­ták a fatat a kéményeknél — hogy onnlan mi jött ki, az el­képesztő. Madártetemek, öles mialiterd,arabok, a koromról nem iis beszélve. Sőt: egy fél literes pálinkásüveg is volt benne, emiatt egy külön lyu­klat bontottak, mert nem tudták másképp kiszedni . . . A legbosszantóbb a dologban, hogy az év elején az IKSZV felszólította a lakókat, hogy tegyék rendbe a lakásokat, festés, javítások váltak szük­ségessé. Én szerencsére még nem végeztettem ell, október­re vállalta a festő. De van, akinél már az új festést- lambériát verték szét. . . Tóth János, az IKSZV igaz­gatója elmondta érdeklődé­semre : — A tetőtér-átépítést a Nyírtervnél tervezték, és ak­kor nem vették figyelembe a kéményekre vonatkozó új szabványt. Ezek a házak több mint húszévesek, s ak­koriban még más előírások volltak iá kéményépítésre. Nem számítottunk hát árra, hogy ilyen munkálatokra is sor kerüli. Ami a lakások rendbetételét Illeti: a rendel­kezések szerint az IKSZV háromévente megvizsgálja a bérlakásokat, és ha belső fel­Fóliasátrat építettek Gyü- rén május 2-án, s bár kocsi­val volt, nem szándékozott aznap vezetni a harminc­egy esztendős kisvárdai Cze- tő Péter. Ha tartja magát az eredeti elképzeléshez, akkor nem történik baj: egy nő még ma is élne, ő pedig nem kényszerül évekre a börtön­be. Pohár pálinkával kezdett reggel Czető, napközben pe­dig borozott. Közben lemosták a kocsiját, s délután öt óra tájban Czető kihajtott az utcá­ra, hogy leöblítse. Valószínű­leg a szesz is szerepet játszott abban, hogy nem állt meg, kacsikázni támadt kedve. Aranyosapátiban megállt a kocsmánál, vett cigarettát, de ez nem volt elég, még le­hajtott egy fél rumot is. Az Esze Tamás utcán már 85—90 kilométeres sebeséggel szá­guldozott. Rá akart gyújtani, egyik k^zfvel., elengedte a újításra, festésre stb. Van szükség, akikor felszólítja a bérlői erre. Mive-l akkor még nem ttudtuk, hogy majdan bontani ikefl — az év elején valóban felszólítottuk iá 'lakó­kat a rendbetételre, s ezt többen meg is ‘tették. Mostt tehát a kéményeiket átalakítják: új csöveket húz­nak beléjük. Emiatt kellett bontani — s ez persze, sen­kinek se kellemes. — Ki fizeti a helyreállí­tási költségeket? — Mivel mi bontottunk, természetesen nem a lakók számláját terheli: mi hozzuk helyre! kormányt, baljával pedig át­irányította' az autót az út másik oldalára. Amikor fel­nézett, észrevette, hogy jön vele szemben egy kerékpáros. Megijedt, visszakapta a kor­mányt jobbra, de a biciklis is arra felé próbált kitérni előle. Czető fékezett, de már későn. Kb. nyolcvan kilomé­teres sebességgel ütötte el ál­dozatát, s vitte magával még vagy húsz méteren át a motor- háztetőn. A kerékpáros olyan súlyosan sérült meg, hogy nem élhette túl az esetet. A Nyíregyházi Városi Bí­róság Aranyosapátiban hely­színi tárgyalást tartott. Czető Pétert bűnösnek mondta ki halált okozó ittas járműve­zetés bűntettében, s ezért há­rom és fél év börtönre ítélte. A másodfokon eljáró megyei bíróság helybenhagyta az el­ső fokú határozatot, így az ítélet jogerős. A válasz lényegében meg­nyugtató, de persze, csak részben vigasztalja a lakókat. A bosszúságot, a (takarítás „örömeit” nekik kellett elvi­selni — s ez bizony enyhít­hető lett volna, h'a a terve­zőik kor ültek i n tőb bek ... A „‘lyukas’' terv valódi lyuka­kat szült. (tarnavölgyi) Rá dió/agyzet Tabu témák... Hétfőn este 9 órakor a Kossuth rádió Húszas stúdiója jelentke­zett Tabu témák pedig nincsenek címmel. A Rádió- és Televizióúj- ság rövid bevezetőjéből keveset tudtam meg. de felkeltette az érdeklődésem. • -Ügy cseperedünk felnőtté, hogy a világ megismerhető dol­gai mellett tucatnyi rejtély ajta­ja marad zárva előttünk. És van úgy, hogy emberi mivoltunk furcsaságaira később is hiába kérdezünk. Generációk fel nem tett kérdései, s az elmaradt vá- * laszok tették nemegyszer érthe­tetlenné a mást. és bizonytalan­ná az ugyanolyant is. Mitől, mi­ért, hogyan? kopognak a kérdé­sek és szinte halljuk a szemle­sütve elhadart félszeg mellébe­széléseket. Őszintén kérdezni és őszintén válaszolni, nevén nevez­ni a dolgokat. Ennyi a teen­dőnk.” E kissé rejtélyes, ám sokat sejtető bevezető élőben is elhang­zott hétfőn este a Húszas stúdió műsorában. Utána következtek a megnyilatkozások, beszélgetések, vallomások. A tabu téma pedig a homoszexualitás, az egynemű­ek iránt érzett vonzalom volt, annak szinte minden ága-boga, a társadalmi, jogi, biológiai, lélek­tani, etikai, érzelmi, közgondol­kodásbeli kérdései, melyek a na­pi életben valóban tabunak szá­mítanak. A műsor nem vállalkozhatott úgynevezett frontáttörésre, de mindenképpen elindított egy fo- yamatot, amely hozzásegíthet ahhoz, hogy minél többen meg­ismerjék a homoszexualitás lé­nyegét. s kialakítsák saját néze­tüket. A fel nem tett, vagy ép­pen meg nem válaszolt kérdések ugyanis csak a furcsaságot, a rejtélyt erősítik, a különállást, az idegenkedést segítik. Márpe­dig ez nem kívánatos. A műsornak valószínű folyta­tása is lesz, hisz a hallgatók a legkülönbözőbb módon ,,reagál­nak” rá. Reméljük tisztulni fog a homály. P. G. A napokban megjelent hír­adásunkban azt írtuk: van elegendő téli tüzelő Szabolcs- Szatmár TÜZÉP-telepein. Azóta többen panaszkodtak ennek ellenkezőjére. Szilá­gyi Zoltánt, a TÜZÉP Válla­lat igazgatóhelyettesét kér­deztük meg: mi a helyzet? — Nem -tudok mást mon­dani, minit ami az említett újiságcikikiben álllit: a telepe- imken található és még az év végéig odla szállítandó tüze­lő mennyiségileg elég lesz a lakosságnak. Nem várható a tavalyihoz hasonló hiány, tü­lekedés. Azt viszont hozzá kell tenni: tüzelőről beszélek, tehát szénről és brikettről egyaránt. Az igiaz, hogy aki a hazai szenet keresi, nehe­zen talál — márpedig sokan csakis ehhez ragaszkodná­nak. Vian viszont brikett és külföldi szén is — ezt nehe­zebben veszik meg az embe­rek. — A brikettre panasz: füs­töl, kormoz, és így tovább. — Ez akkor fordul elő, ha nem helyesen tüzelnek vele. Ha a hagyományos módszer­rel ellentétben felüliről gyújt­ják be, maikkor ilyen panaszra nincs ok! A megyeszékhely zenei életében mindig is jelentős figyelmet kapott a felnőttek részére szervezett hangver­senysorozat. Az évad kezde­tén most is nagy érdeklődés­sel kíséri a közönség az Or­szágos Filharmónia műsor­ajánlatát. Október 1-én a zenei vi­lágnapon a Budapesti Vonó­sok hangversenye nyitja meg a sorozatot. A műsorban töb­bek között elhangzik Vival­di: Négy évszak című műve Ruha István (Románia) he­gedűművész közreműködésé­vel. Különleges, ritkán el­hangzó versenymű kerül be­mutatásra a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar hangverse­nyén: Hidas Frigyes cimba­lomra komponált zeneműve Fábián Márta cimbalommű­vész és Bakonyi Tamás oboa­művész előadásában. Ugyan­csak ezen az esten hangzik el, a legutóbb Nyírbátorban sikert aratott nagyszabású oratorikus Kodály-mű a Psalmus Hungaricus, a Nyír­egyházi Vegyes Kar, az Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Can- .temus gyermekkar, valamint Kelen Péter, az Állami Ope­raház magánénekese közre­működésével, Török Géza ve­zényletével. Január 28-án a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László vezető karmesterrel — A sokat ajánlott brikett drágább is! — Hia a mázsánkénti árat vesszük, ez így Van. De ha azt nézzük, hogy a fűtőérté­ke kétharmadával maga­sabb, mint a szárié, akkor látható: az ára ezzel arányos. S a magasabb fűtő érték azt is jeleníti, hogy lényegesen kevesebbet kell venni belőle! — Mennyi szén és brikett fogyott eddig? — Augusztus utolsó napjá­ig 288 ezer tonnáit adtunk el, s ebből csak 18,5 ezer ton­na volt a brikett. Egy másik adat: Szolnok megyében 135 ezer 'tonna szén és 100 ezer tonna brikett fogyott! Ott .te­hát már jóval többen hasz­nálják — eredménnyel. — Jelenleg mennyi szén van a telepeikén? — A nyíregyházin össze­sen háromezer .tonna, ebből ezer brikett. Kisvárdán 900, Vásárosnaményhan 1600, Mátészalkán 2100, Fehérgyar­maton 700 tonna tüzelő ván — hogy csak a nagyobbakat soroljam. Idén összesen 545 ezer tonna eladását tervez­zük, ez ‘több, mint a. tavalyi mennyiség. A szállítás folya­matos, komolyabb fennaka­dás eddig nem volt, remél­Haydn G-dúr (Katona) szim­fóniáját, Beethoven VI. (Pastoral) szimfóniáját mutat­ja be. Elhangzik Matuz Ist­ván előadásában Mozart G- dúr fuvolaversenye is. Feb­ruárban a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar élén Oliver Dohnányit látjuk. A csehszlovák karmestert a Magyar Televízió egyik kar­mesterversenyén ismertük meg. Az est műsora: Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, Beethoven: III. (Eroica) szim­fónia, Mozart: B-dúr zongo­raverseny (K. 456.), ,Failoni Donatella előadásában. Örömmel fogadjuk április 8-án a Varsói Kamarazene- kart. Az együttes először mutatkozik be városunkban. A záróhangversenyen április 27-én vendégkarmesterrel szerepel a Szabolcsi Szimfo­nikus Zenekar. Medveczky Ádámot mindig szívesen lát­juk Nyíregyházán. Kovács Béla klarinétművész, Mozart A-dúr klarinétversenyét mu­tatja be. Az est műsorából még Beethoven V. szimfóniá­ját kell kiemelni. A bérletek ára nem válto­zott. A Megyei és Városi Művelődési _ Központban megrendezésre kerülő soro­zat hangversenyeire 10 szá­zalékban szólójegyeket is le­het elővételben vásárolni. A Turista Magazin 7. számá­ban két szabolcsi témával is fog­lalkozik. Az egyik írás az 1846- ban megindult Tisza-szabályozást méltatja, a másik írás a nyír­egyházi kisvasutat mutatja be. A Nyíregyháza—Dombrád közötti első 57,1 km-es szakaszon 1905. december 20-án indult meg a for­galom. A 15 km-es kiegészítő sze­repű balsai vonalrészen 1911. au­gusztus 11-én közlekedett először vonat. A kisvasutat az olcsóság elvének szem előtt tartásával 760 mm nyomtávolsággal építették, helyiérdekű vasútként közforga­lomra engedélyezték. A távolsá­gi vonalak mellett kiépült a Nyíregyháza—Sóstó Tcözötti 8.1 km-es szakasz, amelyet ugyan­csak keskenynyomközzel, de mindjárt villamos üzemre ter­veztek. Éz volt a Nyíregyháza belső forgalmát lebonyolító vil­lamos, amely a hatvanas évek végéig üzemelt. A FOLYÓK KARJAIBAN Történelmi kirándulásra invi­tál a Magyar Nemzet augusztus 23-i számában a fenti című írás. „Ami város nevét illeti, a Na- mény név ismeretlen eredetű, a megkülönböztető vásáros jelző egykori vásáros hely voltára em­lékeztet. Nevét — ekkor még Namen — 1214-ben említik elő­ször egy vádiratban. Az 1333-as pápai tizedjegyzék már lelkész­ség! helyként rögzíti: Péter ne­vű papja négy garas adót fize­tett a pápának. A települést a XIV. században a Lónyay és a vele rokon Naményi család bir­tokolta, a következő században kap rév-, vám- és vásárjogot, s az okiratokban oppidumként, vagyis mezővárosként szerepel. 1713-tól az Eötvös-család is bir- tokos lesz Naményban, ez a fa­mília adta a hazának Eötvös Jó­zsefet, az írót, s . Lorándot, a legnagyobb magyar fizikust. A település már ekkor a vidék egyik központja, 1614-ben föld­várral erősítik meg, s malma van a Tiszán. 1781-ben iskolája is megnyílik, Ugornyának — a mai városrésznek — a XIX. század elején már orvosa, Naménynak a század közepén már patikája van. 1849-ben Namény és Ugor- nya között fahidat építenek a Tiszán, a település ekkor már a felső-tiszai gőzhajózás végállo­mása. A REGI ISKOLA Oktatástörténeti érdekességeket közöl Csiszár Sarolta az Élet és Tudomány szeptember 5-i szá- mában. Ismertetőjéből megtud­juk, hogy a tanítás módszere a recitálva tanítás volt. így tanul­ták meg a gyermekek a legfon­tosabb viselkedési normákat: „Iskolából hazajövet köszöntsd szépen szülőidet, nyájas légy testvéreiddel, úgy szeretnek té­ged, hidd el!” De így tanulták meg a legfontosabb földrajzi is­mereteket is, mint a Losonczy István-féle református iskolák­ban országosan használt Hármas kistükör megyéket ismertető négysoros rigmusait. Ezekből Be- regről a következőket kellett tud­niuk a gyermekeknek: ,,Vég Be- reg vármegye szomszéd Ugocsá- val. Igen dicsekedik Munkács­nak várával. / Itt Vári Bereg­szász, Helmec, falujával / Bővel­kedik makkal, s kormos almájá­val.” VÍKENDESEK Az Elet és Irodalom idei 36. számában riport jelent meg Lá­nyi Botond tollából a Nyíregy­háza környéki tanyavilágról. A tanyavilág változásairól a városi tanács osztályvezetője így véle­kedik: Vannak pusztuló és épülő tanyáink. Azok, amelyek 10—15 kilométerre vannak a vá­rostól, és csak földúton közelít­hetők meg, a megszűnés fele tar­tanak. Arrafelé csak az öregek élnek, sok az elhagyott, össze­dőlt ház ... A másik réteg a bokortanyák azon sora — tisztes távolságban körben a városon —, amelyeket fejlesztésre jelöltek ki. Ezeknél viszonylag jó a közleke­dés, van bolt. még művelődési ház, tanácsi kirendeltség is, s helyenként már a vízvezeték építésén szorgoskodnak. Hivata­los besorolásuk: egyéb belterü­let. Itt telket, építési engedélyt adunk a letelepedni szándéko­zóknak . . . Végül a harmadik körbe a várost közvetlenül kö­rülölelő gyűrű tartozik, az új lakótelepek melletti rész, vagy a vasúton túli terület.” K. L. P ár évvel ezelőtt az egész ország megismerte Gyu­laháza nevét. A telepü­lés lakói joggal remélik, hogy a fegyveres erők napja rendezvényei után újabb érdek­lődőket fogadhat majd az első magyar űrhajós szülőfaluja. Bárdi Béla tanácselnök* a re­mény okáról szólt: — A kecskeméti repülősök pár éve még használt MÍG—21-es gépét kiállíthattuk az iskola előtti parkban, melyet lakossá­gi összefogással alakítottunk ki. Az, hogy ilyen karcsún, „felszállás” közben látható a „lökös”, 80 köbméter beton és 30 tonna betonacél beépítésével vált biztonságossá. A Honvé­delmi Minisztérium, de a ta­nácsi szervek is segítettek ab­ban, hogy egy korszerű kiállí­tóteremben mutathassuk be a repülés, az űrrepülés egy-egy szakaszát. A hazafias-honvédel­mi neveléshez ugyancsak segít­het a Honvédelmi Kabinet ad­ta lehetőség. A Múzeumok Igazgatósága nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy igazán mai, modern formában tárulhasson az érdeklődők elé a repülés vi­lága. Tervezzük, hogy a mű­velődési házban a témával kap­csolatos filmeket is megtekint­hetnek majd a remélhetőleg nagy számban ideérkező cso­portok. Haditechnikai parknak is maradt hely, s ha továbbra is ilyen figyelem, segítőkészség kíséri munkánkat, akkor a szeptember végi nyitás után majd sok örömet szerezhetünk kicsiknek-nagyoknak Gyulahá­zán. (m. k.) Alvó autók A város keskeny bel­területi és lakótele­pi utcáin mind több teherautó, darus ko­csi, kamion foglalja el éj­szakára az úttest felét. A nyíregyházi forgalmat is­merők szinte félve kerül­nek az Ószőlő utca, a Ga­ribaldi, a Vasvári Pál ut­cák felé, hiszen tudják: a késő délutáni óráktól kezdve itt monstrumokat kell kerülgetni. Tény: ezek a nagy járművek szabályosan állnak, ahogy a nagykönyvben elő van írva. De — s ez itt a kér­dés — vajon ok- és cél­szerű-e, ha az úttest felét elfoglalják a forgalomtól? Találunk a teherautók között magánkocsit, olyat, amelynek nincsen gará­zsa, várdogáió kamiont olyan hosszút, hogy előzni is művészet. Van darus autó, csöpögő motorral. Nemegyszer rakománnyal éjszakázó is tanyázik az utcán, felügyelet nélkül. Összességében mégis úgy tűnik, valami nincsen rendben. Aki szemérme­sebb, az egy-egy személy­kocsi-parkolóba tér be, a környékbeliek Legnagyobb bosszúságára. Lényegében csak táblán múlik, hogy a forgalom- biztonság érdekében más­hová tereljék őket. Cs itt a biztonság a kulcsszó. A kényelem helyett, ami fel­tehetően eldönti, hogy a kocsi vezetője a háza előtt parkol. (bürget) hetöleg nem is lesz. (tgy) Cimbalomverseny, Dohnányi Kezdődik a hangversenyévad Halálos gázolás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom