Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. július 16, Könnyező falak Erdő a háztetőn Megmozgatott tartalékok Szükségből — erény A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Ilona-tanyai Tangazdasága 6000 hektáros földjének kétharmada szántó, a többi gyümölcsös, erdő, rét, legelő. S mint egy mezőgazdasági nagyüzemtől az elvárható, foglalkoznak sertés- és szarvasmarhatartással is. Valamiben azért különböznek az átlagtól: nagyobb a vállalkozókedvük. Mint az igazgató, Gönczi Géza szavaiból kiderül, részben a szükségből kovácsoltak erényt. 1983-ban veszteséggel zárta az esztendőt a gazdaság. Nem lehetett'elodázni a döntést, miként mozdíthatnák ki' a kátyúba jutott szekeret. Számba kellett venniük, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket, miből lehetne pénzt csinálni. Csemetéből választékot A vezetés mindenekelőtt arra törekedett, hogy meggyőzze az embereket: érdemes vállalkozni. akár kockáztatni is. Többféle megoldással próbálkoznak mind a mai napig. Például korszerűsítették az illetményföldrendszerüket. Az almát náluk is sokáig a diákok szedték, ami egyrészt igen sokba került, másrészt a munka minőségével is gondjaik voltak. Most zömmel a dolgozók és családtagjaik szüretelnek. A gazdaság az ő illetményföldjükön is elvégzi a szükséges kézi munkát, s amennyi annak az értéke, annyit kell teljesíteniük a nagyüzemi almáskertekben is. Az első nagyobb pénzeket így sikerült megfogniuk. Egyéb, szintén az alaptevékenységhez kapcsolódó elgondolásuk is volt. Bérbe adták — elsősorban saját dolgozóiknak — a nagyüzemi módszerekkel nem hasznosítható területeket. Mintegy 50 hektár talált így gazdára, s ma rnár alig van a gazdaságnak kényszerűségből parlagon hagyott földié. Most alakul egy szakcsoport faiskolai szaporítóanyag termelésére,. Kertészeti árudájuk forgalmára ugyan eddig sem volt panasz, de azért itt is lehet újítani. Ugyanis míg a nagyüzemek a korábbinál lényegesen kevesebb gyümölcsöt telepítenek, a házi- és hétvégi kertek tulajdonosai annál nagyobb kedvvel válogatnak a facsemeték között. Tehát az értékesítési módszereknek is az ő szempontjaikhoz kell igazodni. Vagyis tekintettel kell lenni arra, hogy az emberek kis tételekben vásárolnak, igényeik pedig rendkívül különbözőek — igen széles választékot kell kínálni, a germersdorfi cseresznyétől a tüskétlen szederen át a jostáig. S hogy ne kelljen mindenért Nyíregyházára utazni, több lera- katot létesítettek, a megyében 9, a megyén kívül 3 árudájuk van. A mezőgazdasági nagyüzemek egyik legnagyobb gondja, hogy alig futja az elavult géppark korszerűsítésére. Itt is 40—50 százalékos az amortizáció, éppen csak a szintet tudják tartani. Nagyon meg kell tehát becsülni azt, ami van. Ezzel a szándékkal hozták létre a gépjavító gmk-kat, s éppen a napokban fejezik be az erőgéppark költségtérítéses kiadását. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóval hároméves szerződést kötnek. Megállapodnak, hogy a bérbe vett traktorral, vagy egyéb gépjárművel évente milyen teljesítményt kell produkálni, és mibe kerülhet a gép fenntartása. Ha a javítási költségekből sikerül megtakarítani, akkor ezt az összeget — a jövedelemadó levonása után — megtarthatja a dolgozó. Ha ez a forma beválik, évenként körülbelül négymillió forinttal csökkennek a költségeik. Csomagolástechnika és bútor... A melléküzemágaknak, a kereskedelmiszolgáltató tevékenységnek itt nem voltak hagyományai, de ezen is változtattak. Éltek azzal az előnyükkel, hogy Nyíregyházán vannak. Megkeresték az együttműködés lehetőségeit a környék tsz-eivel, ipari, kereskedelmi egységeivel. Ennek egyik eredménye a gyulatanyai varroda, amit a rendkívül jó partnernek bizonyuló Divat Ruházati Vállalattal együtt hoztak létre egy addig kihasználatlan faiskolai üzemben. Apagy-me- leghegyi telepükön ipari főágazatot alakítottak ki, ahol van egy fűrészüzemük, foglalkoznak ládagyártással, kerítésdrót-fonással, lemezáru-készítéssel. Ottani nagykereskedelmi raktárházukból állami gazdaságok termékei, konzervek, üdítők, borok, pezsgők kerülnek a megye boltjaiba. Nagy fantáziát látnak csomagolástechnikai üzemükben, amit a Kótaji úti régi irodaházukban egy kis nyomdából alakítottak ki. Az a céljuk, hogy igényes csomagolóanyagokat, dobozokat, címkéket készítsenek, különösen ez utóbbi iránt mutatkozik komoly érdeklődés, főleg az élelmiszeripar részéről. Csomagolástechnikai üzem a Kótaji úton Ha se tőke, se tapasztalat, akkor társulni kell. így vállaltak részt a Nyír-Domus Áruház létrehozásában (a jelek szerint az idén már nyereséges lesz); csatlakoztak á Ságvári Tsz gesztorságával létrejött húsüzem alapítóihoz; ugyancsak tagjai annak a társulásnak, amely hűtőüzemet épít Meleghegyen (zöldséget, gyümölcsöt fognak benne tárolni, jövőre kezd üzemelni). A megyében eddig nem volt különösebb jelentősége az idegenforgalomnak, de azért itt is vannak lehetőségek. Ilona-tanva is büszkélkedhet egy lovasiskolával. Lovaglás és borkóstoló A tangazdaság vezetői szerint a lovastele- pük — ahol lovasiskola is működik — jelenleg veszteséges. Ezen is gondolkodtak: hogyan lehetne jövedelmezőbbé tenni? Végül úgy döntöttek, építenek egy pinceborozót. Egy ilyen program — tehát a lovaglás és utána egy kis borkóstolás, kellemes, kulturált környezetben — már igazán csábító lehet a kül- és belföldi vendég számára. Elsősorban csoportokat fogadnak. A legtöbb vendéget az IBUSZ hozza, de együttműködnek a Volán és az Express Utazási Irodával is. De ha úgy adódik, maguk sem restek a vendég után menni. (A múltkor nyugatnémet turisták keresték fel a borozót, s mint egyikük megjegyezte, számára az volt a legkellemesebb meglepetés, hogy innen, erről a neki bizonyára isten háta mögötti tanyáról minden további nélkül felhívhatta telefonon otthon lévő feleségét.) A teljesség kedvéért még azt is megemlítjük, hogy a tangazdaság részt vesz a kis- határmenti árucsere-forgalomban is. Három évvel ezelőtt kapták meg az exportjogot, ami lehetővé tette, hogy szaporítóanyagot, növényvédő szereket, gépeket szállítsanak a kárpátaljai nagyüzemeknek, ahonnan aztán például építő- és faanyag érkezik. Ez a sokrétű tevékenység, a számos próbálkozás már 1984-ben meghozta első gyümölcseit: mind abban az esztendőben, mind pedig 1985-ben — igaz, szerény, de — nye-. reséget könyvelhettek el. Ennél is fontosabbnak tartják azonban, hogy megalapozták további fejlődésüket. Oj dologba már nem akarnak belevágni, inkább a munkaszervezési formák további tökéletesítésén fáradoznak, s vállalkozásaik közül a legjövedelmezőbbeket igyekeznek erősíteni. Legfontosabbnak mégiscsak az alaptevékenység korszerűsítését, az erre épülő feldolgozó tevékenység bővítését tartják. Az igazgató szerint a szorongató helyzet olyan tartalékaikat mozgósította, amire maguk sem gondoltak volna. Gönczi Mária „Irma, te' édes” — áll a nagy sikerű film címében. Ám ..Irma” Nyíregyházán nem édes, hanem nagyon sok lakónak keseríti meg az életét... Vagy említhetünk egy má sik példát is: -..Macska a forró háztetőn címmel vetítef-tek nagy sikerű filmet a mozik. Ha ezt Nyíregyházára akarjuk adaptálni, akkor valahogy így hangzana: „Erdő a lapos háztetőn "... De kezdjük kellemesebb dolgokkal. Tény, hogy Nyíregyháza lakásállománya 1970 és 84 között 20 606-ról 36 393 darabra nőtt. Örömteli, hogy a komfortos lakások aránya ez idő alatt megduplázódott és elérte a 62 százalékot. Javult a lakások felszereltsége, jóllehet még mindig elmarad az országos átlagtól (ennek egyik, kiváltó oka, hogy Nyíregyházán későn, csak a 60-as években indult a közművesítés.) Aztán milyen szépen hangzik — és igaz is —: a 80-as évektől a többszintes házgyári lakások mellett mind nagyobb szerepet kap a korszerű csoportos és családi házas építkezés. Amíg az V. ötéves terv végén több, mint hétezer, addig 1980 végén valamivel már „csak” négyezer lakásigénylőt tartottak számon a megyeszékhelyen. Szívmelengető az is, hogy a nagyarányú lakásépítések jelentősen megváltoztatták a város képét, szerkezetét. Ugyanakkor tény az is, hogy új feszültségek keletkeztek .. , De hát mi köze mindennek „Irmához"? Egyáltalán ki vagy mi ez az „Irma"? — . „Irma” néven közismert a lakásépítéseknél az a tetőrendszer, amely nagyon sok galibát okoz beruházónak, kivitelezőnek és lakónak egyaránt — mondja a szakember. Ez egy fordított tető, melynél legalul van a vízszigetelő, rajta a lejtésadó réteg, majd aztán így fölfelé a többi, a védőburkolatig. Ez a megoldás eredményezte többek között, hogy a levegőben lévő növényi magvak megtelepedhettek a tetőn és kikeltek. A nyíregyházi Szamuely lakótelep egyik kilencven lakásos, ötszintes épületén, a lapostetőn csaknem 600 darab egy-, kétméteres fa nőtt. Bármennyire is tűnt érdekesnek ez a házgyári lakás, az ott élők cseppet sem örültek ennek a különleges ..zöldövezetnek”. Tudni kell ugyanis, hogy ahogy nőtt a gyökér, úgy lyukasztotta át ezt a fordított „tetőt”. Ilyen ok miatt az elmúlt években csaknem SOO lakás ázott, ázik be Nyíregyházán (az említett „erdőtetős" házon már lecserélték a tetőt, de ne kérdezzük, mennyiért!) Mint az OTP-ben megtudtuk: ők 25 éve építették az első többszintes OTP-házat a Kölcsey utcán és 1979-ig különösebb problémák nem jelentkeztek, csupán a szokásos apró-cseprő javítások fordultak elő. A gond a paneltechnológia bevezetésével, a házgyári elemek megjelenésével kezdődött. Ezt mesz- szemenően támasztják alá a NYÍRBER szakemberei is, akik az általuk tapasztalt hibák széles skáláját tárták a krónikás elé. Tehát a panel: alkalmazásakor 20 Celsius- fökban maximálták a hőmérsékletet, s a kettő — tehát a panel és a hőmérséklet — együtt eredményezte, hogy a lakások 40—60 százaléka rendszeresen bepenészedik. Mi lehet ennek az oka? Pofon egyszerű: a harmatpont a külsőről a belső falfelületre tevődött át, tehát belül „könnyezik a fal”. A lakó komfortérzete a maximált hőmérsékletnél romlott, kevesebbet szellőztet és így lecsapódik a pára és megjelenik a penész. Ezt aligha lehetne a kivitelező nyakába varrni, hiszen ő az elemeket készen kapja, az előírások rá is kötelezőek. A már említett „Irma" tetőrendszer sem a kivitelező hozzá nem értése miatt ázik át, hanem mert rossz a rendszer. Mindez azonban nem jelenti, hogy a kivitelezők háza táján már minden rendben volna. Az építés során a függőleges fugák sokszor mentesek a habarcstól, s ez nemcsak szilárdság, hanem a hőtechnika tekintetében is kedvezőtlen. Vagy: a födémelemeknél a csomópontok kitöltése gondatlan A párazáró és párafékező elemek beépítése bizonytalan... A műszaki ellenőrök menet közben tett észrevételeit a kivitelezők gyakorta figyelmetlenül hagyják . A homlokzati vakolat anyaga nem tartalmazza a folyamhomokot, a rétegződés nem előírás szerinti: felhólyagosodik a festék, levelesen leválik ... Az aljzatbeton a szükséges minőséget nem éri el; a hideg padlóburkolatok alá készített ágyazóhabarcs nem felel meg rendeltetésének . Falburkolatok készítésénél nem tartják meg a szükséges előáztatást, ezért a csempék robbanásszerűen lehullanak. Az átadások határideje mindig sürget, ez kapkodással, a technológiai sorrend felcserélésével jár együtt ... És így tovább, és így tovább. Mint a NYÍRBER szakemberei elmondták: minőségi kifogások miatt gyakorta kerül sor peres eljárásra. Az elmúlt öt esztendőben kevés híján 7 millió forintos díjleszállítást és értékcsökkenést kezdeményeztek hibás teljesítés miatt és ezek jó része nyíregyházi lakásoknál jelentkezett. Csakhogy ez a peres eljárás nem olyan egyszerű — csatlakoznak a témához az OTP illetékesei. A klasszikus szavatossággal általában nincsen gond, a kivitelező azt mindenkor pótolja. A gond a már említett penészedésnél és á beázásoknál, valamint ezek járulékos munkálatainál (szőnyegpadló tönkretétele, újratapétázás stb.) van. A kivitelező az esetek többségében nem hajlandó »fizetni, - mondván, hogy ő mindent a szabványoknak, az előírásoknak megfelelően végzett, és ő más hibájáért (pl. előregyártott elem) nem fog bűnhődni. Ekkor jön a bírósági szakasz (évenként közel 30—40 ilyen ügy ad munkát az OTP-nek). A bírósági tárgyalás gyakorta több évet. is igénybe vesz. Közben a legkiszolgáltatottabb, a iakó, vagy a tulajdonos idegei tönkremennek. — Ezért is terjesztettük fel javaslatunkat illetékes országos hatóságokhoz: próbáljuk meggyorsítani a bírósági eljárást. Szerintünk két ütemben kellene ezt végezni: az elsőben a bizonyítás során azt állapítanák meg, ki a hibás és ki köteles a javítást elvégezni, a második ütemben pedig pereskedhetnének a vállalatok, a beruházók a pénzügyi rendezésen, ez már a lakót nem érdekelné. (Idézet az OTP megyei szakembereinek véleményéből.) A NYÍRBER — mely igen sok Nyíregyházán megépített lakás minőségére vigyázott az utóbbi esztendőkben — példatárában sorakoznak az elszomorító tények. Sokan megcsodálják az Őz közben lévő lakásokat, de kevesen tudják, hogy penészedés, beázás miatt már az elmúlt év januárja óta perük a tervezőt, a kivitelezőt (és az ügy még mindig a szakértői stádiumban van). A város egyik ékessége külsőleg, a dombház, ahol — hasonlóan az előbbihez — lakhatatlan az egyik lakás, a volt bérlő elmenekült belőle, az új nem hajlandó elfogadni a beázások és egyéb gondok miatt. A három éve átadott „piros ház”-nál is — mint felvételünkön látható — már megjelentek az ún. garanciális javítók és verik le a penészes falat. A NYÍRBER-nél optimisták. Vélhetően sokat segít majd, hogy július 1-től életbe lépett a 24 1985. ÉVM-rendelet az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek minőségének tanúsításáról. Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy ezután a kivitelezőnek éppúgy kell tanúsítania egy-egy létesítmény átadásánál a szabvány szerinti minőséget, mint ahogy természetes dolog ez a színes tv-nél, a hűtőszekrénynél. Egyértelmű szigorításról van szó, melynek megsértése rendkívül zsebbevágó lehet a kivitelező részére. Reménykednek az OTP megyei szakemberei is. — Az idén próbálkozunk először a megyei építőipari vállalattal úgynevezett „fővállalkozói” lebonyolítás meghonosításával. Ez azt jelenti, hogy a tervezéstől a szavatossági munkákig minden egy kézben marad, tehát kiiktatunk több hátráltató fázist, önmagát ellenőrzi a kivitelező, de a kontraellenőrzési jogkör a mienk. Már érezzük is az ilyen fő- vállalkozói rendszer előnyét a Korányi úton épített, újszerű házgyári lakásoknál. Másik OTP-s kezdeményezés: kísérletként a jövőben csupasz panelt kérnek a házgyártól, amit összeszerelés után hőszigetelnek hungarocellel és erre viszik fel a Dryvyt színező vakolatot. Ha ez a módszer bevált az alagútzsalus házaknál, itt is be kell válnia és akkor megszűnik a hőhíd, a falak köny- nyezése, a penészesedés. A Vasvári Pál -úti garzonlakások' már így készültek, most izgatottan várják itt a fejleményeket. Az sem közömbös, hogy ezzel a módszerrel a házgyári lakások is színesebbé, kellemesebbé tehetők. \ Angyal Sándor „Idill” a piros házban: szétbontott falak, leszedett mennyezet
