Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
1986. július 8. s Sajtóterjesztés Előfizetéssel példányonként A Lakosság az országban évenként 18—20 milliárd forintot költ művelődésre. Kulturális kiadásainak 'közel egynegyedét a sajtótermékek vásárlása teszi ki. Jelenleg Magyarországon olyan gazdag és széles skálájú a sajtótermékek köre, amire történelmünk során még nem volt példa. A posta mintegy kétszázféle belföldi lap mellett számos külföldi lap terjesztésével is foglalkozik és több százra tehető az évente megjelenő alkalmi kiadványok száma. A megyében is évről évre nő a sajtótermékek száma, 1985-ben már meghaladta a 60 millió példányt. A Lapok 61 százalékát a községek, a többit a városok kapták. A városokban eladott sajtótermékek több mint hat tizedét a megyeszékhelyen vették meg. A megyében a l'apellá- tottság jelentősen fejlődött. Míg 1960-ban a megyék sorrendjében a 17. volt, addig 1985-ben a 9. helyire lépett elő. A sajtótermékek több mint háromnegyedét a napilapok tették 'ki. A napilapok mintegy kétharmada az elsősorban helyi hírekről tájékoztató Kelet-Magyar - ország volt. Népszerűségének növelését jelzi számottevő példányszám- emekedése. 1951 áprilisában a napi átlagpéldány- szám alig haladta meg a 6,5 ezret, 1985. év végére már megközelítette a 90 ezret. Ezzel a vidéki napilapok között előkelő helyet foglal el, csak a Dunántúli Napló (Baranya), a Kisalföld (Győr- Sopron) és az Észak-Ma- gyarország (Borsod-Aba- új-Zemplén) előzi meg nagyobb példányszámmal. Az igények növekedésében szerepet játszott, hogy a nyomdatechnika korszerűsödésével minőségileg sokat változott a lap kivitele, ugyanakkor bővült, gazdagodott tartalma. A terjesztésre átvett lapok mintegy 82 százalékát az előfizetői példányok adták. Ma már a családok nagy része többféle lapra fizet elő és szinte háztartásomként változnak az igények. A megyében a reprezentatív felmérések szerint a szellemi foglalkozásúak töltenek a legtöbb időt (átlagosain napi 14 percet) újság- és folyóirat-olvasással, és a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak a legkevesebbet (9 percet). A hírlapterjesztésben az előfizetéses rendszer mellett nem elhanyagolható az árusok szerepe sem. A postai pavilonok száma is növekedett. Nyíregyházán 1973-ban mindössze 8 hírlappavilon üzemelt, tíz évvel később számuk 19-re emelkedett. A városban az árusítás új színfoltját jelentette az 1984 januárjában átadott hírlapüzlet, ahol közel ötszáz lapból lehet válogatni, közte kb. 150 külföldi és divatlapból. N em jelentős az eladatlan lapok száma a megyében. A korábbi években a terjesztésre átvett újságoknak még az egy százalékát sem érte el. A múlt évben számuk valamelyest emelkedett, ez elsősorban az 1985. évi áremeléssel volt összefüggésben. Agócs Piroska KSH megyei igazgatósága Olasz gyártmányú automata vasaló gépsor indult be a nyíregyházi Vörös Október Férfiruhagyárban. A tízmillió forint értékű gépsor napi teljesítménye 800 zakó. Képűnkön: ősz Ambrusné vasalógépen igazítja az öltönyt. (Farkas Zoltán felvétele) Mire jut és mire nem Tiszadobon? „Vízesés" a községházán Hideg zuhany fogadta a napokban a tanács dolgozóit Tiszadobon. Az épületben csőrepedés történt. Mint a vízesés, úgy ömlött az áradat az emeletről a földszintre. Eláztatta a falakat, megrepesz- tette az értékes, évszázados lépcsősort. Most aztán törhetik a fejüket a tiszadobiak, mert a javítás nem olcsó mulatság. Ráadásul a lépcső helyreállításáról is gondoskodni kell a balesetveszély miatt. — Szó szerint úgy ért minket ez az eset, mint a hideg zuhany — kínál hellyel a községházán Huszti Jánosné vb-titkár. — Van bőven kiadásunk enélkül is. Például az egészségügyi létesítményekre. Éves szinten százezer forintot költünk ezek karbantartására. Sajnos az épületek olyan leromlott állapotban vannak, hogy ez az összeg kidobott pénz: csak a toldás-foldásokra elég. Egészségház és útépítés Jellemző a körülményekre, hogy a két orvosi rendelőben csak az előző tervidőszakban sikerült megoldani a vízellátást. Az egészségház olyan szűk, hogy nincs lehetőség szociális helyiség kialakítására. Nagy szükség lenne fogorvosira: a betegek kénytelenek Tiszadadára járni kezelésre. — Egyszerűen nem halasztható tovább az egészségügyi központ megépítése — veszi át a szót Dopita György tanácselnök. — Legalább eny- nyire sürget az utak, járdák kialakítása is. A községen átvezető utakat kivéve az utcák alig húsz százaléka szilárd burkolatú. A rendelkezésre álló pénz pedig nem sok: nagyon meg kell gondolni, hogy mire költjük. Kevés intézkedés váltott ki akkora vitát az utóbbi néhány évben, mint a községfejlesztési hozzájárulás bevezetése. Tiszadobon a lakosság 70 százaléka helyeselte' a kezdeményezést. Az összegyűlő forintok mégsem se-' gítenek sokat a település helyzetén. Nem jártunk jobban... — Ezen a címen évente portánként 600 forint fizetését vállalták a tiszadobiak. Ez az összeg pontosan duplája a községfejlesztési adónak. Mégsem jártunk jobban. Hiszen a kofát szó nélkül fizette mindenki, még a kis nyugdíjasok is. fgy évente 230—240 ezer forint gyűlt össze belőle. Mint ismeretes, a 2500 forintnál kisebb jövedelemből élők nem kötelezhetők a tehó fizetésére. A faluban 150 emberre eleve ki sem vetettük ezt az összeget. Emellett még féiszázan kaptak mentesítést. Így legjobb esetben is 150—200 ezer forint bevételre számíthatunk a hozzájárulásból egy év alatt. Kispénzűek felajánlása Ez a pénz kétségkívül keveset lendítene az egészségház építésén, ami 10—12 millió forintba kerül. Nem véletlen, hogy a tervidőszak első két évében a híradói hálózat korszerűsítésére, ’87 és ’90 között pedig utak, járdák, sárrázók építésére fordítják majd a településfejlesztési hozzájárulást. Rádiójegyzet Szorító A z újszefű közéleti rádióműsor ezúttal vasárnap délelőtt jelentkezett. Sajnos, nem a leginkább hallgatott időpontban. Mégis, aki otthoni pihengetése, főzőcskéje, vagy fürdőzése közben belehallgatott az egyórás műsorba, nem csalódott. A téma a nagy — Tovább nem halasztha- -tó az egészségügyi központ építése — magyarázza a tanácselnök. — Ez a munka elviszi az összes fejlesztési pénzünket a tervidőszakban. Nagy segítséget jelent, hogy a költségekből 1 millió forintot vállalt a termelőszövetkezet, ahol az egyik körzeti orvos üzemorvosként dolgozik. Büszkék vagyunk rá, hogy a tehó alól mentesített kis jövedelműek közül többen — úgy 8—10-en — önként ajánlották fel anyagi segítségüket a falu javára. Mint idősebb Handa Mihály is, aki gavalléros összeget ígért az egészségügyi központ céljára. A szükséges 10—12 millió forintot sajnos még így sem lesz egyszerű előteremteni. A Hazafias Népfront-aktívák ötletére kötvényt szeretnének kibocsátani 2—2,5 millió forint értékben, két-három éves lejárattal az építésre. — A májusi tanácsülésen eldőlt, hogy amint megkapjuk a létesítmény terveit, akkor kezdjük meg a kötvény- kibocsátás előkészítését. A kölcsönt a fejkvótából fizetjük majd vissza a lakosságnak — magyarázza a vb-titkár. — Nincs sok idő, hiszen jelenleg már dolgoznak az új egészségügyi központ tervezésén. Az épületben két körzeti orvosi, egy fogorvosi rendelő, két szolgálati lakás kap helyet, s ide költözik az egészségügyi gondozási kör. Az alapozást jövőre kezdik. S ha minden az elképzelések szerint történik, akkor legkésőbb 1989 elejére birtokba is vehetik az új egészség- ügyi központot Tiszadobon. Házi Zsuzsa Országos kísérlet Nyírteleken Kulturális élet — művelődési ház nélkül? Kell-e művelődési ház ahhoz, hogy egy település kulturális élete megélénküljön? Miféle szélmalomharcra kényszerülhet a jó szándékú népművelő, ha „se pénz, se posztó”, még művelődési háza sincs? Szabad-e Iegyinteni, mondván; az emberek úgyis közömbösek, vagy éppen most van a legnagyobb szükség a leleményes népművelőkre? Hányszor járták át ezek a kérdések az utóbbi években Dankó Mihály fejét, keresve azokat az új utakat, melyek járhatók és eredményhez is vezetnek. Mint a nem létező nyírteleki művelődési ház vezetője a faluban működő klubok, csoportok, művelődési közösségek, szakkörök koordinálója, már szerzett bizonyos tapasztalatokat arról, hogy érdemes országos pályázatokon részt venni. Megpályázták Elég szép összegeket sikerült összeszedni ezen a módon, például környezet- védelmi tábor indítására, külterületi klubok felújítására stb. . Ez az országos figyelem adta az ötletet: mi lenne', ha belevágnának egy kísérletbe? Megnézték az orosházi modellt, és jelentkeztek az illetékeseknél. Azóta már meg is alakult a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet közreműködő támogatásával a Nyírteleki Közművelődési Egyesület. És ezzel útjára bocsátottak egy olyan országos kísérletet, amire most, mondhatni, az egész szakma odafigyel. Ideálisabb tanácselnököt kevés népművelő álmodhat, mint amilyen Nyírteleken Magyar László. Számára teljesen természetes, hogy a falu első számú vezetőjének napi feladata és kötelessége együtt dolgozni a népművelővel. Különösen napjainkban, amikor a kultúra a fontos dolgok sorrendjében egyre hátrább szorul. Színvonalasabbaii — Sok mindent kipróbálgattunk már — említ néhány példát az utóbbi évek sikeres programjaiból — falusi esték, tanyasi esték, műsorok, aratóverseny, legyen házigazda stb. Ügy látszik, azok a rendezvények a népszerűek, amelyek a hétköznapokhoz állnak közelebb, és valamilyen egyéni érdekkel találkoznak. Latolgattuk: kell nekünk ez az egyesület? Mivel ad ez többet, mint ami eddig volt? Még korai jósolni, de úgy látszik, megújulás várható. Ennek egyelőre azok a biztos jegyei, hogy új arcok tűntek fel, olyan személyek is jelentkeztek, akikkel korábban a kulturális eseményeken nem lehetett találkozni. A jogi előírásoknak megfelelően elkészült az egyesület alapító dokumentuma, bélyegzője, szabályzata. Az egyesület célja a hivatalos szöveg szerint: a nagyközség lakossága köz- művelődési, kulturális, szabadidős és sporttevékenységének magasabb színvonalra emelése, aktivitásának növelése, illetve közreműködés az ehhez szükséges feltételek megteremtésében. Az alapvető célokat tekintve lényegében nem sokban különbözik a korábbi közművelődési társulások, közös fenntartású intézmények és egyéb hasonló csoportosulások feladatától. Teljesen új vonás viszont, hogy magánszemély is tagja lehet az egyesületnek, évi száz-, nyugdíjasok és diákok évi ötvenforintos tagdíjjal. A kísérlet révén nyitottabbá kívánják tenni a két kulturális centrum, a nagyterem és az ifjúsági ház munkáját, illetve szorosabbá szeretnék fűzni a kapcsolatokat a település munkahelyeivel. Számos érdekes ötletet próbálnak ki annak érdekében, hogy a közművelődési rendezvények hozzájáruljanak a közélet élénkítéséhez, örvendetes, hogy a kezdeményezések jó visszhangot keltettek, és a helyi üzemeken, intézményeken kívül több mint negyven magánszemély is jelentkezett a tagok sorába. Megpróbálják — Amit csak lehet, megpróbálunk — vázolja fel a terveket Dankó Mihály. — Racionális, praktikus köz- művelődést szeretnénk, úgy, hogy minél több emberhez eljuthassunk. Ha kell, házhoz szállítjuk a könyvet, ha arra lesz igény. Fontosnak tartjuk a helyi hagyományok ápolását, a honismereti kör megerősítését, és a sok gyermekcsoport működését. Lehet, hogy ez az egyesület nem az az út, ami a legcélravezetőbb, de meg kell próbálni. Baraksó Erzsébet port felvert osztrák szemét volt. Azaz ennél többre vállalkozott a műsor: egy szemlélet, etikai magatartás nagyító alá vételére. Az előzmény röviden: Mosonmagyaróváron úgy kívántak devizaforinthoz jutni — egyben a saját szeméttelepük korszerűsítését megoldani —, hogy szerződéses alapon több évig engedélyezték a Grazból érkező osztrák szemét odaszállítását. Ez ellen léptek fel minden fórumon a környezetvédők, a lakosság, s lett országos botrány az osztrák szemét körüli helyzetből. A műsorban a legperdöntőbb, a vitát eldöntő érv szerintünk az volt, ha az osztrákoknak megéri, hogy hazánkba szállítsák a szemetüket és fizetnek is érte, ez önmagában jelzi, rossz üzletbe ment bele a dunántúli város. S ezt nem lehet menteni, magyarázni azzal, hogy' nincs pénzük a korszerű szeméttelepre. A műsor nem kis szépséghibája viszont — amiről nem a rádiósok tehetnek —, hogy egy lezárt ügy felett vitáztak, ugyanis az illetékes szervek megismerve a Szorító által feltárt tényeket, vizsgálatot indítottak. A döntés szerint Mosonmagyaróvár ez év harmadik negyedétől nem fogadhatja az osztrák szemetet. Csupán egy kérdésünk marad: miért húzódott ilyen sokáig az ügy és miért csak most, július 6-án sugározta a rádió a tavaly decemberben felvett műsort? Olyan volt ez, mint egy lefújt meccs utáni játék, aminek már semmilyen tétje nincs. Legfeljebb tanulsága... (PS)
