Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
Kelet-Magyarország 1986. szeptember 13. Megújul a túristvándi vízimalom Az elrepeit vizláia foltozgatói Ha a sok ezer turista közül, akik a nyáron a túristvándi vízimalmot felkeresték, némelyik mostanában arra vetődne, nagyon érdekes látvány fogadná. A malom áll, a lapátkerekek mozdulatlanok, és beindítani nagyon nehezen lehetne őket. Homokzsákok állják útját vékony• nyúlgát formájában a víznek. A bevezető szakasz pedig szerteszét bontva. Javítják az úgynevezett vízládát, amelyen keresztül a „hajtóanyagot" a lapátok alá eresztik. Csorogtak az eresztékek A részletekről Bakk Sándortól érdeklődtünk, aki a műemlék malom gondnoka, maga szokta elindítani a malmot a kirándulócsoportoknak. Mostanában nemigen van rá alkalma, igaz vége a vakációnak, megszűnt a vendégjárás. — A vízláda csapnivaló állapotban volt már — magyaráz, rákönyököl az említett „alkatrész" fölött húzódó gyaloghíd korlátjára. — Ez egy olyan pályája a víznek. amely alul és oldalt deszkává!- burkolt, a deszkák pedig hatalmas párnafára feküsznek. Ezek a párnafák pedig cölöpökön támaszkodnak. Ezek az összeereszté- sek lazultak meg, és szökött a víz mindenfelé. Most a gátak miatt nem szökik, és egyáltalán nincs is jelen. Csak a hatalmas gödör alján csillog néhány hek- tónyi. A mélységben hat ember sürgölődik, ők a megrepedezett vízláda foltozgatói. A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet dolgozói. Asztalosok és ácsok. Vezetőjük Korpás István, neves fafaragó. Keze munkáját dicséri jó néhány fejfa, amiről a csekei temető messze földön híres. Nyakukon a határidő — Három hetet kaptunk erre a munkára a vízügytől, mert addig zárták el a son- kádi zsilipet, — teszi le a beszélgetés idejére- a motoros fűrészt. — Ennek a hétnek a végére be kell fejeznünk a vízláda megjavítását, mert a nyakunkba engedik a vizet. — Ez utóbbit mosolyogva Érdeklődők figyelik a serény munkát a túristvándi vízimalomnál. mondja, de talán tart is tőle. A hangos és szapora kopá- csolás mindenesetre erre vall. — A bontással végeztünk, és feltártuk a hibás szakaszokat. Üj . cölöpöt is tettünk le, mégpedig betonból, szám szerint hármat, oda, ahol a legnagyobb teher nehezedik. Innen kezdve már burkolunk. Készül az új vízláda. Titok a mélyhon — Ki készítette a tervet? — Senki. Magunk formáljuk a vízládát, úgy ahogy adja magát. Nem nagyon lehetne, ezt tervezni, mert munka közben adódnak elő az újabb és újabb problémák. Az újjávarázsolt vízláda tartósnak ígérkezik. Igaz, meg is kérik az árát. Benne lesz vagy 300 ezer forintjába a fenntartó gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak. Javítva nemrég volt. mégpedig 1978-ban. De ennyi idő csak egy pillanat a soksok éves malom életében. A helybeliek érdeklődéssel figyelik a malom megújulását. A teljesen kibontott malomárokban a közelben lakó Ster László szerint nagyon sok márnát fogtak. A már nem használható és lekorhadt cölöpökből alig áll ki egy könyöknyi. Sok száz évesek lehetnek — mondogatják az öregek. Biztosan igazuk van. Ezek a megrevesedett oszlopok láthatták valamennyi foltoz- gatást. Befogadták a friss szagú, új pallókat, hogy ismét fürgén fusson rajtuk a víz. A víz, amely most külön úton jár a közeli tölgyesben egy megkerülő csatornában. De csak a hét végéig, mert akkorra már ismét használható lesz a túristvándi ipar- történeti műemlék, a vízimalom. Ésik Sándor Omit megláttak, elvittek P. Box és a Blues Társaság Meglepetés este nyolckor Egy biztos: meglepetésre számíthat az, aki szombaton este nyolc óra tájt kilátogat a sóstói ifiparkba. Fellép ugyanis egy négytagú zenekar, a Blues Company, amelyről — legalábbis elérhető közelségben — senki nem tud semmit. A plakátról kiderül, hogy az NSZK-ban élnek, a nevükből pedig, hogy valószínűleg bluest játszanak. (Hogy milyet, azt a koncerten megtudjuk ...) Az est főszereplője a P. Box együttes; az említett csapat az ö vendégükként szerepel Magyar- országon. A hírek szerint egy NSZK-beli Fast-West (Kelet-Nyugat) rocktalálkozón barátkoztak össze a zenészek. Még egy rangos vendég lép a sóstói színpadra szombat este: Deák Bili Gyula, és színesíti a i ',-!•>/ az egyre népszerűbb nyíregyházi Sirokkó együttes. Ami mozdítható, azt visz- szük, ami nem, azt leszereljük! — e jelszó jegyében teltek az év első hónapjai a tiszavasvári Ádámszki Mihály számára, aki röpke 3 hét alatt 3 lopás követett el. Igaz, két esetben jó segítője akadt, a fiatalkorú K. János személyében. Ez év január 27-re virradó éjjel a 19 éves Ádámszki és a 17 éves K. János a kerítésen keresztül bemásztak Sz. S. tiszavasvári lakos lakásának udvarára és az egy ott tárolt fűrészgépről leszerelték majd K. János lakására vitték a 2500 forint értékű villanymotort. A sikeren felbúzdulva néhány nap múlva 50 méternyi kábelre tettek szert, amit Ádámszki vitt haza. A már lopás miatt korába ban is büntetett Ádámszki február 17-én „egyéni" akcióba kezdett — igaz, erre kedvező alkalom kínálkozott. Az említett napon ugyanis a tiszavasvári 2-es számú óvoda előtt elhaladva észrevette, hogy nyitva van az intézmény ajtaja. Bement hát az épületbe, és kihozott egy centrifugát, amit elrejtett az udvari W. C.-ben. hogy később majd elvigye onnan. Kifelé jövet találkozott gyermekkori testvérével, akivel visszament az óvodába és onnan — immár együtt — konyhai felszerelési tárgyakat, dísztárgyakat és játékokat vittek haza — 5580 forint értékben. A lopott tárgyakat otthon átadták az anyjuknak, Lacz- kó Istvánnénak, s közölték vele, hogy hogyan jutottak hozzá. Ennek ellenére Lacz- kóné ezen tárgyak hagy részét értékesítette. A Nyíregyházi Városi Bíróság Ádámszki Mihályt háromrendbeli kisebb értékre elkövetett lopás vétségében mondta ki bűnösnek, amelyek közül kettőt társtettesként követett el. A fiatalkorú K. Jánost, kétrendbeli, társtettesként elkövetett lopás vétségéért, Lacz- kó Istvánnét pedig orgazdaság vétségéért sújtotta büntetéssel. Ádámszki Mihálynak hathónapi, egyévi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, és 2 ezer forint pénzbeli büntetést kell elszenvednie, cselekményeiért. A fiatalkorú K. Jánost próbára bocsátották, Laczkó Istvánnét pedig 2500 forint pénzt- büntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. Gyerekek okozták...! Kottán éli a vásár Hitelez az áruház Két hónapja áll a tábla a nyíregyházi Nyírfa Áruház előtt: színes tévék és képmagnók ötven százalék előleg befizetésével részletre kaphatók. Nagy Lászlót, az áruház műszaki osztályának vezetőjét kérdeztük: milyen sikere volt az akciónak, mely a maga nemében új a megye- székhelyen? — Különlegessége abban van. hogy ezúttal nem OTP- hitelröl van szó — mondta. — Ügynevezett vállalati kölcsönt nyújtunk a vevőknek, azaz, mindent mi intézünk, nem kell a takarékpénztárhoz fordulni. Lényegében az volt az alapja a kezdeményezésnek, hogy drága cikkekről van szó, amelyeket OTP- hitellel nem lehet megvenni. Az. egyik típusú színes tévé 44 ezer 900, a másik 49 ezer 900 forintba kerül, míg a képmagnók ennél is drágábbak. A felét kell készpénzben fizetni, a másik felét egyévi részletre kápja a vevő. — Milyen volt az érdeklődés? — Nem beszélhetünk „rohamról", hiszen nem filléres árut kínálunk. Mindenesetre a Grundig képmagnók már elfogytak (igaz, csak négy-öt darab volt), és tévéből is csak hetet adtunk el. — Az ilyen hiteleknél fennállhat a veszély, hogy kissé könnyelműen vásárolnak: esetleg túlterheli magát a részletfizetéssel a vevő, hiszen lehet, hogy több más kölcsönt is törleszt még. — Kereseti igazolást kérünk. ez természetes. Emeltet kezes is szükséges. Ha a vevő és házastársa jövedelme magas, akkor egy, ha alacsonyabb, akkor két kezes kell. Ráadásul a kezesek keresete sem lehet túlságosan kicsi... Elvégre egy éven át havi két-két és fél ezer forintos törlesztésről van szó. — Az említett akció mellett azonban olcsóbb színes tévét is keresnek az emberek. Van-e elég? — Még mindig nincs. Előjegyzést veszünk fel. jelenleg mintegy 15 név szerepel a listán. Körülbelül egy hónapot kell várni a feliratko- zóknak. — A tévéken kívül más cikkeknél is van sorbanállás? — A hűtőkkel is volt gond, egy ideig előjegyzésre adtuk. Ma már ez nem szükséges. De többen is várnak ma a szovjet automata mosógépre. mely lényegesen olcsóbb a magyarr.d. csak hétezer Jorint. (tgy) Szabolcs-Szatmár megyében január 1. és szeptember 1 között a gyerekek hatvanhat tüzet okoztak, melyek nyomán összesen 734 ezer forint kár keletkezett. A gyerekek okozta 66 tűzeset tizeneggyel több. mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Közülük az egyik Nyíregyházán két gyermek halálát okozta. Ne hagyjuk magukra / Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a tűzesetek zöme a tavaszi, illetve a nyári iskolai szünidő alatt történt, amikor is a gyerekek naponta huzamosabb ideig voltak felnőtt felügyelet nélkül. A kárt okozó tüzek leggyakrabban az udvaron, vagy a kertben keletkeztek, méghozzá úgy. hogy a gyerekek előzetesen a gyufát, vagy más tűzgyújtó eszközt az általuk könnyen hozzáférhető helyről megszerezték, majd azzal játszottak. Az esetek többségére jellemző, hogy a gyerekek — miután látták: bajt okoztak — tartva a felelősségre vonástól — nem szóltak a szüleiknek, vagy más, a közelben tartózkodó felnőttnek, hanem elbújtak, aminek következtében a tüzek hosszabb ideig pusztítva, tovább terjedve még nagyobb károkat okoztak. tüzek java részét óvodáskorú* valamint alsó tagozatos kicsinyek idézték elő. A felnőtteknek sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a többlakásos lakóépületek pincéjében játszadozó gyerekekre. Mit tehet az óiroda ? Ezek után a szülők felelősségén kívül az emberben felmerül a kérdés: vajon a óvodákban és az iskolákban kellően felhívják-e a gyerekek figyelmét az őket és a környezetüket fenyegető veszélyekre? Erről Nyíregyházán, a Sóstói úti óvodában érdeklődtem. — A tűz, a közlekedés és más veszélyforrásokra már az óvodában felhívjuk a gyerekek figyelmét — mondja Mráz Ágnes óvónő. — Annál inkább, mivel az az óvodai nevelési programban is szerepel. De nyilván olyan tűzvédelmi oktatást, mint egy gyárban, nem tartunk. Mi a gyerekekkel a veszélyeket inkább spontán módon ismertetjük meg. Például, ha az úton megy egy tűzoltóautó. elmondjuk, annak mi a feladata. Aztán a tűzoltó Le- gó játékkal való foglalkozás közben is elmondjuk, mire kell figyelni, vigyázni. Ha- hason-lóképpen akkor is, ha mesés vagy képes könyvek nézegetése közben találkozunk a tűz fogalmával. Arra is ügyelünk, hogy a gyerekek vigyázzanak, kerüljék el a veszélyhelyzeteket, de ne féljenek, ne legyenek szo- rongóak, ugyanakkor tudják: a gyufához és más tűzgyújtó eszközhöz nem szabad nyúlniuk. Emellett a tűzoltók munkájának megbecsülésére neveljük őket. Ha egy-egv szülő segít benne, akkor ellátogatunk a tűzoltósághoz is. Ezután a megyeszékhelyi 2. számú gyakorló általános iskolában Orosz Ildikó pedagógust kerestem fel. aki 3-4. osztályos gyerekeket tanít. — A balesetek megelőzésének lehetőségeiről a gyerekek sokat hallanak — közli a tanítónő. — Az az oktatandó tananyagban is szerepel. Azontúl amikor a pedagógus valamilyen kísérletet mutat be a gyerekeknek, szót ejt a balesetek megelőzéséről, így g tűzvédelmi. szabályok megtartásának szükségességéről is. Esetenként az osztályfőnöki órákra a tűzoltóságtól is hívnak szakembereket. A szülő felelőssége Ha mindez így van, akkor mi lehet az oka számos gyerek veszélyérzete hiányának? Erről a Bessenyei György Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszékének oktatója beszél. •— Sok gyereknek az oktatás. a nevelői, szülői akarat ellenére nincs, vagy kicsi a veszélyérzete — magyarázza a pszichológus. — Ez mutatkozik meg a fáramászás- nál, a tűzgyújtásnál és egyébnél. Hiába tudják, hogy például a gyufával bajt lehet okozni, de a következményeket már számos gyerek nem tudja felmérni. Ebben a nevelés mellett a gyerek adottságai. tapasztalatai, élményei is közrejátszanak. És minden gyerek más. Van aki 15 éves korában is felelőtlen, de olyan is. aki 5-6 éves korában is megfelelően viselkedik. Az sem jó, ha a gyereket mindentől mereven tiltják. Attól sokkál előnyösebb, ha a szülő például azt mondja: „Gyújtsuk meg együtt a gyertyát... ", tehát mindenre megtanítja. Ha nem ezt teszi, a gyerek előbb-utóbb úgyis önmaga is kipróbálja. De mindez a szülő felelősségét húzza alá, mert a veszély- helyzetben való megfelelő tevékenység tekintetében a gyerekek megbízhatatlanok. Cselényi Györg; Lefutóban z idegenforgalmi szezon Programok — már jövőre Továbbra is lengyel csúcsforgalom van a Nyírtourist- nál. Augusztusig ugyan kevesebb csoport érkezett az idén, mint tavaly, ellenben több éjszakát töltöttek a megyében, összesen harmincnégyezret. Ennek megfelelően tíz százalékkal növekedett az idegenforgalmi hivatal bevétele is az esztendő nyolc hónapjában. Igv a teljes bevételük kilencvenötmillió forint, amiből negyvenmilliót a valuta- eladás hozott. Ezek után úgy is lehetne fogalmazni: megvan az eredménye az Igrice nyaralófalu felújításának. Belül utat építettek, öt faházzal bővítették a falut, s más állagmegóvó munkát végeztek. Augusztusban pedig örömmel vették az ott nyaralók, hogy a nyíregyházi áfész megnyitotta a százharminc személyes éttermét a kempingben. Még tart a szezon, de a Nyírtourist vezetői már a jövőre gondolnak. A napokban a lengyelországi Rzeszówban tárgyaltak három ottani utazási irodával, a Juventurral, a Gromadával és a Turystá- val. (Az ifjúsági irodával, az Almatúrral az ősszel kötnek szerződést Nyíregyházán.) A rzeszówi tárgyaláson megállapodtak abban, hogy jövőre az ideitől is jobb körülményeket teremtenek a megyében turistáskodó lengyeleknek, több szervezett programmal várják az ide érkezőket. Jövőre a szerződés értelmében a lengyel fél vállalta, több éjszakát töltenek a Sóstón az ideitől északi szomszédaink. Sőt, holtszezonban is szerveznek csoportokat. így februárban kétszáz lengyel gyerek üdültetését oldja meg a Nyírtourist. A csúcs, mint mindig, júliusban várható. Természetesen a szerződés kétoldalú. A lengyel utazási irodák télire síprogramot kínálnak, tavasszal, nyáron hegyvidéki és városnéző túrákra várják a magyar turistákat. Ennek megfelelően szervez a Nyírtourist csoportok számára utakat, s nem zárkózik el az egyénileg szervezett utak lebonyolításától sem egész Lengyelország területén.
