Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 2. FORMA—1 EMLÉKTÁR­GYAK. Szász Endre tervez­te és a Hollóházi Porcelán- gyárban készíteit díjakkal jutalmazzák a Forma—1-es világbajnokság helyezettje­it. Az első, a második, il­letve a harmadik helyezett, valamint a legjobb konst­ruktőr veheti majd át a csaknem fél méter magas­ságú, fehér-almazöld színű és aranyozott szélű trófeá­kat. A Szász-stúdióban el­készült a nyolcszor másfél méteres nagyságú falikép is, amely a Hungaroring sajtótermének falát díszíti majd. A legjobb edzésidőt elért versenyző is kap dí­jat: ezt a kupát Veres Mik­lós tervezte. A hollóháziak valamennyi trófea kicsinyí­tett mását is elkészítették. Ezek számozott példányait a látogatók a verseny szín­helyén megvásárolhatják. A képen: a gyár csaknem 500 különböző porcelán emlék­tárgyat készít a Forma—1- re. (MTI fotó) Folyamatos a szénellátás — mennyiségben elegendő, de a választók hiányos Szeptember 30-ig váltják be a tüzelőutalványokat A tüzelőutalványok eredeti beváltási határideje június 30 volt, ám ez időpont után is sok utalvány maradt a vá­sárlóknál. Ezzel kapcsolat­ban, s a jelenlegi szénhely­zetről adott tájékoztatást Szi­lágyi Zoltán, a Kelet Tüzép kereskedelmi igazgatóhe­lyettese. — A Vásárlók számára kedvező változás, hogy a tü­zelőutalványokat az azon fel­tüntetett érvényességi határ­időtől függetlenül állami és áfész-telépek folyamatosan, szeptember 30-ig beváltják adta hírül. Az éves kontingensen be­lül a brikett részaránya meg­növekedett és csökkent a ha­zai szenek mennyisége, s emiatt a kínálat választék­ban nem mindenkor felel meg az aktuális fogyasztói igényeknek, de a Tüzép és a vele üzleti kapcsolatban álló szövetkezetek telepei meny- nyiségileg minden igényt ki tudnak elégíteni. A szakemberek felhívják a figyelmet a hazai brikett előnyös tulajdonságaira, me­lyek közül a magasabb fűtő- értéket, a minimális hamu- tartalmat, s a kedvező égé­si tulajdonságokat tartják szükségesnek kiemelni. Fon­tos azt is tudni, hogy a bri­kettel másféleképpen kelt fű­teni, mint a hazai szenek­kel. A hazai szenekkel el­lentétben a brikettet felül­ről kell meggyújtani, így az égés folyamatossá válik és megszűnik a kellemetlen mellékhatás. A brikettel tör­ténő tüzeléssel javítani • lehet a tüzelőberendezések hatás­fokát és nem mellékes előny, hogy hosszabb ideig tárolható károsodás nélkül. Valamennyi fűtőberendezés­ben felhasználható. — Azt szeretnénk*— hang­súlyozta az igazgatóhelyettes, — ha vásárlóink javaslata­inkat figyelembe vennék és folyamatosan váltanák be a tüzelőutalványokat, mert sem az állami, sem pedig az áfész-telepeken előszámlázás- ra nem lehet számítani. így szeptember 30-án, az utal­vány beváltásának utolsó napján is a telepek csak az aktuális készlet figyelembe­vételével fognak számlázni. Javasoljuk ennek figyelem- bevételét, mert a beváltat­lan utalványok ellenértéké­nek visszafizetése rendkívül körülményes. Végül felhívta a figyelmet arra is, hogy a vásárlóknak, akik magánfuvarosokat bíz­tak meg a tüzelőanyag be­szerzésével, célszerű az elő­zőek figyelembevételével módosítani a megbízást és kérjék a megbízott magán- fuvarast a készletek figye­lembevételével a mielőbb történő beszerzésre. Jó tudni és figyelembe venni tehát, hogy a kínálat nem minden esetben talál­kozhat az aktuális igényelj Költekezéseink ■ II II w IÉ II V alószínű nem vagyok egyedül a felfede­zéssel, hogy a nyári időszakban — a szabadsá­golások és a gyümölcséré­sek szezonjában — aligha­nem jócskán bele_ kell nyúl­ni a pénztárcánkba. Az egyik család kiszámította; július hónapban több mint ötszáz forintot költött gyü­mölcsre, földieperre, mál­nára, meggyre, cseresznyé­re, őszi-, sárgabarackra, görög- és sárgadinnyére. Megnövekszik ilyenkor a gyümölcs- és olykor a zöld­ségfogyasztás. De nem tudom észrevet- te-e mindenki, amikor a sóstói, ugornyai, rakamazi és egyéb strandokon van az ember, mintha könnyebben járna a kezében a pénz. Azaz főtt kukoricáért, pa­lacsintáért, hamburgerért, gyrosért és más finomságo­kért szinte gondolkodás nélkül kifizeti a borsos árat, holott jól tudja, ez ugyancsak drága ahhoz ké­pest, amennyit tulajdon­képpen ér. De a szabadsá- gos,- pihenő ember — külö­nösen, ha a gyerekek is velük vannak — más ár­folyam szerint költekezik, egy kicsit más életrend sze­rint él az üdülőben, hétvé­gi kirándulások alkalmával. Néhol, egy-egy jobb üdü­lőben, a Balaton vagy a Velencei-tó partján, még magasabbra szökik a költe­kezési grafikon, s olykor — ne tagadjuk — az asz­talszomszédok, az ott meg­ismert barátokkal kiala­kuló túllicitálás is közre­játszik pénzünk gyors el­fogyasztásában. Persze, a pénz azért van, hogy elköltsük, hogy ben­nünket szolgáljon. Nincs abban semmi kivetnivaló — semmi urizálás — ha a szabadság alatt az ember nem mércsegéli folyton mi mennyibe kerül, nem vész össze naponta a családja másik tagjával — hogy már megint túlköltekeztek és otthon ennek böjtje lesz. Olykor nehéz napok kö­vetkeznek a nagy kikölte­kezések után és az ember újra felfedezi a zaftos zsí­ros kenyér, a bundás ke­nyér és egyéb „ugye ezek is milyen jó falatok” ízét, értékét. Vannak, akik már az év elején elkezdik félre rakni a pénzecske egy ré­szét, mellékes munkával, váratlanul jött forintokkal igyekeznek vastagítani pénztárcájukat és nagyon helyes, hogy így teszik. Tetszik, vagy nem, van közgazdasági értéke vala­kinek, vagy nincs — las­sacskán hozzá kell szokni, hogy egy kicsit számoljunk is mielőtt fizetünk. Nem kicsinyes, fogunkhoz verő módon, hanem tárgyilagos józansággal. M a már nagyon is meggondolja az em­ber — és teljesen joggal — melyik étterembe merjen bemenni és ha ve­szi a bátorságot, milyen árú ételek között válogas­son. Egyre kevesebb a szo­lid áron kielégítő mennyi­ségű és minőségi ételt kí­náló étterem, ételbár, ki­főzde. Sajnos. Egyre inkább meg kell tanulnunk, hogy „batyuból” is étkezzünk, vegyük meg a boltban, amit kell — hűtőtáskában az italt magunkkal víve, lás­suk el magunkat. Hogy költekezéseink mértéke ki­sebb legyen, de azért ne vonjuk meg magunktól a jót sem. Páll Géza Benczúr-terem: Szőnyegek, lámpák, festmények A kereskedés mellett az íz­lés- és tudatformálás is fon­tos feladata a nyíregyházi Benczúr Gyula-teremnek. Sokan azt gondolják, hogy oda csak vastag pénztárcá­val szabad belépni, pedig a kiállítóteremben bárki nyu­godtan nézelődhet is. Van mit. A közelmúltban például több mint félmillió forint ér­tékű áru érkezett. Bizonyára sok érdeklődőt fognak von­zani az ott kiállított padló- és faliszőnyegek, szálhúzásos függönyök, étkező, valamint ülőgarnitúrák. Űjdonság, hogy a győri Graboplast Vál­lalat olyan műbőrt kísérlete­zett ki, amely egyesek sze­rint az eredeti bőrnél is jobb tulajdonságokkal bír. Ezt is bemutatják. Várhatóan si­kert aratnak a világítótestek, álló- és függőlámpák, azon­túl a rézkarcok, akvarellek, olajfestmények is. Kazetta a zsebben — dzsem a pulóver alatt kel, de a szén mennyisége elegendő, tehát tüzelőanyag­hiánytól tartani nem kell, mégsem tanácsos az utolsó időre halasztani a vásárlást. — Nyugati filmekben gya­korta látni áruházi detektíve- ket, akik bámulatos ráérzés- sel szúrják ki a szupermar­ketek forgatagában zavaros­ban halászokat, ön is valami hasonló? — kérdezem Fülöp Gyulát, a Nyírfa Áruház ve­zető rendészét. Rögvest ki­derül azonban, hogy túlteng a fantáziám. „ENYVES” KÉZZEL — Nem, nem — mosolyo- dik el — én nem vagyok de­tektív, bár a feladatom ha­sonló, a társadalmi tulajdon védelme. Emellett irányítom a munka- és tűzvédelmet — oktatás, kiképzés, gyakorla­toztatás —, valamint az én reszortom a reklamációk folytán hozzánk visszakerült áruk továbbküldésének el­lenőrzése és a szúrópróba­szerű pénztárellenőrzásek végzése. Ami az áruházi lopásokat illeti, azok felfedezése első­sorban az eladók kötelessé­ge, hiszen én nem lehetek mindenütt jelen. Ha rajtaka­punk egy-egy tolvajt, én ve­szem fel a jegyzőkönyvet, esetenként intézkedek a rend­őrség felé. Ezekről az eseményekről havonta je­lentést készítek az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat igaz­gatójának. — Milyen gyakoriak az enyveskezű vevők? — Minden hónapban akad 8—10. Ezek átlagban tízezer forinttól szabadítanák meg az áruházat, ha nem lépnénk közbe. Sajnos, ennek két- háromszorosával meg is könnyítik a kasszákat a hi­ánykimutatások tanúsága szerint. Egyébként a lopá­sok 70 százaléka szabály- sértés, tehát 2 ezer forintot meg nem haladó értékre kö­vetik el. Leggyakrabban kö­zös elkövetőkkel, találkozunk, de előfordul az is, hogy egy- egy magányos „nézelődő” csúsztat a zsebébe egy-egy kisebb árut — magnókazet­tát, járműalkatrészt. TRÜKKISMERET A nyíregyházi konzerv­gyárban — nagyüzem lévén — komoly rendészeti szerve­zet működik, melynek 42 tagja folyamatos munkarend­ben látja el szerteágazó fel­adatát. — Állományunkban van­nak üzemrendészek, telep­őrök, öltözőőrök, személyzeti portások és teherportások — „Sofőrcsere” haszonul Nyír eg yházán Is kapható Gazdálkodó szerveink vezetői tudják, a hatékony mun­ka feltétele a munkahelyi fegyelem, a belső rend. Ezért is vannak szem előtt mindenütt a rendészek, akiknek fel­adatuk ezt megteremteni — még ha ez nincs is egyesek­nek ínyére. mondja Hajdú Szabolcs ren­dészeti vezető. — Ezek a kollégáim zömében a válla­lat régi, megbízható dolgo­zói közül kerülnek ki, hiszen ehhez a munkához nagy em­ber- és helyismeretre van szükség. Meg aztán az nem árt, egy kissé „dörzsöltnek” sem lenni — ismerni azokat a trükköket, amelyekkel az „élelmesek" élnek a társa­dalmi tulajdon megkárosítá­sa során. Egy teherportásnak például tudnia kell, hogy ha befelé egy kövér sofőr áll rá kocsijával a mérlegre, ki­felé pedig egy cingár, az nem véletlen .. . — Sikeres a munkájuk? — Azt hiszem, igen. Nem tudok látványos tolvajfogá­sokról, vagy más ilyesmiről beszámolni, ami példázná a rendészek szsmfülességát. de éppen ez jelzi, hogy nem hi­ába tevékenykedünk. Hiszen' elsősorban vissza akarunk tartani mindenkit a meg­gondolatlan cselekedetektől, és nem rajtakapni az elkö­vetőket. Ennek ellenére — sajnos — mindig vannak, akik vállalják a rizikót.. . Tavaly 32 esetben értük tet­ten kisebb lopások elkövető­it. Ezek közül húszán voltak saját dolgozóink, tucatnyian pedig szerződéses partnere­inké. ŐRKUTYA ÉS RÁDIÓ — Ahogy bejöttem, lát­tam, hogy a portáson egyen­ruha feszül. Talán minden rendésznek van uniformisa? — Egyelőre még csak a személyi portásokat és az üzemrehdészeket ..ruháztuk fel”, de amennyiben ez az újítás beváltja a hozzá fű­zött reményeket, a rend va­lamennyi őrének munkakel­léke lesz az egyenruha. Ez is jelzi, hogy szervezetünk fejlődik. S nem csak megje­lenésében — néhány hónap­ja alkoholszondák és őrző­kutyák is segítenek minket, s szó van arról is, hogy adó­vevő rádiókészülékeket is ka­punk. Mindennek persze . csak akkor van értelme, ha a rendészeti * •' tevékenységhez takarékos. és fegyelmezett munkaszemlélet is társul a gyárban. Czine Gáspár A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A törött szobrok esete Londoni, párizsi lapok Nagy nyugati napilapok jelentek meg a nyíregy­házi Bethlen Gábor utcai hírlapboltban a héten: kapható a londoni Times- től a bécsi Die Pressén át a Le Monde-ig több neves újság is. Mint megtudtuk, a kísérletképpen — s egyelőre a turistaidényre — bevezetett árusítás er­re a boltra korlátozódik, s nem nagy a példányszám sem: egy-két darab érke­zik minden lapból. Van francia, angol, amerikai, svájci, nyugatnémet és osztrák lap. Jó hír ez az ideérkező nyugati ven­dégeknek, hiszen kedvelt újságjukat a megjelenés másnapján már kézbe ve­hetik Nyíregyházán is. de hasznát veheti az is, aki nyelvgyakorlás céljából vagy egyszerűen puszta kíváncsiságból veszi meg mondjuk az International Herald Tribune egy pél­dányát. Igaz, nem olcsó, ez utóbbi például 59 fo­rint, s a legolcsóbb, a Kurier is 23. Mindeneset­re jól színesíti a hírlapok amúgy sem szürke válasz­tékát. Kínos kalandja támadt egyik neves szobrászművészünknek. Kiállítás rendezésére huszon­nyolc alkotását adta át egy vi­déki művelődési központnak. A szobrokat nemcsak ebben a központban, hanem még két másik vidéki művelődési házban is bemutatták. Amikor azonban visszaérkeztek, kiderült, hogy közülük tizenhét megsérült, ami­nek következtében — mint a szakértő bizottság megállapítot­ta —, értékük 79 ezer 650 fo­rinttal csökkent. Ennek megfize­téséért a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapja az ellen a művelődési központ ellen, amely a szobrokat elsőként vette át, kártérítési pert indított. Az alperes azzal védekezett, hogy a műalkotásokat a szob­rász beleegyezésével, kiállítási célra — teljesen épen — az egyik művelődési házpak adta át, az pedig égy másik művelő­dési házba továbbította, ahol az alkotásokat szintén bejutatták. Ha a szobrok megrongálódtak, ők felelősek érte. Ezért mind­kettőjük ellen keresetet indított. Az első művelődési ház elismer­te, hogy egy posztamens nála eltört, de arra hivatkozott, hogy a többit épségben továbbította a' másik művelődési háznak. Ez viszont azzal védekezett, hogy amikor a szobrokat megbízottai átvették, azok mint laikusok, a nonfiguratív műveken a sérülé­seket nem ismerhették fel. Han­goztatta: a szobrokat nagyon gondosan csomagolva küldte vissza, tehát azok a szállítás alatt nem sérülhettek meg. A Legfelsőbb Bíróság ítéleté­ben megállapította a művelődé­si központ kártérítési felelőssé­gét, de az általa előterejsztett kereset alapján azt a művelődé­si házat, amely egy talapzat el­tűrését elismerte, 3600, a mási­kat 76 ezer 50 forint megfizeté­sére kötelezte. Ez utóbbinak a védekezését nem fogadta el, mert neki kellett volna bizonyí­tania, hogy a szobrok nem ná­la törtek el, ezt azonban nem tudta igazolni. Sztár a natúr Továbbra is a natúr kép­keret a sztár — tapasztalja a Nyíregyházi Bútoripari Szö­vetkezet Kossuth téri kép­keretező boltja. Ezt igénylik legtöbben. Azonban a meg­rendelők a különböző olaj- festményekhez gyakran dús mintázatú, aranyozott kere­teket kérnek. Az ügyfelek mostanában többnyire réz­karcokat, olajfestményeket kereteztetnek. A boltnak rengeteg munkája van. Az akadozó anyagellátás miatt a vállalási határidőket nem mindig tudják tartani. Ha­vonta átlagosan 400 képkere­tet készítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom