Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. július 22. Néprajzi gyűjtemény a kisvárdai Rétköz Múzeumban. (E) Közúti ellenőrzés Menetlevél — akárhevá Lendül a piros tárcsa, megállítják a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet kis Robur autóbuszát. „Jó napot kívánok! Közlekedési felügyelet. A gépjármű iratait ké­rem!” A felszólítás udvarias, a gépkocsivezető mégsem örül néki. Nem azért, mert meg­állították, hanem minit kide­rül, a menetlevelén nem sze­repel,) hogy éppen honnan, s hová tant, milyen megbízás­sal. Az előző napi menetle­vél sem jobb, mert ott dél­utántól az útirány még csalk- csak szerepel, más lada't bi­zony már hiányzik. Ebből bi­zony eljárás lesz. Pethő Dá­niel forgalmi előadó kényte­len felvenni az adatokat. Ajtó nélkül... Közben az ellenőrző cso­port másik két tagja, Pintér Zoltán és Budaházi Tibor is vizsgálódik, s felhívják a fi­gyelmét az egyik traktoros­nak, hogy ajtó nélkül nem közlekedhet. Az iratok álta­lában rendben vannak. Ám akad intéznivalója Hudák Mihály törzsőrmiestennek, a közlekedésrendészetről. Az egyik, megállított Simson kismotor nyergében ülőtől nehezen hihető, hogy az esti sörtől színeződik meg a szon­da erősen. Nincs mit tenni, az alsóbaduri elágazástól útnak indulunk, Gy. J.-ítől la rend­őrorvos vesz vérmintáit, álla­pítja meg az ittasság fokát. Mindez korán reggel, motoro­sunk éppen munkáiba tartott. Áttesszük ia „székhelyün­két” a tiszavasvári út tisza- löki elágazásához. Ismét len­dül a piros tárcsa, megállít­ják a járműveket néhány percre, s ,akinek rendben van­nak a papírjai, máris mehet tovább. Nem így a nagycser - keszi tsz egyik vezetője, aki p gazdaság IZS kocsijával otthonról jött. „Aratás van, elnök elvtárs megengedte!” — indokol, azonban ennek írásos bizonyítékát nem tud­ja adni. Baba a taxin — Sajnos rossz gyakorlat, hogy ezeket a kisteherautókat személyszállításra használják — kapjuk a magyarázatot. Közben az egyik, Nyéklód­házária tartó tehertaxi veze­tője szívja a fogát. A felirat helyett egy hatalmas babát rakott ki — szabálytalanul —, s azt kéll leszednie, ad­dig nem mehet tovább. Nem ilyen a helyzet a gyu- Hafenyai parkolónál. A nyír­tass! Dózsa Termelőszövetke­zet pótkocsis szerelvényének vezetője szinte megsértődött, amiért az egy hónapja lejárt jogosítvány miatt 300 forin­tos a helyszíni bírság. A Gö­döllői Agrárfejlesztő Közös Vállalat szervizkocsijának Megyünk tovább, Tiszavas- menetlevelében a kilométer várin túl, a parkolóban ta­nyázunk le, hogy ne akadá­lyozzuk a forgalmat, az el­lenőrizendő autókat ide irá­nyítják. Ismét munkát ad az ellenőrnek egy menetlevél, ezúttal egy Volga személy­autóé. A hajdúnánási Micsu­rin Tsz gépkocsivezetője Le- ninvárosból Nyíregyházára tart, s hogy-hogy ném, 21 128 kilométer szerepel iaz indu­láskor a menetlevélen, míg a valóságban még csak 21100- nál tart. Elírásról szó sem le­het, jegyzőkönyv készül, hi­szen az okmány kiállítása is szabálytalan. Érkezik egy autómatuzsálem Skoda is, három felnőtt, négy gyerek szorong benne. Bizony eny­hén szólva felelőtlenség ilyen rossz -műszaki állapottal el­indulni Érdről rokonllátogató- ba. Persze ezen a szakaszon legfontosabb a -tehantax-ik el­lenőrzése. Szinte alig Van olyan, -amelynek a miagánfu- vianoaáísfaoz szükséges okmá­nyai teljesen rendben lenné­nek. Többnyire nem vezetik, hogy kinek fuvaroznak, mi­lyen úrban állapodtak meg stb. Ezek között jólesik Bagi Pál járművét, okmányait lát­ni, akinél minden rendben van. nem sitimmel. Eltévedt — ál­lítja a gépkocsivezető, ezen az alapon talán megérthető védekezése. Sok a hiányosság Benézünk a tiszalöki és a rakamazi üdülőterületre is. Jól éltünk .a gyanúper,r el; ment néhány állami gépko­csival -találkoztunk szemközt, de szerencsére a vízparton csak a debreceni vízügy te­repjáróját találjuk, a szoká­sos minltaiV'éteilre érkeztek. összességében — száznál jóval több teher- és személy- kocsi, motorkerékpár ellenőr­zése után — nem rosszak a tapasztalatok, bár van mit javítani még a fegyelmen. Ezt bizonyítja a statisztika is, hiszen az első fél év 6700 el­lenőrzése során minden tize­dik járműnél találtak vala­milyen kisebb hiányosságot, míg száznál több esetben el­lenőri jelentés, intézkedés követte a vizsgálatot. Lányi Botond Kísérleti Képregény Stúdió Élmény, humorral A századforduló idején Amerikában és számos nyugati országban kialakult a képregény, ám alig egy-két év késéssel már Magyarországon is megtalálható volt. Főleg gyermekek­nek szóló karikatúra stílusú történeteket vettünk át, és a 30-as években önálló képregényújság is létezett. A felszabadulás után nagy­részt eltűnt a képregény a magyar újságok oldalairól, és csak az 1957-től induló la­pokban fedezhetjük fel őket újra. A Füles. Pajtás, Nép­szava, Magyar Ifjúság heten­te ontotta a képregényeket, amelyeket egy író, Cs. Hor­váth Tibor, és három rajzoló, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zárad Ernő készítette. Ez utóbbi grafikusművész mun­kájának kivételével szinte valamennyi mű egy kaptafá­ra megy, amivel jogos ellen­szenvet vívott ki magának. A történetek nagy része pusz­tán a cselekményre épül, sem irodalmi, sem képzőművésze­ti élményt nem képes nyújta­ni. Pedig az érdeklődés, a piaci kereslet óriási. Saját ötletok Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán egy évvel ezelőtt alakult meg a Kísérleti Képregény Stúdió. A főiskola és a KISZ Nyíregyházi városi Bizottsá­gának támogatásával kísérle­teikben a képregény helyét, lehetőségét kutatják. Nem irodalmi műveket képregé- nyesítenek, hanem saját öt­leteiket valósítják meg több­nyire humoros formában, úgy, hogy mindenekelőtt a rajz domináljon. Véleményük szerint minden képregény­oldalnak — mint grafikai lapnak — vizuális élményt kell nyújtania. Ezen túlme­nően pedig a történeteket a képeknek kell elmesélniük, a szöveg csak azoknak az in­formációknak a közlésére szükséges, amit a kép már végképp nem tud elmondani. Kz oktatásban is... A műfaj sokrétűségét jel­lemzi, hogy a szórakoztatáson kívül az ismeretterjesztésben és az oktatásban is nagyon jól használható. Jelenleg két kiadványon dolgoznak, az egyik a matematika, a másik a német nyelv tanulásának élményszerűbbé tételét szol­gálja majd, és humoros for­mában kíván ismereteket kö­zölni. A stúdióban lehetőség van arra is, hogy a műfaj iránt érdeklődő tehetséges rajzolók kipróbálhassák ilyen irányú ambíciójukat, s ha ez tetszik nekik, továbbléphetnek más műfajok, esetleg a rajzfilm felé is. Pál Nagy Balázs és Antal Csilla egy évvel ezelőtt a fő­iskola matematika—rajz sza­kán végeztek, és ma a Pan­nónia Filmstúdió kecskeméti műtermének rajzolói. De a mostani harmadéves rajzosok közül Borsi Csabát, Sváb Jó­zsefet és Tóth Pétert már fel­vették a filmstúdióba. Tanul­mányaik befejezése után — ha kedvük van — már ott dolgozhatnak, és erre a nyár­ra is lehetőséget kaptak, hogy a stúdióban tanulják a kép­regény és a rajzfilm rajz­technikáját. Az idősebb kor­osztályt a kisvárdai Molnár Pál képviseli hangulatos nép­mesesorozataival. Szeptem­bertől pedig már a középis­kolások közül is jelentkezhet­nek a műfaj iránt érdeklő­dők, akiknek a tapasztaltab­bak segítenek majd a mun­kában. Kiállítások így talán lehetővé válik, hogy színre lépjen a ma­gyar képregényáradatban egy olyan rajzolói gárda, amely képes lesz ezt a mű­fajt magas művészi színvo­nalon képviselni, s az eddigi silány történetek helyett tar­talmasabb műveket alkotni. Munkáikat az elmúlt hóna­pokban kiállításon mutatták be Nyíregyházán, a tanár­képző főiskolán, a Művész Presszóban, Baktalóránthá- zán és Nyékládházán. Július 20-ától _ pedig Torinóban az olasz közönség ismerkedhet meg a fiatal grafikusok mun­káival. Kertész Sándor Nemcsak lottósorsoláson Ha közjegyző: hiteles Egy székely anekdotában az atyafi kisebb vagyont érő fejőstehénnel állít be a köz­jegyzőhöz. — Fogadja el tőlem ezt a jószágot tekintetes úr a be­csületességéért — dadogja alázatos hangon, majd lát­va, hogy a hivatalnok értet- len szemeket mereszt rá, így folytatja: — A tekintetes úr tíz esztendeig őrizte meg­boldogult apám végrendele­tét és semmit nem írt ma­gára benne. Most, hogy én örököltem a nagyobb részét, úgy gondoltam, hozok vala­mit. .. — Ilyesmi ma már aligha fordul elő — mondja dr. Ko- day Zsuzsanna városi köz­jegyző —, bár a végrende­letek létété ma is élő intéz­mény. Sokan helyezik el ná­lunk írásbeli végakaratukat, attól tartva, hogy az meg­semmisül, elvész, vagy ille­téktelen kezekbe kerül. S mivel a bármi okból fel nem mutatható végrendeletről a jog azt vélelmezi, hogy ké­A társadalmi tulajdon védel­me mindenkinek alapvető kö­telessége, megóvásában min- denkitől fokozott gondosságot kell elvárni. Ha így szabályoz a törvény, akkor mekkora az a gondosság, amelyet azoknak kell tanúsítaniuk, akiknek éppen az a feladatuk, hogy gyarapítsák és őrizzék azt? A 32 éves tiszalöki Tóth Sán­dor — részben mások mulasztá­sát kihasználva — annyira ol­talmazta a társadalom tulajdo­nát, hogy 1986. február 16-án éjjel annyit vett magához belőle, amennyit bírt. Az eddig még büntetlen elő­életű Tóth február 15-én köl­csönkért lovas fogattal egy üszőt hozott a nyíregyházi vá­sárra. El is adta annak rendje- módja szerint, s első útja a nagycserkeszi italboltba vezetett. Nem lehetett túlságosan meg­elégedve anyagi helyzetével, el­határozta, hogy még szerez ma­gának valahogy egy kis pénzt. Miután alaposan felöntött a ga­ratra, a lakására hajtott, meg­etette a lovakat, és elindult a nagycserkeszi Kossuth Mgtsz sertéstelepéhez. A sertéstelep — amelyen 771 sertést gondoz­tak — körül volt ugyan kerít­ve. de az egyik helyen jókora A tárgyalóteremből Szerzett egy rakomány malacot lyuk tátongott rajta. Volt éjje­liőr is, kutya is a telepen, de mivel a kutya nem ugatott, s „meg volt kötve”, egyik sem volt hatásos ahhoz, hogy Tóthot a lopásban megakadályozza. Tóth nem sokat tétlenkedett, a lehetőségeket kihasználva 13 darab, összesen 30 000 forint ér­tékű, egyenként 40—60 kilo­grammos malacot rakott fel a fogatra, s azokat egy híján a sógorához szállította. Egy ma­lac ugyanis a stráfkocsiról út közben leugrott, ezt az éjjeliőr megtalálta, s a telepre visszate­relte. A malacokat a sógornál lefoglalták, így Tóthnak az a terve, hogy hétfőn majd kiviszi azokat a vásárra és jó pénzért eladja — nem sikerült. A Nyíregyházi Városi Bíróság Tóth Sándort bűnösnek mondta ki lopás bűntettében és végre­hajtásában 3 évi próbaidőre fel­függesztett 1 évi szabadságvesz­tésre ítélte. A bíróság ezenkívül elrendelte a pártfogó felügyele­tét, s kötelező magatartást sza­bályként előírta, hogy italmérő helyeket nem látogathat. A ter­melőszövetkezet polgári jogi igényét a törvény egyéb útján érvényesítheti. Az ítélet még nem jogerős, mert az ügyész súlyosabb, a vádlott pedig enyhébb büntetés kiszabása végett fellebbezést je­lentett be. Dr. Szabó Pál szítője megsemmisítette, nem nagy áldozat a 300 fo­rint illeték, amennyiért az őrzést „vállaljuk”. — A legtöbben csak a lot­tósorsolások kapcsán hal­lunk közjegyzőről, de nem­igen tudjuk, kik is ők, mi a munkájuk. — A közjegyzői munkakör betöltésének feltétele az ál­lam- és jogtudományi karon szerzett egyetemi diploma, és az azt követő jogi szak­vizsga letétele. Igen szerte­ágazó feladatokat látunk el. A teljesség igénye nélkül: részt veszünk hagyatéki el­járásokban, közokiratokat készítünk, tanúsítványokat állítunk ki, elveszett okira­tokat és értékpapírokat nyil­vánítunk semmissé, előzetes ha valószínűnek mutatkozik, bizonyítást folytatunk le hogy valaminek a bizonyítá­sa egy későbbi per folyamán, illetve egy per későbbi sza­kaszában már nem lenne si­keres, vágy jelentősen meg­nehezülne. Egyébként az okiratkészí­tés körében végezzük a leg- szerteágazóbb tevékenysé­get. Vannak olyan nyilatko­zatok, szerződések, amelyek­nek érvényességi feltétele a közjegyzői okirati forma. Ilyen például a házastársak közötti szerződés, vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek végrendelete. A szabolcsi fiatalok gyak­ran kötnek házasságot ro­mán, és szovjet állampolgá­rokkal. Ebben is szerepünk van, mert mi készítünk nyi­latkozatot arra nézve, hogy a magyar családi jog szerint nincs akadálya a frigynek. De készítünk befogadó nyi­latkozatot, ha valaki vállal­ja, hogy ellát egy Magyar- országra települő külföldit, és meghívólevelet, ha más országból hív vendéget az ügyfelünk, vagy itt tartóz­kodó idegen invitálja ha­zánkfiát látogatóba. A közjegyző lát el bizo­nyos okiratokat végrehajtási záradékkal, tehát az ő köz­reműködésével válik letilt- hatóvá az adós fizetéséből a ki nem fizetett villany, víz, gáz díja, és még sok-sok más, különböző módon kelet­kezett tartozás. A könyvtár­ba vissza nem vitt könyvek ára, a buszon, vonaton jegy nélkül utazók bírsága is a mi segédletünkkel hajtható be, hogy csak néhány példát mondjak a mindennapi élet­ből. Sajnos, gyakori ügyfe­lünk, mint végréhajtást ké­rő, a megyei kórház detoxi- káló állomása ... — Hogyan lehet a köz­jegyzőhöz fordulni? — A közjegyzők a városi bíróságok mellett működnek — itt Nyíregyházán hárman. A bíróság épületében min­den délelőtt van ügyfélfoga­dás, szerdán pedig egész nap megtalálhatók vagyunk. Ha közjegyzői közreműködés kötelező, és az ügyfél nem tud bejönni hivatalos helyi­ségünkbe, akkor kimegyünk hozzá, akár vidékre is, felté­ve, hogy tartózkodási helye a Nyíregyházi Városi Bíró­ság illetékességi területén van, és gondoskodik kiszállí­tásunkról. Egyébként pedig bárkinek készítünk okiratot, ha állandó lakóhellyel ren­delkezik, és előttünk megje­lenik. Czine Gáspár Injekció­halaknak Sikeres kísérletek után egy skóciai halgazdaságban első íz­ben oltottak b<» halakat nagy­üzemi méretekben. Hat óra le­forgása alatt több mint öt ton­na szivárványos pisztrángot (mintegy 25 OQO halat) kábítottak el, majd oltottak be a baktérium Okozta vibriőzis ellen. Ez a hal- betegiség nagy veszteségeket szo­kott okozni a halgazdaságoknak. Bár a halak a vibriőzis ellen úgy is megvédhetök, hogy az ol­tóanyag oldatába mártják -őket, a Skóciában használt injekciózás hatékonyabb: a veszteség való­színűsége öt százalék alá szorul. Az akciónak az volt a célja, hogy bebizonyítsa: lehet nagy­üzemileg, gazdaságosan sok ha­lat injekcióval beoltaná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom