Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 12. Az építők még augusztusban szeretnék átadni a mátészalkai Kossuth utcán épülő 12 laká­sos házat. (Farkas Zoltán felvétele) Terülj asztalkám mindennap Szemnek is szép, étvágy- gerjesztő felvágottak az asztalon. Pékár Lajosnak mindennap „terülj asztal- kám”-at terítenek. Kóstol­gathatja, ízlelgetheti a húskészítményeket. A ter­melési igazgatóhelyettes­nek ugyanis munkaköri kötelessége a termékek minőségének a* ellenőr­zése. Pékár Lajos a KÁF-termékek kóstolását készíti elő. — Naponta öt-hat húské­szítményt ízlelek, de olykor tíz-tizenötöt is — mondja. — Szeretném azonban megje­gyezni, hogy többet nem sza­bad, mert az emberi érzék­szerv képtelen később már megkülönböztetni egymástól a termékek ízét, szagát. Ezek összekeverednek — fűzi hoz­zá. Izek koreográfiája — Különleges elbírálást él­veznek a Kiváló Áruk Fóru­mának termékei: a párizsi, a krinolin és a szafaládé. — Ezeket mindennap ízle­lem, ellenőrzőm — jegyzi meg az igazgatóhelyettes. Ha nem vagyok itt, akkor is be­teszik a hűtőszekrénybe. Nem maradhat el az érzék­szervi ellenőrzés. Mielőtt a húskészítmények elhagyják a vállalat nyíregy­házi központjának kapuját, szigorúan ellenőrzi a meó. Naponta ‘25—30 féle húské­szítményt gyártanak. Az első fél évben 79 félét készítettek. — A minőségvizsgálatnak szigorú koreográfiája van, amelyeket a szabvány előírá­sai határoznak meg — ma­gyarázza Pékár Lajos, mi­közben a minőségellenőrzési osztályra kalauzol. Idegen számára ez jórészt laborató­rium különböző gépekkel, vizsgálóeszközökkel, felsze­relésekkel. Pontozás, kóstolóval Hivatalból „eszik71 az igazgatóhelyettes — Most éppen fehérjevizs­gálatot végzünk — tájékoz­tat dr. Czövek Lászlóné, a laboratórium vezetője. — Naponta 10—12 féle készter­méket vizsgálunk meg. Külö­nösen nagy figyelemmel KÁF-termékeinket, mert azt tartjuk: könnyebb az elisme­rést kivívni, mint megtartani — fűzi hozzá. Az ablak alatt a vizsgáló- asztalon különböző címkék­kel, feliratokkal ellátott ter­mékek; zalahús, párizsi, kri~ nolin, disznósajt stb ... so­rakoznak. — Vizsgálatra vannak elő­készítve. Hárman pontozzuk őket. Egymástól függetlenül készítjük el a termékekről az érzékszervi bírálati lapot. Az eredményt összesítjük. Csak azok a termékek kapnak zöld utat, amelyek a 100-ból leg­alább 76 pontot elértek. Hárman a laborban Hárman állnak az asztal mellett. Vizsgálják a zala- húst. Alakra, színre, állo­mányra, a nyersanyag előké­szítettsége szerint, illatra, íz­re, aromára, s egyébre ... S még nincs vége! Következik a húskészítmények ledarálá- sa. Ebből végzik el az anali­tikai vizsgálatot. Így határoz­zák meg, hogy mennyi a ter­mékekben a fehérje, a zsír, a só, és a víztartalom. A hibák az analitikai és az érzékszervi vizsgálatok alap­ján derülnek ki. Ezeket ösz- szegezik, s jelzik az illetékes termelési vezetőnek, aki in­tézkedik. — Sok hibát derítenek ki? Ha sós vagy sótlan — Azt nem mondhatnám, hogy sokat, de olykor sok ap­ró hiba „összejön”. Olyanok, hogy szőrt találunk a disznó­sajtban, vagy repedt a pári­zsi, fakó a színe, nem elég rugalmas vagy índarab, porc található némelyikben, vagy sós vagy sótlan a termék. Ez mind számít. Pontlevonás kö­veti. S ilyen esetben bizony nem engedjük tovább, ha a „határt” túllépi. A meo ráte­szi a jelzést. Ezt még éjszaka folyamán elvégzik. Reggel aztán döntenek, mi legyen az ilyen termék sorsa — ma­gyarázza dr. Czövekné. — Nálunk az „isten” a meó. Csak szigorúan ellenőr­zött, csak lepecsételt termé­kek kerülhetnek közfogyasz­tásra — mondja Pékár Lajos termelési igazgatóhelyettes. (farkas) A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Vita egy átszervezésről Egy építőipari vállalatnál tör­tént átszervezés alkalmával az egyik építésvezető gépészmér­nökkel közölték: munkakörét megszüntetik, és havi ezer fo­rinttal kisebb alapbérrel épület- gépész lesz. A mérnök ehhez nem járult hozzá, és a munka­ügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azzal az indokolással, hogy munkaköre megszűnt, te­hát a vállalat intézkedése nem ütközött akadályba, elutasította. Ezek után , a munkaügyi bírósá­gon pert indított. A bíróság ki­mondta: az intézkedés tulajdon­képpen átirányítás volt, de a vállalat a munkaszerződést közös megegyezés nélkül módosította, amihez nem volt joga. Ezért a mérnököt korábbi fizetése illeti meg. Az ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a vállalat egyoldalú in­tézkedését átirányításnak minősí­tette — hangzik a határozat. — Az átirányításnak — rendkívüli körülményeket kivéve — az is feltétele, hogy három hónapnál hosszabb ideig nem tarthat, és eltelte után a dolgozót eredeti munkakörébe vissza kell helyez­ni. Ebben az ügyben a vállalat­nak nem átirányítás volt a cél­ja; tulajdonképpen a munka- szerződést egyoldalúan módosí­totta, amire pedig a Munka Tör­vénykönyve értelmében lehető­sége nem volt, tehát törvénysér­tést követett el. Ezért ezt aa. in­tézkedését, valamint az áthelye­zésre vonatkozó határozatát ha­tályon kívül kellett helyezni, és a vállalatot kötelezni, hogy' a mérnöknek az időközben eltelt időre a havi ezer forint kiesett munkabért fizesse meg. Ameny- nyiben a vállalat és a mérnök a továbbiakra nem tud megegyez­ni, nincs akadálya annak, hogy az átszervezésre tekintettel, munkaviszonyát megszüntessék. Csuhészatyor, szűrrátét Népművészek alagsorban „Ki népművész akar lenni, pincébe kell annak men­ni.” Az átköltés pár hónapja így igaz a nyíregyházi népművészeti stúdióra. A népi díszítőmesterségek mai folytatói nem bánják, hogy a megyei művelődési köz­pontból a Zrínyi Ilona utcai sávház alagsorába költöz­tek át. Nagyobb hely jut egy-egy szakma képviselői­nek, a különböző szakkörök, csoportok egyidejűleg, egymást segítve dolgozhatnak. Űj otthonát egyre barát­ságosabbá varázsolja a nép- művészeti stúdió. A folyosó­ra készülnek a faragott vit­rinek, tárlók az állandó nép- művészeti bemutatóhoz, a ri­deg vasajtók is hamarosan faborítást kapnak, és októ­berben a stúdiótagok meg­nyitják boltjukat, ahol a népművészek, népi iparmű­vészek alkotásait kínálják az érdeklődőknek. Ha mindez­zel elkészülnek, akkor fogad­ják majd az iskolákat, az üzemek, vállalatok népművé­szet iránt érdeklődő szocia­lista brigádjait. A látogatók­nak előadást tartanak Sza- boles-Szatmár néprajzi ha­gyományairól és ki-ki bepil­lanthat a műhelyekbe. A legérdekesebb talán a faművesek műhelye, ahol szoborfaragók, bútoraszta­losok, használati tárgykészí­tők békésen dolgoznak együtt. A fafaragók szívesen vágták — szó szerint is — nagy fába fejszéjüket, hi­szen készítettek már játszó­téri játékokat. Az általuk formált libikókák, hinták, mászókák a Nyírtourist jó­voltából az Igrice nyaralófa­luba kerültek. Rendszeresen beküldik elképzeléseiket a fa­faragók a kecskeméti játék­pályázatra, és az ott elfoga­dott, díjazott terveiket az­után megvalósítják. A népművészeti stúdióban otthonra találtak a kosárfo­nók, a hímző-, szövőszakkör, a paszománykészítők. Jól működik a szűrrátétszakkör, a bőrműveseket pedig évek óta támogatja a Szabolcs cipőgyár, ősszel szervezik meg a nemezkészítő szak­kört, és külön műhely vár­ja majd a csuhészatyorfonó- kat. — A népművészeti üzletün­ket nem azért nyitjuk meg, A londoni Kew Gardens botanikus kert herbáriuma mintegy ötmillió szárított növényt őriz. Az elmúlt években hozzáláttak annak a programnak a megvalósításá­hoz, amely azt tűzte ki cé­lul, hogy számítógépbe be­táplálják azokat, — a múlt­ban haszon nélkülinek tekin­tett — növényeknek az ada­tait, amelyek élelmiszerként, állati takarmányként, tüze­lőanyagként, ipari növény­ként, vagy építőanyagként esetleg hasznosíthatók a vi­lág száraz, sivatagi vagy fél­sivatagi területein. boltokkal, hanem, hogy meg­könnyítsük a stúdióba tömö­rült népművészek, népi ipar­művészek dolgát — magya­rázza dr. Puskásáé Oláh Jú­lia, a népművészeti egyesü­let területi szervezetének titkára. — Akik belföldről és külföldről Nyíregyházára lá­togatnak, és a megye élő népművészetére kíváncsiak, azok ezentúl nem távoznak ütés kézzel. A népművészeti stúdió tag­jai az elmúlt évek során so­kat fáradoztak azon, hogy a népi motívumkáncs tiszta for­májában éljen tovább, a mai kor igényeihez igazítva. Akadnak azonban olyanok, akik csak eladható árucik­ket látnak a szőttesben, bőr­munkákban. A szakkörökbe is csak azért iratkoznak be, hogy a mesterség alapjait elleshessék, azután tovább­állnak. — Nem azt fájlaljuk, hogy a szakköri tagok meg­szerzett ismereteiket saját hasznukra fordítják. Inkább azt, hogy kellő jártasság hi­ányában készített dolgaikkal az elért művészi színvonalat rontják, aláássák — mondja dr. Puskásné Oláh Júlia. Július első felében szak­tábornak adott otthont a népművészeti stúdió. Ez an­nak a kísérletnek a része, mellyel a nevelőotthonok fe­lé próbálnak nyitni a népmű­vészek. A berkeszi nevelő- otthon lakói rendszeresen megfordulnak a műhelyek­ben, a nyírbátoriak, ököritó- fülpösiek ugyancsak tervezik játszóházak, népművészeti szakkörök szervezését. Az esztétikai nevelés mellett ezek a körök alkalmasak arra, hogy a hat-tíz éves gyere­kek kézügyessége fejlődjön, tartalmat kapjon szabad ide­jük, és becsüljék mások és maguk munkáját. Reszler Gábor A számítógépben nyilván­tartják majd a növények rendszertani helyét, megne­vezését, azt, hogy mely or­szág mely területein terem­nek, ott mennyi az évi átla­gos csapadék, milyen a talaj vegyhatása, a növény meny­nyire sótűrő stb. A s zárni lö­ge pb e eddig több mint 3000 növényre vonatkozó adato­kat tápláltak be, s most már nem annyira újabb növények adatainak a feldolgozására, hanem arra törekednek, hogy az eddig feldolgozott növé­nyekre vonatkozó adatokat tegyék minél teljesebbé. Milliók parkrendezésre Egyre több parkot újí­tanak fel, s tesznek még szebbé a pihenni vágyók számára. Nyíregyháza egyik legrégibb parkja, a Benczúr tér van most fel­újítás alatt. Ennek mun­kálatairól kérdeztük Sol­tész Józsefet, a Közterü­leti enntartő Vállalat igaz­gatóját. — A közelmúltban újí­tottuk fel illetve építettük ki az Október 31. teret, a Kálvin teret és a Tanács- köztársaság teret. Most folynak javítási munkák a sétálóutcán és a Ben­czúr téren. Nem teljes felújítást végzünk, csak a feltétlen szükséges műsza­ki berendezéseket teremt­jük meg. A park termé­szetesen megtartja eredeti jellegét, nem fogjuk és nem is akarjuk megsérte­ni a hagyományokat. A munkálatok során eddig locsoló vízhálózatot he­lyeztünk üzembe, bete­mettük a vízvezetékeket, illetve vízáteresztő burko­latot raktunk le. Mivel a parkban lévő szegélykö­vek teljesen elkoptak, ezeket is pótoljuk és egy­úttal kicseréljük a régi salakutakat. A Benczúr tér felújítására különben 2,5 millió forintot kap­tunk. — Mik a további ter­vek? — Mivel a parkok egy része rossz állapotban van, sürgős karbantartásra lesz szükség. Rendbe hoz­zuk a Petőfi teret, a Ro- binson-dombot, de termé­szetesen a belváros park­jainak felújítása az elsőd­leges. A Kossuth térrel kezdjük, így egy össze­függő parkfelületet kap a város a Kelet Áruházig. — A Benczúr téren napokon belül befejeződik a munka — mondja Új­helyi Zsolt munkavezető. — A gyerekek érdekeit figyelembe véve még egy játszóteret is építünk a Szabadtéri Színpad park felőli oldalán. Hintákat, tornaszereket szerelünk fel, sőt egy műkőcsúszdát is, amely jobb, mint a műanyag csúszda, mert tovább tart és kevésbé balesetveszélyes. — A Vénusz szobor kör­nyékét is felújítjuk — tá­jékoztat Hegyesi Sándor művezető. — Szép kőla­pokat rakunk le, a szo­bor mellé pedig sétányt építünk, így a Vénusz tel­jesen körüljárható lesz. Űj fákat is telepítünk, bár egyszerre nem lehet kicserélni az összes fát, hiszen akkor megváltozna a park eddigi jellege. V. J. hogy versengjünk az allami Faccsalők a vásáíosnamányi straußon. (cs) Adatbank növényekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom