Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

Buda visszavívása 1686-ban Buda visszafoglalása, mondhatjuk. Bécs ostromá­val kezdődött, A Habsburg- birodalom és a keresztény Nyugat 1541 óta tűrte, hogy Magyarország büszke fővá­rosának tornyain lófarka-; lobogó lengjen. Hisz ez vé- gül'is jórészt a magyarok baja volt, De amikor 1683- ban Kara Musztafa seregei kis híján megvalósították a tőrük politika nagy célját és majdhogynem elfoglal­ták Bécset, akkor igen ha­mar létrejött a Szent Liga a török birodalom végvidé­ket jelentő országunk fel­szabadítására. És, tegyük hozzá, mindez azután tör­tént, hogy a magyarok je­lentős része a török uralmat a kisebbik rossznak kezdte tartani. Budavár visszaví- vásának előzményei közé tartozik a Thököly-felkelés is: az ostromban jelentős szerepet játszó Pet'neházy Dávid például a habsburg- ellenes mozgalom főtisztje volt, s akkor állt Lipót csá­szár mellé, amikor a töröK politika cserbenhagyta Thö- kölyt. Buda visszavívása ter­mészetesen jeles napja tör­ténelmünknek, de ugyanak­kor fölöttébb összetett ese­mény. Egyrészt azért, mert. hogy úgy mondjam, nem nekünk foglalták vissza Bu­dát, és nem is miattunk: a magyarokat épphogycsak odaengedték meghalni a Li­ga Lotharingiai Károly és Bádeni Lajos vezette sere­gei mellé. Benczúr Gyula híres képén az akkori had­vezérek és főtisztek mind­egyike megtalálható, azok is. akik később Rákóczi hí­vei lettek (Bottyán János). és az is. aki főként a ké­sőbbi harcokban tűnt ki (Savoyai Jenő). Két olyan katona, aki 1703 után köny- nyen szembekerülhetett volna egymással, ha a híres Prinz Eugent nem a fran­ciák frontjára küldi a pa­rancs; ő ugyanis, mint a maáyarországi harcok szak­értője, először Rákóczi el­len kívánt indulni. . . A Bu­dát ostromlók közül sokan alig két évtized múltán, egymás ellen fordították a fegyvert. Másrészt ne fe­lejtsük el. hogy Buda visz- szavivása egyben a város pusztulását is jelentette. Számos, a török uralom ide­jén elhanyagolt, de azért meglévő középkori műem­lékünk ekkor semmisült meg. A Benczúr képén szin­ten látható költő-katona. Koháry István írta annak idején egy levelében, hogy ..az fölső város, azon sze­rint Mátyás király vára is éppen mind elromlott és összeégett '. A sereg német, olasz, spanyol tagjait ez nem nagyon érdekelte, in­kább a szabad rablásból adódó előnyökkel, a polgári lakosság irtásával és fog­ságba hurcolásával törőd­tek. Mai történelemszemléle­tünk bonyolultabban látja a dolgokat, mint az 1936-os. amelyet Ohmann Béla szár- nyás-jreresztes angyala tük­röz; *a Bécsi kapu mellett Buda visszavívói hősök vol­tak, de nem angyalok. Vi­szont a történelmi kérdések kibogozása nem az évfor­dulókra emlékező kiállítá­sok feladata. Épp ezért a negyven köz­ős magángyűjtemény anya­gából válogató Bánkúíi Im­re és számos társa igen he­Szulejmán nagyvezér elhagyja Magyarországot 1686 novem­berében (korabeli röplap ismeretlen német mestertől — rézkarc) lyesen tette, hogy a törté­nelmi esemény bemutatása köré egy nagyívű művelő­déstörténeti körképet épí­tett fel. Amit a Budavári Palota déli szárnyában lá­tunk. annak a „Magyaror­szág a XVII—XVIII. szá­zadban" címet is adhat­nánk. Festmények és met­szelek, céhládák és pecsé­tek, térképek és emlékér­mek tükrözik a barokk vi­lág szemléletmódját, meg — több-kevesebb pontossággal — a város és a vár történe­tét. És természetesen látha­tunk fegyvereket is, magya­rokat. törököket egyaránt, még sisakká alakított főpa­pi kalapot is. Elgondolkod­tató, mennyi leleményt, szerkesztő és díszítő fantá­ziát fektettek készítőik egy- egy markolatvédő kidolgo­zásába yagy egy pisztoly nyelének gyöngyházorna­mentikájába. A formater­Thököly Imre (rézmetszet) vezett rakéták korában szinte jólesik elandalodni a régi szép időkön, amikor még kézműves eszközökkel gyilkolta egymást az embe­riség. Szombati galéria (Szántó Tibor montázsa: Örüli minden fűszál) Weöres Sándor: Egysoros versek Tetteid medre: életed. v ★ A dolgok árnyéka halhatat- • Ián. ★ Hazugság sosincs egyedül. ★ Munkámhoz két szív kell: a kegyes s a’ kegyelt. ★ örült minden fűszál. ♦ — Úgy él, mintha Liszt-centenárií Rendhagyó szezonra készül­nek Bayreuthban Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner irányításával. Az ün­nepi Játékok főprogramja nem Wagner-mű felújítása lesz, ha­nem dédapjáról, Liszt Ferenc­ről, a centenáriumi megemlé­kezések eseménysorozata. Szü­letésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy ismét cáfolják a gyakori vádat, amely szerint a Wag- ner-kultusz elhomályosítja Liszt érdemeit a világ első fesztiválszínházának létreho­zásában. Az előadások július 25-én kezdődtek és augusztus 28-ig tartanak, Liszt halálának nap­ján, július 31-én, a Festspiel­hausban, Wagner színházában, ahol 110 éven át csak az ő mű­vei szólalhattak meg, ünnepi hangversenyt rendeztek és Liszt Faust szimfóniájával em­lékeztek a XIX. század ki­emelkedő művészére. Ez volt a nyitánya annak a rendkívül gazdag programnak,* amellyel a város és vendégei hódolnak Bayreuth egykori díszpolgára, pártfogója előtt. A közelmúltban jelent meg az idei Ünnepi Játékok év­könyve, első oldalait a két zse­niális művész, Liszt és Wagner kapcsóiatának szentelték. Ko­rabeli képek, karikatúrák, le­velek idézik fel a zenetörténe­lem hétköznapjait, az alkotók küzdelmeit, egymással és tár­sadalmukkal. „Csak fogj bátran neki és dolgozz műveden” — bátorí­totta rendíthetetlenül Liszt ba­rátját színházának felépítésé­re —, amelyhez a legjobb vol­na azt a programot mellékelni, mint amilyet a sevillai kápta­lan adott az építésznek a ka- tedrális emelésekor: építsen olyan templomot, hogy a kö­vetkező nemzedéknek ezt kell­jen rá mondani, a káptalan őrült volt, hogy ilyen vállalko­zásba fogott, de a katedrális áll!" Ez volt az első alkalom, hogy egy eszme és egy mú kedvéért teremtettek színhá­zat. 1876-ban, a megnyitójí Vilmos császár azt mondt Nem hittem volna, hogy vé hezviszi. Wagner pe^ig ígyk szöntötte Lisztet: Itt áll az férfi, aki legelsőnek állt me lém a hitével akkor, amik még senki sem tudott rálát aki nélkül önök talán soha zeném egyetlen hangját se hallották volna — az én drá; barátom Liszt Ferenc. Az idősödő mester Pe; Bayreuth, Weimar és Rón között osztotta meg életét. H rom gyermeke közül Cosin élt, akit második házassá; kötötte Wagnerhez, öt unok ja várta és bayreuthi társas ga. Sok estéjét töltötte a hír művészkocsmában, az Euleba amelynek falait ma is a vár művész vendégeinek fényk pei, aláírásai díszítik. Liszt k zelében felfedeztük a budape ti Operaház együttesének emlékét, az 1938. évi vendé játékuk alkalmából, a Sze Erzsébet legendáját adták el A bayreuthi krónika félj gyezte, hogy Lisztről azt áll tották rajongói: úgy él kő tünk, mintha halhatatlan ve na. Faggatták magyarságár is. „Magyarország erős, term kény föld, melynek annyi n mes fia van! Ez az én hazár — vallotta. És én is,— kiáltó tam fel a hazaszeretetnek önc által talán megmosolygott k törésében —, én is ehhez a r gi, erős fajhoz tartozom, én fia vagyok az őserőtől duzzad zabolátlan nemzetnek, ame bizonyára még jobb sorsra ve kiszemelve." Végrendeletében azt kívánt ott temessék el, ahol örök vándordíján a halál utóiéi 1886 áprilisában újra Bayr uthban tartózkodott. Unokáj Daniela-Senta esküvőjére é kezett, majd továbbutazó Munkácsy Mihály laxenbur kastélyába, de megígérte, hoj az Ünnepi Játékokra visszaté Július 21-én lázasan szállt a vonatról, meghűlt és tüdi gyulladást kapott. Betegen megjelent a fogadó estélyeke Meditáció—koncert közben A zsúfolásig megtelt Má­tyás-templomban minden el­csendesedik. A padokban és a székeken ülők, magyarok és külföldiek figyelme összpon­tosul. A kóruson felcsendül a muzsika: Liszt Orpheusa és a B-, A-, C-, H-variációk. Árad, bújkál az oszlopok között, a templom hajójában, megkerüli az oltárt a zene. A csehszlovák vendégművész ujjai és lábai ünneplésre késztetik az orgo­nát. A mi Lisztünk — gondolom magamban. A mi Lisztünk? — kérdezem magamtól. Elém idé- ződik a nagy művész képe, amelyen magyar ruhában lát­ható. Aztán a másik, ahol pa­pi öltönyt visel. Látom Pesten, amint ünnepük. Aztán szép­asszonyok között, majd Pá­rizsban, aztán Weimarban, Bayreuthban, Itáliában. És mindenütt azt mondják: a mi Lisztünk. És talán ez áll a leg­közelebb az igazsághoz. A mu­zsika, amit írt, a mű, amit elő­adott a világé. Megelőzte mo­dernségben Wagnert, utat nyi­tott a XIX. század vége és a XX. század eleje minden újat akaró művészének. Virtuóz x'olt, aki elkápráztatta a hall­gatót, alkotó, aki mély gyászt és önfeledt derűt tudott írni a kottalapokra. Tanított és ta­nult, menedzselt és lelkesí­tett. Liszt mindenkié — mond­hatnák. És mégis: nekem Liszt mindig magyar marad. Akkor is, ha törte a nyelvet. Akkor is, ha többet járta a világot, mint a hazáját. És nem pttól magyar, hogy írt magyar rap­szódiákat. Erénye abban kere­sendő, hogy minden esetben, amikor úgy tudta, szükség van rá, muzsikájára, tudására, mű­vészetére: nem feledte, ho( honnan indult. Mily furcsa fix tora az életnek, hogy a legtöt bírálója éppen itthon akaa Vitatták alkotásai értékét, esc és csupán előadónak tartottó sokan. Megbántották, megsé tegették. Arad a muzsika a templo falai között. A több ezer ev bér lélegzetet visszafojtva hal gatja Liszt tisztelgését Bac előtt. Az előadó minden rt gisztert felhasznál, a hange betöltenek minden zugot. Hal gatják franciák, angolok, ni metek, lengyelek, oroszok, di nők, s ki tudja még, menny felől érkezettek. Vajon ki tue ja, hogy Liszt nélkül nincse Wagner, Liszt nélkül nincse Debussy, nincsen Bartók, nir csen Kodály? Gondol-e vak ki most arra, hogy ez a lenyi göző ember, ez a nagyszer muzsikus határkövet döntö akkor, amikor a klasszikus ke után a legkorszerűbb felé ny tott utat? Ez a magyar, al először mint csodagyerek jár) a világot, hogy aztán megbö csülve korlátlan ura legyen zongorának, orgonának, olyan sorba írja a hangjegyt két, hogy azok eddig nem vo hangzásokat adjanak? Nem tagadom: büszke vo tam a Mátyás-templomba Nem az évforduló tette, he nem az, hogy újra és újra n jöttem: értékeinket becsüli kell, hiszen vannak. Oda ke tárni a világ elé, hogy az ide genforgalmi hamisságok he lyett lássák: ez a nemzet adó olyan hatalmas egyéniségeke akiknek tiszta fénye nőttön n amint időben és térben távc lódnak. (bürge (II HÍTVÉOI MILLÉNirr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom