Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13. Kelet-Mag jraroraiás 3 Irányok és arányok Merre tart megyénk szellemi-tudományos élete ? EGY MEGYE — TÁJEGYSÉG, VAROS — SZELLEMI NAGYKORÚSÁGÁT az is jelzi, milyen tudományoskutató munkával kapcsolódik az országos vérkeringéshez, egyben saját megyéjének fejlesztéséhez. Ez természetesen nem csupán szándék, vagy elhatározás kérdése, nagyban függ a megye gazdasági-társadalmi karakterétől, a szellemi-kutató helyek meglététől, vagy hiányától. Mindezek ismeretében érdemes — és szükséges —• esetenként egy-egy pillantást vetni a szabolcsi tudományos életre, illetve a tudományos élet szabolcsi művelőire. Nemrég értékelő elemzés készült a megye tudományos életéről, amelyre jellemző: a tudományos élet három színtérre tagozódik. A tudományos kutatásokra, a kutatások eredményeinek alkalma-1 zására és a publikációs tevékenységre. A megyében élő mintegy 18 ezres értelmiségi rétegen belül 500— 600-ra tehető a kutató-fejlesztő munkát rendszeresen végzők száma. A személyi felkészültség gyarapodását mutatja, hogy ötvenre emelkedett a tudományos — kandidátusi — fokozattal rendelkezők száma. Több mint fél- százan pályáztak eredményesen a megyei tudományos koordinációs bizottság által gondozott pályázaton, a megyei tanács több mint negyedmillió forintot fizetett ki a kutatóknak. MERRE TART MEGYÉNK SZELLEMI-TUDOMÁNYOS ÉLETE? A megyei tudományos koordinációs bizottság tapasztalatai szerint számos országos kutatási programban vesznek részt a szabolcsi szakemberek, s jócskán akadnak a sajátosan megyei feladatok megoldásán munkálkodó kutatók is. Az elmúlt időszakban a tudományos munkák ágazatonkénti megoszlása a következő képet mutatta: 23 oktatási-nevelési, 6 mezőgazdasági, 5 ipari, 4 vezetés-irányítási, 2 környezetvédelmi, 2 egészség- ügyi, 1 helytörténeti és 1 irodalmi témát dolgoztak fel a kutatók. Már a számok önmagukban is jelzik az irányokat és arányokat, amelyek erősen az oktatási, nevelési témák javára billenti a mérleget. Megyénkben éppen az országostól még mindig magasabb népességi növekedés, a magas gyermeklétszám, az iskolahálózat szétszórtsága és egyenetlensége miatt kiemelt jelentősége van a nevelő-oktató munka korszerűsítését segítő tudományos tevékenységnek. Ennek ellenére az iménti arány túlzottnak mondható, s azt jelzi — a tudományos kutatóhelyeket nem számítva — Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat Állomása, a Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás, a Debreceni Dohánykutató Intézet Nyíregyházi Kutatótelepe — zömében pedagógusok érdeklődnek a tudományos munka iránt. KEVÉS A MEZŐGAZDASÁGI, AZ IPARI, A KÖZGAZDASÁGI ÉS MAS KUTATÁSI TÉMA, bár egyes témakörökben a szabolcsi szakemberek is részt vesznek a Debreceni Akadémiai Bizottság munkájában, s ezeknek a .munkáknak is vannak megyei vonatkozásai. Ezért is érdemes utalni a megyei tudományos koordinációs bizottság erőfeszítéseire, amelynek célja: összhangban a népgazdaság fejlesztési programjával ráirányítani a kutatók figyelmét a megye fejlődése szempontjából leginkább fontos szakterületekre. Ezek a kutatási programok — országosan 11 kutatási irányzat — hosszabb távlatban, az ezredfordulóig számolnak a tudomány és a gyakorlat fejlődésének lehetőségeivel. A megyei koordinációs bizottság a kutatóknak azt javasolja, hogy kutatni, elemezni szükséges megyei erőkkel is a gazdasági és az infrastruktúra fejlesztésének kulcsfontosságú területeit, a számítástechnika, a híradás- technika és az automatizálás eszközeit, valamint az informatikai rendszerek felhasználását a megye gazdaságában. Továbbra is fontos a természeti erőforrások és ezen belül az ásványi anyagok felderítése, az energiával és azok felhasználásával összefüggő kutatások, új anyagok és technológiák kutatása, á mezőgazdasági hozamok növelését, a minőség javítását és az élelmiszeripari termelés gazdaságosságát elősegítő agrár-biológiai, műszaki és kémiai programok. Természetesén számos kutatási terület van még, amelyet a hetedik ötéves terv tudományos programja részletesen tartalmaz. Nem kevésbé fontosak az egészség megőrzésére irányuló kutatások, a környezetvédelem, vagy a megye társadalmának sokirányú változásait elemző kutatómunka, az életmód és művelődés, a nevelésügy korszerűsítése és így tovább. MÉGIS A MEGYE FEJLŐDÉSE AZT KÍVÁNJA, hogy a tudományos kutatás irányai és arányai jobban igazodjanak a valóságos gazdaságitársadalmi igényekhez, szükségletekhez, a hetedik ötéves terv legfontosabb célkitűzéseihez. Fontos, hogy a szemlélet változzon, ugyanis a tudományos munkák egy jó része ma mégis egyéni témaválasztás, szimpátia alapján készül és később — a kandidátusi, kisdoktori tanulmányok megszületése és megvédése után küldik el azokat a pályázatokra. Meg kellene fordítani a sorrendet — bár továbbra is fontos az egyéni témaválasztás — hogy a szabolcsi kutatók előbb a kívánatos és igen fontos témákat ismerjék meg és azokból válasszanak maguknak, s így készüljenek a tudományos értekezések, egyéni vagy kollektív tanulmányok. Nem a gombhoz a kabátot, hanem fordítva... Páll Géza H kollegám alapjában véve rendes ember, a rábízott feladatokat tisztességesen igyekszik elvégezni, nem lóg ki a közösségből, a titkárnőt fel- köszönti névnapján, nem italozik, nem tartozik senkinek, haragban sincs senkivel. Olykor-olykor mégis eltűnődöm: milyen ember is ez a H.? Töprengésemre az ad okot, hogy H. — telefonál. Ez a következőképpen történik: becsukja a szoba párnázott ajtaját, félretolja az íróasztalról az éppen előtte lévő papírokat, hogy semmi se zavarja a telefonálásban. Cigarettára gyújt, kényelmesen hátradől a széken, és tárcsáz. Ugyanazt a központi számot hívja évek óta, ismerősként köszönti a telefonközpontkezelőt, és a tizenkettes melléket kéri. Ilyenkor abba szoktam hagyni a gépelést, vagy ha esetleg szól, elzárom a rádiót, hogy H.-t semmi se zavarja a beszélgetésben. Nyíregyháza, a Malomkert madártávlatból. (Császár Csaba felvétele) Ifjúmunkások tapasztalatcseréje Gumigyári fiatalok az NDK-ban Évek óta szoros baráti szálak fűzik össze a Nyíregyházi Gumigyár és az NDK-beli waltershauseni gumiipari kombinát kollektíváját, a kapcsolatok ápolásában jelentős szerepet játszik a két munkahely ifjúsági szervezete is. Pénteken, szeptember 12-én a nyíregyházi kiszesek négyfős delegációja utazott az NDK-ba. öt napig élvezik majd a házigazdák vendégszeretetét, ez idő alatt értékelik majd az idei együttműködés tapasztalatait, s megbeszélik a közösen tervezett tennivalókat. NORMÁBAN, PÓTLÉKKAL Átképzés felemás sikerrel Két év alatt majd kétszázas létszámcsökkenés egy félezer embert foglalkoztató üzemben mindenképpen elgondolkodásra késztet. Különösen olyan helyen, mint Vásárosnamény, ahol a helyi és környékbeli fiatalok foglalkoztatása gondot jelent most és a következő években. Ám még nagyobb feszültségeik lettek volna, ha ezt az üzemet két éve bezárják. Márpedig amikor a csődbe jutott Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat felszámolásáról döntöttek, ez a veszély is fenyegetett. A „megmentő” a Medicor Művek volt, amely átvette az IGV írógépgyárát, hogy ott más profilt alakítson kb Sokan nőm vállalták Amilyen egyszerű ezeket a tényeket leírni, annyival bonyolultabb, emberi sorsokat érintő az eltelt időszak. A Medicornak egy mechanikai gyár kellett, amelyben a különféle orvosi berendezésekhez szükséges alkatrészeket gyártják, szerelik össze. Ám az írógépgyári betanított munkások erre egyáltalán nem voltak alkalmasak. így született meg az elképzelés a dolgozók átképzéséről. Mindazok, akik vállalták — köztük családos asszonyok — hogy újra beülnek az iskolapadba, lakatosnak, esztergályosnak, marósnak tanulnak, nemcsak maradhatHiszen arcáról látom: roppant fontos telefonok ezek. Ma például ilyeneket hallottam: — Szia, édesem. Nincs semmi. Semmi különös. Csak úgy felhívtalak. Beértél rendesen? Késett a busz? Nem, én a szokott időben itt voltam ... Haza? Mint rendesen, ötkor. De addig még hívlak. És H., ígéretéhez híven, később újra telefonál. Ekkor a gyerek a téma. Hogy vajon miért nem ízlett neki a tegnap esti vacsora. A jelenség okát illetően nemigen születik megegyezés, mert H.-né a délután folyamán újra telefonál. H. összevont szemöldökkel hallgatja: — Sós lett volna? Nem hiszem. Én egyáltalán nem éreztem ... Vagy inkább a tak az üzemben, .hanem a korábbi átlagkeresetüket is megkapták, miközben két évig tulajdonképpen szakmunkástanulók voltak. — Sokan már 1984 szeptemberében elmentek, mert nem vállalták az átképzést. Ekkor mintegy százzal csökkent a létszámunk — jellemzi a helyzetet Borbás Bertalan igazgató. — Aztán családi és más problémák miatt is volt lemorzsolódás. Végül is az akkor 120-as létszámból idén júliusban 65- en tettek szakmunkásvizsgát, mellettük húszán szereztek másodszakmát. A vizsgák aránylag jól sikerültek, mégis meglepetéssel tapasztalták az irányítók, hogy immár kész szakmunkásokként olyanok is vannak, akik a normát csak 40—45 százalékra teljesítik. — Nem lehet elvárni, hogy rögtön olyan teljesítményünk legyen, mint egy gyakorlott szakmunkásnak — vélekedik Barát Sándorné esztergályos. — Nekem a múlt hónapban kevesebb, 71 százalékos volt a teljesítményem, most 86 százaléknál tartok. Ezzel már kijön annyi fizetés, mint amennyit az átképzéskor kaptam. tea .. . igen, a citrompótló miatt. Egy-egy ilyen telefon után H. arcán elégedettség tükröződik. Hogy elintézett valami fontosat, hogy mederbe terelte a dolgok folyását, hogy megnyugtató döntést hozott. Jómagam pedig elképzelem, milyen lehet H.-ék családi élete otthon. H. ül a fotelban. Újságot nemigen olvas, mert ezt munkahelyén elintézi. Tévét nemigen néz, mert még soha nem találtam vele közös képernyőtémát. Tehát csak ül, és ez teljesen leköti. Olyannyira, hogy amikor a felesége megjegyzi: „Petinek mintha gyengébben menne mostanában a matek. Nem kellene foglalkoznunk vele?” — ekkor H. csak ernyedten legyint: „Hagyd, édesem, majd holnap felhívlak, és megbeszéljük.” És másnap valóban: — Csókolom. A tizenkettes melléket kérem ... J. N. J. — A délutános pótlékkal együtt én is megkerestem a 4500 forintot — mondja egy másik gépen Kóróczki Jánosáé. Érdemes volt? Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e tanulni, egyelőre csak sejtelmes mosoly a válasz. Pedig zöld overall- jukban, precíz mozdulataikkal már igazi munkásembereknek látszanak az Ilkről illetve Gergelyiugornyáról jött asszonyok. Tény, hogy az új feladat nagyobb erőfeszítést követelt a gyár minden emberétől. A vezetők is érzik ezt, ennek alapján készülnek fel egyes részegységek gyártására, ösz- szeszerelésére. Mivel a vállalaton belül a röntgengyár kapott nagyobb szocialista és tőkés exportfeladatot, ezért április elsejétől közvetlenül hozzátartozik a vásárosna- ményi üzem. Többek között a vezérlőasztalokat szerelik, a képerősítők állványai, egységei készülnek itt. Szükség volt a belső átrendezésre is, új helyre került a lakatos, az esztergályos és marós üzem, kialakították a mechanikai szereidét, rövidesen dolgoznak az elektromos szereidében is. — Annyi biztos, hogy nagyobbak a követelmények — erősíti meg Burger György, a rönitgengyár igazgatója. — Azzal, hogy az új szakmunkások közül egyesek nem érik el a kellő teljesítményt, számoltunk, azonban a túl alacsony teljesítésnél már arra is gondolni kell, nem biztos, hogy jól válogattak a munkások között. A röntgengyár százezer normaórás teljesítést vár a vásárosnamónyi üzemtől ebben az évben. Júliusban csak 13 ezer órát. augusztusban 15 ezret értek el, igy a következő hónapokra vár a bizonyítás. — Bizakodó vagyok, mert a feltételek rendelkezésre állnak — összegzi Borbás Bertalan. — Képes ez a munkásgárda jobb eredményekre, még ha most — éppen a teljesítményele miatt nem a legjobb a hangulat. Heg többet Jövőre még nagyobbak lesznek a feladatok, ezért a meglévő 35 szakmunkástanuló mellett kész szakemberek jelentkezését is várják. A részegységgyártáshoz pedig jó lenne egy festőüzem létrehozásra, hogy kevesebbet szállítsák az alkatrészeket. Ezzel a'létszámot is bővítenék 30—50 betanított munkással. ezért pályázták meg a megyei iparfejlesztési alapot is. Jó hír a munkásoknak — s bizonyára javít a hangulaton —, hogy a megyei tanács hozzájárult az eredetileg is kétévesre tervezett átképzési hozzájárulás további folyósításához november elsejéig, így a már normában dolgozóik pótlékot kaphatnak, amíg nagyobb gyakorlatra tesznek szert. — Aki tud dolgozni, az látja a jövőt, ezért tartom — a nehézségekkel együtt — biztatónak a helyzetet — állítja Bürger György is. Lányi Botond Commodore után IBM Tervváltozatok—számítógéppel IBM számítógépek a tsz- ben. A meglévő Commodore 64 személyi komputer mellé egyszerre három IBM egységet vásárolt augusztusban a nyíregyházi Ságvári Tsz. A beruházás értéke megközelítette a négymillió forintot. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a számítógép- kapacitások ilyen nagyarányú megnövelése szinte egyedülálló jelenség — annál is inkább, mert a legtöbb helyen kis teljesitményű gépek sem találhatók. A nyíregyházi termelőszövetkezet sokirányúan hasznosítja a komputereket. A már • megszerzett tapasztalatok alapján tovább növelik az okos és gyors masinák szerepét az adminisztrációban, mindenekelőtt a bér- és munkaügyi területen, de a pénzügyi és könyvviteli feladatok megoldásában is érezteti majd hatását a modern technika. Ugyanakkor lehetővé válik a termelés optimalizálása, rövid idő alatt több tervvariáns készítése, végső soron hatékonyabb lesz a termelés és tervezés. Az elképzelések szerint a beruházás három év alatt megtérül.
