Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

2 Keiet-Magyarország 1986. július 8. fzkavalkád Balkányban Friss sütemény négy falunak- Tenyérnyi üzem, alig 140 négyzetméteres a balkányi áfész helyi cukrásztermelője. Szőke Géza üzemvezető a precíz helykihasználással gú- lázott ládák, dobozok között kalauzol kicsiny birodalmán. Így nyáridőben talán kisebb a forgalom, de hisz a köz­egészségügyi előírások miatt nem készíthetnek krémes és habos tésztákat. Naponta ál­talában 15 féle süteményt ál­lít össze a három cukrász és a három kézilány. Van spe­cialitásuk is, a főzött vajas Karalyos Pál a piskótalapokat veszi ki a sütőből, Járó Mi- hályné a süteményeket szeleteli. (Császár Csaba felvétele) krémmel ízesített, két piskó­talap közé helyezett és szé­pen dekorált jojófánk. A balkányi sütőüzem látja el ízletes és friss sütemé­nyekkel a nagyközség mellett Geszteréd, Szakoly és Bö- köny lakosságát is. Ünnepek előtt alig győzik a sütést, nyújtott műszakban akár es­te tízig keveri a gép a habot, töltik a süteményeket. A ka­pacitásuk növelésének a he­lyiségek hiánya, a gépesített­ség színvonala és a minimá­lis hűtési lehetőség szab gá­tat. Bár az idén egy hűtő­kamra kialakítását tervezik az áfésznél, amely jelentősen korszerűsítené az üzemet. Nyáron keresett a fagylalt. Naponta 150 kilogrammot főznek a legnépszerűbb faj­tákból. Júliustól vállalatoknál, intézményeknél, hivatalokban Nyújtott ügyfélfogadás Nyújtott ügyfélfogadást tartanak több vállalatnál, in­tézménynél. Milyen visszhangra talált a kezdeményezés, mik a tapasztalatok? — érdeklődtünk néhány helyen. Üj ügyfélszolgálatot vezet­tek be a postánál július 1-én. A kis forgalmú hivatalok­ban, (községekben, lakótelepe­ken eddig pénteken tartottak nyitva 17 óráig, július 1-től hétfőn fogadják egy órával tovább az ügyfeleket. Így a módosított nyitvatartás sze­rint hétfőn reggel 8 és 17 óra között, keddtől csütörtö­kig 8—16 óra között nyitják ki a postahivatalokat. A posta a városokban is ter­vezi a nyitvatartási idő mó­dosítását. A közeljövőben a hétfői napon 18 óráig keres­hetjük fel a fehérgyarmati, nyírbátori, kisvárdai 1-es és a vásárosnaményi 1-es hiva­talokat. Nyíregyházán, az 1-es pos­tahivatalban nem változott a nyitvatartás rendje. Hétköz­napokon reggel 7-től este 8- ig, szombaton 8 és 14, vasár­nap pedig 8 és 12 óra kö­zött várják az ügyfeleket. Legtöbben a hónap első tíz napjában fordulnak meg a hivatalban, igaz akkor _ is legfeljebb délután 5—6 órá­ig tart a csúcsforgalom. Mindez bizonyítja, hogy a hosszosított nyitvatartás el­lenére még mindig munka­időben intézi ügyeit a lakos­ság a postán. A nyíregyházi 2-es postán annyi változás történt, hogy péntek helyett hétfőn zárnak egy órával ké­sőbb, vagyis este 8-kor. Kolozs Sándorné, az OTP .megyei igazgatóhelyettese: — Június elsejétől vezet­tük be a hosszabbított ügy- félfogadási időt. Csütörtökön fél öttől fél hétig várjuk az ügyfeleket. Legnagyobb a forgalmunk a fizetést követő napokon, ilyenkor legtöbben csekkbefizetéssel, hiteltör­lesztéssel keresnek fel ben­nünket. Az első héten a „túlórá­ban” az átlagforgalom egy- h armadát bonyolítottuk le, tehát körülbelül 100 kérel­met intéztünk. A hónap utolsó hetéből nagyon kicsi a forgalom, az érdemi ügyin­tézés lényegesen kevesebb. Sokan kérnek építési köl­csönt, de az ingatlanértékesí­tés napközben történik. A ki­sebb fiókokban 1—2 fonto­sabb ügyben jönnek — gya­kori az információkérés — a nagyobb egységekben pedig 20—40 ügyét intéző állam­polgár fordul meg a hivata­li időn túl. A Hírex-szerviz csütörtö­kön 20 óráig tart nyitva és pluszszolgáltatásként a szom­bati nyitvatartási időt is meghosszabbították 13 óráig. Általános tapasztalat, hogy a nyújtott ügyfélszolgálati időben nagyon kevesen kere­sik fel a szervizt, ezért a nyitvatartás gazdaságtalan­nak bizonyult. Ezért újítást adtak be a megyei tanács ipari osztályára. Elvállalták, hogy minden rendkívüli tévéadás idején és ünnepnapon ügyeletet tarta­nak. Ezenkívül — egy újon­nan vásárolt távirámyításos üzenetrögzítő segítségével — a szombati és vasárnapi hibá­kat is be lehet jelenteni. Eze­ket a Hírex munkatársai va­sárnap délután megjavítják. A Nyírségi Patyolat Válla­latnál május elsejétől csü­törtökön hosszabb a nyitva­tartási idő. Ezeken a napokon Nyíregyházán két felvevő­hely, a Petőfi utcai és a jósa- városi este nyolc óráig várja a megrendelőket. Havas Sán- domé főkönyvelő általános 'tapasztalatként elmondta, hogy eben az időben nagyon kevesen keresik fel a szalono­kat. Bizonyára több lesz a megrendelő a szeptemberi, októberi csúcsidőben, ami­kor általában háromszorosá­ra nő a tisztíttatás. A vidéki városokban az igényekhez igazodva állapították meg a nyitvatartási időt, de sajnos, ott is kicsi a forgalom ezek­ben az órákban. Munkakönyv — végzett diákoknak Június végén befejeződ­tek az érettségi vizsgák. A diákok jelentős része továbbtanul, de természe­tesen sokan vannak, akik most kezdik meg a mun­kát, belépnek életük első munkahelyére. A munka­könyv kiváltásáról érdek­lődtünk a Nyíregyházi Vá­rosi Tanácson Csokonay Péternétől. — A munkakönyvét az ügyfélszolgálati irodán le­het kérni. A jelentkezők hozzák magukkal a leg­magasabb iskolai végzett­séget igazoló bizonyít­ványt, a személyi igazol­ványt és egy tízforintos il­letékbélyeget. Ezt az igénylést felküldjük az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalba. Ameddig onnan megér­kezik az engedély, addig igazolócédulát adnak a fia­talnak. (sz. sz.) Savanyú, összemegy „Tejút" kánikulában Gond a tisztaság, a hűtőkapacitás Nem valami épületes és vadonatúj megállapítás: a te­hén mindig friss tejet ad. Ezért nem értjük sokszor, hogyan lehet abból savanyú, mire hazavisszük a boltból? Nem tökéletes magyarázat, de talán valami útbaigazító lesz erre az a vizsgálat, ame­lyet a napokban végeztek el a nyíregyházi népi ellenőrök négy termelőszövetkezetben, hat tsz-tejbegyűjtő helyen, kilenc szövetkezeti és állami, valamint egy magántulajdon­ban lévő boltban és a tejipa­ri vállalat három tejbegyűjtő helyén. Tulajdonképpen azzal kez­dődik a tej hozzánk vezető útja, hogy megfejik a tehe­net. Ezzel nincs is különö­sebb baj, legfeljebb akkor, ha nem mossák tisztára előt­te az edényeket. Ilyen tapasz­talatot nemigen szereztek, olyat viszont már igen, hogy a tej begyűjtőhelyek egy része — különösen vonatkozik ez a termelőszövetkezetek be­gyűjtőhelyeire — meglehető­sen elhanyagolt, a begyűjtők­ben dolgozók nagy része szakképzetlen, nincs megfe­lelő védőruhájuk, ha van, azt sem használják, márpedig az ilyen alapvető élelmiszerek esetében nagyon fontos a higiénia és az is, hogy a tej­jel dolgozók egészségét rend­szeresen vizsgálják. Korántsem elegendő ez ah­hoz, hogy jó legyen a tej még akkor is, amikor a csészénk­be kerül, alapvető feltétele ennek ugyanis az is, hogy megfelelően hűtsék már a be­gyűjtőhelyen és a szállítás ideje alatt is, mert hogy le­hetne jó minőségű tej a mű­anyag tasakban, ha megrom­lik, mire a gyárba ér? Né­hány helyen — például a nagycserkeszi Báji-bokori, a Nyírtelek, Bertalan-tanyai és a besztereci tejbegyűjtőkben — nem hűtötték a tejet ami­kor ott jártak az ellenőrök, Dedő-bokorban pedig csak akarták, de nem tudták az előírt hőfokra lehűteni. A vasmegyeri tsz a besztercei tejbegyűjtőbe szállítja a te­jet, ám itt sincs megoldva a hűtés: május 8-tól a vizsgá­lat idejéig üzemképtelen volt a berendezésük. Az átvételnél nem találtak különösebb hibát, legfeljebb a báji begyűjtőben, ahol a tej mérő használhatatlansága miatt csak megbecsülték az átvett tej mennyiségét. És a minőséget is csak szúrópró­baszerűen ellenőrizték. Nem végeztek itt zsírszázalékmé­A tárgyalóteremből Késsel kényszerítette A 19 éves Kóka Gábor szabad­ságvesztés büntetéséből 1365. szeptember 26-án szabadult, de december 19-én Érpatakon már nemcsak rajta múlt, hogy a presszóban nem vérpataík folyt. .. Kókát a büntetés nem tanította rendre, fegyelemre, törvénytisz­teletre. Szabadulása után nem dolgozott, a bizonytalan megél­hetés talajára sodródott, s ez a vesztét okozta. Először á sza­bálysértési hatóság járt el vele szemben, s közveszélyes mun­kaikerülés miatt 60 napi elzárás­sal sújtotta, melyből megszökött. 1385. december 10-én délelőtt —. míg mások a munkahelyükön tartózkodtak — az érpataki presszóban minden indok nélkül belekötött O. Ferencbe, leütötte, majd miután a földre került, több sörösüveget vágott hozzá. A bántalmazások következtében a férfi fején több, szerencséjére 8 napon belül gyógyuló sérülés ke­letkezett. 1386. február 2-án ismét az ér­pataki presszóban tartózkodott Kóka, s megint csak gondosko­dott arról, hogy történjen vala­mi, ami másokat megbotránkoz­tat. Egy konyhakéssel a kezé­ben a presszóvezetőt megfenye­gette — miközben ki-be ugrált hogy a kiszolgáló pult mögé —, szolgálja ki őt hitelben, mert ha nem, akkor elvágja a nyakát és összeszurkálja. A kényszerítés hatására több üveg bort és pá­linkát kapott, ezekbe beleivott, és a földhöz vagdosta azokat. Ezt követően baltával összetörte a hűtőgép vitrinjét, és a presszó más berendezési tárgyait, tetemes kárt okozva. A magából kivetkő­zött Kóka tovább folytatva a ga­rázdálkodást, puszta kézzel le­ütötte N. Sándort. A jelenlévő, s megriadt 25 személy pánikszerű­en elmenekült a presszóból. Nem csoda, hogy ezek után Kóka elő­zetes letartóztatásban várta, hogy milyen ítéletet hoz ügyében a bí­róság. A Nyíregyházi Városi Bíróság Kóka Gábort bűnösnek mondta ki 1 rendbeli kényszerítés bűn­tettében, egy rendbeli súlyos tes­ti sértés bűntettének kísérleté­ben, valamint egy rendbeli ga­rázdaság vétségében, és ezek mi­att őt, mint visszaesőt halmazati büntetésül, főbüntetésként egy év 4 hónap szabadságvesztésre, mellékbüntetésként két év köz­ügyektől eltiltásra ítélte, és arra kötelezte, hogy a presszóban okozott kárt térítse meg. Az íté­let jogerős. Dr. Szabó Pál rést sem, csak átlagokkal számoltak, de hasonló pa­naszuk volt a tiszaberceli be­gyűjtőre is — ez a tejipari vállalaté —, s ez annál is inkább rossz megoldás, mert a termelőket egyáltalán nem ösztönzi a jobb minőségű tej előállítására, sőt lehetőséget ad a tej hígítására. A vég­eredmény pedig nagyon is is­merős: egyesek igazságtalanul sok pénzt kapnak mások ro­vására. Nem volt jellemző az el­lenőrzéskor, hogy ezekből a tej begyűjtőkből vásároltak volna tejet a környék lakói, inkább üzletbe mennek a tejért, mint ahogy azt sem tapasztalták, hogy a panasz­könyveket teleírták volna, pláne nem a báji, a Sipos- tanyai, valamint a tejipari vállalat tiszaberceli és gáva- vencsellői begyűjtőiben, mert ott sem panaszkönyvet, sem ellenőrzési naplót nem talál­tak. Pedig Sipos-tanyán igen­csak szükség lett volna rá, mert a kiadott kérdőívek ar­ról árulkodtak, hogy a tejter­melők elégedetlenek a be­gyűjtő minőségmérői tevé­kenységével. Megvizsgálták a nyers te­jet laboratóriumban is és ez a vizsgálat arról árulkodott, hogy nemigen vizezték a te­jet, de sajnos arról is, hogy a hőfoka magasabb volt az előírtnál, a tisztasága pedig csak a másodosztályú minő­ségnek felelt meg. A következő lépés termé­szetesen az volt, hogy a bol­tokban is tapasztalatokat szerezzenek a tejellátásról, az idekerülő tej minőségéről. Ha összességében nem is volt különösebben rossz a kép, azért néhány boltban jócs­kán találtak lejárt, néhol pe­dig már fogyasztásra alkal­matlan tejet, tejfölt, Túró Ru­dit, krémtúrót és pudingot. Több terméken pedig leolvas- hatatlan volt a szavatosság, illetve a gyártás időpontja, s ez még akkor is bizalmatlan­ná teszi a vásárlót, ha friss terméket lát maga előtt. Szerencsére az ellátás általá­ban megfelelő volt, bár pél­dául az újfehértói 2-es szá­mú ABC-nek olyan szűk a raktára, hogy eleve nem le­het megfelelő a kínálat. Ugyanilyen tapasztalatokat szereztek a sóstógyógyfürdői 22-es számú boltnál is, ez különösen nyáron okoz gon­Megromlik mir» a gyárba ér? Csak úgy saccra... Rejtélyes szavatosság Lyukas tasakok dot, amikor nagy a forgalom, de a guszevi boltban sem tudnak mit kezdeni annyi tejjel, amennyire a környé­ken igény van, mert nem tud­ják megfelelően hűteni. És ez a hűtés nemcsak a boltokban gond, hanem a szállítás ideje alatt is. Né­hol csak félórát kell a tej­nek a boltajtóban a nyitásig állni, előfordul azonban két óra várakozás is, s ez bizony ilyen nyári melegben szinte elegendő idő ahhoz, hogy megsavanyodjék a tej. Mi­nőségi kifogás is akad bőven, különösen a híg tejföl, a kis­méretű Túró Rudi miatt. Szerencsére azonban egyre kevesebb a lyukas tasak, bár volt kirívó példa is. Május 23-án Sóstón 200 literből 33, másnap 320 literből 60 liter tej folyt el a zacskó hibája miatt. Jobb lehetne a tejter­mékek választéka is, nem aratott sikert az újfajta fóli­ás borító, különösen nem a poharas iskolatejnél és ka­kaónál, mert a gyerekek kéz­zel nem tudják kinyitni, de jobb lehetne a sajtfélék vá­lasztéka is, még akkor is, ha ezt a tejipari vállalat más megyéből szerzi be. Balogh József Három sólyomfióka Három fiókát költött az . idén a Gerecse-hegység- 1 ben fészkelő kerecsen só­lyompár. A kerecsen só­lyom Európa egyik ritka | és védett madara. A Ge- recse-hegységi madárpár fészkét vandál fosztoga­tók több éven át tönkre­tették, ezért megszervez­ték a fészek őrizetét. Az idei költés bizakodásra ad okot, remélhető, hogy ez a ritka madár nem vész ki erről a tájról. ŰSZÓTANFOLYAM. A tanév befejeződött, de a tanulni vágyók folytathatják. A városi sportfelügyelőség és az FSE elnöksége ugyanis úszótanfolyamra invitálja a fiatalokat. A kéthetes turnusok alatt ismét százak tanulhatnak meg úszni, testnevelők irányításával. A Szavicsav városi strand­ján a testnevelés tagozatos tanulók is bekapcsolódnak nyár végén a munkába, (m. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom